Nyírvidék, 1880 (1. évfolyam, 1-40. szám)
1880-09-16 / 25. szám
J\ÍYÍR VIDÉK. f TÁRSADALMI HETI LAP. ' MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő: ÁBRÁNYI LAJOS. I. évfolyam. Nyíregyháza. 25. szám, Csütörtök, 1880. szeptember 16. Előfizetési árak: postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre.......................................................................4 frfc. Félévre .............................................................................2 „ N egyedévre................................... E gy szám 10 kr. Az előfizetési pénzek, megrendelések, valamint a lap szétküldése tárgyában teendő felszólamlások PIRINGER JÁNOS és JÓBA ELEK kiadó-tulajdonosok könyvnyomdájához (szarvas- utcza 119. szám) iutézendők. A lap szellemi részét illető minden közlemények a szerkesztő czime alatt (szarvas-uteza 102. szám, Ulmer ház) küldendők. Csak bérmentes levelek fogadtatnak el. Kéziratok viszsza nem küldetnek. Hirdetési dijak: Minden háromszor hasábzott petitsor egyszeri közlésénél 5 kr ; többszöri közlésnél 4 kr. számittatik. Kincstári bélyegdij fejében minden egyes hirdetés után 30 kr fizetendő. A nyílttéri közlemények dija soronkintlö kr. A kisliirdetö rovata alatt, a tiz sort meg nem haladó közleményért csak 30 kr .vétetik. Az adóbehajtásról. Régen nem volt oly zajos és érdekes közigazgatási ülés, mint a legutóbbi, s nem is mulaszthatjuk el, hogy e tekintetben mi is megtegyük a magunk megjegyzéseit, midőn az adóbehajtás ügye oly nagy fontosságú tényezővé vált, mely által némelykor az állam egyenes érdeke az adózó polgárok egyenes érdekeivel a legerősebb összeütközésbe jön, s nem egyóbb okokból, minthogy az erre hivatott közeg hivatalos állásának túlbuzgóságában a méltányos eljárásról megfeledkezik, holott ha a miniszter teljesen tájékozva lenne arról, hogy közege az adózó viszonyainak elbírálásánál miként jár el, feltétlenül hisszük, hogy e tekintetben tapintatosabb eljárásra utasítaná. Az említett ülésben a helybeli adófelügyelő beterjesztett határozati javaslatában a közig, bizottságtól úgy szólván követelte, hogy miután az aratás ideje elmúlt, tehát utasit- tassanak Nyíregyháza városa polgármestere és az összes szolgabirák — felelősség terhe alatt az adóbehajtást a legszigorúbb kényszer eszközök mellett is foganatosítani! Valóban különös! — Felesleges ezen kérdés felett bővebb részletekbe bocsátkozni, mert nagyon jól tudjuk és köztudomássá vált tényállás az, hogy az idei aratás a leg- szomorubb eredménynyel végződött s majdnem átalánosságban a jelenlegi rósz helyzet oly annyira ki van tüntetve, hogy a megye közönsége újólag ismét 77000 frtos őszi vetőmag kölcsönért volt kénytelen folyamodni, melyre nézve megjegyezzük, hogy a sürgős kérelem daczára, még ez ideig válasz nem érkezett, pedig bizony nincs mit elvetni és a vetés ideje is már itt van. Kenyérnek való alig maradt és a dohányengedóllyel nem bíró gazdaközönség nagy többsége teljesen képtelen kötelessógszerü honpolgári adóját leróni, befizetni, s a kiknek dohányengedélyök van, bizonyára örülhetnek, hacsak a kapott dohányelőleget is leszámolhatják. Máskülönben a szegény gazdálkodó ember azon helyzetben van, hogy utolsó igavonó marháját kénytelen eladni terheinek fedezésére. Az ilyen rósz aratásnak mindinkább szomorúbb eredménye fejlődhetik ki és súlyosabb következményekre vezethez az által, ha a jelenlegi mostoha körülmények mellett az adóbehajtás „kényszereszközökkel“ is foganatosíttatnék. Nemzetgazdasági sakktábla ez, hol egy rósz „lóugrás“ által majdnem elesik a védő „pion“ (paraszt), s az államérdekeit veszélyeztető „m a t t-ot“ csak az által lehet hirtelen elhárítani, mert nem volt előre kimondva a „pióce-tou chée“*, mert valamint az állam egyenes érdekeit mindig szemmel kell tartani, úgy a gazdaközönség érdekeit is mindig *) A megérintett vagy már elhelyezett sakk-figurának visszavonhatlansága. meg kell óvni, meg kell kedveltetni az adózó polgárokkal az adófizetés rendes kötelezettségét, s ezt csakis tapintatos eljárással lehet elérni, s igy bizonyára az állam érdekei is kevésbbé fognak szenvedni; mindenki tudja, sőt honpolgári kötelességének kell tartania, hogy az állam érdekeinek megfelelő jogos adókövetelést be kell fizetni, sőt megrovandók mindazok, akiknek tehetségűkben áll, s azt nem teljesitik. így a közigazgatási bizottságban elfogadott indítvány, illetőleg a pénzügyminiszterhez felterjesztendő folyamodvány — az államérdekeinek megfigyelésóval csakis a jelenlegi szomorú körülményekhez viszonyítva, — indokolva kérelmezi az adóterhek behajtásának elhalasztását, s a törvény szigorát a miniszter által enyhíteni. A közig, bizottság igen helyesen járt el, midőn az adófelügyelő szigorú határozati javaslatát egész terjedelmében majdnem egyhangúlag el nem fogadta, mert csakis a kir. tanfelügyelő szavazott az előadó javaslata mellett. Másrészt kitűnik a bizottság tapintatos eljárása, midőn az állam egyenes követelményeinek és érdekeinek megóvása és megfigyelése mellett a gazda közö nsóg érdekeit is óh aj tj a megvédeni a vég- pusztulástól. A közig, bizottság ezen eljárása alapul szolgálhat a legközelebb f. hó 21-ón tartandó megyei közgyűlésen arra nézve, hogy az adófelügyelő felle- bezósóvel szemben is, az adófizetési halasztást és az adó szigorú végrehajtásának felfüggesztését a valósághoz híven indokolva — a megye közönsége feliratilag is kérelmezze az illető miniszternél. Valóban óhajtandó is lenne, hogy a megyei közgyűlésen egy, a közügyeket őszintén képviselő megyei bizottsági tag erélyesen felkarolja az eszmét, s midőn az adóbehajtás túlcsigázott rendeletéi ellenében megismertetnék az illető miniszternél megyénk viszonyainak jelenlegi mostoha körülményei, — egyúttal megismertessék az adózóközönsóggel az adófizetés okszerű és tapintatos eljárása, mely által a többség felvilágosittatnék állampolgári kötelezettségére oly módon, hogy ezentúl ne legyen az adófizetés eszméje örökös rémképe a békés gazdaközönsóg annólkül is sok terhekkel biró családi életében, melynek nyugalmát csakis az efféle meggondolatlan rendeletek folytonossága zavarja meg, s mely által az adózó polgár az állam iránti természetes kötelmeiben sohasem tudja kellően magát beletalálni, s ezen egyszerű problémát, hogy „az adót fizetni kell“ — sohasem tudja helyesen felfogni, nem bir megbarátkozni az eszmével, sőt mindinkább erősebben elidegenedik attól. Ennek egyik okát pedig leginkább egyes adófelügyelőnek elhamarkodott eljárásában tapasztalhatni, aki nem ismeri, avagy éppen nem akarja ismerni a gazdaközönség viszonyait s a fennálló körülményeket, nemcsak a nagy közönséggel szemben igyekszik hivatalos túlbuzgóságában basáskodni, de még a közig, bizottság ülésében is hivatalos állása önbirálásának mellőzésével, bizonyos képzelt tekintély látszatát óhajtaná feltüntetni a szintén adózó bizottsági tagok előtt. Ezen modorral legközelebb a helybeli adófelügyelő merev magaviseleté a közig, bizottság ülésében igen feltűnt, mert ilyen eset még ez ideig egy ülésben sem történt, s mert azt hiszi Dühön adófelügyelő, mintha az adóügyet saját személye egészen önállóan kezelhetné, s a közig, bizottságban egyes határozatok hozatala ellen — saját fogalma szerint — tiltakozik akkor, a midőn a törvény erejével fellebezósét annólkül is mindig kinyilváníthatja. Az ilyen fogalmakkal és eljárással pedig, egy alárendelt közeg legkevésbbó teszen jószolgálatot, valamint saját miniszterének, úgy az állam érdekeinek sem. Különben Szikszay Pál megyei főügyész és Bógányi Ferencz megyei főjegyző erélyesen és eléggé higgadtan tiltakoztak az adófelügyelő nem illetékes kifejezései ellenóbenMegyónk időszaki eseményeiből bizony- nyára érdekes kivonatot képez ezen közig, ülésben Kausay Ödön határozott felszólt lalása és indítványa, melyet Zoltán János alispán erélyesen támogatva, nemcsak a mondott ülésben, de az egész megye közönsége élőt. is valószínűleg élénk viszhangra fog találni. Á. L. Szabolcsmegye közigazgatasi bizottságának üléséből aug. 9-én. Bónis Barnabás főispán az ülést megnyitván, olvastatott a m. kir. pénzügyminiszternek a katonai szolgálati idejük eltöltése előtt, nem a hadi szolgálat következtében előállott testi fogyatkozás miatt elbocsátott, az 1880 XXVII t. ez. 1 §. 3 pontja értelmében hadmentességi fizetésre köteles egyének keresetképtelenségének megállapítása tárgyában f. évi 52081. sz. a kibocsátott rendelete. »Miután a felolvasott miniszteri rendelet a kir. actófelügyelő által a járási szolgabirákkal és Nyíregyháza városa polgá rmesterével közölve lett, tudomásul vétetik.« Dühön kir. adőfelügyelö felolvassa jelentését a múlt havi befizetett adóösszegről s a maradt hátrányt egyúttal összehasonlítva a múlt évi fizetési kimutatással végezetül határozati javaslatot nyújt be, melynek foglalatja az, hogy miután az aratás bevégződött, tehát utasittassanak Nyíregyháza város polgármestere és a járási szolgabirák felelőség terhe alatt a leguagyobb szigorral kényszereszközökkel az adó hátrányok befizetésének foganatosítása végett. Kezdetben Kállay András szólalt fel az adófelügyelő határozati javaslata ellenében : ...............jól tu dja, mondván, hogy az állam kiadásait az adóból
