Nyírvidék, 1880 (1. évfolyam, 1-40. szám)
1880-07-15 / 16. szám
Csütörtök, 1880. julius 15. I. évfolyam. Nyíregyháza.______________16. szám. J\ÍYÍR VIDÉK. f TÁRSADALMI HETI LAP. ' MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő: ÁBRÁNYI LAJOS. Előfizetési árak: postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre ......................................................4 írt. F élévre . . 1.................................................2 „ Negyedévre.................................................1 „ E gy szám 10 kr. Az előfizetési pénzek, megrendelések, valamint a lap szétküldése tárgyában teendő föl- szólamlítsok PIRINGER JÁNOS és JÓBA ELEK kiadó-tulajdonosok könyvnyomdájához (szarvas- uteza 119. szám) intézendők. A lap szellemi részét illető minden közlemények a szerkesztő czimc alatt (szarvas-utcza 102. szám, Ulmer ház) küldendők. Csak bérmentes levelek fogadtatnak el. Kéziratok viszsza nem küldetnek. Hirdetési dijak: Minden háromszor hasábzott petitsor egyszeri közlésénél 5 kr ; többszöri közlésnél 4 kr. számittatik. Kincstári bélyegdij fejében minden egyes hirdetés után 30 kr fizetendő. A nyilttéri közlemények dija soronkintlö kr. A kishirdetö rovata alatt, a tiz sort meg nem haladó közleményért csak 30 kr vétetik. Nyíregyháza 14. julius. A protestánsok legutóbb öszszeült tanügyi bizottsága szavazattöbbséggel azon rendkívüli fontosságú határozatot hozta, hogy a protestáns gymnasiumokban a német nyelv tanítása ezutánra egyszerűen mellőztessék, a német nyelv a rendes stúdiumokból kitörültessók. Mindenesetre nagyfontosságu határozat, s hisszük is, hogy a kérdés még igen erős és alapos vitára fog alkalmat szolgáltatni. Ezt azonban rendezzék el az erre hivatott közegek, s vájjon a convent helyben hagyja-e, nem tudjuk, de mindenesetre csakis annak határozatától kezdve fog eldőlni a jövőre nézve alkalmazandó eljárás. A sajtó egy része üdvözli e határozatot úgy paedagogai, mint hazafiui szempontból, azt tartván, hogy a ki németül akar tanulni, hát tanuljon privátim. Részünkről nem osztjuk ezen nézetet, s határozottan elvetendőnek tartjuk paedagogai szempontból, mert ha tekintjük a középtano- dai oktatás egyes hiányait, s az avatott kezek módosítani óhajtják, s a netalán túltömött tantárgyak megrostálásával enyhíteni törekszenek mindazon túlcsigázott követeléseket, melylyel ifjúságunk túlterhelve van: czélsze- rűnek találnék épen azon tantárgyak mellőzését, melyek a practicus életre legkevesebb befolyással bírnak, s ha netalán némileg az elmeól gyakorlatára is szolgálnak a jelenben, s a mivelődés fokozatára talán épen csak látszólagos'hatást tüntetnek elő, de az iskolából kilépett ifjú gondolkozás mentében, kevés, igen kevés kivétellel, elmosódik az végkóp, mert megkezdődik akkor a mindennapi élet practiA „NYIRVIDEK“ TÁRCZÁJA. Egy nyári nap a fővárosban. Az embernek már veleszületett tulajdonsága az, hogy szeret reminiscentiákat feléleszteni, bármily kellemetlenül hatottak légyen reá azon dolgok, melyekről ez emlékek, — mint gubóról a selyem, — leválnak. Ezen emberi tulajdonnál fogva, mely — nem tudom — előnyös, vagy hátrányoB-e pillantottam, illetve emlékeztem vissza a fővárosi nyári életre, melynek elmaradhatlan természetes következménye a »fórróság.“ Bár kényes dolog ezen kezdeni kis elmefuttatásom. mert előlegesen is vajmi könynyen rásüthetik az emberre az unalmasság bélyegét, ha az időjárásról, forróságról stb-ről ir és cseveg és bármint rettegek is ezen fölötte nem hízelgő véleménytől, most az egyszer ezen kezdetet hagyom kezdetnek, a mennyiben mig egyrészt megvigasztaló reám nézye azon tudat, hogy e sorokat kellemes, hűvös szobában irom, másrészt megnyugtató, mert lelkiismeretem tiszta, mivel csak azért említettem ez odiosus szót »forróság«, hogy az előlegesen is ujjmutatás legyen a nyári napokra nézve a fővárosban. Szép idő van, a nap pazar hőséggel löveli sucus ismeretére szerzett tanulmányok tényleges felhasználása és alkalmazása. Ilyen a nyelvismeret. Nem akarjuk vitatni a latin és görök nyelvek czélszerüségét. Elismerjük azoknak gyönyörű classicitását, de leg- kevésbbé sem méltányolhatjuk ezen classicus ismeretek erőszakos oktatását a mai világ practicus nyelveinek hátrányára. Oktassák továbbra is a két előbbit, de kevesebb tanórákkal, — legalább a görög nyelvnek hetenként két óra elég, de a mellett adassók a német nyelv alapos és czélravezető tanulmányozására és helyes megtanulására legalább négy óra hetenként. Megemlítjük a német nyelvet, mint a jelenlegi kérdés tárgyát, bár a jövő és a jelenlegi ifjú nemzedéknek afranczia vagy az angol nyelvek okszerű ismereteit a mai kor haladásával ép úgy nólkülözhetlennek tartjuk, s a mi viszonyainkhoz alkalmazva pedig határozottan előnyösnek véljük a német nyelv folytatólagos oktatását, mert az alkalmazott tantárgyaktól anélkül is túlcsigázott ifjú bizon magánúton sokkal nehezebb fáradsággal tanul meg egy idegen nyelvet, s annál nehezebben kettőt is, vagy épen hármat, a mi nem egy esetben fordul elő mívelt szülők practicus nevelési rendszerénél. Tanittassék a német nyelv ezentúl is, mint rendszeres tantárgy az iskolában, legalább otthon magán szorgalomból azalatt a franczia vagy angol nyelvek ismereteit is megszerezhetik a tanulók. Ezt kívánja a mai kor szelleme, mert bizon saját nyelvünkkel bármely szakmában is már most sem, de később annál — kevesebbre juthatunk, — s bátran állíthatjuk, hogy csak egy évtized múlva is számtalanok szenvednék meg a nyelvismeretek hiányait, s leginkább pedig azok, akiknek a garait a megmérhetleu magasságból és csak itt ott egy- egy ház magasságának köszönhet a halandó egy piczi kis árnyékot, melyben meghúzódva halad kitűzött helyére, hogy ott munkálkodva megkereshesse az úgynevezett »mindennapit.« Sürgés, forgás látható mindenütt a kalmárok társzekerei tompa zúgással gördülnek a széles utczákon végig. E zugás, a törköly-létől elrekedt kocsisok éktelen zaja és ostoraik versenyszerű roppant pattogása egy-egy vigadalmas hordár közbeorditványo- zásátől kisérve, hizlalóan harmonikus egészként ütődnek a fül szerencsétlen, megfeszített dobhártyájához, mely kellemes accordok közül csak itt ott hallik ki egy olvadozó női hangocska, mely gyors elhangzásában is kibékiteni látszik az embert gonosz sorsával, mely ilyen fentebb leirt conczert velőket rázó gyönyörének teszi ki azt néha. Szervusz, szervusz, végre találkozom veled. Végig kell tehát menni előbb egy kis purgatoriumon, mig az ember fia egy ismerősre akad, hogy foglalkoztathassa figyelmét, mert a csevegés közben nem hat reá minden oly közvetlenül, mintha csupán csendes gondolataival van egyedül magába vonulva. Feledi azt is, hogy czipő- jének sarka a nap tüzétöl megpuhitott asphaltba sülyed és még a dupla talpon keresztül is égeti lábát; feledi mert van magát kivel kibeszélni s van kivel értekezni mindennapi élet küzdelmeit kell megpróbálni és átélni. Ha a német nyelv kiküszöböltetnók csakugyan, s a protestáns tauügyi bizottság határozata érvényesül: bizonyára sok szüle kénytelen lesz gyermekeit más hitfelekezet iskoláiba járatni, mert valljuk be az igazat, hogy a classicus nyelvek ismerete mellett bizon nem lehet megélni, a jövőre nézve pedig annálke- vósbbó. „Hazafiui“ szempontból szintén nem helyeseljük, mert a német vagy bármely európai miveit és practicus nyelv kiküszöbölése, illetőleg tanodái oktatásának eltörlésében nem találunk hazafiságot; germanizatióra ez nem vezet, mert a germanizatió ellensúlyozására van más mód és eszköz; ezen a módon pedig csak önmagunkat nevettetnék ki. Röviden bár, egyelőre csak ennyit óhajtotr tűk megjegyezni a protestáns tanügyi bizot- ság határozatára, mely kérdés bár még függőben van, de azt hisszük, nem fogunk csalódni azon reményben, hogy ezen minden czélszerü- sóget nélkülöző terv illető helyen nem fog érvényesülhetni. Ezt óhajtja minden miveit család és ezen nézetnek óhajtottunk mi is kifejezést adni ifjúságunk practi kus neveltetésének érdekében. Á. L. Szabolcsmegye közigazgatási ülése julius 8-dikán. Bónis Barnabás főispán elnöklete alatt megtartott ülésben leginkább a szakreferensek felolvasásai nyújtottak kellő érdekeltséget. Dühön kir. adófelügyelő jelentéséből: összebason ■ litva a f. évi juDiushó végéig történt befizetéssel, kitűnik, hogy a f. év első fele végéig a befizetés 65,967 hogyan kellene valami szórakoztató után nézni, még pedig olyan után, mely mellett feledni lehet azt, hogy nyár van. Kávéházra, ferblire gondolni sem szabad, mert ezen utóbbi épületes tisztelése az istenség minden tudóságának még a sibéríai hidegekben is megizzasztja az embert. Ki tehát a szabadba, hol a korlátlan természet anyai ölében kipihenhetjük az életokozta fáradalmakat, hol a lombdús fák életadó árnyában elábrándozhatunk a sors nyújtotta viszontagságokon 8 a hol legfőképen elmerenghetünk azon módok fölött, hogyan fogunk leg- közlebbi »rendezvousuuknak« költői mezt adni 1 hogy fogjuk azt felruházni azon érdekességgel, mely vonz, lebilincsel és felmelegiti szivünket is; szegény szivünket, mely a nagy forróság daczára is hideg, kopár, mint a Sahara pusztája, mert nincs biztos támpontja a materialmus rabbilincsei miatt, melyek csak köny- nyelmü labdajátékot űznek vele. Mondom ki a szabadba, csak ott adhatunk kellő tápot a phantásiának, legyünk akár egyedül, akár társaságban. Ki tehát, — ja — de nem lehet. Délelőtt a szegény embernek dolgozni kell s fáradozni, hogy nyugodtan hajthassa le fejét, biz a »szegény ember vízzel főz« és előbb a munka minden afrikai phasisán, meg a princzipálisok minden epés kedveskedésén keresztül
