Tiszavidék, 1871 (8. évfolyam, 1-8. szám)
1872-02-11 / 6. szám
Vül. évfolyam 6. szám. Vasárnap, február 11.1872. itfadó hivatal ifj. CSÁTHY KÁROLY gnid. akad. könyvkereskedést' DEI3RECZENBEN, hová a* előfizetési pénzeket és hirdetéseket kérjük küldeni. Hirdetések előre fizetendők: minden 5 hasábos petit sor egyszeri igtatásnál 5, többszörinél 4 kr. — Bélyeg- dij 30 kr. Debreczen, Szabolcsmegye és Hajdúkerület vegyes tartalmú HETI KÖZLÖNYE. Magyobb terjedelmit, több Ízben megjelenő hirdetések, a leg'jutányosabban eszközöltetneli. *^1 Szerkesztői iroda: Debreczenben , Főtér 7-ík »*■ Hová minden a lap szellemi részét illető közleményt kérünk küldeni. Nyilttér alatt minden három hasábos garmondsor 10 kr. és 30 kr hólyegdij. előfizetési dij t Postán küldve .... 4.— Félévre..........................2.— Évnegyedre ....................1.— Előfiz ethetni i>ebrcCZeilbe3B ifj. Csáthy Károly gazdasági akadémiai könyvkereskedésében. B*esíeil Neumann B. első magyar hirdetési irodájában, (Kigyó utcza 6. sz.) hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. Egyébiránt a postahivatalok utján legczélszerübb ötkrajezáros utalvány által. H. -Szoboszló történetének vázlata. Hagyomáoyok szerint irta : Carinus. (Folytatás.) I. Korszak. I. Valamint Szoboszló neve s eredetével nem vagyunk eléggé tisztában, úgy a hajdú ság eredetével sem. Külömben is czélja nem az lévén kísérletemnek, hogy ezzel felette foglalkozzak, mivel ennek fejtegetése úgy is a hajdúk története leírásában esik, ennélfogva én nem is erről, hanem egyedül őseink vagyis a Bocskay hajdúi eredetéről fogok rö-i videden szólani, sikerül-e őseink eredetét valamenyire is tisztába hozni, nem tudom, de amennyire csak lehet, igyekszem megkí-l sérteni. A Bocskay hajdúinak*) egy részét látjuk már Básta fizetetlen zsóldosaiúl szere-; pelni 1601-ben, kik a mily hasznot tettek „a nap égetett arczu, nagy spanyol szakállu,: felforditott bajusszá, íefhúzott szemöldökű s! kegyetlen éles szemű“ Álba herczeg iskolájában nőt s magyar irány iránt ellenszenvei viseltető spanyol Bástának, ki azért fogadta őket az ország külömböző részeiből, hogy az „ebet ebbel“ marassa, mondom a mily hasznot tettek neki, ép oly kárt tettek a már *) Hajdú — bajtó. — E név, mint személy név 1238 ban már elő fordul — 1514. 60 és 61 t. e. Serint a barom pásztorok Seregeinek hajdú név alatt. — A szerencsétlen mohácsi csata után találkozunk velők először mint katonákkal ; már Rudolf alatt-mint megfogjuk látni anyira megy! hatalmok hogy övék a vezér szerep. úgyis elcsigázott Magyar és Erdély-ország-, nak. — - Elfogul az ember szive, ha olvassa az azon korú történeteket. Erdélyben „uem voit egy város, egy falu, melyet fel ne forgattak volna, csupán várak és kerített városok menthették meg magukat, azok is gyakori sarc fizetéssel. Hogy mily gondosan fel- j vertek minden menhelyet, megemlítjük, hogy ! Fehérvár mellett a kecske-kő magas csú-j csára is felmásztak, az oda menekülteket, kiket resteltek legyilkolni, a szikla tetőről í a mélységbe hányták.“ így volt az Magyar-országon is, keresztül kasul csattaugolták a szegény országot, panasz panaszt ért a királynál ellenök, de mindez keveset használt. — Hogy ne említsünk más az 1602-diki országgyűlésre be-! nyújtott panasz idevonatkozó részét nem lesz! érdektelen ha közöljük: „Az idegen zsoldos! csapatok városokat, falvakat, telkeket, háza-; kát foglalnak el nemtelenségökben, elosztják i magok között, mint sajátjokat, zselléreik,! rabszolgáik gyanánt nézve a tulajdonosokat, j Külföldi zsoldosok és szabad hajdúk felfeszi- az Egyházak kapuit, kiássák sírjaikból a halottakat, megfosztják ékeiktől a koporsókat. Férjeiktől elragadtatnak a nők, anyáiktól a | nyolcz, kilencz éves kis leánykák, az atyai házból a szemérmes szüzek; és hurczoltatnak; agyalázat, a bűn odvaiba. — Nagy Isten nézz le a magyar nép keserű szenvegéseire !j — honnan megbecstelenitve, súlyos váltság-: dijj mellett meg vissza kerülnek szülőikhez,; férjeikhez..........E féktelen népek dühösköd ése, kivált onnan származik, mert zsóldjuk j lefoglaltatik, Ítélje meg bölcsességében a ki-; rály, vizsgálja meg a világ, kinek hibájából; késik a fizetés stb. stb.“ Ily tetteket vittek véghez Básta katonái, remegett töllök az ország, félt töllök a nép. Azt lehetett vélni, hogy a katonai uralom lép életben, mint egykor a római birodalomban, és csudálni lehet, hogy nem válalkozott egy vezér sem arra, hogy magát királyá tegye általuk. Básta hajdúinak egy része, mint fentebb mondók 1601-dik évvel kezdődik, kik mint láttuk sok panaszt okozának, de a mit nem annyira nékiek, mint a kormánynak lehet betudni. A német kormánynak politikája oda lévén irányozva, hogy a magyart meggyen- gitse, hogy igy régi vágyát Magyarországot korona országá alakítani elérhesse, hogy e politikáját raegvalósithassa, kellett egy oly egyént küldeni az országba, ki valóban megfeleljen hivatásának, ilyennek mutatkozott Básta, egy az Álba (spanyol) herczeg iskolájában nőtt kegyetlen, durva ember Ez jött tehát Magyarországra, mintegy 6000 idegen zsoldossal; de ez nagyon csekélynek mutat - kozot a nagy tervet végre hajtani, egy gondolat ötlik tehát eszébe az utálatos embernek t. i. magyart magyarral irtani, s csak hamar az ország külömböző részein kitűzetnek a toborzó zászlók s hamarjában több ezez ember lép zászlója alá, kik hajdú név alatt, borzasztó kegyetlenségeket vittek véghez. Hogy mily nemzetiségűek valának ezek, most már bajos volna határozottan megmondani, de hogy nagyobb részt magyarok valának bizonyítja a történelem. Más része Bocskay hajdúinak azonban egy más körülménynek köszöni léteiét, hogy mi volt ez, elő fogjuk adni. (Folyt köv.) Nőnevelés. Irta: S e n e x.Napjainkban aligha merülhet föl fontosabb! kérdés, mint a nőnevelés kérdése. Úgyszólván! általán elfogadott szólásmód, hogy a nők vezetik s intézik sorsunkat, s ezért kiáltott föl egy el-; méncz Victoria angol királynőről lévén a szó: „Szeretem, hogy nő van a trónoD, mert igy bizonyos, hogy férfiak kormányoznak,“ A költők kevés kivétellel mint olyanokat énekelték meg a nőket, kiktől boldogságunk függ, s kik a férfiaknak napjait képezik, amelytől mint magyar népdal tartja, virit, de hervad is a rózsa, módjuk a férfi. Habár százezer esztendők óta bizonyság bizonyságra halmozódva látjuk, hogy ők valóban a gyöngébb nemet képezik, habár azon tapasztalás mellé, miszerint legtöbb esetben testi erőkben sem birnak annyit, hogysem a férfiak, azon meggyőződés is fűződik, hogy szellemi tekintetben csupán fehér holló kivétellel, tengernyi messzeségben állanak, még sem karoljuk fel nevelési sorsát életünk igazgatóinak, s általuk nyújtott élvekért elégségesnek, sőt mintegy jogosnak tartjuk, hogy előítéletesen azon előnyökkel lássuk el, melyek szerint szellemi hátrama- radottságuk daczára is minden dolgainkba illetékes szavat követelnek. Sajátságos elfogultság uralkodik fölöttünk. A uő nálunk több mint ember ! A férfi ha számos éven át izzadott tudomány, szakismeret mellett, még alig hogy arat elismerést, a nő parányi tanulásárt „szellemdus“ „láDgész“ melléknevek, vagy iukább hazug jelzők illetik. Ma már Antoniusra játsza magát minden második ember; országokat, népek jólétét adná cserébe egy nőnek odaadásáért, árulóvá lenne bájai eléréséért, s bár mily nyomorulstágra kész, mint a bibliában írva, törékeny csészéjéért. Mindenütt hódolás, szolgaság, túlságos előzékenység, s ez mind az illem, a gyögébb nem iránti elnézés czégére alatt. Botor gondolat lenne, egészen a tiszteletlenségig kelni ki a nők ellen ; ó messze vau még azon idó, midőn majd a nőknél is inkább fog dönteni műveltség és munkaképesség, hogy a test szépségének múlandó csalképei, hanem azért úgy hiszem kiki jogosnak fogja találni Ítéletem, hogy a nők a mai kori tiszteletet átalán nem érdemlik, s hogy ennek okai magok a férfiak a közélet térurai. Azt mondom tanítsátok mert a kor-szellem int, s már már pendül az egyenjogúsítás húrjai. Tanítsátok. Képzeljétek el ama bufloniák melyet látni szerencsétlenségünk lenne, ha ez egyenjogúsítás most nálunk át menne. Kész lenne a hinári mert a nők a szellemiek terén oly primitiv fokon állanak, hogy nem találom különösnek, ha még az ábrándozó szerelmesek sem igen mondják eszményüknek: „szel- lemdus.“ (Folyt, köv.)
