Nyírvidék, 1880 (1. évfolyam, 1-40. szám)

1880-07-15 / 16. szám

„IV Y í R V I D É K.“ frt 19 krral alább szállt. Jelenté a folyó évi adóki­vetés eredményét; kivettetett összesen 941,390 frt 76 kr. Összehasonlítva a múlt évi adókivetés eredményét, összesen 6982 frt. 93 Va kr nagyobb eredmény ére­tett el a folyó évben. Klus K. postafőnök bemutatja az 1879. évi posta for­galmáról szóló kimutatást, mely szerint a megyében negyven postahivatal működött; forgalmi bevétel volt 1.853,479 frt 83 kr, forgalmi kiadás 405,490 frt, 39 kr; beadatott í.262,160 drb. levél postai, 80,838 drb. ko­csipostai küldemény 7.489,692 frt értékben és 210,968 kiló sulylyal. Koczog L. kir. mérnök jelenti, hogy a kis-kálló- kálló-semjéni útvonalon a szükséges földmunka kálló- semjénig nagyrészben elkészíttetett. A kövezéshez elő­irányzott 8000 köbméter köböl 4700 km. kiszállíts ­tott. A k.-kállói kőhidtól 1400 f. m. hosszú útrész van kőalapburkolattal s részben kavicsolással ellátva. A nyíregyháza-ungvári útvonalon 8 áteresz lett a tava­szon ujannan felépítve; a közmunkából 1065 igás és 2438 kézi napszám lett az útjavításánál ledolgozva. A tokaj-naményi útvonal részbeni helyreállításának bizto­sítása végett az árlejtés jun. 16-án megtartatott s a vállalkozó e munkálatot megkezdte. A székely-u.-kál- lói egy áteresz ujouan építtetett, egy kijavíttatott. A megyei közmunkaváltsági pénztárba befolyt összesen a félév folytán 30,322 frt, miből 20000 frt, a minisz­térium által kölcsönzött 50000 írtnak egy részlete volt, 8984 frt a régibb közmunka hátralékokból, 1338 frt pedig a f. évi közmunka váltságból lett befizetve,s igy a f. évi hátralék még 40739 frt; kiadás volt 26915 frt. A f. évre történt befizetésből 1070 irtot Nyíregyháza városa teljesített. Velkey Pál kir. tanfelügyelő Szabolcsmegye tan­ügyi állapotára vonatkozólag félévi jelentését előterjesz- té, mely szerint a 6 — 12 éves, minden napi és 13—15 éves ismétlő tanköteleseknek iskoláztatása kevés község kivételével az egész megyében hiányosan történt, mivel a jelenév az iskolai életre s oktatásra is kiterjeszté káros hatását s befolyását; a nagy hideg és járvá­nyok akadályozták a gyermekek iskolába járását; a községi elöljárók e szomorú körülményt használva in­dokul, a rendes iskoláztatást még azoknál sem szor­galmazták, kik pedig anyagi erejűknél fogva gyerme­keiket a hideg ellen kellő öltönyökkel biztosítani s az iskolába feljáratni képesek lettek volna, — sőt a köz­ségi elöljárók az iskolamulasztások elnézésében annyira mentek, hogy a mulasztásokról szóló rendszeres havi­kimutatásokat, a törvényen alapuló rendeletek s a köz- igazgatási bizottság által hozott végzések daczára sem szolgáltatták be. Ezen hanyagság miatt több község elöljárósága ellen f. évi február hóban tartott bizottsági ülésen 182. sz. a. fegyelmi vizsgálat elrendelését kérte, de ezen vizsgálat eredményéről ez ideig még nincs tudo­mása. A fent elősorolt okok miatt az elmúlt félév alatt 32,220 tanköteles gyermek közül 20,100 minden­napi, 5901 ismétlő, összesen 26,001 járt iskolába; nem járt összesen 6219 tanköteles gyermek. Az iskolamu­lasztók szülői ellen alkalmazott pénzbüntetésekből be­folyt 152 frt, mely összeg külön-külön az illető köz­ségekben levő iskoláknak átszolgáltatott. Az izr. zugiskolák becsukatása elrendeltetett, sőt ezen bizottság 875 számú végzése szerint a község előjárói jszolgabirák utján utasittattak azoknak becsu- katására, mindazon által ezen végzés és több rendbeli intézkedései daczára az izr. zugiskolák több község­ben a községi elöljáróság elnézése, talán épen dédel- getése mellett a mai napig is lappangva fennállanak. Több községben tisztátlanság vagy az épület ve­szélyes rósz volta miatt az iskolák bezárattak, hogy azok mielőbb használható állapotba hozassanak. Intéz­kell menni, mig eljön a messiási felszabadulás ideje. Közben lopva bepillant az ember az újságba és vé­letlenül az »anoncec-on akad meg szeme. Egek ura mit lát ott! Anyagot egy megkezdett nagyszerű ka­landhoz. Igen egy nő hirdette, hogy a nyári napok unal­mát egy kellemes, fiatal emberrel való ismeretség által fűszerezni akarja s nem riad vissza attól sem, hogy esetleg a fiatal ember költségeit is ő fizesse ki az idylli kirándulások közben. Nagyszerű fogás, válaszol erre a kalandvágyó fiatal Don Jouan és ime levelé­ben adott jele alatt aranyos betűk pislongnak feléje, »ma este 8 órakor a király utcza sarkán a Jaiteles sajtos boltja előtt fátyolozottan epedve várja merengő kedvese Lotti.« Oda csapja a munka es/közt, legyen az bármilyen, fut az uszodába, hogy szabadabban érezhesse magát és erőt gyűjtsön a Hannibali hadjárathoz. Bemegy a medenezébe, lubiczkol s szépéről gondolkodván Ar­temisia és Dardanus kéj fürdőjében gondolja magát és annyira szórakozott, hogy benyit egy női kabinba éB csak az erre keletkezett zaj és indignatió juttatja eszébe hogy menni kell már. De mikor minden oly profánus, az órák oly hosz- szasan múlnak. Bárcsak 8 óra volna már. Számtalan intermezzon megy keresztül, foly‘ —-»épére gondolváu kedés tétetett az eperfa ültetéB, selyem tenyésztés, fa- nemesités és a házi ipar tanítás tárgyában, valamint az iskolai könyvtárak felállítására és gyarapítására. Több tanító hátralék fizetésének kiadása iránt az in­tézkedések megtétettek, valamint azon tanítók, kik a tanképességi vizsgát még le nem tették, vizsgára uta­sittattak. Szegény sorsú tanítók államsegélyt nyertek. Az 1868. 38. t. ez. 39 §-sa értelmében alkotott is­kolai alapvagyonokról bekivánt kimutatás összeállittat- ván, a val. és közokt. minisztériumhoz leendő felter­jesztés végett bemutatja, és csatolja azon községek jegyzékét is, hol a népiskolai törvény értelmében az iskolai alapvagyon (>/ioo rész földterület) ki nem adatott, kérvén a közig, bizottságot a szükséges intézkedésre Jelenti, hogy már a múlt évben felállítani rendelt nyíregyházi felső leányiskola megmagyarázhatlan ok miatt mindig elhalasztatik, pedig sokat megsürgette a városi elöljáróságot; kéri a bizottságot ez ügyben hozott 169. k. sz. végzést foganatosíttatni. Áttérve az iskolában tapasztalt szellemi előhaladásra, jelenti, hogy az ked­vező eredménnyel éretett el nevezetesen.- a kisvárdai, szt.-györgy-ábrányi állami iskoláknál, a nyírbátori köz­ségi, a kisvárdai r. kath; a nyíregyházi ág. hitv. a r. kath; a ref. és izr. iskoláknál jeles eredmény ta­pasztaltatok. Jelenti, hogy hivatalában f. évi január 1-től julius 8-ig 691 db. adatott be s elintéztetek; kiadatott 733 db. Végül a miniszter rendeletéhez ké­pest szerkesztett tanügyi állapotokról szóló kimutatást mellékeli, mely szerint a tankötelesek száma 32,220; iskolák összes száma 350; ezekből állami 3, községi 4, felekezeti 262, magán jelleggel 80 elemi iskola; tanítók száma: 350 rendes, 21 segéd; képesített 263, nem képesített 108. stb. Az összeállított jelentésből a népiskolai állapotok szomorú valója tűnik ki; valóban kellemetlen lehet egy tanfelügyelőnek örökösen csak a régen tapasztalt iskoláztatás nagy hiányait jelentgetni a közig, bizott­ságnak. Nagy panaszok vannak úgy a községi elöljá­róság, mint az összes szolgabirák ellenében (mint rém- desen egy vagy kettő kivételével). Az iskola mulasz­tók száma (6219) még mindig feltűnően sok, és így az 1868 XXXVIII. t. ez. 1 §-sa sincs erélyesen végrehajtva, s nem tapasztaltunk egyebet mint csak örökös hiányokat a kellő és gyors intézkedés elha­nyagolása miatt; hiszen szabolcsmegye kir. tanfelügye­lője is (talán csak szórakozásból) egyenesen a tiszti ügyészhez fordult az iskolamulasztások bejelentésének szorgalmaztatása véget, pedig bizony az az ügy első utón a szolgabirákat illeti s azoknak hanyagsága ese­tére az alispáni hivatalt kötelessége felkeresni. Külön­ben a tanfelügyelő azonnal figyelmeztetett a rendes eljárásra. A múlt havi közig, ülésben szintén — ta­lán csak szórakozottságból — egy kis félreértés történt, midőn éppen a tanfelügyelő, mint tanügyi szakértő azon igyekezett, illetőleg azt gondolta, hogy véleményes jelentésére nincs szükség a »tanítói fizetések feleme­léséről» beterjesztett ügyben és saját szavai szerint: «Úgy tudom, hogy a közigazgatási bizottság az ügyet magáévá tette, tehát nekem semmi közöm hozzá!» (nagy derültség.) A közig, bizottság természetesen az ügyet átadta a szakértő tanfelügyelőnek véleményezés végett. — A mai ülésben a bízott, intézkedett mindazon községekre nézve, hol a népiskolai törvény értelmében az iskolai alapvagyon (</ioo rész földterület) ki nem adatott. Az 1868 XXXVIII. t. ez. 16 és 133 §§. ér­telmében pedig, Pachmayer Panni bajorországi okleve­les tanítónő kérelmében nem lévén kimutatva, hogy Magyarországon létező szakbizottság előtt tett volna vizsgát, és hogy az ország hivatalos nyelvét, a magyart sem bírja: egy magán leány-nevelő intézet felállításától elutsisittatott. — Sajnáljuk a szakképzett kisasszonyt, daczára ajánlatos bizonyítványainak, — de nehéz aka­végre egykori 7 szükesztendős mosónéját látja vigyo­rogni feléje, mögötte pár lépésnyire két hitehagyott hitelezőjét, kik anynyira kereszttűzbe veszik, hogy elvégre egyebet nem tud mondani, csak »óh be mele­gem van.« Ott hagy hitelezőt, mosónét és szaladni kezd a lóvonat után, hogy kimenjen a zugligetbe, város liget­be, vagy Margitszigetre. És még csak a zsúfolt jár­művön kell az embernek még azon vétkeiért is megbünhödni melyeket öntudatlanul követett el még akkor, midőn az egyszer- egyet még csak a 2 krajezáros kiflin tudta. Eltekintve a találkozásoktól és tyukszemrehágásoktól, végre megérkezik a kitűzött helyre; izzadtan elcsigázva és káromolván a kegyetlen fátumot. No de »se baj« árnyas helyen van már és teljesen jólérezué magát, de egy nehány kottából játszó német muzsikamester ezinezog hallatlan nagy gyönyörűségére a munkátlan sváboknak és rettenetes boszantására a csendes magányt kereső ábrándozónak, ki hűsítőt keresve szöktető ezinezogást talál. De mint mindennek, úgy a. nap hevének is vége szakad néha és pedig többnyire akkor, midőn azt leg- kevésbbé kivánnók. Egyszerre sötét ijesztő fellegek borítják el az eget, dörgés villámlás szakítja félbe a természet csendes ünnepélyességét és »megered a zápor sűrű dályokbá ütközött a t. czikk száraz szakaszai miatt, de hisszük, hogy ez értelemben talán nemsokára segítve lesz. Fintor József árvaszéki elnök az árvaszék te­vékenységét illetőleg jelenti, hogy az első évnegyedről elintézetlenül átjött 1514 db, ehez beérkezett április 1-től junius 30-ig bezárólag 2028 db, összesen 3542 db; ebből előadatott 1765 db; julius hóra elintézetlenül átmegyen 1779 db. Hivatkozással a közig, bizottságnak, f. hó junius 10-én hozott határozatára, mellyel utasítva lett az árvaszéki elnök, miszerint félévi jelentésében min­den egyes előadó által feldolgozott ügydarabok szá­mánál tüntesse ki az érdemleges elintézést nyert ügy­darabok számát: előterjeszti, hogy ezen ügyekről az elnök csak f. évi márczius 1-től kezdett jegyzéket vezetni, azért annak vezetése s kimutatása iránt utasítása nem volt. Ezen jegyzék szerint előadatott érdemleges ügy junius 30-ig összesen 198 db; hagyaték átadási ügy elintéztetett 47 db; véglegesen befejezett ügy elintéz- tetett 111 db. A megyei központi árvapénztár állása jun. 30-ig 344,357 frt 35*/s kr. Hosszadalmas vita utáu határoztatott; miután a hátrányok száma mindig szaporodik, felhivatuak az árva­széki ülnökök, hogy havonta legalább 250 dbot dol­gozzanak fel. Dr. Szabó Dávid főorvos juniushavi jelentéséből: »Rendes időjárás, meleg napokkal, hüs éjjekkel, igen gya­kori légáramlattal és mérsékelt esésekkel jelzett hónap volt. A hőmérsék 32°—14° C. közt ingadozott. A köz­egészség kedvező volt. Leginkább heveny fertőző kütegek észleltettek mindenikjárásban. V.- Megyeren, Túrán, Da­dán némileg járványosán 30—40 beteggel a 3 helyen, Piricsén a hólyagos himlő 20 esetben fordult elő; 2 elhalt. A hasznos házi állatoknál eddig 206 ló találtatott rühben sinylőnek s meggyógyitattak. 16 lovon a takonykor kü­lönféle fajai következtében a rendőri szabályok szigora alkalmaztatott. E hóban a sertések létszámát sok helyen az uralkodó lépfene apasztotta. A földm. és kér. miniszter értesité a m. közönsé­gét, hogy az 1879 XXXI. t. ez. mely az erdőgazdaság okszerű kezeléséről szól, f. évi jul. 1-én életbe léptetett, s ennek következtében a közig, bizottság a törvény által reáruházott jogánál fogva, illetve a fennevezett t. czikk 26 szakasza értelmében Miklós Ferencz, Kállay András, Liptay Károly az előirt teendők végrehajtása végett meg­választattak. Pár szó a művelt közönséghez. Ma nem ritka eset bizonnyal, hogy e lap hasábjain fölhangzik az elhagyatottak esdő szózata, könyörület utáu tárva ki reszkető karjait, s az olvasó lefordítja róla szemét, talán mint mindennapi dologról, tekintetbe sem véve vagy legalább is figyelmen kívül hagyva a küzdelem, a szenvedés ezer kínjait. Az eset, melyre a müveit közönség becses figyelmét fölhivni akarjuk Nyíregyháza városa történetében ez előtt évtizedekkel merült fel, most újabban, ismét ily körülméuy állott elő, midőn városunk szülötte jelenleg Budapesten tartózkodó Csernák Sámuel III-ad évi böl- esészettan hallgató helyzetét hozzuk a közönség tu­domására. Nevezett Csernák Sámuel teljesen elhagyatva él; minden támasz és már majdnem remény nélkül, küzdött mig birt s kik közelebbről ismerik bámulták eréjét, de nincs tölgy, melyet a dühöngő orkán földre ne terítene. Segély után esd egy kitűnő pályája bevégzésének küszöbén álló, ernyedetlen szorgalmú fiatal ember, ki azt méltán meg is érdemli s ki nemcsak szülő városának, hanem a hazának is díszévé válhatik. Méltóztasson a tisztelt közönségnek, — a ki közelebbről nem ismerné — Csernák Sámuel III-ad évi bölcsész kilétéről, akár suhogással.« Ubi nunc az uj ruha oda van, fa alá nem szabad állani, mert megüthet a menkő, lóvouatot, om- nibust egy világért még csak nem is látni, mi marad hátra? neki feszíteni a hátát a nagy semmiségnek és daczolni a könyörtelen fátummal, mely ily rósz elője­lekkel üldözi az embert a megsemmisülésbe. Szűnni kezd a zápor, megindul -az ember, találkozik egy tévelygő szép leánykával s kérdi magától, nem fogja-e az Isten megbüntetni kaczérságaért, ha ennek udvarlás közben segít igaz útra igazodni, holott ő mára le van már foglalva, de biz megbünteti az ur Isten, mert midőn tel­jes díszében tündökölni akarna az ártatlan szűz előtt, a nedves lejtős dombon megsiklik, orra bukik az érdekfe- szitő jelenetre következő tragikomikumon elneveti magát a kis leány és vége mindennek. El van rontva a hatás, mire a fátadt fővárosi »pechvogl« azzal vigasztalja ma­gát, hogy »minden lejtő bukáshoz vezet: plane nyárban, mikor úgy megázik a kemény föld: Haza indul sárosán, ázottan, gondolkozik sok minden félén és azon eredményre jut, hogy sietni kell már haza mert ............kiki a ma­gáé után, de útját állja egy »tilost« védő pásztor és a szabad természet védője kézzel fogható corpus delictivel kész magán-jogokat magyarázni a futó hősnek, azonban egy nehány okos szóra megszelídül a pásztor lelkiisme­rete is, mely a viszkető marok megvakarása »duszőrrel«

Next

/
Thumbnails
Contents