Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1871-06-11 / 24. szám
24. szám Junius 11. 1781 VII. évfolyam Kiadó hivatal j ifj.CSÁTHYKÁROLY j 'f® gazd. akad. kíinyvkeieskedése V DEBRECZENBEN, 1 hová az előfizetési pénzeket és jj hirdetéseket kérjük küldeni. SS* Minden a „Tiszavi- dék“-et érdeklő kéziratokat, a szerkesztőségi irodába Debre- czen, Főtér 7-ik sz. alá kérünk W beküldeni. j] ^-J Vegyes tartalmú hetilap. Megjelen rendesen Vasárnap. l'agyobh ter jedt linű , mint szintén több ízben megjelenó liirdeiéwek, alku szerint a legjutányosabban közöltéinek. 1 Nyíl tiér alatt minden három hasábos garniondsor lő kr. és 30 kr hélyegdij. Előfizetési díj : Postán küldve .... 6.— Félévre............................3.— Évnegyedre ......................1.50 Hi rdetési dijak előre fizetendők: minden 5 hasábos I petit s<>r egyszeri iktatásnál 5, j többszörinél 4 kr. — Bélyeg- fcj? dij 30 kr. Előfizethetni Nyíregyházán a postahivatalnál. Debreczeiiben ifj. Csáthy Károly gazdasági akadémiai könyvkereskedésében. Pesten Grül Károly m. k. udvari könyvárusnál és Petrik Gézánál, hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. Egyébiránt a postahivatalok utján, legczélszerübb öt krajczáros utalvány által. Nagy-Kálló és környékének erdő és fatenyésztési ügyében. i" | (Fői) tatás.) Eddigi czikkeinkben, habár távolról is érintettük j eszméjét annak: hogy a talajra nézve mily jótékony befolyással van a növényzet, illetőleg a fa-és erdőség; mert valamint az emberi test megkívánja a ruházatot: hogy életereje rohamosan alá ne szálljon ki ne merüljön, és igy végkép tönkre ne jusson, épen úgy meg- | kívánja a talaj is azt; ha fedetlen a test, — a talaj hamar megérzi az időviszonytagságait, mígnem az életmüszervek zsongása és lazulása be nem áll, és kötelékeinek utolsó szálait is fel nem oldja az enyészet. Érintettük: hogy a fa, illetőleg az erdőség tenyésztése mily hatalmas tényező a közjóiét előmozdítására; midőn áldozatot oly keveset követel, és mind a mellett mily gyönyörködtető foglalkozást nyújt; mi hamar meghozza ajkedvesnél-kedvesebb ízüészamatu gyümölcsöt; mit a mai időben már mennyire lehet értékesíteni, befőzés, aszalás stb. által; mennyire pótolja az élelmi szereket, mennyi pénzt megkímél a háztartásnál; érintettük: hogy levele és virága által is, mi sok hasznot nyújt, egy felől a selyemhernyó, másfelől j a méh fentartása tekintetéből; e melleit még kiszára- j dásakor is az utolsó forgács darabig fel lehet használni tűzhelyeinknél, mig törzse, és ága az építészetnél, fa- j ragászatnál nélkülözhetlen kellék; ha nem számítjuk is: hogy miitő árnya mily jótékony udvarokon, kér- j teken, séta és pusztatéreken; nem számítva: hogy galy karjaival a szél és vihar dulásait mennyire fékezi; nem: hogy vegyalkatáuak túlnyomó többsége, i a széneny kipárologtatása által mennyire üdíti a levegőt; néni: hogy magas lombkoronájával mennyire emeli, díszíti a vidéket; — nem, hogy a fa vagy erdő — a nagy pusztákon a nem hamar kifáradó tekinte- j tének — mint a vándor madárnak — mily kedves í piheuő, nyugpontot nyújt; nem számítva, hogy a ked vés kis madaraknak —melynek csevegése, zengése, és füttye nélkül a néma természetben csaknem elszorulna szivünk, eszünk pedig csaknem elállana — mily édes otthont ad. Érintettük végre: hogy mit egyesek alig vihetnek ki, azt több egyesült erővel kevés áldozat mellett könnyűszerrel ki lehet vinni, csak akarat, kitartás és egy kevés buzgalom szükséges, és csodát lehet mivelni a közjóiét előmozdítása körül. Pedig ez nagyon felillenék, főleg a vidéken; hol a népség nagyobb része vagyona mellett is szerencsétlen ; magára lévén hagyatva, nincs ki oktassa, vezesse; nincs a honnan példát meritne; és igy csoda-e, hogy helyzetén nem tud segíteni; hogy házi tűzhelyeinél is mig egyfelől a nélkülözés vam- pyrja szívja vérét, addig másfelől a szükség polypkar- jaival szorongatja; a nemesebb élvről, az élet örömeinek ez elmaradhatlak fűszeréről, a fájdalmak és önbánatok e hatalmas ellengyógyszeréről még fogalommal sem bir; igen de midőn vagyonát sem bírja használni. Azonban mindenek előtt jónak látjuk itt a „Debreczeni kertészegyletetu megismertetni ; mert az ember hihetetlen; ki ilyesmit nem látott, nem hallott, — az mindezt üres szóbeszédnek tartja: Ez egylet ezelőtt mintegy 7 évvel néhány helybeli lelkes férfi, j. lesen a többek közt t. Simonffylmre jelenlegi városi főkapitány ur buzgalma folytán jött létre; az alapító tagok 25 irtot egyszer mindenkorra, a rendes tagok pedig évenkint 6 — 6 frtot tartoznak fizetni; tevékenységét megkezdendő használatra néhány hold földet kért a várostól; és ez adott is, eiébb tán 8 holdat; később, midőn a nemes törekvés eredményét látta, többet — ug)hogy jelenleg 39 holdat tesz a kort területe, melyből jelenleg csak két hold nincs még fával beültetve; a város nem kívánván egyebet a földért — mint azt, hogy az azt illető tulajdonjoga tiszteletben tartassák, mely az egylet által — pro forma — egy arany évi földbér befizetése által gyakoroltatik ; jelenleg az egylet 120 alapitő, 250 rendes, és 20 tiszteletbeli, —- üg)ütt 291 tagot számit kebelében; az egylet összes vagyonértéke pedig virág-, fa-, épület és felszerelésben 12,123 írt 90 kitesz, a kertben jelenleg 60—70,000 körül van részint nemes oltvány, részint szállótoké, részint vadonez, díszfa, bokor stb; a gazdasági csemeték közül csak ákácz 33,433 darab van; a múlt év őszén eladásra bocsáttatott 21,237 db csemete 1269 frt értékben;a legközelebbi közgyűlésen az 1870 dili évi zárszámTARCZA. Az én szivem.... Az én szivem is ragyogott egykor, Kéjjel szórta be ábránd, szerelem, Gyönyörbe úszott a harmat csepp is Kis kertemben a rózsa levelen. Tündér regéken lelkem andalgott Ifjú éltem folyt, zajlott boldogan; Egyre daloltam mint. örök hárfa, Kedvem kiáradt, mint arany folyam. Oh te árny, ha tán körültem lengtél, Boldogságomat ne mond el senkinek ; A ki hűn szeret, szent bővülését, A gyarló ember úgy sem érti meg. Kedvesein arcza felém mosolygott, Hozzám intézte nyájas szavait, Zengnek azok, mint ezüst hurrezgés, Szolid dallamuk bűvöl, andalít. Oh ki hitte, hogy a menyországot E no mosolyiyal, gunvnyal tépi el, főbbet ér neki a hazug álom földi czifraság, fény gyöngyeivel. Oh megtagadja sziveverését Kéj, gyönyör kelyhét összezúzta már, Sötéten a vád ellene támad, Lelke megnyugvást, enyhet nem talál. Siralom völgyén bár találkozunk, Elmegyünk egymás mellett hidegen ; Mint összetörött gálya romjai, Szélvészek után a nagy tengeren. De a vitorlák tépedt szárnyai, Szomorún, gyászban összehajlanak, Bus árnyaik a csendben csókolják, Ölelik egymást, titkon, hallgatag. D — Marie Antoinette fényűzése. Marie Antonietta osztrák herczegleány s XVI. Lajos tranczia király neje a megbotránkozásig pazar, hiu és fényűző volt A királyi öltönyök s ékszerek, melyeket a királynő egyszeri felvétel után félredobott s újakkal csereit fel, nemcsak a király s a királyné magán pénztárát brité ki teljesen, hanem a birodalmi kincstárt is tetemesen megrongálta. Egy tartandó udvari estély előtt hat nappal Auio- inelto magához hivató szabóját és kijelenté, hogy ő az al dt a 6 nap alatt olyan fényes, olyan nagyszerű és képzeletet felülmúló Öltözéket akar készíttetni, melynek Ilire nemcsak Francziaországot, de egész Európái bes/.ár- nyal ja. adása bevételképpen 4509 ftot, kiadásképpen 4498 frtot és 60.803 db., fát és bokrot stb., mutatott, ki; egy-egy csemete ára pedig 18—24—28 krra \an határozva. FI néhány adatból is belátható, hogy a debre- czeni kertészegylet mily hatalmas tényezőjévé vált a debreezeni és a közel vidéki nép jövendő jólétének előmozdítására ; mennyiben egyfelől a munkás kezeknek uj munkatért ad, és a kenyérkeresetre alkalmai nyújt, midőn a múlt évben is 2747 % napszámot fizetett, és e mellett 1 fő és 6 segédkertészt és csőszt tart rendes fizetéssel; másfelől pedig terjeszti a ne- mesfajta gyümölcs csemetéit, oltványait, midőn évenként ezrével bocsátja áruba és tagjai részére ingyen. Hát még majd 2 0 — 30 év múlva, midőn a jelenlegi csemeték szép és nagy termő fákká lesznek, és a csemetéket nagyobb mérvben tenyésztetheti, még csak akkor látszik be valóban nagyszerű hatása. Most pedig röviden a N.-Kálló és környékére tervezett „Erdő és fatenyésztési egye- s ü 1 e t“-re térjünk vissza, hogy annak tevékenysége mi hasznot ígérne? Azonban, hogy ezt kimutathassuk szükséges tudni, hogy 1 □ öl, illetőleg 1 □ hold területen hány fa fér meg, és mi lenne annak értéke, és a munkabér felszámítása után mi haszon lenne benne? Hozzávetőleg 1 □ ölre 8 darab fát számítva 1 □ holdban 9600 darab férendne meg, és ha most darabját — 4 éves korában — 10 —10 krral szá- : mitjuk, és a munkáltatásra évenkint 110 ftot levonunk 520 frt tiszta hasznot adna 1 □ hold fatermése. Kérdés, hogy a gazdálkodás melyik neme Ígér ily magas hasznot; melyik gazdálkodásból kapnánk i 1 ö holdról évenkint 130—150 frt, — 4 évről pe- ! dig 520 frtot. És mind e mellett ha figyelembe vesszük, hogy a gazdászat egy neme nem daczol annyira az idő vi- I szontagságaival, mint a fa és erdő tenyésztés, lehetetlen meg nem barátkozni annak eszméjével Ha eleinte egyedül csak ákáczfát, mely nem igényel oly szorgalmatos ellátást, mint a nemes oltvány — tenyésztene is az egyesület, miután ez nemcsak tűzre igen drágán kél, hanem az iparban is nagy szerepet játszik, 7—8 évet véve fel, a midőn már haszonnal vágható, a midőn darabja, egy szakértő ker— Nos, mit gondol m o n s i e u r ? kérdé Antoinette | mosolygva. — Valóban felséges asszouyom — felelt a nőszabó, I gyarló ízlésem nem képes hirtelen ily öltözetet előállítani. — Semmivel se gondoljon. — A minőségről én felelek, önnek csak az elkészítés, az összeállítás marad fen. : — Gondolja, hogy 6 nap alatt elkészítheti ? — Ha felséged parancsolja s ha lehetséges? Marie Antoinette akkor megmagyarázta, hogy mi - j lyen kelméitől legyen készítve, hány rőf uszálylyal, a ru- haderék gyémánt bogiárai hogy legyenek a mellen felkap- j csolva stb. slb. A szabó mélyen meghajolva távozott, kijelentve, hogy i a 1 e o f e 1 s ő b b p a r a n c s szerint fog eljárni, s magával vivé a királyné saját kezű leg irt utalványát, (mivel titokban akarta az öltöny készítését) az udvari kelmegyár igazgatöj áli ez. Eljött az estély napja — s az öltözék még munkába sem volt véve. Antoinette ingerülten hivató maga elé a szabót, s felindulva haragos szavakkal adá Indiára, hogy iszonyúan fel van ingerelve s ha még este 10 óráig készen nem lesz a kívánt „e u ró p a i li i r it“ öltözék, kegyét el fogja veszteni. — A kis ember szabadkozott, hogy nem ő az oka, miszerint mindeddig el nem készíthető, mert nem kapta meg az anyagot. — A mini felséged parancsolta, mondó a szabó sajnálatra méltó levertséggel — az öltönybe az udvar kilü- nőbb fér fi a í s hölgyeinek arczképeil kelle beleszóló, s csak ma egy órával ezelőtt készülhettek el vele, roppant munkával járván ez óhajtás teljesítése.
