Nyírvidék, 1880 (1. évfolyam, 1-40. szám)
1880-05-27 / 9. szám
9. szám. I. évfolyam. Nyíregyháza, Csütörtök, 1880. május 27. Előfizetési árak: postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre ......................................................4 frt. F élévre............................................................2 „ Negyedévre.................................................1 « E gy szám 10 kr. Az előfizetési pénzek, megrendelések, valamint a lap szétküldése tárgyában teendő fbl- 8zólamlások PIRINGER JÁNOS és JÓBA ELEK kiadő-tulajdonosok könyvnyomdájához (szarvas- utcza 119. szám) intézendők. A lap szellemi részét illető minden közlemények aszerkesztő czime alatt (szarvas-utcza 102. szám, Ulmer ház) küldendők. Csak bérmentes levelek fogadtatnak el. Kéziratok viszsza nem küldetnek. Hirdetési dijak: Minden háromszor liasábzott petitsor egyszeri közlésénél 5 kr ; többszöri közlésnél 4 kr. számittatik. Kincstári bélyegdij fejében minden egyes hirdetés után 30 kr fizetendő. A nyílttéri közlemények dija soronkintlb kr. A kishirdetö rovata alatt, a tiz sort meg nem haladó közleményért csak 30 kr vétetik. Indítvány a népnevelés érdekében. A népnevelés érdekében megkezdett mozgalmak lassanként az egész országban tért nyernek, s annak lényegét, szükségességét mindinkább felismerik mindazok, kik a mai társadalmi viszonyok fejlődését kellő tanulmányaik tárgyává tették. Ezen irányban Gróf Zichy Jenő, a közügyek fárad- Iiatlan munkása, Febérmegye f. hóban tartott közgyűlése elé a népnevelés érdekében egy nagyfontosságú indítványt beterjesztett, melynek horderejűre, és czélszerííségére felhívjuk Szabolcsmegye közönségének figyelmét. Az indítvány lényege a következő: Tekintve, hogy az 1868-ikiés későbbi 1876-iki népnevelési törvények teljes és tökéletes végrehajtása országszerte még nem sikerült, tekintve, hogy az, csakis úgy érhető el, ha az öszszes társadalom azt megyénként népnevelési egyletek alakításával népszerűsíti, indítványozom: mondja ki a megye közgyűlése, hogy népnevelési egyletek eszméjét elfogadja, azt magáénak vallván, átiratilag az ország összes törvényhatóságainak elfogadásra ajánlja, és saját kebeléből e népnevelési egyletek létesítésére egy bizottságot küld ki. Az indítványt gr. Zichy Jenő többek közt a következőleg indokolta: A népnevelésnek nem szabad részletesnek, esetlegesnek lenni, hanem annak a társadalom minden egyes tagjára is okvetlenül ki kell terjednie, s a felebaráti szeretetnek ekkép gyakorlatilag foganatosíttatni, és ez csak a népnevelési egyletek által eszközölhető. De ha egészen végrehajtva is lenne a törvény, miután annak feladata inkább csak az elvek kitűzése, az irány megállapítása, és a nélkülözhetlen legfőbb felügyelet vezetésében áll, miután a népnevelésnek lényege, fontossága az elemi iskolákban nyerhető, szerény ismeretek gyűjtésén kívül főleg a szív, erkölcs jellemképzésben, és ennek az iskola falain kívül is nem lelhető példák utánni idomulásában rejlik, ez csakis az egész társadalom egyetemes, testvéries, szeretetteljes közreműködése által foganatosítható sikeresen! Életbe kell léptetnük minden késedelem nélkül az egyetemes, minden egyesre kiterjedő nevelést, egyetemes, mindenkire kiterjedő közreműködéssel. Kell tehát, hogy minden megyei székhelyen alakuljon nevelési egylet, melynek második fokon minden járás (vagy kerület), harmadik fokon minden község egy-egy fiók-egyletét képezze, végre minden megyei egylet a fővárosban létesítendő s majdan ott székelendő országos központi egylettel legyen folytonos érintkezésben. Mindezen nevelési egyletek hathatós előmozdítói a vidéken, mint a székhelyeken a gazdasági egyletek és azok vidéki közegei, — mind pedig a mindenhol alakuló nőegyletek volnának. Ezen hármas faktorok egy irányú működésének sikerülend a morális és physikai, közegészségi és erkölcsi viszonyokat javítani; a mi fajunk úgy sem szapora, a halandóság a gyermekek között a kellő felvigyá- gyázat hiánya folytán óriási nagy, hogy erkölcsi viszonyaink milyenek, a bírósági statisztikai adatok, (melyek az egyedül pontosak) szerint évenkint hazánkban bűntett, vétség és kihágási erkölcstelenség miatt több, mint 250,000 egyén kerül vád alá, más kultur-államokkal összehasonlítva hallatlan szám, minden 50 lélekre jön teliát egy vádlott! Kinek rendesen több mint 2A-ad része sem Írni, sem olvasni nem tud! Eddigi hiányos nevelési állapotaink a köznép anyagi és szellemi fejlődésére bénitólag hatott, és következménye volt: 1. Az általános elszegényedés, mert minden osztálybeli egyén tudatlansága, munkaképtelensége és restsége miatt legfeljebb csak fele annyit termel, s dolgozik, mint a mennyit lehetne és kellene. 2. Takarékosság, mértékletesség nélkülözése hiányában, továbbá iszá- k osság, játékossági hajlamánál fogva csekély keresményét nem bírja megtartani. Rósz esztendő, marhavész, tűz, végkép tőnkre teszik. Ezekből következik 2-szor a bűnök minden nemeinek általános elterjedése (Paupertas maxima meretrix) Eötvös szerint. Minden ember oly morált csinál magának, hogy megélhessen! Az erkölcstelenség, vallástalanság és a bűnök minden nemei! 3-szor, Mindezek következménye a jelen társadalmi állapotnak, az általános elégiiletlenségnek, nyomornak és boldogtalanságnak. Nem akarom taglalni, hogy ez hová vezet; mert nem akarok egy általános, országos fontosságú társadalmi kérdés tárgyalásánál nemzeti létünk political viszonyaink megbeszélésével foglalkozni. „Még jönni fog, még jönni kell egy jobb kor mely után, buzgó imádság epedez százezrek ajakán!!“ Hanem a jobbkor előidézésére, a nagy czél elérésére vezető eszközöket rendületlen hűséggel és kitartással alkalmaznunk is kell!! Az indítvány Fehérmegye közgyűlésén egyhangúlag elfogadtatott. Részünkről ajánljuk Szabolcsmegye közönségének az eszme felkarolását és tervszerű kivitelét. Á. L. Szabolcsmegye május 25-én tartott rendes közgyűléséből. Bónis Barnabás főispán megnyitván a gyűlést Kausay Károly Rudolf trónörökös eljegyzése alkalmával kötelességének tartja feszóllalni, hogy a megye közönsége tisztelgő nyilatkozatot terjeszszen fel, kifejezvén koronás fejedelme iránti hűséges ragaszkodását s egyúttal megA „NYIRVIDBK“ TÁRCZÁJA. A szabolcsi nemes insurgens lovas-ezred történetének naplókönyve 1809-ik évben. (A megyei levéltár eredeti kézirata után.) Közli: Vjlaky György főlevéltárnok. (Folytatás.) Szóváton 11. óra tájban megállott a’ N. Ezred. Az egész Tiszti kart ebédre várta Ttts Gencsy Lajos Eő szolgabiróné Ttts Eáy Borbálla Aszszony, Ekkor jött meg maga Pő szolgabiró Gencsy Lajos Űr is Püspök- Ladányból, az hol a’ N. Ezred más napi szállása végett volt. — Ttts Gencsy László Ur, úgy Ttts Winklernő Aszszony is követték a’ N. Ezredet Szovátra. Az ebéd igen vig volt. A’ muzsika zenget egész ebéd felett, Ttts Pő szolgabiróné Aszszony, azért, hogy oly jól, és vigan látta az egész Tiszti kart, Ezredes Kapitány O nagysága, és az egész Tiszti kar által Szováti Oazdaszszonynak neveztetett. Az éljen kiáltások zengettek. Ezen alkalmatosságra a’ kővetkező versek írattak: Éljen a’ mi szép Szováti Gazdaszszonyunk! ki baráti Szívvel látott bennünket. Neki köszönheti vérzett Szivünk, ezen útban nem érzett Mai vig örömünket. Engedje meg a’ kedvező _ Szerencse, hogy e’ sík mező Mai számunkhoz Kossuth Lajos Láthassa nem sokára, Hogy ismét Páy Borbálla KéBz asztala s’ tele tála, Várjon itt vacsorára. Szent Iván Hava 21-én A’ N. Ezred reggel négy órakor P. Ladány fele megindult. Követte T. Désy György, és Gencsy László Ur lóháton. A’ fellyebb nevezett Aszszonyságok pedig kocsikon. Az utón vigan ment Nemes Közvitéz Liptsey, egy maga által készített nótát danolt az utón, melyet több ízben elmondattak vele. T. Désy György ur öt forintot ajándékozett neki érte. A’ Kormány a’ Kamara Házánál szállott meg; melynek falára az utszáról egy ebédlő hoszszas Sátor csináltatott. Ebédet, és Vacsorát is, ezen Sátor alatt a’ Szo\áti Gazdaszszony T. Gencsy Lajosné Asszonyság adott. Itt, is mint Szováton igen víg volt az ebéd, és vacsora, s’ az éljen kiáltások, a’ muzsika között zengettek. Itt T. Désy György Ur az egész N. Ezred közvitézeinek fél-fél font húst ajándékozott. 22- én Püspök-Ladányban volt a’ pihenés. Ebédet az egész Tiszti karnak ismét a' Szováti Gazdaszszony adott, valamint vacsorát is. 23- án Reggeli négy órakor Karczag fele megindult az Ezred. T. Désy György, Gencsy Lajos Főszolgabíró, Gencsy László Urak, úgy az eddig kisért Aszszonyságok is, búcsút vévén a’ N. Ezredtől elmaradtak. a’ N. Megye határát érvén a’ N. Ezred, Isten hozzádot mondott annak a’ Megyének, mely hozzá auynyi kegyességgel viseltetett. Itt következik azon négy vers, mely akkor a’ N. Ezred nevében, búcsúzéba hirtelen csináltatott: Szabolcsmegye gyönyörű vidéki! immár Isten hozzátok, Szélső dombotokról buzgó búcsúnk hasson reátok. Ti halmok! melyek határit kérkedve kerítések, S’ Hortobágy csendes habjai! melyek szélét veritek, Legyetek néma tanúi azon teljes hálának Mely szivünkben van szentelve Szabolcsnak csak magának. S’ mondjátok meg, hogy mikor itt könynyezve útnak ered, Ezer áldást kiált viszsza, a’ Szabolcsi Ezered ! Bement Kardczagra a’ N. Ezred tizenegy óra tájban ; az hol a’ Tiszti Kart a’ N. város megvendégelte. 24-én Kis-Ujszállás fele reggeli négy órakor útnak indult. Baj nélkül beérkezett reggeli tiz óra tájban. Akkor ebéden a’ N. városnál volt az egész Tiszti kar. Szent Iván Hava 25-én. A’ N. Ezred Kis-Ujszál- láson mulatott. A’ Református Pap Tiszt. Terhes Sámuel Ur prédikált. Ebédre ismét a’ N. város hivatta a’ Tiszti kart. 26- án. Reggeli négy órakor Török-Szent-Miklós útnak indult a’ N. Ezred. Tiz óra tájba beérkezett. Ebédet az Uraság adott a’ Tiszti karnak. Ez igen jó Szállás volt. Vigan volt az egész N. Ezred. Itt látogatta meg Egerből a’ N. Ezredet Leukey ur. 27- én. Szolnokra indult reggeli négy Óra tájba. A' Püspök-Ladány Karczag fele való határánál, ..Irataim az emifft-aczióból“ meerrendeléisi felhívás van csatolva.
