Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1871-02-05 / 6. szám

VII. évfolyam 6. szám. Február 5.1871. Kiadó hivatal ifj. CSÁTHY KÁROLY * * * gazd. akad. könyvkereskedése 11 debreczenben, hová az előfizetési pénzeket kérjük beküldeni. Minden a „Tiazavi- \ | dék“-et érdeklő kéziratokat, a szerkesztőségi irodába Debre- czen, Czegléd-utsza 47-dik az. alá kérünk beküldeni. TISZAVIDÉK Vegyes tartalmú hetilap. Megyeien, rendesen Vasárnap. Nyilttér alatt minden három ha­sábos garmondsor 15 kr. és 30 kr. bélyegdij. Előfizetési díj t Postán küldve .... 6.— Félévre............................3.— Évnegyedre ......................1.50 N agyobb terjedelmű , mint szintón több Ízben megjelenő hirdetések, alku szerint a legjutányosabban közöltéinek. Hirdetési dijak előre fize­tendők: minden 5 hasábos $ petit sor egyszeri igtatásnál 5, többszörinél 4 kr. — Bélyeg­dij 30 kr. Előfizethetni Nyíregyházán Iliim Gyula könyvkereskedésében főpiacz. Debreczenben ifj. Gsáthy Károly gazdasági akadé­miai könyvkereskedésében, Pesten Grill Károly m. k. udvari könyvárusnál és PetrikGézánál hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. Egyébütt a postahivatalok utján, legczélszerübb öt krajczáros utalvány által. Előfizetési fölhívás „TISZAVIDÉK“ czimfi nyíregyházi vegyes tartalmn hetilap Vll-dik évi folyamára. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési föltételek: postán küldve A berlini sürgönyök szerint Páris kapitulátiója következő pontok alapján köttetett meg: Franczia- ország Elsást, német Lotharingiát, Metzet és húsz hadihajót enged át a porosznak, nemkülönben négy ezer millió francot fizet hadi költségként s miodezek tetejében elismeri Francziaország Németország újjá alkotását. Most már elmondhatja szegény Francziaország: hogy hajdani dicsőségének s nagyságának sírját meg­ásta a német!] Bethlen fejedelem utasítása a szőnyi alkudozá­sokra rendelt török biztosok számára. 1627. negyed évre — — — 1 frt. 50 kr. o. é. fél évre — — ** — 3 „ egész évre — — — 6 „ Előfizethetni helyben lllincz Gyula könyvkereskedésében, egyszersmind minden királyi postahivatalnál. ts- Az előfizetési dijakat kérjük minél előbb, ifj. Csáthy Károly könyvkereskedésének Debre­czenben bérmentesen beküldeni. A „Tiszavidék“ kiadóhivatala. Nyíregyháza, íebr. 5.1871. fit Ki hitte volna, hogy Páris kapitulál? ki hitte volna, hogy 200 millió sarczot róv rá a porosz kormány ? valóban igen kevesen, vagy épen senki; s még a ki hitte is, nem szerette hinni, oly ellen­szenvvel viseltetett ez eszme iránt minden jó érzésű ember, mintha épen saját énjéről lett volna a szó. Bizony pedig ezt el lehetett hinni s bízvást várni e szomorú esemény bekövetkezését, mindazok­nak kik a francziák kadhozi készületlenségét élőbb­ről, ismerték, mert hisz hadi erejének nagy része ké­születlen, gyakorlatlan volt, erősségeinek jelentékeny része vagy épen gyéren, vagy sehogysem lőnek el­látva kellő katonasággal, élelmiszerekről, fegyverek­ről, ruházatról pedig épen nem volt előre gondos­kodva, miként ezt több tábornok eredeti táviratából tudjuk, és mindezek daczára nem valódi isteni csu­dának tarthatjuk-e? hogy e szegény nemzet annyi gaz árulás, annyi cselszövény, annyi borzasztó nélkü­lözéssel s ínséggel küzdve, ily huzamos ideig tudta magát vitézül fentartaui, gaz árulóival s embertelen ellenségeivel szemben ? Bár a szerencsétlen Páris kapitulátióját s a fegyverszünetet Jules Favre a párisi kormány egy­hangú határozata folytán aláírta, Bordeaux még foly­vást tiltakozik a fegyverszünet ellen, a párt Gambet- tát állította élére, kinek kedélyállapotát aggasztónak mondják, de hogyis ne, midőn a legvérmesebb re­mény is meghiúsul a suj toló körülményekkel szem­ben; — s igy Bordeaux sikeretlen erőlködése hason­lít a vizbe fűlő szalniaszálhozi kapkodásához. Ma már az utolsó reménysugár is kialudni lát­szik; a véres tragicumot újabb* és újabb vérlázzasztó események élénkítik : Bourbakinak, az uíolsó hires Napóleoni tábornoknak, is vége; serege körül kelt­tetvén, ágyúival Pruntroutnál kényszerült sweiczi te­rületre átlépni, miből öngyilkossági kísérletét is kö­vetkeztethetjük. Elképzelhetjük azon kedvetlenséget és levertsé­get, mely Párásban uralkodik, igaz, hogy a porosz katonaság nem kalandozza be Páris utczáit s igy az ingerültség rz által nem fokoztatik, de váljon nem elég anyag-é az ingerültséghez az : hogy az Issy erő­dön a poroszok zászlóját látja lengeni s valamennyi büszke erősségét, az ellenség kezében tudja. (Folytatás és vége.) 9. Szükség itt arról gondolkodni, az mostani tractában mint kellessék az nagyságos vezérnek ma­gát viselni, és micsoda formát követni; mert az né­met azelőtt való tractában az zsitvatorki vég­zést semmi részében nem akarta elbontani és az mel­lől elállani, hanem mi dolgok az ellen történtének mind az két részről, azokat kívánta eligazítani, az mint az végzés levélből világosan megláthatni, az a végzés pedig császárrészéről igen káros, gyalázatos volt. Va­lóban megcsalták volt akkor is az török követ urakat. Nekünk az tetszenék, hogy az nagyságos vezér a Por­tára postán beküldjön mindjárt, s igen bizonyosan vé­gére menjen,helyben akarják-é hadni az sitvator­ki végezést, mivel az minden részeiben felbomlott, el­romlott ez mostani mindkét részről való hadakozással; avagy ujjabbatés erőssebbet végezzen. Ha mítőliünk akarnak abból érteni, nekünk az tetszenék, hogy min­denestől újabb frigyet csinálnának az két császár kö­zött, ne foldoznák, toldoznák azt, melyet ez előtt csi­náltattak, az melynek csinálói és az császárok is el- holtanak, melyeket akkor végeztének volt az németek. Az mint azok közzül némely punotokat magyaráznak ők szabadok vele, mert az mostani vezérek közzül sen­ki nem tudja, mivel nem voltak akkor az végezésben, és az mi azoknál nagyobb, az egész végzésnek nyaka sza­kadott ez mostani hadakozással. Sokkal hasznosbb volna hogy az két császár között uj frigy köttetnék, mert úgy nem magyarázhatnák az végzéseket, se egy értelemmel, se mással különben annál, hanem az mint elvégeznék az dolgokat. Mely úgy lehetne jobban, hogy mind az zsitvatorki végzést, az bécsit az komáromit vennék elő, és az háromból csinálná­nak egyet jót, az mint legtisztességesebben, haszno­sabban egymással egyezkedhetnének, azokat a puno­tokat írnák bé, és lenne állandó az két császár s ma­radékaik között, az . . . napnak elteléséig, ha mi dol­gok azután történnek, a mint hogy mind két részről nem kevesek lőttének; azokat igazítanák el és alkun- nának jól meg rajta. 10. Hogy ha pedig^az zsitvatorki végezést akar­ja az Porta helyén hagyni, ahoz egyéb nem kívánta­tik, hanem az ellen lőtt dolgokat, háborúságokat kell eligazítani. 11. De ha újabbat kiván a Porta végezni, az nagyságos vezér mindeneket Írásban kívánjon az ve­zértől *), minemű dolgokat kellessék császár nevével az német részről kívánni, és ha mit azokban véghez nem vihetne, az német az Porta kévánsága szerint nem akar cselekedni, végezni elhadja-é az olyan ké> vánságokat és azok nélkül is megbékéljék, avagy a Portának értésire adjon mindeneket? Mi azt adjuk tanácsul, hogy az Porta hire nélkül semmit az német­tel ne végezzen, ha szintén a Portától parancsolatja vagyon is arról, hogy semmit onnét ne várjon, hanem a mint ő nagyságának jónak tetszik, úgy békéljék az némettel Miudazáltal ne cselekedje, hanem az Porta *) Talán « nagyvezértől, vagy lijamekamtól ? hírével békéljék azért, hogy jövendőben semmi vétket ő nagyságának ne tulajdoníthassanak, ha mi része az végezésnek nem fogna tetszeni ez után; tudja, hogy sok irigy, gonosz akarói vadnak a Portán. Több dolgok kívánságok szerint hihető, bogy V á c z o t fogja viszszakérni, mivel az megholt vezérrel is Váez felett meg nem alkathattanak, hanem csak halasztották volt, hogy az két császár előtt tractálja- nak az követek Vácz felől, mely végezés semmire nem vala jó s most annál inkább nem leszen jó, ha halasztanák más üdőre annak végezését, hanem ne­künk az tetszik, mostan végezzenek bizonyost felőlié, ne maradjon semmi veszekedésre és háborúságra való okadás fenn az két császár között. Erdély ország közel száz esztendőtől fogva hatalmas császárokkal örökes békességet, nem napig való frigyet tatott, bizonyos végezések volt az jó em­lékezetű szultán Szulimán császárral, melyet utánna való császárok ez ideig megtartottak és mindenkor az német ellen igyekeztek megoltalmazni; mert tudták és megpróbálták azt, hogy ha Erdély országa az tö­rök császárnak hűsége alatt nem tartattatik, hanem né­met fejedelmet teszen, császár ide ki való országi­nak békessége nem leszen. Erdély országa is minden­kor az fényes Portához igaz hűséget tartott, azonki- i vül, hogy Zsigmoud **) fejedelem fegyverrel és nagy uraknak megölésével az Porta mellől elszakasztotta vala: ügy vigyázzon azért az vezér ő nagysága Er­délyre, hogy az mostani tractából ki ne marasszák hanem ha különben az frigy-levélben be nem Írathat­nák is de csak ilyen szókkal is béirassák, tudniillik: „Erdély országa pedig a mely állapottal János király idejétől fogva győzhetetlen hatalmas császárokkal ö- rökös békességet tartott, ezután is azon állapotban maradjon, sem titkon, sem nyilván az felséges római imperatoroktól és magyar országnak királyitól, azok­nak utánnak valóktól, semmi hántások az erdélyi mostani fejedelemnek és utánnna leendő fejedelminek ne legyen, hanem azon szabadságiban maradjon az ország fejedelmivel együtt, az melyben szultán Szu­limán császár idejében hagyattatott, kivévén és tud­ván mindazáltal azt az hét vármegyét benne lévő minden rendekkel együtt, melyet az mostani Bethlen Gábor fejedelemnek az felséges Ferdinand impera- tor engedett életéig. E punct nélkül meg ne békéljenek, ha Erdélyt magok hűségek alatt akarják marasztani, ha pedig Erdélyre és mi reánk az török nemzetnek szüksége nincsen, ki hagyhatják az frigy-levélből, de bizonyo­san Erdélytől az Porta is búcsúját vegye. Moldva. Havas földe felől ne feledkezzenek az frigyben beírassák így: hogy semmi bántodások azoknak se légyen se német se lengyeltől és semmi közöket azokhoz ne mondjon, mert ha végezést nem tesznek róllok, az mint azelőtt egynéhányszor úgy most is, mihelyt az alkalmatosság adatik, vajdákat küldenek beló és császártól elszakasztják #). A fejedelem saját kezűleg ezt irá a fentebbi uta­sítás utáu: 1. Hogy sem arbiter semmedijátor sem közben­járó én nem leszek, hanem hogy az suspiciót az Portáu eltávoztasuk, hatalmas császár kívánságára úgy kel­lett küldeni ő fenségének.................oda. 2. Hogy az vezér mindenekben az Portától . . . . . noha plenipotentiája van is, de pro futura ca­utela ugyanazt cselekedje. 3. Hogy az előbbi mint eddig csinált békességet **) Báthory Zsigmond. *) Copia coaeys hujus Iustructioui* exstat in codice MS, A ut hon tic u rum Bibliothecae Albo Caroliunsis Tom. 1. Kr. 100 Annus quidem appositus non est, séd debet esse 1627, combine , Katón# To m. XX.XI ad bűne A n u u m. (^Gróf Kemény Já- I nos jegyzete.)

Next

/
Thumbnails
Contents