Nyírvidék, 1880 (1. évfolyam, 1-40. szám)
1880-09-16 / 25. szám
.NYÍBVIDÉ It“ fedezui kell, de most ezen eljárást nem találja alkal- mazhatónak ; vannak vidékek, hol a rósz gabona- termésen kívül más nincs, ez pedig alig tekinthető jövedelemnek ; nem találja helyesnek, hogy a végrehajtás az egész megyére kiterjesztessék, hanem csak ott, hol az aratás búza és repczében csakugyan némileg kedvező volt: ott tapintatos eljárással az adóbehajtás alkalmazható egyebütt pedig általában felfüggesztendő lenne. Kausay Ödön javasolja, hogy »keressük fel a minisztériumot, s hivatkozással több esetre, terjesszük elő, hogy mily nyomasztó és szomorú körülmények vaunak jelenleg Szabolcsban; indokoljuk, hogy még szomorúbb a körülmény, mint ezelőtt volt. Jelezni, hogy akiknek dohánytermésük nincs, azoknál függesztessék fel az adó- végrehajtás, mert a kik dohányt nem termelhetnek, nem kapván dohányengedélyt, jelenleg a kenyeret is alig birják megkeresni s a megszorult gazda járójószágait kénytelen eladni; a kiknek pedig van dohány- engedélyök, azoknak a beadásig adassék meg az engedély : a szolgabirák nem »felelősséggel« utasitassanak de a »kényszereszköz« kihagyásával, folytonosan szorgalmazzák az adóhátrányokat s csakis ennyiban óhajtanák változtatni az adófelügyelő ur által benyújtott határozati javaslatot.» Zoltán János alispán osztja Kausay nézetét és javaslatát; bőven fejtegeti annak czélszerüségét, indokolja azzal is, »hogy ez évben vetőmagkölcsönért már kétszer folyamodtunk s a mostaui körülmények mellett az adófizetés legfeljebb a vetőmag és az igavonó marhák elárverezéséből telik ki, a mit a törvény is világosan tilt; óhajtja a felterjesztést a miniszter úrhoz, azonban kifejtendő, hogy megtettük a kellő lépéseket az állam adójának befizetésére, s eszerint a köz- igazgatási bizottság a törvény szigorát kéri a miniszter ur által enyhíteni, és az adóbehajtást 1881-ki aratásig felfüggesztendőnek véli. Dühön kir. adófelügyelő izgatott beszédben hivatalos kötelességére hivatkozik, és mint mondja, nem engedheti meg a hátrányok folytonos szaporodását, nem bánja, ha a felterjesztés megtétetik, de minden egyes községre nézve, határozottan hangsúlyozza, hogy ő nem egyezhetik bele. Hosszas vita után az elnöklő főispán szavazásra szólítja fel a bizottsági tagokat, vájjon kik fogadják el Kausay Ödön indítványát, az alispánéval kapcsolatban? és másodszor, kik fogadják el az előadó adófelügyelő beterjesztett határozati javaslatát egész terjedelmében ? Nagy többséggel elfogadtatott Kausay-, Zoltán János együttes indítványa, az előadó javaslatára egyedül csak a kir. tanfelügyelő szavazott. Határoztatott: Miután a f. évi terméketlenség folytán az adófizető közönségnél a fizetési képtelenség csaknem beállott, annálfogva ily szorongatott viszonyok között a kényszer eszközt a határozati javaslatban jelzett módon alkalmazni a közig, bizottság nem kívánja, hanem a m. k. pénzügyminiszterhez egy feliratnak felterjesztése rendeltetik el az iránt, hogy a jelenlegi mostoha viszonyok figyelembe vétele mellett mindazon adóhátralékosoknak, akik dohányt termelnek, — kérelmeik folytán adófizetési halasztást dohánybeváltásig, — azoknak pedig, kik nem dohánytermelők, jövő 1881. évi aug. 1-ig fi zetési halasztást adni kegyeskedjék. •— A beterjesztett határozati javaslatnak azon pontja, hol a felelősség kimondása jeleztetik, a közig, bizottság által el nem fogadtatván, a határozat következőleg módosíttatott: A jelentés felolvastatván, tudomásul vétetik, minthogy pedig a jelentésből azon sajnos körülmény észleltetett, hogy f. évi jan. 1-től bezárólag aug. végéig 718361 f. 56 kr. adótartozás maradt befizetetlenül, a közig, bizottság saját intentiójának és hivatásának megfelelőleg, hogy eme nagymérvű adótartozások az állam kincstárt fontos czéljainak kivitelében ne gátolják, elhatározza, miszerint, — annak figyelembe vételével, hogy az aratás már befejeztetvén, a termények értékesítése már megtörténhetik, és ebből, valamint a külömböző kereseti ágak fennállásából kifolyólag az ipar is nagyobb mértékben lendületet nyert, s igy az egyes adózók fennálló tartozásaikat minden megerőltetés és saját károk nélkül jelenben leginkább kifizethetik, de másrészt az idő előre haladottsága folytán elodázhat- lan a m. államkincstárt jogosan megillető követelések behajtása, mivel még egyrészt az állam biztos ga- rantiájának fenntartása tekintetéből múlhatatlanul szükséges, hogy az adó, az állam kincstár pénztárába pontosan befolylyon stb» . . . utasittatnak az illető közegek, hogy a nagy mértékben felszaporodott kincstári követeléseket a legnagyobb erélylyel behajtani igyekezzenek. Ezen határozat ellen az adófelttgyelő által fellebbezés jelentetett ki. Szabó Dávid m. főorvos jelentéséből: julius hóban az időjárás kedvezőtlenül hatott a közegészségre, b a közegészségi állapotot ezen hónapban csak a kis- várdai és nagykállói járásokból jelenték jó karban levőnek. Ezen bántalmazó okot pedig általában a nagy hőség által elpárologtatott állóvizek, növényi és állati rothadékkal teljes ágyának kigőzölgése szolgáltatta, a mi kifejtette a malária gerjet s előidézte a makacs és sok helyen megdöbbentő tünetekkel járt mindennapos váltóláznak járványos uralkodását. — A malária legszembeötlőbben tűnik fel a nyirvizgyüjtő csatorna 250 olasz munkásai közt. Itt azonban a baj orvoslására igen emberies és kellő intézkedéseket léptetett életbe az igazgatóság; 40 ágygyal ellátott barakkor- házat állíttatott fel, — a betegek gyógyítását a gá- vai járási orvos gondjaira bízván, valamint az élelmezés feletti ügyeletet is. Augusztus hóban az őszies időjárás következtében a malária folytonos kifejlődése és elterjedése megaka- dályozlatott. A kórjáratot, mely csorvás jellegű volt, tekintve a betegek számát, úgy mint a múlt hóban szintén kedvezőtlennek nyilváníthatni, s leginkább meg- szaporitá a betegek számát a nagymértékben uralkodott váltóláz, melynek minden változata volt észlelhető, legáltalánosabban pedig a gyomor- és bélhuruttal való complicatiója. Az olasz munkások közt a malária azonban folytonosan uralkodott. — »Nem maradhat el jelentésemből ezúttal a körorvosi intézménynek megyénkben való mostoha állapota is, éppen szemben a napokban Szombathelyen tartott orvosi vándorgyűlés törekvésével, melyszerint ezt az üdvös czélu, de szerencsétlenül megállapított intézményét a közegészségügyi törvénynek, szilárdítani igyekezett. Megyénknek csak 21-re osztott s megállapított korcsoportjából már 9 volt körorvossal ellátva, mig 12 alighogy mégis kísérletté a betöltést. Most pedig már azon kevés szám is apad, miután aug. hóban is végkép elhagyta hivatalos állását a balkányi körorvos, — a taktaközit pedig a szolgabiró mentette fel, a mint azon járás orvosa értesít, úgy hogy jelenleg a még működő körorvosok száma 6-ra olvadt le a megyében, mig e szerint 15 csoport betöltetlen.» — Jelentést tesz továbbá egy Kállai nevű, Szt.-Mihályi születésű nánási lakos vendégszereplő veszélyes, ku- ruzslóról, aki többszöri immel-ámmal tett sikertelen üldözések daczára évek óta tesz megyénk nyugoti részében átrándulásokat, — ott az emberi élet rovására véghez viszeu durva orvosi fogásokat és általa nem ismert szereket ad be. Szentmihályon Róka B. ottani lakoson, aki már rendes orvosi ápolás mellett betegségéből már lábbadozott, titkon eret vágott és datura stramonium mérges növénynek forrázatát adta be. A beteg másnap meghalt.» . .. A főorvos augusztus havi jelentésének utolsó pontja értelmében — a dadai alsó járás szolgabirája, Dobos Imre, utasittatott vizsgálattétel végett. Olvastatott a küldöttségi jelentés a népszámlálás körül teendő intézkedésre tervezett beterjesztése tárgyában. A felolvasott küldöttségi jelentés alapján a járási szolgabirák és Nyiregybáza város polgármestere az utasítás csatolása mellett felhivatnak, miszerint a nép- számlálás pontos keresztül vitele végett tegyenek javaslatot a csoportok mikénti felosztására nézve, egyszersmind ott, hol a községek elöljárói a népszámlálás körüli teendők végzésére alkalmatosak nem volnának hozzanak javaslatba egyéneket, úgy ezen — mint a számláló és a főügynöki állomásra, — valamint uta- sittatuak a fennjelzett közegek ezen beterjesztését f. évi októberbó 1-ig múlhatatlanul személyes felelősség terhe alatt bevégezni. Az ülés további folyamán hosszas és érdekes vitára adott alkalmat egy adóvégrehajtó félfogadásának ügye, kit Jármy Jenő szolgabiró az adófelügyelő ajáu- latára vett segédül maga mellé, a nélkül azonban, hogy a közigazgatási bizottság azon határozatának, melyszerint a szolgabirák ily esetekben rendkívüli elfoglaltatásukat, s az adóvégrehajtó szükségességét a bizottság előtt kétségtelenül igazolni tartoznak, — eleget tett volna. — Érdekes volt a vita azért, mert az adófelügyelő egy pénzügyminiszteri rendeletre hivatkozva azon elvet akarta érvényre juttatni, hogy a szolgabiró az adófelügyelő beleegyezésével bármikor fogadhat fel segédül adóvégrehajtót, mihelyt azon subjects meggyőződésre jut, hogy közigazgatási teendői az adó behajtásában akadályozzák, — s hogy a köz- igazgatási bizottság az egész ügyben csak a tudomás vétel igénytelen szerepét játsza. — E felfogással szemben úgy több bizottsági tag, mint különösen Szikszay Pál főügyész és Béyányi Perencz főjegyző erélyesen védelmére keltek a közigazgatási bizottság azon határozatilag, jogérvényeseu kimondott jogának, hogy az egyes szolgabirák, elfoglaltsága felett ne magok a szolgabirák, — de a bizottság mondjon Ítéletet, rendkívüli esetekben az adóvégrehajtó alkalmazásának helye csak akkor és úgy legyen, ha a közigazgatási bizottság ahhoz előzetesen beleegyezését nyilvánítja. Ily értelemben hozatott meg a határozat is, mely utasítja Jármy Jenőt, hogy az elfoglaltság igazolása tekintetében elkövetett mulasztást utólag pótolja helyre. Több rendbeli kisebb adóügyi jelentések és kérvények tárgyalása után az ülés este 6 órakor feloszlott. Levél Nyir-Bátorból. Szept. 2. 1880. Itt tartotta a f. szabolcsi ref. e. megye f. évi Szeptember 1—2-án őszi gyűlését Lukács esperes eluök- { lete alatt. Az egyházmegyei tisztviselőkön kívül kevesen voltak jelen mind az egyházi, mind világi részről, úgy hogy, törvényszéki ülés tarthatása végett két világi ülnöki széket Márkus Antal városi főjegyző és ifj. Szikszai József ügyvéd urakkal kellett betölteni. No, de majd másként lesz az egy év múlva, midőn az a vasúti hegyes szögű háromszög forma ut, melynek egyik szárát a kis-várda—nyíregyházi, másikat a nyir- bátor—nyíregyházi vonal képezendi, s a megye minden részét Nyir-Bátor várossával is közvetlen összeköttetésbe fogja hozni. Bár mielőbb igy lenne! Akkor talán a gyűlési tudósitás is elmaradhat; hiszen az a bip-hop sebességű vak ló, vagy mint ősapáink neveznék, ha sírjaikból kitekinthetnének, — »ördögszekér« igen könnyen s igen olcsón elröpit mindenkit Kisvárda vidékéről Nyírbátorba és viszont. De most felfér, ha az itt lefolyt gyűlésről egy-két szóval megemlékezünk; úgy is alig tudnék e hajdani hires városból vidéki levél czimen a t. szerkesztő urnák egyébbel kedveskedni. A gyűlést a lelkes s törbetlen buzgalmu Lukács esperes ájtatos, apostoli ihletségre való imádsággal s üdvözléssel nyitotta meg. Azután az esperesi időszaki jelentés tárgyaltatott s ezzel kapcsolatban az elmarad- batlan Bacskai-féle peres ügy és a sülyedező sényői egyházi és iskolai ügy, mely épp oly elmaradhatlan tárgy, mint a Bácskái perei. — Bácskáit fájdalom 1 a törvényszék ismét elmarasztalta s ap—i tanítói 90—100 hold föld javadalom egyharmad adójának fizétésére, valamint 10 frt. eljárási költség fizetésére utasította. De mikor az igazságot kellett kimondani, egyebet a beterjesztett iratokból a törvényszék nem mondhatott. Sényö?! Annak az állam-segélyből Ítéltetett építkezésekre 50 frt. A tanításra kötelezett, de hallását vesztett agg lelkész mellé segéd-tanitó rendeltetett, kinek fizetése jövőre (50 frt.) szinte az állam-segélyből fog utalványoztatni. Ellátásban a lelkész házánál részesülend. Semjén?! A tanfelügyelő ott is bezáratta a felekezeti iskolákat, de a törvénynek megfelelőt nem igen nyittatott. Elég, ha megirta, hogy »gondolkozzék a községi képviselet iskola felállításáról« .... Nem nagy horderejű intézkedés-e ez? ... . A bátori gyűlés erről azonban kissé komolyabban intézkedett; elhatározta, hogy a sényői ref. egyház kötvényes nehány írtjából iskola telket vegyen; avval legalább egy szobát tanteremnek építsen; az építkezésre adott neki 100 irtot; a kerület előbb 90 irtot. Legalább kezdhetnek vele. Jövőre itt is a képzett és buzgó lelkész fog tanítani. Az építkező egyházak, szegény lelkészek, tanitók közt az államsegély osztatott ki. Geszteréd kapott építkezésekre 100 irtot; Ó-fehértó iskola reparátióra 25 irtot. Tíz lelkész egyenként 26 frtot,- tizennyolcz tanító egyenként tizennyolcz frtot. Nyomorúságos alamizsna, de azt mondták : több nem jut. Kölcsönért folyamodtak a megyei hitfelekezeti tagok az e. megyei többnemü pénztárakhoz vagy 5 — 6000 frtig. Választások is történtek, de alig nyert valaki többséget, hanem uj szavazások rendeltettek el. Jövőre a szavazatokat az esperes egy — lakására összehívandó küldötsétggel bontja fel és nem a gyűlés bajlódik velők. Aljegyző lett Nagy Máté kislétai derék ifjú lelkész. Történt egy fontos adományozás; a veterán assessor Harsányi, hajdani tábori pap, 5—600 frtot érő könyvtárát — halála esetére — a papi egylet könyvtárának felajánlá. Soká éljen ! a+b. A közönség köréből*). A nyíregyházi igen tisztelt uj dalegylet részé - ről a »Nyirvidék« czimü helyi lap 24-dik számában közzétett, és nagytiszteletü Lukács Ödön egyl: elnök, s t Novák Gyula egyl. jegyző urak által alá irt dalárda testületi határozata következtében bátorkodom reflexiómat — úgy a magam, s az igazság érdekében, valamint a nagyérdemű közönség kellő felvilágosítására, — tisztelettel előterjeszteni. Általában véve az egész jkvi kivonatos határozat felette téves alapon nyugszik, mert ebben egy betű sincs olyan, mely reám vonatkozólag csak leg- kevésbbé is megállhatna, vagy oly tény, mely általam követtetett volna el. Igaz ugyan : hogy a régi dalárda már körülbelől két évtized óta fenn áll, de hogy a jelenleg működő tagjai — három kivételével — alig másfél éve tanulnak, ez is elvitázhatlan valóság, s ama három régibb is alig tiz éves tag. Azon vádra nézve, miszerint én a t. uj dalegyletbe betolakodtam, s annak körében csak ólálkodtam volna; megjegyzem, s legyen szabad kérdeznem: Ki bízta meg t. Huszti József és t. Puskás Károly urakat azzal, hogy ők engem a t. egyletbe való belépésre felszólitsanak? Nemde a t. karvezető ur? Ki volt azon t. egyén, a ki a megye- és Kobilic-féle ház közötti téren felszólított, hogy lépjek be a t. dalegyletbe? Nemde t. Novák Gyula egyl. jegyző ur? Ki volt az, aki, midőn legelőször megjelentem a t. dalegylet körében, fennhangon ezt mondá: t. Növik Gyula jegyző urnák : Jegyző ur, Írja be Csukást a tagok sorába? Nemde nagyt. elnök ur? A midőn a próbákon másod Ízben megjelentem, s a mikor »Pályád megfutva márt czimü temetési éneket csupán egyszeri hallás után hibátlanul elénekeltem, ki szóllott * E rovatban közlőitekért nem felelői a Suérk.
