Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1871-02-19 / 8. szám
VII. évfolyam 8. szám. Február 19.1871. Kiadó hivatal ifj..CSÁTHT KÁROLY j gazd. akad. könyvkereskedése ^ DEBRECZENBEN, | hová az előfizetési pénzeket kérjük beküldeni. Minden a „Tiszavi- dék“-et érdeklő kéziratokat, a szerkesztőségi irodába Debre- czen, Czegléd-utsza 47-dik sz. alá kérünk beküldeni. TISZA VID Vegyes tartalom hetilap. Megjelen rendesen Vasárnap. Nyit ttér alatt minden három haji sábos garmondsor lő kr. és 30 kr bélyegdij. Eiölizetési díj: Postán küldve .... Félévre .............................3.— ^ Évnegyedre.......................1.50 H irdetési dijak előre fize- £1 teudök: minden 5 hasábos [ petit sor egyszeri igtatásnál 5, többszörinél 4 kr. — Bélyegüagyobb terjedelmű, mint szinten több Ízben snegjeleaő hirdetések, alkut díj 30 kr. szerint a legjutányosabbaii közöltetnek. Előfizethetni I^yiregyházán Illincz Gyula könyvkereskedésében főpiacz. IBebrec^enhen ifj. Csáthy Károly gazdasági akadémiai könyvkereskedésében, fixesten Grill Károly m. k. udvari könyvárusnál és PetrikGézánál hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. Egyebütt a postahivatalok utján, legczélszerübb öt krajczáros utalvány által. Nyíregyháza, íebr. 19.1871. (fcf*) Mennyire való azon állítás, hogy ott, hol a hatalom ott a dicsőség is, kellőleg bebizonyítják az alig múltban lefolyt véres politikai események következményei; imé a jó németek nem kérnek többet hadi kárpótlás fejében, mint 1570 milliót, mely rettentő összeget oly szépen és alázatosan kérik, hogy szinte hajlandók lennének, ha ez tőlök netalán tán megta- gadtatnék, erőszakhatalommal is behajtani,, ha tudni illik volna honnan, de mikor hát ez olyaD roppant összeg, hogy a szegény elgyengült franczia nemzet, a legjobb akaratja mellett is, alig lesz képes kiteremteni, mely esetnél azon következmény léphet elő, hogy ott, a hol nincs, még Vilmos király is elvesztette a jogát, pedig ez a jó ur nem igen szereti elhinni, hogy 1 a húr ha nagyon feszül, rendesen pattanni szokott. Páris e hó ll-én fizette meg roppant hadi sar- czát, minek folytán a fegyverszünet hir szerint e hó 28-ig terjesztetett ki. S bár a németek bíznak a békekötésben, még sem mulasztják el egyidejűleg, a hadi : készületeket is megtenni, az esetre, ha netalán tán a j nemzetgyűlés háborúra szavazna, hogy az irtó har- czot folytathassák. Benoit Dazy korelnöldete alatt tartatott meg Bordeuxban múlt vasárnap, a nemzet- gyűlés első ülése körülbelül 300 képviselő jelenlétében. Denfert ezredest a Belfort parancsnokát újra megadásra szólították fel, ő azonban a felszólításra azt válaszolta, hogy csak a békekötés, vagy az utolsó töltény kilövése után fogna e kívánatnak eleget tenni; Páris után minden vára közt e tartja fen magát legtovább, mintán több mint három hónapja, siker nélkül ostromolják a németek. Vilmos, miként hallatszik, sehogy se akar letenni a Párisbani bevonulási dicsőségről, a porosz sereg zenekarai a bevonulási indulót tanulják, míg a katonaság egyenruháit csinositgatja, hogy hir szerint a német sereg 19-én annál nagyobb diszsztl vonulhasson be; Vilmos császár Párisba csak e hó 22-ig kíván mai adni, mely idő alatt, vagy a tuilleriákban, vagy az Elijseéi palotában fogna lakni s berlini távNépnevelési viszonyaink lassú haladása A vallás és közoktatásügyi in. kir. miniszternek, az 4S70-dik évről szóló saz országyülés ele terjesztett nép- j iskolai közoktatás állapotáról való jelentéséből oly tanu- ságos és kimerítő statisztikai adatok tudomására juthatunk, melyekből meggyőződhetünk: mi gátolja a népet szellemi miveltségének elhaladásában. E statisztikai kimutatásból látjuk, hogy Magyar és Erdélyországban a törvényhatóság ulján összesen 11,903 községből lehetett nagynehe- zen a statisztikai adatokat beszerezni, s 83 községből teljesen hiányoznak, mit különösen nehány túlbuzgó hitfelekezeti püspök ferde nézetének s hivatalos utasításának lehet tulajdonítani. — A statisztikai rovatok szerint, e kél hazában van 2,284,741 tanköteles gyermek, ebből tényleg iskolába jár 1,152,115, vagyis 48, %-a minden iskoláztatás nélkül növekszik fel 1,132,626 tehát a tanköteles j gyermekeknek majd a fele. A 11,903 községből 1712-ben nincs semmi iskola, 10,187 községben összesen 13,798 iskola létezik, s ezekben 15,968 rendes és" 1824 segéd összesen 17,792 tanító működik. A törvény szerint egy tanító 80-nál többet nem taníthat, (a mi a helyes paedagogiai elvekkel ellenkezik, meri egy tanító a népnevelés jelen igényeit tekintetbe véve, 50 tanoncznál többet nem képes helyesen tanítani) még is csupán a tankötelesek számára í 28,559 tanítóra volna szükség, tehát 10,767-tel többre, j mint a mennyi jelenleg működik. Igaz ugyan, hogy a kormány évről évre szaporítja az államtanitóképezdéket, de ezek még a hitfelekezetekkel együttsem képesek a hiányzó tanerőket fedezni, annál kevésbé ; mivel az állama községi iskolákat is szaporítja, s oda alkalmazza a szakképzetteket. Hogy a népnevelés oly lassan halad, mutatja, bogy a tanköteles gyermekek majd fele részben iskola nélkül növekednek fel. Ennek oka leginkább a szülök, az oktatás iránti közönyösségében, a községi és iskolai elöljárók, valamint a megyei hatóságok tétlenségében és erénytelen- ségében lelhető fel. — A szülök nagyobb része szigorúan nem őrködik a felelt, hogy gyermekeik pontosan és rendesen járjanak az iskolába, sót legcsekélyebb okból otthon marasztalják, hogy mit és iniröl tanul? arról nem tőrödnek, a törvényszabta 10 hónapból, a tanonczok alig 5—6 hónapot töltenek az iskolába ; sőt mint sok helyütt van, a tavaszi idő kiuyilfával némely szüle késő őszig pásztorkodás, kisgyermek és libaörzésre használja gyermekét, s a nagyobbakat már a mezei munkára is alkalmazzák. Sok családnál valóban a szegénység okozza az iskoláztatás elhanyagolását, de legtöbbnél a közönyösség és csúf önzés, hogy többre becsüli a csekély anyagi hasznot, a gyermekének szükséges szellemi kincseknél. A községi és iskolai elöljáróság is csak úgy lendít valamit a tanügyön, ha erre a felsőbb hatóság folytonosan figyelmezteti. E tétlenség miatt sok helyen szenved és hátramarad a népnevelés, kivált ha az elöljáróság erényleien eljárását megszokván a szülék, mivel a törvény szerinti büntetés rajtok nem foganatosittatik, minden figyelmeztetés és fenyegetés eredménynélküli. Végre szükséges volna, hogy a megyei hatóságok, tisztviselők és tanfelügyelők is nagyobb buzgósággai oda működnének, hogy a községekben a közoktatási rendelelek és intézkedések Yégre hajtassanak, hogy a népiskolák jókarban legyenek, hogy az iskoláztatás pontosan eszközöltessék, és hogy a szükséghez mérve az iskolákban elegendő tanerők alkalmaztassanak Mert mit ér a jó törvény? — ha nincs erélyes végrehajtó hatalom. Hogy hazai népnevelésiünk oly lassan halad, annak még egyik föoka a néptanítók csekély fizetésébe rejlik. — A rovatos statisztikai adatok szerin; a tényleges tanítók, fizetésének átlaga Magyarországon 208 frt 87 kr. Edrély- ben 120 frt. 47 kr. Ezen silány tanító fizetésre, oly szűk anyagi ellátást biztosiló szolga bérre, hogy vállalkozzon tudományos miveliségn ember? s azon kevesek kik vállalkoznak, kénytelenek idöjök nagyobb részel nem önmi- velödésre, hanem idegen s egyálalán nem szellomképzö munkával kenyérkeresetre fordítani. Szegénységöknek tulajdonítható az is, hogy a műveltebb társasköröktől alárendelt helyzetben vannak, sok helyen nem csak kántorok, hanem egyúttal községi jegyzők, tehát egy élelmes tanítónak érezlüdövei, ékes szólással, helyes irálylyal, tarlós egészséggel és kifogyhatatlan türelemmel kell bírnia, hogy hármas hivatalát betölthesse, és még a mellett a mezei gazdálkodással kénytelen foglalkozni Nem csoda tehát, hogy tulhalmozott L-ejidöi miatt sok tanító az iskoláját a nevelés hátrányára elhanyagolja. Legyen csak a tanító hivatal tisztességes fizetéssel ellátva úgy, mint az miveltebb államokban fellelhető, legyen csak TÁRCZA. A téli ködbe szomorún nézek. A téli ködbe szomorún nézek — Mély borongás egyre fogva tart... Tört virágok, remények kisérnek Átbolyongunk temetőt, avart. . . Osszehullt szirmok csodás regéjén. . Borongok némán, hervatagon — Mint mikor dajkám bölcsöm rengetvén Mesélt, zöngött mint a fuvalom. — Lelkem tört szárnya pihen a porban Bánátját felszedi fátyolul — Még számlálja a szív hányat dobban A nap elvérzik, — s bealkonyul... Pusztult reménység kopár sirgödrén Úgy fáj nekem e néma magány .... Az utolsó fény is összetörvén. .. Meghalt a könnyek ravatalán .... Fénylő gyöngyök, eldobott gyémántok! Szivem egykor szent álmát szövém — Imádságom betűi valátok.. . Ragyogtatok az oltár kövén.. . Mikor kietlen pusztán bujdostam — Mint a múlton az emlékezet. . . Sötét kinaim közt elhagyottan. . . Megvigasztalni .... el jöttetek .. . Ott fénylettetek a szikla ormon — Olt megfagyott arczom vánkosán ; M*jd sírotok lón fövény, vándor nyom Másik elszállt szivem sóhaján — Sokat ellopott egy bűvös álom — Legtöbbet egy lábnyom rabol! — Oh bár merre járt virágon tájon, Meg kellett szentelnem a port! A fény szél hullott; nincs többé egy sem Elégelte a kín. fájdalom. .. . Elalélt fejein nehéz keservben — Kezemben bágyadtan nyugtatom — A tavaszi régen virulni láttám — Nem epedek mosolya után — A halál pihen a fény árnyában — Ott jég virág, s myrtus nő csupán ! Haldokló tusán, busán sötéten — Nem kell soká ügy vérzeni még — Koporsó mécs a siri ösvényen.. . Hamvadó üszköd — vérzik kiég. Halj meg, szivemre boruljon szárnyad — Hullj szót tört rcrnénynyel, hamuval — Tán a szellő, mely keletről támad Kedvesem porához majd clfuval. Aladár. (Eredeti beszély ) Irta : (Folytatás.) — És ki az? kérdi az öreg ur kétkedő pillantást vetve az ifjúra. — Öli atyám ! ne kívánd ezt tudni, e titok közlése mind kettőnk nyugalmát meg fogja semmisíteni. — Hogyan Endre? csak reményiem választásod nem rangon alóli talán? — Nem atyám ! —- választásom rangommal tökéletesen azonos, eszményképen szép miként isten angyala, igaz hogy kissé szegény, de mit törődöm én a kincsesei és vagyonnal, ha házasodom, női és nem vagyont óhajtók elvenni. — Igazad van fiam! igazai! van ! —- nos de hát a neve ? — Épen ez az a mit nem merek megmondani. — Nevetséges dolog —békéllenkedik az öreg ur,—hiszen csak nem fogod talán elöltem nevét titkolni annak, ki mint nőd nekem is leányom lesz. — Nem atyám ! ezt nem szándékom tenni. — Nos honnan tehát e lilokteljos tartózkodás? — Onnan atyám, mert tudom, hogy választásomban nem fogsz bele nyugodni. — Különös! — dörmögi magában az öreg —én nem fogok választásodban bele nyugodni ? hisz én végtére is csak tanácsot adhatok neked, atyailag közölhetem véled nézeteimet, melyeket te azonban nem tartozol elfogadni. — Igen ! — s éppen ez fáj nekem, mert érzelmem tökéletesen el vakított, s aligha belátom azon jó őzéit és irányi, melyen gondos karjaid vezetni óhajtanak. Az óreg ur lchangoltan állt Endrével szemben, mintha sejtette, mintha gyanította volna ama szomorú események bekövetkezését, melyet a rövidlátók lelki szemei elöl oly gondosan szokott elfedni, a jövő sokrétű függönye; — nem kérdezte ö többé Endréiül, ki ama bájos hölgy, — cseppet sem érdeklődött neve után, mert hisz eltalálta azt Endre titkolódzásából, hogy az tetszését anélkül sem bírja, s igy következésképpen nem is lehet olyan, ki az ifjút egykor boldogíthassa, a mely körülmény természetesen ölet is boldogtalanná fogja tenni, ösmerte Endre lelkűidét, ösmerte annak gyenge s erős oldalait, s igy szerinte Endrének csak egy hölgyei tudott volna ajánlani eddigi ösmerösei közzül, ez Endre consineja volt, de miután ezt Endre, többi nyilatkozata folytán szereti ugyan, ! sürgöny szerint martius elején térne vissza székvá- I rosába, hol a birodalmi gyűlést személyesen óhajtja i megnyitni. Rouen városára a poroszok újra hat millió sar- czot vetettek. — A nemzet gyűlésben a mint több hiteles lapok után állíthatjuk, a monarchisták négy annyian lesznek, mint a köztársaságiak, és igy ne csudálkozzunk tovább perezig sem a szegény franczia nemzet enyészetén.
