Nyírvidék, 1880 (1. évfolyam, 1-40. szám)

1880-06-03 / 10. szám

„N Y í K V I D K 1C.“ A szónokok véleményének ily elágazása mellett, kiválóan két irányelv jutott érvényre. Az egyik kö­rül azok csoportosultak kik az alakra fektették a fö- sulyt s ezt conditio sine qua non-nak tartották, a má­sik irányt azok képviselték, kik főleg a lényeget, a fürdő fölállításának kérdését tartották szemelőtt. Az előbbiek azzal érveltek, hogy a kereskedelmi törvény rendelkezésének csak az előirt forma szigorú megtar­tásával lehet megfelelni, és a czélba vett fürdőt csak ez utón létrehozni. Az utóbbiak az előbbiekkel szén­ben azon nézetüknek adtak kifejezést, miszerint té­vednek azok, kik azon hiedelemben vannak, bogy a sóstó fürdői társulatnak, vagy ennek kebeléből ala­kult szövetkezetnek, a kereskedelmi törvény intézkedé­seihez akkép kell alkalmazkodnia, mint valamely pénz­intézetnek, bank vagy más hasonnemü üzletnek. Hiszen az ily fürdő kiépítésére vállalkozó szö­vetkezet, nem eshetik a kereskedelmi törvénynek azon ülése alá, mely a bejegyzett kereskedelmi vagy más üzleti czégekre vonatkozik 1 A sóstói fürdő társulat annál inkább lett volna hivatva a városbani fürdő felállítására, mivel ez telje­sen azonos azon vállalattal, mely végett eredetileg alakult. Nem csak hivatva volt erre a t. társulat, hanem saját jól felfogott érdeke szigorúan követelte azt, hogy ő vegye kezébe, ö karolja föl a legmelegebben a vá­rosi fürdő létesitésének, túlzás nélkül mondhatni égető kérdését. Első sorban azért, hogy a már csak 20 évig érvényben maradó részlet jogaikért a t. társulati ta­gok legalább némi kárpótlást kapjanak; mákod sorban, bogy a városi fürdő létesítése által ne más, hanem ön­magunk csináljunk magunknak concurrentiát, nem lehet­vén semmi kétség az iránt, hogy a városunkbani fürdő létrehozatala, csak idő kérdése; harmadsorban mikép a für­dő létrejöttének dicsősségébeu nekünk is legyen némi osz­tályrészünk. A szóban levő kérdés megbeszélésénél meggyőződé­sem szerint két szempont leheteti csak irányadó. Első az, hogy a t. társulat tagjainak alapszerződésileg biz­tosított jogai semmi nemű csorbát ne szenvedjenek, rájok az uj szövetkezetbe való lépésre a legkissebb kényszer se gyakoroltassák, tőlük az évi osztalék semmi szín alatt el ne vonathassák, a sóstó fürdő felvirágoztatása úgy mint eddigelé, ezután is minden módon és eszközzel elő- mozdittassék. A másik az, mikép a várossal mint egyik szerződő féllel szemben, minden stipulátiók szigorúan és pontossan megtartassanak annálinkább, mert a t. társulatnak nem­szabad szemelől tévesztenie azt, hogy a szerződésszerű időtartam leteltével harmincznégy ezer frtnyi beruházást ingókkal fog kelleni a városnak beszámolni. Miudakét követelmény olyképpen lett volna elérhető, ha a sóstói fürdőnek bevételei és kiadásai egészen elkülönítve ve­zettetnek, annak igazgatása külön önálló választmányra ruháztatik és az ellenőrzés is, az eddig divó mód szerint gyakoroltatik Azon felmerült aggodalomnak, hogy a város részé­ről nehézségek gördítettek volna a vállalat létesítésé­nek útjába: nincs semmi alapja, mert a városnak mint ilyennek kiválóan áll érdekében oly intézmény létre jövetelét támogatni, mely az egészség épségben tartásának egyik fő-fő tényezőjét képezi; továbbá, va­lamint minden ügyes s. t. tag, úgy a város is, csak nyer az által, ha részvényeinek értéke úgyszólván örök időre biztosittatik. Ö Nsága által ment Komárom városában, a hol addig szállásolt. Ugyan akkor Ezredes Kapitány Ő Nsága is Ö. Cs. Kir. Fő Herczegségéhez által ment. Szt. Jakab Hav. 18-án Pihenő nap volt. Paran­csolat érkezett még éjszaka, hogy a’ N. Ezredet, a Biharival együtt, mely már az előtt Szőnybe érkezett, Komárom alatt Ő Felsége, Ő Cs. Kir. Fő Herczeg- ségével együtt, kik mind ketten Komáromba voltak fő hadi szálláson — reggel meg fogja vizsgálni. Gen- csy 0 Nsága által jött Komáromból. Ezredes Kapi­tány O Nsága, az Ezredet Froutba állította Szőny- nek utczájáu jókor reggel, és ott elő adván, hogy beteges állapottal legyen, és hogy szüksége lévén a' Budai fürdőbe való menetelre, arra Ő Fő Herczeg- ségétől engedelmet is kapott, a' Fő Korináuyi Ezre­des Főhadnagy Ő Nságának által adta; a’ Tisztségtől elbúcsúzott. — Nehezen vette a’ Tisztség ezen válto­zást. Nem azért, mint ha Gencsy 0 Nságát nem sze­rette volna, hanem azért hogy sokan csak az Ezredes Kapitány 0 Nsága kedvéért jöttek el, és már igen össze voltak O Nságával szokva. Az Ezred ki ment Komárom alá, felette nagyon esett az eső, több mint három órai várakozás, és ázás után 0 Cs. Kir. Fő Herczegsége János Ő Cs. Kir Fő Herczegségével együtt Ő Felsége bent ma­radván Komárombau — ki jött, Nem állván ellent az eső, mind a’ Bihari, mind a’ Szabolcsi Ezredet végig nézte, sort nyittatott, és közöttök ellovagolt, de semmi egyébb próbát az idő alkalmatlansága miatt nem té­tetvén, Komáromba vissza lovagolt. Ámbár azok, amelyek a közgyűlésben egy oldal­ról hangsulyoztattak, egyikre-másikra lehangolólag ha­tottak; ámbár a némelyek részérőli gátló, meggondolt jóhiszemű törekvés nagyobb mérvben nyilvánult, mint az alkotó: ennek daczára sem hagytunk fel a remény­nyel, hogy a s. t. tagok részvényeik elértéktelenitését szemelőtt tartva a városi fürdő ügyét melegen felkaroland- ják, s nem engedik mikép az, üres alakiságok miatt meghiusultassék. A Stern E. urnái lévő Ívre hol már szép számú aláírások vannak, siessenek azon s. t. tagok becses neveiket alájegyezni, kik a városi fürdő mielőbb le­endő létre jöttét komolyan óhajtják. Végezetül még egyet nem hagyhatok érintetle­nül. Többen vannak, kik első sorban egy gőzfürdő­nek felállítását sürgetik. Szilárd meggyőződésem sze­rént nagyon tévednek azok, kik azon hiedelemben vannak, mikép nálunk egy gőzfürdőnek létrehozatala hasznot hajtó vállatot képezne, köztudomás szerint ugyan­is, Nyíregyházánál sokkal népesebb és műveltebb, előbaladottabb városokban csak tengődnek a gőzfürdő intézetek, alig fedezvén a befektetési tőke kamatait. A kád fürdő képezi nálunk az elsőrendű szük­ségletet. Állítsunk tehát elébb kádfürdőt és csak ezután törekedjünk egy, a viszonyainknak megfelelő gőzfürdő léte­sítésére. Ily sorrendben hiszem, hogy a gőzfürdőt sokáig nélkülözni nem fogjuk. Egy részvényes. HELYI és VEGYES HÍREK. * A belügyminiszter máj. 27-én kelt 24542 sz. leiratában — az igazságügyminiszter átirata folytán tudomás és további intézkedés végett értesíti a megye közönségét, hogy e megye területén létező kis-várdai kir. járásbíróság nevezett miniszter által az 1871 XXXI t. ez. 24 §. nyert felhatalmazás erejénél fogva, a törvényhozás utólagos jóváhagyásának fentartása mel­lett, az ezen évi augusztus 1-töl kezdve telekkönyvi ügyekben bírói hatáskörrel lön felruházva. * Szabolcsmegye főispánja alispánja és főügyésze tegnap kiindultak a megyei összes szolgabirói hivatalok ügykezelésének megvizsgálása végett. * A statisztikai bizottság f. évi junius hó 19-én d e. 10 órakor a megyeház kis termében a múlt évi népmozgalmi kimutatások átvizsgálása végett ülést tart. * A megyei közgyűlés egyik határozatát utólagosan még felemlítjük, miszerint Haas Mór által tervezett köz­raktár ügyét csakis formaságok hiányában elutasította. (z) A sóstói állomástól a fürdőhelyiségig széles gyalogutat készíttetett a fürdőigazgatóság. Az eddig harmatos, esővizes labodák köztt zarándokolt utasok nevében köszönet e czélszerü intézkedésért. (z) A nyirvizcsatorna ásatása erősen halad. Úgy halljuk, hogy e hó végéig — hacsak rendkívüli aka­dályok nem merülnek fel — Kótajig kész leend a munkálat. * Meghívó. A Nagy-Kállói reáliskolai segély egy­letnek f. évi junius hó 13-án délután 3 órakor a Sza- bolcsmegyei Takarékpénztár helyiségében tartandó évi ren­des közgyűlésre az egylet t. ez. tagjai az alapszabályok 5. és 9-ik §§. értelmében ezennel tisztelettel meghivatnak. Kelt Nagy-Kállóban 1880 május 28. Dr. Bleuer Miklós elnök. * A jegyzői nyugdíj választmány tagjai f. évi junius hó 15-ik napján reggel 9 órakor ülést tart. 19-én Az az előtt napi paraucsolat szerént reg­gel Pápa felé útnak iudult Ezredes Fő Hadnagy Ő Nságával, mioekutánna Ezredes Kapitány Ő Nságától a’ ki ugyan akkor indult Buda felé vissza, búcsút vett. Az Ezrednek felette nehezen esett, ezeu napon az, hogy O Cs. Kir. Fő Herczegségének parancsolatja által, addig inig Generalis Báró Yay Ő Nsága, a’ ki a’ Szathmári Ezreddel Pest alatt bátra maradt, meg nem érkezik, a’ Bihari Ezredes Kapitány Dobozy 0 Nsága Brigádaja alá vettetett. Külöuösuek látszott, hogy Dobozy 0 Nsága, a rendes Katonaságnál csak Kapitány volt, a’ miénk pedig Ezredes Fő Strázsames- ter, és még is nem ennek, hanem amannak adatott a’ fő Kormány. Erre ugyan könnyen meg felelhet­tünk vólna magunknak; mert nem az vétetett itt fel, hogy mi volt valaki valaha, hanem mi most. Már pedig Dobozy Ezredes Kapitány. Gericsy O Nsága pedig Ezredes Főhadnagy volt. — Ezen napon Öt níértföldet menvén, az Ezred Szombathely Helységé­ben meg s/állott. Ugyan akkor Ő Cs. Kir. Fő Her­czegsége is ott ment estve keresztül Pápa felé, és mig forspontot váltott, a’ Tisztséggel beszélt. — Széna nem lévén, az Uraság szénáját hordozták a’ vitézek, mely nem qvietáltatott noha Ő Fő Herczegsége, szó­val meg mondotta, hogy reqviziciót ugyan a’ nagy szükség idején szabad lesz tenni, de úgy, hogy qvie- tálják. — Fő Hadnagy Kelemen. Osváth helyett Adjutáns lett. (Folyt. I. öv.) * N.-Kallóban általános részvét között temették el az elmúlt héten ifjúsága virágjában özv. Kauzsayné Kállay Uonczát. A gyászhirről lapunk múlt számában már megemlékeztünk, s utólag felemlítjük azokat, kik a szomorú szertartásnál jelen voltak, mint özv. Kállay Gusztávné Kornis grófnő és Clarisse leánya ; Kállay Amália; Kállay Ludmilla, Fazekasné és leányai: Tóth Lajosné, Buttykay Menyhértné ; Kállay Jenőné, Kállay Ubulné, Kállay Aurélné, Kállay Sárdorné, Schuurné, Jósáné, özv. Mezőssy Tamásné, Marton Gézáné, Me- gyery Gézáné, Gráfflyné, Molnár Gyuláné és leánya, Ferenczyné, Kállay Ubul, Kállay Sándor, Kállay Aurél, Kállay Jenő, Kállay István, Kállay Leopold, Kállay Gyula, Szoboszlay József, Fazekas László, Gömöry Pál, Patay András, Görömbey Péter, Dr. Jósa András, Gencsy Béla, Novák Ferencz, Meskó Elek, Szögyény Jenő, Pozsgay György, Molnár Pál, Básthy Barna, Miklós László, Eördegh Károly. Ábrányi La­jos, stb. stb. és még számosán, kiknek neveit hirte- telen nem lehetett feljegyezni. Kállay Ákos, az el­szomorodott atya elég erővel birt szeretett leányának koporsóját a sírig elkísérni, mig az anyai fájdalmak leírását ez alkalommal elhallgatjuk s talán nem is tudnók eléggé méltón kifejezni. Az elhunyt koporsó­ját rokonok és ismerősök felváltva, kézben emelve ki­vitték a temetőbe; a sirt teljesen elborilák koszorúk­kal ; az utolsó Istenhozzádot is elmondák, de vannak még olyanok, kik a drága halottért soká, igen sokára fogják letörölhetni az utolsó könnyeket. * Blaháné e hó 20-án érkezik Nyíregyházára. Ezzel lapunkban, ezelőtt két héttel már közlött hírünkre beérkezett többrendbeli vidéki előfizetőink megkeresésére örömmel válaszolunk, hogy a nevezett művésznő okvetlen meglátogatja városunkat és 4 legújabb hatásos szerepei­ben fog fellépni. Egyúttal jelezzük, hogy a jegyek árai, tekintve a jelenlegi mostoha viszonyokat, nem lesznek anynyira felemelve mint az elmúlt évben. * Egy grófi család nemeslelküsége. A nyíregyházai izraelita templom építtetésé tégla hiányban e héten meg­akadván, a hitközség elnöke Haás Mór Királytelekre ment, a Dessewffy Gróf testvérekhez azon kéréssel, hogy bizonyos mennyiségű téglát szíveskednének adni kész­pénzért vagy kölcsön. A gr ófok azon szép emlékezetes nagylelkűségre buzdultak, hogy legott, önkényt 10.000 jó minőségű téglát adományoztak Ezen magasztos tény di­cséretes bizonyságot tesz a grófi család gondolkodás módjáról. Ezzel kapcsolatban gyengéden figyelmeztet­jük városunk vagyonosb polgárait, hogy e templom épít­kezésénél, az alkalmat ne szalaszszák el a töbször kiérde­melt reciprocitás gyakorlására. * Ezüst lakadalorn. Városunk egyikközkedveltség­ben álló derék s müveit orvosa, Dr. Flegmáim Miksa, múlt hó 27-én ülte meg házassági frigyének 25-ik évfordulóját. A mint ennek hírre elterjedt, tisztelői si­ettek üdvkivánataiknak kifejezést udni. Szívből hozzájáru­lunk azokoz mi is, kik tudjuk, hogy a jubiláns pár menynyi sok jótéteményben részesítik a szegény betegeket. Óhajt­juk, hogy jövendőre is ép lelki és testi erőben ünne­pelhessék meg — családjaik és tisztelőik örömére — aranymenyegzőjüket is. * Felhivatnak az általános ipartársulat tagjai és minden ipar ügybarátok, hogy f. év junius 6-áu, az az jövő vasárnap d. u. 2 órakor a Sz.-Mihályi bel- tanyában — vagy az ipartársulat helyiségében rendkí­vüli közgyűlést tart — legfőbb tárgyak a debreczenben tartandó 1881-ik évben segéd éstanoncz munkakiállitással egybekötött vándor gyűlésen mikénti képviseltetés, mely­re a segédek betegsegélyező-egylete végleges' meg alakulásához a segédek is meghivatnak. * Gyászhir. Fazekas Sándor u-kállói csendbiztos tegnap (szerdán) reggel fél 6-kor elhunyt. A szomorú hírt lapunk zártakor vettük s csak őszinte részvétün­ket nyilváníthatjuk a mindenki által közbecsületben részesült férfiú halála felett. A gyászjelentés követ­kezőleg hangzik: Fazekas Klára és László több test­vérei és bozzájok tartozóinak nevében is bánatos szív­vel jelentik kedves testvérük, illetve rokonuk Faze­kas Sándornak, folyó 1880. évi junius 2-án reg­geli fél 6 órakor, életének 57-ik évében történt gyá- szob kimultát. Hült tetemei folyó hó 4-én reggeli 10 órakor fognak a nagy-kállói sirkertbeu örök nyu­galomra tétetni. Kelt Nagy-Kállóban, 1880. junius- hó 2-án. Áldás és béke poraira!! (z) Lassan gyülekeznek a vendégek a sóstón, kivéve a nánásiakat, kik mint mindig, most is ellő fecskéi a sóstói tavasznak. „Hol van az egykori fény, hol vaD az egykori zaj“ ? * Pazonyban az elmúlt héten Barna Mihály föld- míves gazda házába a villám beütött. A kis nádas ház teljesen leégett s egyetlen tehenét is alig tudta megmenteni a szegény károsult. Ember élet nem esett áldozatul. (z) Tornyos pálezán ref. lelkészül Czövek János komorói lelkész választatott el. (z) Néhai Kozma József felső szabolcsi esperes requime a Kis-Várdában junius 10-én tartandó e. megyei gyűlés alkalmával fog megtartatni. Üdvözöljük az egy­házmegyét, mely jelesei emlékének felújításával, emel­kedett haugulatáról tesz tanúbizonyságot.

Next

/
Thumbnails
Contents