Nyírvidék, 1880 (1. évfolyam, 1-40. szám)

1880-05-13 / 7. szám

7. szám. I. évfolyam. Nyíregyháza. Csütörtök, 1880. május 13. Felelős szerkesztő: ÁBRÁNYI LAJOS. Előfizetési Arak: postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre ......................................................4 frt. F élévre............................................................2 „ Negyedévre..................................................1 » Egy szám 10 kr. Az előfizetési pénzek, megrendelések, vala­mint a lap szétküldése tárgyában teendő fel­szólamlások PIRINGER JÁNOS és JÓBA ELEK kiadó-tulajdonosok könyvnyomdájához (szarvas- utcza 119. szám) intézendók. A lap szellemi részét illető minden köz­lemények aszerkesztő czime alatt (szarvas-utcza) küldendők. Csak bérmeutes levelek fogadtatnak el. Kéziratok viszsza nem küldetnek. Hirdetési dijak: Minden háromszor liasábzott petitsor egy­szeri közlésénél 5 kr ; többszöri közlésnél 4 kr. számittatik. Kincstári bélyegdij fejében minden egyes hirdetés után 30 kr fizetendő. A nyilttéri közlemények dija soronkintlö kr. A kisliirdetö rovata alatt, a tiz sort meg nem haladó közleményért csak 30 kr vétetik. Társadalmi bajok a vidéken. (Folytatás.) Múlt számunkban megkezdett czikkso- rozatunk végén a „megrögzött dologtalanság s henye életmódról“ elmélkedtünk; folytató­lag felemlíthetjük, hogy: — Nálunk még az olvasást is nehéz mesterségnek tekintik a boldog megyei csendéletben. Természetesen: „nevelésre nincs pénz; felesleges a jó könyv, — annál kevésbé kell könyvtár; nem kell művészet, mert a czigánybanda különb, mint az a sok affectált classicus zenedarabokkal untató világhírű ze­neművész; — mert ha kép kell, ott a sok olcsó olajnyomat“ — (jellemző, hogy csakis Ma­gyarországon van keletje) — „szebb az mint az eredeti mázolás, és olcsóbb is; nem kell hírlap, — mirevaló az újság? minek olvas­sam a sok skriblereit — azzal úgy sem le­szek okosabb! (sic!) stb, stb. ... és igy sok szép öszszeget meg lehet takarítani j ó zamatos mulatságokra, bor, kártya és czigánybanda mellett!“ — statistikailag ki­lehet mutatni, hogy egyeseknek évenként 500 írtjába kerül nehány iszákos mulatság, — pedig nem épen a „nagybirtokosság“ közzé lehet számítani az illetőket, mert mint már emlitém, az együttes mulatságok alkalmával, ha egy nagybirtokos jókedvében a czigánynak egy ötvenforintos bankót, — a mellette quater- kázó 2—3 00 holdas vagy még kissebb birtokos is csupa ál-szégyenből vagy mutogatás ked­véért is szintén egy ötvenes bankót dob a tányérra! — Igaz, hogy másnap — mentsé­A „NY1RVIDBK“ TÁRCZÁ.JA. A szabolcsi nemes insurgens lovas-ezred történetének naplókönyve 1809-ik évben. (A megyei levéltár eredeti kézirata után.) Közli: Ujlaley György főlevéltárnok. (Folytatás.) A Felhőit N. Ezred kiindulásáról nevezett Naplókönyv. Szent Iván Hava 11-én Brigadérus Generális Br. Vay Ő Nsága, Hubert Királyi Komiszáriussal együtt, el utazott Nyíregyházáról. Ugyan akkor, a’ T. N. Vármegye által, Tekint. Bökönyi Bek Pál ur, Nádor Ispány Ő Cs. Kir. Fő Her- csegségéhez követtségbe rendeltetvén, el indult oly véggel hogy a’ Nemes Ezrednek eddigvaló Mulatását mentse ki. Egyszersmind, mint hogy a’ Galicziában kiütött pártolás, a’ Tiszán túlvaló részeket veszedelemmel fenyegette, ha lehet nyerje meg O Cs. Kir. Főherczeg- ségétől, hogy a’ Nemes Ezred továbbra is a’ Megyében maradhasson, és a’ Tisza pártjait, a’ szükség úgy hozván magával, védelmezhesse. Sz. Iván Hava 12-én. A’ T. N. Deputatió, a’ maga eddig elkezdett foglalatosságát folytatta, különösen a’ Fő Kapitányokat a’ Nemes Ezred számára kiszedett ruhák­ról, készületekről, és élelemre tartozó dolgokról számol­tatni el kezdette. géül — szidalmazza saját mámoros állapotját, de a valódi ébredés azért csak akkor áll be, — ha már a kis telekkönyvecske sem bírja el a nagy terhet. Mit találunk egyes családok házi körében, ha megvizsgáljuk a szobák berendezését? — Van mindenféle bútor, pipa és ostor collectio, de egy műbecsü olajfestmény vagy művészi metszvény nem található a falon; könyv­tárnak nyoma sincs s legfeljebb a női salon- asztalon egyes diszkötéses munka hever — olvasatlanul — bútor-disz gyanánt; felnyitva heverő könyv már rendetlenséget mutat a szobában. — A diszkötósü könyvet a jó háziaszszony persze még leánykorában kapta karácsonyi vagy névnapi ajándék gyanánt valamelyik mívelt érzékű rokon vagy udvarló­tól és — talán az alapjában jól nevelt kisasz- szony — későbben a bornirt férj mellett egé­szen elfásul, s mint „jó háziaszszonynak“ nem lehet ideje se olvasni, se zongorázni, csakis a konyha, kamara és boros pincze körül for­golódni! — de bocsánat, mert egy könyv még is van a legmíveltebb háznál is: ez az évi kalendáriom! . . . némelykor egy hírlap is található, de az is gyakran szünetel, midőn negyedévenként az új előfizetést be kellene küldeni..............„de sok pénz az“ — bár egy rögtönzött estély elseper 100 fo- rintocskát is, — „no, de legalább jól mu­lattunk !“ . . . És a gyermekek — hogy is neveltetnek fel? A fiúk zsenge korukban megtanulnak a papától káromkodni; később egy szerencsétlen 13. 14. 15-ik napokon A’ Nemes Ezred minden reggel exerczirozott. A’ Tekint. Deputatió a’ számolta- tást folytatta. Ugyan akkor Perczeptor T. Szűcs György Ur a’ Tiszt Urakat a’ kiknek még eddig bent volt, ajándék pénzekett gágejokat fizette. Ugyan akkor a’ még hátra volt Charge lovak köz- zül, egynéhányat, a’ Debreczeni Kereskedőktől vett a’ T. N. Deputatió, 16-án A’ Szabadsággal haza bocsátott közvitézek ezen Napra véglegesen beparancsoltattak Nyíregyházára. A’ Számadás ezen a’ napokon elvégződött. 17-én A’ Tek. Bek Pál ur viszsza érkezését nem győzvén várni, a’ siettető felső parancsolatokra a’ N. Ezred útnak indíttatott. Előre küldetett szállást csinálni T. Botka La­jos Ur még egy nehány nappal előre. A’ N. Ezred a’ Városból kiköltözött egészen; és a’ Rácz Fehértó felé vivő utón, Nyíregyháza alatt frontba állott. Az eső nem esett, hanem szakadt. A’ közel levő Uraságok, ’s Aszszonyságok nem gondolván az esővel jelen voltak. Ezredes Kapitány Ő Nsága, és Ezredes Főstrázsa Mester Kállay Leo Ur — Czobel Imre Ezre­des Fő Hadnagy Ur, köszvényben kínlódva ott maradván végig nézték a’ Nemes Ezredet; mely megesvén, az Ezre­des Fő Hadnagy Osztálya megindult Rácz Fehértó féle. Követte az Ezredes Kapitány Osztálya; az után ment az Ezredes Fő Stázsa Mesteré, melyhez volt ragasztva a’ hoszszú átillás, hoszszú hajú, és hoszszú pi­paszáras fiatal ember „felfogadtatik“ neve­lőnek. A fiúk nagy megerőltetéssel meg­tanulnak irni-olvasni, és a „nevelő úrral“ fele­segetni; ha a nevelő ur kissé szigorúan me­részel még tüntetni is: a könyvecske szépen fejéhez vágatik! . . igaz, hogy a papa ezért „irgalmatlanul“ megveri a gonoszt, s miután a spártai edzés nem használ: fejéből igye­keznek kiverni minden makacsságot; — az nem baj, ha netalán agyvelő tompulást kap az ipse, — „legalább nem lesz belőle fellengős ember!“ — később a serdülő ifjú lovagol, agarászik, vadászik, s miután a nevelő urat „elcsapták“ a kiképzett ifjú oldala mellől: lesz belőle majd jógazda vagy elmegy va­lamelyik iskolára, honnan persze hamarosan viszszatér, (némelyik mint jog végzett is,) — és lesz belőle ismét jógazda vagy akár megyei tisztviselő is, a legközelebbi választáson. A felnőtt, és netalán jól képzett ifjú tehát gondolkozik: megismerkedik a megyei élet jó és rósz oldalával; felkeresi a jó eszem-iszom czimborákat, s ha nem virilista, — megvá­lasztják m. bizottsági tagnak; esetleg kor­teskedik a választások alkalmával s a legelső kérelmező jó czimborának megígéri szavazatát, és soha arra nem tekint, vájjon a jelöltek között, — melyik a képzettebb! ? . . sőt ha biztos tudomása is van arról: egyszerű ment­sége az, hogy ki előbb felkérte, — annak — sajnálattal bár — de szavazatjogát be­csületszóra, borozás közben, már elígérte .... és igy tovább! Hajdú fél század is. — A’ búcsúzó Uraságoknak, ’s Aszszonyságoknak Sírása követte a’ N. Ezredet. Kette­sével menvén, felette hoszszan elnyúlt. Csak a’ Szép nap hibázott, melynek nem léte miatt, nem lehetett jól látui. Egész Rácz Fehértóig mindég Szakadt az eső. Itt Molnár Kapitány egy nehány Tisztjével meg állott ebédre. Egyébbaránt a’ N. Ezred folytatta Útját N. Hajdú Hat­ház Városáig, az hol ezen nap szálásolt. Ide a’Fejértón elmaradott Tisztek is, délután mind megérkeztek. A’ N. Város a’ Tiszti kart megvendégelte. A’ köz­vitézek is ingyen kaptak gazdájoktól ebédet. A’ T. N. Deputatió Ttts Désy György Fő Nó­tárius U- , Fő Szolgabiró Déssy Mihály, Geucsy La­jos, és xáblabiró Józsa Károly Urakkal együtt a’ Vár­megye Széléig, kísérőnek ki rendelte. Ezek is Hatház Városában a’ Nemes Ezreddel meg szállottak. Ezeken kívül, Ttts Winkler János kapitányné Kis- aszony a’ testvérjével együtt, ’s mások is, kisérték a’ Nemes Ezredet. Ezen alkalmatosságra következő Nóta készíttetett: 1. Útnak indult a’ szabolcsi nemes Lovas Sereg Ezer Kisaszszony szeméből érte a’ köny pereg Sok fél elájultan nézi Nyíregyháza alatt, Hogy mendegélő kedvese már meszszire haladt

Next

/
Thumbnails
Contents