Nyírvidék, 1880 (1. évfolyam, 1-40. szám)
1880-04-08 / 2. szám
2. szám. I. évfolyam. Nyíregyháza. Csütörtök, 1880. április 8. Felelős szerkesztő: ÁliKÁ>YI LAJOS. Előfizetési árak: postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre ......................................................4 frt. F élévre............................................................2 „ Negyedévre.................................................1 r? E gy szám 10 kr. Az előfizetési pénzek, megrendelések, valaA lap szellemi részét illető minden közmint a lap szétküldése tárgyában teendő fdllemények a szerkesztő czime «alatt (szarvas-utcza szólamliísok PIRINGER JifiOS és JÓBA ELEK 119. szám) küldendők. kiadó-tulajdonosok könyvnyomdájához (szarvasCsak bórmeute8 levelek fogadtatnak el. utcza 119, szám) intezendők. Kéziratok viszsza nem küldetnek. Hirdetési dijak: Minden háromszor hasábzott petitsor egyszeri közlésénél 5 kr ; többszöri közlésnél 4 kr. számittatik. Kincstári bólyegdij fejében minden egyes hirdetés után 30 kr fizetendő. A nyílttéri közlemények dija soronkintlö kr. A kisliirdetö rovata alatt, a tiz sort meg nem haladó közleményért csak 30 kr vétetik. Az olvasó közönséghez. A beérkezett t. előfizetők névsora után Ítélve a megyei értelmiség határozottan tömörül lapunk mellett.— Viszont mi is a megyei értelmiség érdekeiben fogunk működni és törekvéseinkben lapunk iránya nem fog azon egyoldalúságban szenvedni, mint többnyire a vidéki lapoknál tapasztalható, midőn mi”'1'’" indokolás nélkül minden lehető reklámot elkövetnek, egyedül saját érdekeikben. Mi feleslegesnek tartjuk az efféle eszközök felhasználását. Lapunk két első számát, a bevett szokás szerint, mint mutatvány számokat szét- küldjük, s a menynyire kezdetben a tér szűke engedi — igyekszünk 'kimutatni az értelmiségnek, hogy valamint érdekünkben van a lap anyagi oldalit fejleszteni s kérve a közönség becses pártolását, ép úgy érdekében van a megyei nagy közönségnek egy oly lap fenállását pártolni, mely minden tekintetben a közügyek támogatását igyekszik előmozdítani. Nincs oly pálya, melynek munkakörében a sajtó nyilvánulása nem szükségeltetnék. Egy lap, mellőzve a pártoskodást, erős támasza nemcsak az egyesek érdekeinek, ha a közjónak megfelelnek, de az összes munkakedvelő közönségnek. Példa erre a külföld czivilizált államai. Ott, — igy nálunk is alkalmazva, — hogy a munkaerő s minden egyéb hasznos törekvések anyagilag és szellemileg érvényesülhessenek: nélkülözhetlen a sajtó közreműködése. Ez irányban igyekszünk megfelelni a megyei értelmes közönségnek . ... S mi viszont egyebet nem kérünk, csak lapunk anyagi pártolását vagyis a régi nóta szerint az előfizetési pénzek pontos és mielőbbi beküldését ne méltóztassanak elhalasztani, mert a költségek tekintetében felesleges számú példányokat nem nyomatván: lapunkat ingyen, sem pedig erőszakkal utólagos és bizontalan beszámítással, szét nem küldhetjük. Ezen eljárást pedig — egy miveit közönség irányában — feleslegesnek tartjuk. Szerkesztő. Nyíregyháza, April 5. Valljuk be igazán, mondjuk el minden himezés és hámozás nélkül, a nálunk uralgó közszellem nem szolgálja eléggé híven a megyei, illetőleg községi érdekeket. Eleget foglalkozunk országos dolgokkal, nagyszabású politikával, szabadelvűek s alkotmányos szelleműek vagyunk — felfelé a kormány irányában; de ezen szabadelvű alkotmányos szellemet nem érvényesítjük a magunk körében, a törvényhatóság érdekében. A kormányt szidni hazafias tettnek tekintetik. Municipális tisztviselőt esetleges mulasztásaiért megróvni, személyeskedésnek bélyegeztetik. Ugyanezen viszás következetlenséget tanúsítjuk a sajtó irányában is. Mily nagy volt az általános felháborodás az imént (Verhovay párbaja alkalmával) a budapesti kaszinói körök ellenében. Ezek a szabad sajtó elnyomóinak nyilváníttattak, a sebzett hírlapírót, pedig a martyrság dicskoszorúja övedzte. Meglehet! Csakhogy méltóztassanak egy forma mértékkel mérni a fővárosi és vidéki sajtót illetőleg, az országos kormány, és a helyi tisztviselők nyilvános bírálóit. Ha szabad a kormány minden egyes tettét nyilvános bírálat tárgyává tenni, (magától értetődik, hogy mi avval épen nem törődünk), akkor legyen ez szabad megyei, illetőleg községi tisztviselőink irányában is. E tekintetben pedig mi egy cseppet sem vagyunk szabadelvűek, vagy alkotmányos szelleműek. Hogy félre ne értessem, megjegyzem, hogy a nyilvános tesztviselőnek alaptalan gyanusitgatását, nemcsak hogy nem pártolom, de mivel ez az amúgy is nagyon lazult hatósági tekintélyt sérti, — határozottan elitélem; — de mi hallgatni szoktunk hivatalbeli viszszaélés, vagy mulasztás, vagy képtelenséggel szemben is akkor, ha a hibák a megye, vagy község kebelében történtek. Egy ecclatáns példát hozok fel állításom ilustrá- tiójára. Nyíregyháza városában, az úgynevezett piacz, legélénkebb helyén 4 boltot törnek fel egy éjszaka. E munka elvégzéséhez több órai idő volt szükséges, s mindamellett elvégezhették anélkül, hogy egy rendőrnek figyelmét felköltötte volna. Általános felháborodást keltett ez eset, s méltán; hisz a közbiztonságnak ekképeni megsértése, méltó aggodalmat szült mindenkiben rendőrségi szervezetünk megfelelő képessége irányában; s daczára annak, hogy a közbiztonság mibenléte mélyen érdekel minden polgárt, a legközelebb megtartott képviseleti gyűlésben, Nyíregyháza város polgárai közül, egyetlen egy sem vállalkozott arra, hogy az esetet akár csak interpellate tárgyává tette volna. A „NY1RYIDBK“ TÁROZÁJA. A szabolcsi nemes insurgens lovas-ezred történetének naplókönyve 1809-ik évben. (A megyei levéltár eredeti kézirata után.) Közli: Vjlalty György főlevéltárnok. Hoapolgári kötelességnek ismerem, hogy a »Nyírvidék« hasábjain megismertessem az 1809-ik év Szt.-Iván hava 10-ik és megelőzött napjairól a szabolcsi nemes fel- költ lovas-ezred történetét, Bozoky auditor kapitány által megirt azon naplóból, melyben a nevezett ezrednek alakulása, tisztjeinek választása, kiindulása az előfordult változások, viszontagságok, mulatságok, hadi Ítéletek történeti hűséggel feljegyezve vannak, ámbár némi rövidítéssel, de a kézirat eredetiségét minden változtatás nélkül megtartva. * * * „Quid-quid pro salute Patriae agitur, sacrificii loco est,w (Mathias Rex in Ep. ad Epitc. Varadin. data.) Elő Beszéd. Nem valamely hijában való dicsősség’ szomjuhozása, sem nem valami alacson hizelkedés, vagy Nemzetem mód nélkül való magasztalásán gyönyörűséget találó vak buz- góság fogatott velem tollat a’ Szabolcsi Fel költ Nemes Lovas Ezred Történeteinek feljegyzésekre. Ezek csekélebb indító erővel bírnak, mint sem egy valóságot szerető kezet írásra vehetnének. A történet úgy hozván magával, hogy én ezen Nemes Ezrednek Auditor Kapitánya legyek, kiszabott hivatalom tette nekem ezt kötelességemmé, hogy Naplókönyvembe feljegyezzem mind azt, a’ mi emlékezetet, érdemel. De egyébaránt is hogy az olyan Történeteket, melyek időnkben, és magunk részvételével esnek meg, a következő maradéknak tudtára adjuk; azzal az emberi lélek tökéletesedésének tartozunk. A’ kik az aprólékos Történeteket is, néha okoknak látják a nagyobb következésekre, ’s szeretik valamely dolognak első gyökerét feltalálni, azok az ily csekélységek- olvasásában is kedvet találnak. — És megeshetik, hogy a következő időben, hasonló esetekben hasznát is lehet venni Naplókönyvemnek, a’ mennyiben lehet máskor elkerülni azokat, melyek most egy vagy más tekintetben hibát okozhattak. Czélom ugyan Nemes Ezredünknek nyert dicsős- ségét, a’ maga igaz mivoltában elő adni. De a hizelkedés Naplókönyvben helyet nem talál. Erről mind természetem, mind az igazság szeretete, s az egyenességre való tekintet megtilt. A versekben is, melyeknek különben természete szokot a nagyítás lenni, ’s melyek ide néhol bejönnek könnyen meg lehet Ítélni, mi legyen a’ valóság, és mi- csüpa leírás ? Én ezen darabokat is kihagyni nem akartam, hogy az által is tellyesebb légyen Naplókönyvem. Egyéb-aránt is úgy ítélem, hogy azok egyenesen belé tartoznak. Feltett erányom az, hogy mindent úgy, amint megtörtént a’ maga valóságában adjak elő. És noha az én el választatásom Pünköst hava 10-én történt,’s a’ szerént azok, melyek ezen napon, sőt még azok is, melyek Szt.- iváu havának 10 edikót, mint az én hivatalom első napját, ezen munkában megelőzik, nem mind tulajdon tapasztalásomból valók is, azok mind az által mégris, rész szerint azért, hogy mindenek előtt tudva vágynak részszerint pedig és különösen azért, hogy már a’ T. N. Vármegye Jegyzőkönyvének azokról szólló hiteles darabjai is nálam találtatnak, oly bizonyosok, hogy azok iránt a kételkedésnek épen legkisebb helye sincs. Ezen hiteles daraboknak köszönöm azt, hogy néhol hibásan tett jegyzéseimet megigazíthassam, és jelen levő Naplókönyvemet minden tekintetben hitelesnek állíthatom. Azon naptól, úgymint Szent iván hava 10 ikétől fogva mindent tulajdon jegyzéseimből írok. De csak azon napokat tészem fel, a’ melyeken valami történet esett Nemes Ezredünknél. A’ melyeket pedig ki nem teszek azokról bizonyos, hogy emlékezetünket nem érdemlik. Lesznek néhol jegyzéseim. Azok ugyan a’ Történetre nem tartoznak, de használhatnak vagy egy, vagy más tekintetből. Egyébaránt is a’ Nemes Ezred statis- tica történeteire, — a milyeneket Írni szándékozom — az ilyes jegyzések szükségesek. Meglehet, hogy jövendőben nevezetes haszna lesz ezeknek. — Megköszönünk mi most, ha a régibb időkről valamely olyas jegyzéseink maradtak volna, a’ melyek az akkori gondolkodás, pallérozó- dás és felkelés módját, valamenynyire élőnkbe adnák. Azok, melyek Szent iván hava 10-két megelőzték, ’s a’ melyeket már feljebb illettem, a’ mindjárt következő elő adásban foglaltatnak be. Költ a’ Rákosi Táborban Szent Jakab hava 8-án 1809-ik esztendőben. Bózoky Auditor kapitány. * * * fi
