Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1871-12-10 / 50. szám

mókáig : ez eredmények alapján mindenütt egy tényezőt találtok, a becsületes, a komoly, a kitartó munkát. És az emberek között a munka egy jelentésűvé lett a jóléttel, s a lélkesűlés egy pillanatában világosan meglátták az eszmét, hogy a munka szabadsága mit az amerikai szabad köztársaság példája eléggé igazol.

íme a tudomány és munka szerepe, súlya, fontossága a mai miveit társadalomban. Elterjeszteni a tudományt, oly széles körben, a minőben csak lehet; felosztani a milliók közt, hogy lehetőleg mindenki részesüljön annyiban, a mennyinek viszonyai közt hasznát veheti, s másfelől küzdeni folytonosan uj eredményekért ; megosztani és elterjeszteni a munkát úgy, hogy minden egyén részesüljön abban, és az államban ne legyen egyetlen heverő kéz, s a munkavágyat ösztönné, becsület kérdésivé tenni : ezek a törekvések, melyek a miveit társadalmakban mai nap nyilatkoznak.

Állítsuk most már a mértéket saját viszonyaink közé, vizsgáljuk meg, váljon azok a dolgok jelszavakká váltak-e mar mi nálunk ? bevették-e magukat a nemzet szivébe, öntudatába? Érezzük-e igazán azoknak súlyát, fontosságát? át vagyunk-e hatva annak tudata által, hogy csak a tudomány és munka tehetnek nagygyá, boldoggá, szabaddá egy nemzetet?

Nem hisszük, hogy akárki is e kérdésekre igennel merne felelni; nem hisszük, hogy azt állítaná, miszerint Magyarországon a tudománynk virágoznak, a munka általágos, lehetőleg sokat termelő és nagyra becsült.

Minden tudományunkat, ismereteinket szomszédainktól kölcsönöztük ; az emberiség közkincseinek felfedezéséhez csak egy morzsával sem járultnnk, s a mások által felfedezett és közhasználatra letett kincseknek is sokkal nagyobb részét nem ismerjük, s annál kevésbé tudjuk felhasználni és értékesitni. Még az a tudomány is, a melyik a nemzetiség erősítésének legbiztosabb eszköze, s a melyik legerősebben vehet fel nemzeti jellemet, a történetírás,, nálunk bölcsőjében szendereg,s igazi historikusunk még eddig nincs; a természet tudományok roppant kincseit ezredrészben is alig ismerjük, s gyarló, töredékes közvetítő csatornák utján; egyes tudományágaknak, melyek a miveit külföldön már külön tudományokká fejlettek, nagy közönségünk még csak nevéről vagy fogalmáról sem tud semmit; akármelyik gyakorlati tudomány terén ha valamit akarunk tenni, vagy adni a közönség kezébe, idegen forrásokból csinálunk egy kompi - laciot (s ha még azokat a forrásokat is ismernénk jól, s tudnánk köztök különbséget tenni!); a tudományok legmagasabb ága, mely önmagáért a tudományért miveltetik, s mely egyedül adja meg mind a többi tudományoknak, mind az életnek az arányos ősz- hangot s egészséges fejlődést, a bölcsészet, szánandó szegénységben van.

Sokat lehet ez állapotok mentségéül felhoznunk. Évszázadokon keresztül folytonos küzdelmekben voltunk elfoglalva, előbb országunkért, azután nemzetiségünkért; épen azon időben, midőn Nyugot-Európa népei az eszmék és tudományok forrongásában leginkább gyarapodtak, s veték meg jövendő nagyságuk alapját, mi részekre szakgatva, karddal kezünkben küzdöttünk egymás és az idegenek ellen, küzdelmeket, a melyeken végig tekintve, nem ok nélkül mondhatjuk el a költővel : „Isten csodája, hogy még áll hazánk!“ (Folyt, köv.)

Debreczeni hírek.

— A debreczeni torna-egylet f. évi decz. hó 10-kén d. u. 3 órakor a főisk. Il-ik termében közgyűlést tart.

— A debreczeni kereskedelmi csarnok még mindeddig nem nyittatott meg. A lapunk által felvetett kérdésre: minő akadályok állanak ellen a debreczeni termény-csarnok létesülésének, mind e mai napig választ nem kaptunk. Nincs szándékunkban feljajdulni, minő hátrányokat szenved e késedelmezés által a kereskedés, csupán óhajunkat fejezzük ki, hogy nagyon szeretnénk, ha a debreczeni kereskedelmi csarnok megalakulását czélzó áldásos eszme mielőbb teljesülést nyerne.

— A fargang közelget, Debreczenben is több fényes bál fog tartatni; a debreczeni jogász-bál jan. 27-én leend a színházban. A meghívók sajtó alatt most vannak,

B legközelebb szét fognak küldetni.

— Reczeficzét! Egy vidéki tojásos kofának egy levelet kézbesítettek, hogy azt vigye Debreczenbe, és tegye fel a postára, s hozzon róla postai vevényt (recepissét) A kofa asszony az előirt programm szerint be is hozta a levelet, s a postát kérdezte, hol a leveleket felveszik. Egyik arra menő a posta-ház előtti levélszekrényre mutatott, a kofa a levelet a levél-gyűjtő szekrénykébe csúsztatta. Egy darabig ott állott, mig egyszer megunva a várakozást, a levél-gyűjtő szekrénybe bekiált: adjanak már reczeficzét! ezen szavakat többször bosszúsan ismételte, az arra menők kaczaja közt. Végre felvilágosították, hogy nem a levél-gyűjtő szekrénynél adják a reczeficzét. j

7 zí

— A múltkor még panaszkodtunk a rósz járhatatlan utak miatt; most már a téli fagy miatt az utak kissé megjavultak. A hó süni pelyhekben hudott alá, s a vidék fehér ruhát öltött magára. — Az utczákon szánkák sikamlanak végig; síkos a hó, halad a szán.

Uj zenemüvek. Táborszky és Par sch kiadásában, Pesten a következő uj zenemüvek jelentek meg: Kaphatók ifj. Csáthy Károly gazdasági akadémiai könyv- kereskedésében Debreczenben.

Zongorára két kézre. Badarzewska Thécla 4-ik mü Egy szűz imája 50 kr. — Clementi M. két tanulmány (az ujjak egyenlő megerősítésére) 50 kr. Cramer C. Mandoli- nata. Chanson de Paledilhe. (Souvenir de Desirée Artot) 50 kr. Leybach J. 35-dik mű Faust opera de Gounod Fantaisie élégante 1 b t. ThernK. 36-ik mű Nocturne 30 kr.

— Tánczok zongorára két kézre. Deutsch A. 2. Frou frou gyors-polka 50 kr. Euslein K. Jackson Haines (korcsolya) mazur-polka 50 kr. Farkas Miska. Csikós csárdás 60 kr. Körmendy. Emilia-polka (rezgő) 50 kr. Picante gyors-polka 50 kr. Körner A. Höher Péter gyors-polka 50 kr. Kral J. humor-polka (rezgő) 50 kr. Schindler J. Bombardirt- polka (rezgő) 50 kr. Gigerl-Gogerl négyes 60 kr. Der fesche Schani keringő 80 kr. Tisza Aladár. Erdő erdő sűrű erdő csárdás 60 kr. Kerekes András (Nincsen a faluban párja) csárdás 60 kr. Respublika csárdás 80 kr.

— Zongorára négy kézre. Tisza Aladár. A fiatal színházlátogató. Választék a magyar dalmüvek legkedveltebb dáliáiból. 1-ső füzet: Bánk Bán, Hunyadi László, Ilka 1 frt 20 kr. Gyöngyök a magyar nép dalaiból, 1-ső füzet: Szózat, Piszkos az én ingem, Káka tövén , Szomorú fűz ága, Szeretlek én egyetlen egy virágom, Aranyos pillangó Jaj be fényes, Befordultam a konyhára 1 frt. Népszerű csárdások. Legújabb és legjobb gyűjtemény 1-ső füzet 1 frt 50 kr. — Hegedűre külön. Ridley Kolme. 1-ső magyar ábránd : „Hej! be fényes csillag ragyog az égen.“ és „Befordultam a konyhára“ 50 kr. 2-dik magyar ábránd : „Nagypénteken mossa holló a fiát“ és „Helyre Kati“ 50 kr. 3-dik magyar ábránd : „Szeretlek én egyetlen egy virágom“ és „Szerelmes kántor dalai“ 50 kr. — Dalok egy énekhangra zongora kiséret tel. Reickard A. 5-dik mü Te kedves szem, te szép csillag. Sopran vagy alt hangra. 50 kr. Tisza Aladár. 22 kedvelt magyar népdal. 1) Ha meguntad rózsám. 2) Gyere ki szivem. 3) Semmit sem vétettem. 4) Gyenge a nád. 5) Kerekdombi kis menyecske. 6) Voltál-e már. 7) Hejh De búsulj. 8) Óh 1 mi boldog. 9) Tüzes szemű. 10) Tudja isten. 11) Be szépen szól. 12) Kondorosi. 13) Debreczeni czukorgyár. 14) Szabad a madárnak. 15) Barna leány. 16) Tisza vize. 17) Taina vize lassan folyik medrében, 18) Tavaszodik az idő. 19) Házam előtt. 20) Nem járok én már. 21) Ah! szívtelen megint valál. 22) Egreskátai emlék. 2 frt. Ezen dalok eddig zongora kísérettel egyetlen gyűjteményben sem jelentek meg, s igy folytatását képezik az eddig létező magyar népdal gyűjteményeknek.

Az összes itt elősorolt müvek béltartalmuk tekintetéből is a legnagyobb elterjedésre tarthatnak igényt. A közöttük felsorolt táDCzdarabok eredeti, friss és a táncz- kedvet fokozó dallamaik által bizonnyára már a jelen farsangi idényben is kivivandják a közönség tetszését.

A kiállítás igen díszes és a kiadványainkból tetszés szerint egybeállitandó egyes gyűjtemények karácsonyi és újévi ajándékokul nagyon ajánlhatók.

Hajdúsági hírek.

— Ji.-Szoboszlon egy tizenöt éves fiú, megunván e keserves életet, felakasztotta magát. Bonczolása s temetése hétfőn volt.

— Nyomára jöttünk már annak is, mi az oka, hogy vendéglőnkben oly iszonyú a lárma és zaj? Ennek oka az, hogy rendőrfőnök ur ott iszogál a paraszt legények közt, danolgat, maga megy jó példával elő. Nem ártana rendreutasitani hadnagy uram !

— A katona tisztek kezdenek urak lenni. Mig még a sáros, pocsolyás idők jártak, — melyet valaha Ferkó bácsi jobbra változtatott, — a katona tisztek lóháton járva ide s tova, kapták magokat a gyalog utat választák lójáró útnak is. Ilyenkor gyakran megtörtént, hogy a velők szembemenő kénytelenittetett kitérni a sze- kérutra s térdigérő sárban várni, mig tiszt ur ő méltósága tovább ballag az ország lován. A kitérő utas ezért még jutalmat is kapott, t. i. jól össze csapkodtatok, ha szót emelt, csak kinevettetett, ~ úgy latszik ide előbb-utóbb alkalmazható lesz azon közmondás : „Fogadd be a tótot, ki ver a házból.“ — Jó volna, ha erről is tennénk valamit s rendőrfőnök ur felvigyáztatoa s az ilyen eljárásoknak elejét venné; jobb volna ebben menne elé jó példával, nem pedig a kurjongatásokban. — Ajánljuk figyelmébe.

Jő példával haladnak előre némely nadrágos fiatal emberek a szent egyházban, ott nevetkőréznek, suttognak, stb. stb. a jelen levő hívek bosszantására s háborgatására, — Nem ártana az urfiakat egy kicsit keményen meginteni. Vagy nincs a ki ezt tegye? Hát a kántor mire való ?

— IEjZ is lassúság. Mint tudjuk, az alapítványokból kint levő régi tartozások beperlésével egy köz- tiszteletben álló ügyvéd volna megbízva, de bár már vau három vagy négy hónapja, — még eddig nem lendített semmit. így van az, a miből nem nagy hasznot látunk huzni, nehezen is sikerül az. — Az egyházgyülés okosabban tenné, ha ügyét életrevalóbb ügyvéd kezébe adná.

— Fait egy derék írnoka a szoboszlói városházának, ki a római számjegyeket nem ismeri. Egyszer egy úri ember azt Ígérte neki : ha leírja ezer nyolczszáz hetvenegy római számjegy gyei, ad egy marék pénzt; de bizony a mi derék emberünk a következőleg irta le : CDLCCXI. Ez is sokra vitte. Ugyanez s egyik főnöke között történt még a következő is. írnok ur betért a vendéglőbe egy pohár bort íddí, midőn vissza jő, neki támad a fónokje : „Hát te hol jártál erre-arra . . .“ „éh! csak te ne beszélj

vág“°^unyu»0(ítAn, — „te sem vagy jobb a deákné- Nincs meleg a polgári olvasdában sem, a ki betér olvasni, majd megfagy a hideg miatt. — Hát erről mikor gondoskodunk már uram! uram! pénztárnok uram !

, , .. ~ A várad-miskolczi vasútvonal tárgyában

legközelebb Debreczenben értekezlet tartatott. Ezen vonal mielőbbi kiépítése kereskedelmi szempontból igen fontos. A vonal Hajdú-Böszörményt is érinteni fogja; és igya haján kerület eme főhelyét H.-Böszörményt Debreczennel közelebbi érintkezésbe hozza.

Szabolcsraegyei hirek.

— Nyi regyházán a reformátusok november óta isteni tiszteletűket az evangélikusok templomában tartják, és pedig délelőtt 11 órakor, mit czélszerünek véltünk megemlíteni.

— Nyíregyházán a taligások, ép úgy mint a

pesti üakeresek, kezdenek ismét zsarolui. — Nem ártana ha a kapitányi hivatal nehányat megfenyítene.

— Mint halljuk, Nyíregyházán uj évtől kezdve nehanyan uj lapot akarnak szerkeszteni, de hogy ki fo^ja kiadni s szerkeszteni? az még titok.

— Nyíregyházán is eermanizálnak. Nyíregyházán a német nyelv nagyon divatozik, nem akarjuk e dolog indokait mélyebben fejtegetni, csupán rá akartunk mutatni e veszélyes jelenségre. így például Nyíregyházán egy pár kereskedési czég német nyelven van szerkesztve; továbbá a gabna-csarnok és czukrászda helyiségeiben jobbadán német szavakat hallani. Nyíregyházának pedig épen most kellene jó példával előmenni, midőn az örökké hazafias érzésű Szabolcs megyének törvénykezési központja leend.

Nyíregyházán a termény-kereskedés az idén is nagy mértékben emelkedett. Általában a nyíregyházi termény-piacz napról napra nagyobb hirt vivand ki magának; ha itt felemlítjük még azon előnyös vasúti közlekedési vonalakat, a melyek Nyíregyházát érintik, akkor meggyőződhetünk, hogy Nyíregyháza termény-piaczának jövője méginkább meg leend alapítva, s e hely az alföldi kereskedést nagy részben magához ragadja a többi versenytársak felett.

— A nyíregyházi ágostai ev. egyháznál

nagy iskolai reformokra készülitek. F. hó 6. és 7-ón egymásután gyűlést tartott az iskolai tanács, melyen főteg a népiskolák ügye tárgyaltatott. A főesperes ur által az egyházi presbyteriális gyűlés elé terjesztett reform javaslatok képezték a vita tárgyát. Községi vagy felekezeti iskolák maradjanak-e az elemi tanodák? ez volt a vita sarkpontja s ámbár a többség a községi iskolák előnyeit elismerte s azoknak pártolását elvben elfogadta, mindazálta! a jelenlegi körülmények, különösen a városházi építkezések, nem engedik a községi iskolák létesítését Az elemi iskolák szaporítását, illetőleg a törvény értelmében IV. osz- tályrai emelését, az iskolai tanács elfogadta, ugyszinte a tanítók fizetésének emelését pártolja, a tandíjak eltörlését s az ingyen iskoláztatás behozatalát határozatikig kimondta, szóval egy-két iskolai tanácsos kivételével, mindenki igyekezett a czélszerü reformokat iskoláinkba behozni s ez által a népnevelést előmozdítani. — Most tehát, ha némely túlbuzgó, haladni nem akaró egyének az ügyet el nem rontják, a tervezett javaslatok értelmében a uyiregyházi népiskolák teljesen szervezve lesznek, úgy hogy a törvény igényeinek s a népnevelés kívánalmainak megfele- lendnek.

— Nyíregyházán is megváltozott az időjárás, — csikorgós hideg állott be s egy láb magas hó esett.

Belföld.

— A „Biharmegyei közlöny“, melyet dr. Bátaszéki szerkesztett, — mint halljuk — bevégezte rövid pályafutását.

— A Bibarmegye székhelyén alakulandó „Régészeti egylet“-re felhívjuk az érdekeltek figyelmét.

MyiSt«tér.

Egy 13 —14 éves, jóházból való fiú, tanulóu elfogadtatik Szalay János, vas- és füszerkereske- désébe Hajdu-Nánáson. Bővebb értesítést ugyanott kaphatni.

SUT* Két csinosan berendezett, fűszer- és vaskereskedéshez szükségelt s t e 11 a g é k eladandandók. — Tudósítást szerezhetni Szalay János urnái II.-Nánáson.

2-3 46.