Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1871-02-05 / 6. szám
VII. évfolyam 6. szám. Február 5.1871. Kiadó hivatal ifj. CSÁTHY KÁROLY * * * gazd. akad. könyvkereskedése 11 debreczenben, hová az előfizetési pénzeket kérjük beküldeni. Minden a „Tiazavi- \ | dék“-et érdeklő kéziratokat, a szerkesztőségi irodába Debre- czen, Czegléd-utsza 47-dik az. alá kérünk beküldeni. TISZAVIDÉK Vegyes tartalmú hetilap. Megyeien, rendesen Vasárnap. Nyilttér alatt minden három hasábos garmondsor 15 kr. és 30 kr. bélyegdij. Előfizetési díj t Postán küldve .... 6.— Félévre............................3.— Évnegyedre ......................1.50 N agyobb terjedelmű , mint szintón több Ízben megjelenő hirdetések, alku szerint a legjutányosabban közöltéinek. Hirdetési dijak előre fizetendők: minden 5 hasábos $ petit sor egyszeri igtatásnál 5, többszörinél 4 kr. — Bélyegdij 30 kr. Előfizethetni Nyíregyházán Iliim Gyula könyvkereskedésében főpiacz. Debreczenben ifj. Gsáthy Károly gazdasági akadémiai könyvkereskedésében, Pesten Grill Károly m. k. udvari könyvárusnál és PetrikGézánál hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. Egyébütt a postahivatalok utján, legczélszerübb öt krajczáros utalvány által. Előfizetési fölhívás „TISZAVIDÉK“ czimfi nyíregyházi vegyes tartalmn hetilap Vll-dik évi folyamára. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési föltételek: postán küldve A berlini sürgönyök szerint Páris kapitulátiója következő pontok alapján köttetett meg: Franczia- ország Elsást, német Lotharingiát, Metzet és húsz hadihajót enged át a porosznak, nemkülönben négy ezer millió francot fizet hadi költségként s miodezek tetejében elismeri Francziaország Németország újjá alkotását. Most már elmondhatja szegény Francziaország: hogy hajdani dicsőségének s nagyságának sírját megásta a német!] Bethlen fejedelem utasítása a szőnyi alkudozásokra rendelt török biztosok számára. 1627. negyed évre — — — 1 frt. 50 kr. o. é. fél évre — — ** — 3 „ egész évre — — — 6 „ Előfizethetni helyben lllincz Gyula könyvkereskedésében, egyszersmind minden királyi postahivatalnál. ts- Az előfizetési dijakat kérjük minél előbb, ifj. Csáthy Károly könyvkereskedésének Debreczenben bérmentesen beküldeni. A „Tiszavidék“ kiadóhivatala. Nyíregyháza, íebr. 5.1871. fit Ki hitte volna, hogy Páris kapitulál? ki hitte volna, hogy 200 millió sarczot róv rá a porosz kormány ? valóban igen kevesen, vagy épen senki; s még a ki hitte is, nem szerette hinni, oly ellenszenvvel viseltetett ez eszme iránt minden jó érzésű ember, mintha épen saját énjéről lett volna a szó. Bizony pedig ezt el lehetett hinni s bízvást várni e szomorú esemény bekövetkezését, mindazoknak kik a francziák kadhozi készületlenségét élőbbről, ismerték, mert hisz hadi erejének nagy része készületlen, gyakorlatlan volt, erősségeinek jelentékeny része vagy épen gyéren, vagy sehogysem lőnek ellátva kellő katonasággal, élelmiszerekről, fegyverekről, ruházatról pedig épen nem volt előre gondoskodva, miként ezt több tábornok eredeti táviratából tudjuk, és mindezek daczára nem valódi isteni csudának tarthatjuk-e? hogy e szegény nemzet annyi gaz árulás, annyi cselszövény, annyi borzasztó nélkülözéssel s ínséggel küzdve, ily huzamos ideig tudta magát vitézül fentartaui, gaz árulóival s embertelen ellenségeivel szemben ? Bár a szerencsétlen Páris kapitulátióját s a fegyverszünetet Jules Favre a párisi kormány egyhangú határozata folytán aláírta, Bordeaux még folyvást tiltakozik a fegyverszünet ellen, a párt Gambet- tát állította élére, kinek kedélyállapotát aggasztónak mondják, de hogyis ne, midőn a legvérmesebb remény is meghiúsul a suj toló körülményekkel szemben; — s igy Bordeaux sikeretlen erőlködése hasonlít a vizbe fűlő szalniaszálhozi kapkodásához. Ma már az utolsó reménysugár is kialudni látszik; a véres tragicumot újabb* és újabb vérlázzasztó események élénkítik : Bourbakinak, az uíolsó hires Napóleoni tábornoknak, is vége; serege körül kelttetvén, ágyúival Pruntroutnál kényszerült sweiczi területre átlépni, miből öngyilkossági kísérletét is következtethetjük. Elképzelhetjük azon kedvetlenséget és levertséget, mely Párásban uralkodik, igaz, hogy a porosz katonaság nem kalandozza be Páris utczáit s igy az ingerültség rz által nem fokoztatik, de váljon nem elég anyag-é az ingerültséghez az : hogy az Issy erődön a poroszok zászlóját látja lengeni s valamennyi büszke erősségét, az ellenség kezében tudja. (Folytatás és vége.) 9. Szükség itt arról gondolkodni, az mostani tractában mint kellessék az nagyságos vezérnek magát viselni, és micsoda formát követni; mert az német azelőtt való tractában az zsitvatorki végzést semmi részében nem akarta elbontani és az mellől elállani, hanem mi dolgok az ellen történtének mind az két részről, azokat kívánta eligazítani, az mint az végzés levélből világosan megláthatni, az a végzés pedig császárrészéről igen káros, gyalázatos volt. Valóban megcsalták volt akkor is az török követ urakat. Nekünk az tetszenék, hogy az nagyságos vezér a Portára postán beküldjön mindjárt, s igen bizonyosan végére menjen,helyben akarják-é hadni az sitvatorki végezést, mivel az minden részeiben felbomlott, elromlott ez mostani mindkét részről való hadakozással; avagy ujjabbatés erőssebbet végezzen. Ha mítőliünk akarnak abból érteni, nekünk az tetszenék, hogy mindenestől újabb frigyet csinálnának az két császár között, ne foldoznák, toldoznák azt, melyet ez előtt csináltattak, az melynek csinálói és az császárok is el- holtanak, melyeket akkor végeztének volt az németek. Az mint azok közzül némely punotokat magyaráznak ők szabadok vele, mert az mostani vezérek közzül senki nem tudja, mivel nem voltak akkor az végezésben, és az mi azoknál nagyobb, az egész végzésnek nyaka szakadott ez mostani hadakozással. Sokkal hasznosbb volna hogy az két császár között uj frigy köttetnék, mert úgy nem magyarázhatnák az végzéseket, se egy értelemmel, se mással különben annál, hanem az mint elvégeznék az dolgokat. Mely úgy lehetne jobban, hogy mind az zsitvatorki végzést, az bécsit az komáromit vennék elő, és az háromból csinálnának egyet jót, az mint legtisztességesebben, hasznosabban egymással egyezkedhetnének, azokat a punotokat írnák bé, és lenne állandó az két császár s maradékaik között, az . . . napnak elteléséig, ha mi dolgok azután történnek, a mint hogy mind két részről nem kevesek lőttének; azokat igazítanák el és alkun- nának jól meg rajta. 10. Hogy ha pedig^az zsitvatorki végezést akarja az Porta helyén hagyni, ahoz egyéb nem kívántatik, hanem az ellen lőtt dolgokat, háborúságokat kell eligazítani. 11. De ha újabbat kiván a Porta végezni, az nagyságos vezér mindeneket Írásban kívánjon az vezértől *), minemű dolgokat kellessék császár nevével az német részről kívánni, és ha mit azokban véghez nem vihetne, az német az Porta kévánsága szerint nem akar cselekedni, végezni elhadja-é az olyan ké> vánságokat és azok nélkül is megbékéljék, avagy a Portának értésire adjon mindeneket? Mi azt adjuk tanácsul, hogy az Porta hire nélkül semmit az némettel ne végezzen, ha szintén a Portától parancsolatja vagyon is arról, hogy semmit onnét ne várjon, hanem a mint ő nagyságának jónak tetszik, úgy békéljék az némettel Miudazáltal ne cselekedje, hanem az Porta *) Talán « nagyvezértől, vagy lijamekamtól ? hírével békéljék azért, hogy jövendőben semmi vétket ő nagyságának ne tulajdoníthassanak, ha mi része az végezésnek nem fogna tetszeni ez után; tudja, hogy sok irigy, gonosz akarói vadnak a Portán. Több dolgok kívánságok szerint hihető, bogy V á c z o t fogja viszszakérni, mivel az megholt vezérrel is Váez felett meg nem alkathattanak, hanem csak halasztották volt, hogy az két császár előtt tractálja- nak az követek Vácz felől, mely végezés semmire nem vala jó s most annál inkább nem leszen jó, ha halasztanák más üdőre annak végezését, hanem nekünk az tetszik, mostan végezzenek bizonyost felőlié, ne maradjon semmi veszekedésre és háborúságra való okadás fenn az két császár között. Erdély ország közel száz esztendőtől fogva hatalmas császárokkal örökes békességet, nem napig való frigyet tatott, bizonyos végezések volt az jó emlékezetű szultán Szulimán császárral, melyet utánna való császárok ez ideig megtartottak és mindenkor az német ellen igyekeztek megoltalmazni; mert tudták és megpróbálták azt, hogy ha Erdély országa az török császárnak hűsége alatt nem tartattatik, hanem német fejedelmet teszen, császár ide ki való országinak békessége nem leszen. Erdély országa is mindenkor az fényes Portához igaz hűséget tartott, azonki- i vül, hogy Zsigmoud **) fejedelem fegyverrel és nagy uraknak megölésével az Porta mellől elszakasztotta vala: ügy vigyázzon azért az vezér ő nagysága Erdélyre, hogy az mostani tractából ki ne marasszák hanem ha különben az frigy-levélben be nem Írathatnák is de csak ilyen szókkal is béirassák, tudniillik: „Erdély országa pedig a mely állapottal János király idejétől fogva győzhetetlen hatalmas császárokkal ö- rökös békességet tartott, ezután is azon állapotban maradjon, sem titkon, sem nyilván az felséges római imperatoroktól és magyar országnak királyitól, azoknak utánnak valóktól, semmi hántások az erdélyi mostani fejedelemnek és utánnna leendő fejedelminek ne legyen, hanem azon szabadságiban maradjon az ország fejedelmivel együtt, az melyben szultán Szulimán császár idejében hagyattatott, kivévén és tudván mindazáltal azt az hét vármegyét benne lévő minden rendekkel együtt, melyet az mostani Bethlen Gábor fejedelemnek az felséges Ferdinand impera- tor engedett életéig. E punct nélkül meg ne békéljenek, ha Erdélyt magok hűségek alatt akarják marasztani, ha pedig Erdélyre és mi reánk az török nemzetnek szüksége nincsen, ki hagyhatják az frigy-levélből, de bizonyosan Erdélytől az Porta is búcsúját vegye. Moldva. Havas földe felől ne feledkezzenek az frigyben beírassák így: hogy semmi bántodások azoknak se légyen se német se lengyeltől és semmi közöket azokhoz ne mondjon, mert ha végezést nem tesznek róllok, az mint azelőtt egynéhányszor úgy most is, mihelyt az alkalmatosság adatik, vajdákat küldenek beló és császártól elszakasztják #). A fejedelem saját kezűleg ezt irá a fentebbi utasítás utáu: 1. Hogy sem arbiter semmedijátor sem közbenjáró én nem leszek, hanem hogy az suspiciót az Portáu eltávoztasuk, hatalmas császár kívánságára úgy kellett küldeni ő fenségének.................oda. 2. Hogy az vezér mindenekben az Portától . . . . . noha plenipotentiája van is, de pro futura cautela ugyanazt cselekedje. 3. Hogy az előbbi mint eddig csinált békességet **) Báthory Zsigmond. *) Copia coaeys hujus Iustructioui* exstat in codice MS, A ut hon tic u rum Bibliothecae Albo Caroliunsis Tom. 1. Kr. 100 Annus quidem appositus non est, séd debet esse 1627, combine , Katón# To m. XX.XI ad bűne A n u u m. (^Gróf Kemény Já- I nos jegyzete.)
