Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1871-11-19 / 47. szám
sek lesznek maguknak újakat készíteni.“ — Amerika e feleletet megértette, és szabaddá lön. A kézműipar biztos jövendőjét csak az ezzel rokon gyáripar állapítja meg, e kettő pedig a földiparét. Mert hiszen mit ér például nekünk az, ha sok lent, kendert termesztünk — gyáraink nem lévén — azt nyersen kiviszszük, s vászon alakban két-három- szoros áron visszahozzuk, majd ismét becsnélküii rongydarabban olcsón kiviszszük, hogy mint szép papirost, kötegét 60—90 írtjával újra behozzuk? holott ha gyáraink nem hiányoznának, e kiadások nagyobb része zsebünkben maradna. A földipart illetőleg nézzünk csak szét, hogy az egyéb nyers termények közzül a tiszta búza árát némi részben mi emelné most országszerte? nem-c az évenkint szaporodó gőzmalmok, keményítő gyárak, melyek azt lisztnek s keményítőnek gyártván, kültartományokba szállíttatják ? Nemsokára eljő az idő, midőn vasutakkal leszünk égészen körülhálózva, és ezáltal, valamint a vámsze- dési szövetkezéseknél fogva a külfölddel összeforrva, e viszony oly erős lökést adand kereskedelmi forgalmunknak, mely az iparbani haladásra leginkább kényszeritend benünket, minek ha nem engedünk, a pvoductiv kiíejlésben magasb fokon álló más nemzettel a versenyt ki nem állhatva, a fogasztó közönséget iparczikkeivel az árasztandja el. Törvényhozásunk az iparos osztály ilyszerü kétes jövőjét mérlegbe vetvén, hogy a honi műipar, nem kályha melegén erőtetett, sápadt, hervatag növény legyen, hanem a népéletből önként fölvirágzó, élet erős, természetes virágkint fejlődhessék ki : alakíttatott az országos iparegyesület és énnek mellékközege iparkamra kerületenkint A kijelölt czél az, hogy 1) módja és alkalma nyíljék az iparüző osztálynak hasznos ismeretekbeni gyarapodásra; 2) mező és ismeretség a gyakran ismeretlenül elsorvadó tehetségnek. Ebből kifolyólag, hogy a belipar minélelőbb kellő tokra emeltethessék, kívánatos, miként iparos ifjaink számára, egyelőre legalább kerületenkint, mintaisko- lák állíttassanak, s városonkint iparegyletek rendez- j tessenek, melynek czélja lenne : alkalmas helyisé- | gekben előadásokat, fölolvasásokat, szakbavágó értekezleteket tartani, a szakismeret emeléséro könyvtárt alapítani, üdvös és minden tagot kötelező szabályok meghozása által különösen az ifjúságot munkásságra szorítani, s őt az erkölcsrontó, vagyont fogyasztó időtöltésektől elvonni. Kívánatos volua továbbá iparbank fölállítása, melynek föladata lenne, minden tagját j pénzkölcsönnel segíteni, a tagok egyetemleg jótállása í mellett. Végre, a mennyire csak lehetséges, az országos adóztatást iparosainkra nézve könnyíteni kellene, j _______ L. J. A falusi gazda. ii. Más országban így pl. Németországban a gazda közönség minden ügyét önmaga veszi kezébe; az adó rendszert, a községi rendezést a mezőgazdaság érdekeinek megfelelőleg igyekszenek előkészíteni, megállapítani; a képviselő választásnál is főleg arra vannak tekintettel, hogy oly férfiakat küldjenek a parlamentbe, kik a mező- gazdaság kívánalmainak eleget teuni készek ; és a Programm kérdések itt nem a légből vannak kapva, hanem azokat mindenki érzi és jelentőségüket felfogja, mert a gazdasági élet követelményeinek megfelelőleg vannak megállapítva Aztán a német mezőgazda társulás utján a gazdálkodás gyakorlati szükségleteinek is eleget igyekszik tenni, mint az amerikai Farmer, ki e tekintetben feíül- mulhatlan. Szóval a gazda egy országban sincs gyámnok- ságra kárhoztatva, ha önmaga a saját s közjó érdekében tettre buzdulni kész. Magyarországban a jelen időpontban a gazda közönségnek megfeszített erővel kell tetthez látni, hogy a | fentebb érintett kettős gyámságtól szabaduljon, s hogy fejletlen és aristokratikus gazdasági egyesületeinkből oiy j állandó képviseleti szervezetet teremtsenek, mely az amerikai Farmer c’ubbok példájára a gazdálkodásnak minden bajaival győzelmesen szembeszállni kész és képes. Ha falusi gazdáink e tudattal lépnek az egyesületi térre s itt buzgón tetthez látnak, ha megállapítják mindazon nagy állami és társadalmi kívánalmakat, melyek Magyarország közgazdasági fejlődésére elengedhetlenek, (minő a vám- és pénzügyekben vaió önállóság, az önmeg- adóztatási elv szerint leendő adórendszer; közigazgalási téren az önkormányzat teljessége; vállalkozási téren a koncessionalis rendszer megszüntetése és törvény által leendő helyettesítése, szóval az osztrák és a kormány gyámság megszüntetése) és ha ezen elvek megvalósítását j a képviselő választásoknál is komolyan czélba veszik, s ha továbbá minden oly gazdasági bajok orvoslását, melyet egyénenként nem eszközölhetnek, majd kisebb, majd nagyobb körű társulással kisérlenek meg : akkor a falusi [ gazdának méltó szakkőzlönye leend a sajtó teréD, erélyes ; és befolyásos képviselője a törvényhozásban s a minisz- teriumban, s akkor az egyszerű falusi gazda közönségnek ! fogja köszönni az ország, hogy a nemzeti ipar és kereske- j delem fejlődésének békói lehullanak s hogy a nemzet a ! művelődés és vagyonosoddá terén jobb sorsba jut. G-i K-y. — A debreezeni zenede alapitói közzé Szlávy i miniszter 10Ü forinttal lépett. — A dal- és zene-egylet tagjai f. hó 19i kén szellemileg igen jól sikerült házi hangversenye után, i a „Fehérló“ vendéglőjében zártkörű estebédre gyűltek össze, bel is szép számmal összejővén, 9 órakor vacsorához ültek, a felköszöntést Komlóssy Lajos űrért, mint : a dalegylet alapítójáért, nem különben Komlóssy Imre 1 űrért, mint egyletünk elnökéért Ztvuska Ferencz ügyvéd | ur kazdte meg, szépen kifejezvén abban a két testvér i érdemeit, azután Varga Lajos ur Komlóssy Imrénő Thurzó : Róza urhölgyért, mint egyletünk zászlóanyáért mondott ! szép toasztot, azután ismét Varga Lajos ur emelt poharat Sz. Nagy Károly fáradhatlan igazgatónkért, nem különben i Komlóssy Imre ur mondott szép beszédet, melynek végén i éltetvén Kiss Lajos urat, mint a debreczeDi dalegylet legelső elnökét. Ezen urak után igen jó beszédet mondtak i még : Márton Lajos ur a rendért, Szepessy Gusztív ur a I torna-egylet elnöke Varga Lajos urra, Maróczy János ur I szép- és díszes színházunk intendánsáéit, Csizik Károly { ur Gyügyei urra stb. — A tagok dalai és a zene hangjai i az ottan levő kis társaságot fél két óráig, mindég jó kedvben tartották s nem volt bossza-vége a jókedvnek; a midőn végre egyszerre az egész társaság eloszlott, azon óhajtással,hogy bár minél gyakrabban lenne egy ily társas össznjövetcl. Végezetre meg kell emlékezni derék vendéglősünk Fróhner Bernát úrról, ki ezen társas vacsorát a felső teremben szépen berendezte s az ételek és italok is kitűnők valának, említett ur pedig az asztal körül, mint házi gazda maga ügyelt fel, csakhogy a vendégkoszorunak mindenben eleget tehessen. Bezárom ezeknek végén soraim azon óhajtásommal, mint Márton Lajos ur is rnondá, éljen az egyletben a testvériség, egyetértés és a rend 1 — Nyiltszamadüs a folyó hó 17-én megtartott házi hangverseny bevételéről. Bevétel: jegyek eladásából 4 írt 50 kr; felülfizettek : Komlóssy Imre ur 1 írt; Kiss Sándor nr 50 kr, összesen G írt. Kiadás : szolgáknak 50 kr; pénztári maradvány 5 frt 50 kr, összesen 6 frt. — Debreczen, nov. 17. 1871. Komjáthy László, mk, egyleti pénztárnok. — A dehf eczeni színház igazgatósága kérésére Fáy Gusztáv özvegye átengedte elhunyt férje egyik dalmüvét : „Kamilla“-t. Ez alkalommal nem felesleges megjegyezni, hogy némely elcsépelt olasz dalmű helyett koronkiot az eredetiekről is megkellene emlékezni, mert példáui a Doppler „Iika“-ja, a Fáy „Kamilla“-ja, stb. nem a teljes elfeledtetést érdemlik. Vannak részleteik, melyet ina is örömmel halgathat a közönség. — Neme sah a pesti lapok panaszkodhatnak a kellemetlen sáros időjárás miatt; hanem nekünk és a környéknek is ugyan kijutott részünk az esőből. Debre- czenben is nagy a sár, kivált a mellék-utczákon, a hol gyalog-járdák még nincsenek, hát még a vidéken. — A szekérreli közlekedés sok helyen akadályokkal küzd. — Nemcsak a mezei munkára rósz ezen időjárás, de a városban is eddig is sok károkat okozott, mivel több házaknál a pinezék vízzel teleömlöttek. — Uí.-Szohoszlüra káposztát hozott a legutóbbi hetivásárra egy idegen ökörszekeres ember. Midőn egy asszony átakarta lépni a szekere rudját, visszatartá, mondván: „uem szabad, mert akkor feltörik az ökörnek a nyakai“ — fl.-Szoboszlon az egyháznak s az oivasdá- nak is van egy-egy embere; amaz arról nevezetes, hogy a hova küidik, soha sem jön valami nélkül; emez pedig, hogy felszedi egyes emberektől a tagsági dijt, de nem adja át a pénztárnoknak. — Gyönyörű két ember! — M.-Szohoszlő városa is megtette az intézkedést, hogy jó karban legyenek az utazák s tagadhatlan, hogy tettek is valamit; azonban az a mit csináltak, nagyon kevés. — Hogy ne legyen nagy sár az utcza közepén, némely utczákon két oldalt olyan árkokat huzatott, hogy a ki éjjel botorkál hazafelé és eltalál véletlenül csúszni s bele talál esni : megköszönheti azt ha c^ak egészen sáros lesz. csak még mellé ne kapjon valami orr betörést, vagy kéz, láb kificzamodást is. — így járt a napokban egy polgártárs, — mint maga beszélő el, — ki gondolatokba merülve tántorgott este hazafelé, egyszer csak kisiklik alóla lába, és óh sors! bele a térdigérő sárral bővölködő árokba, miből is csak nagy erőlködéssel s betört orral tudott kimászkálni. — Ezen árkok ellen nem volna — habár épen Ínyünkre nincs is — semmi kifogásunk, ha városunk máskép gondoskodnék legalább jó gyalogúiról s világításról. Czélszerü volna, ha a város saját hitelére felvenne egy bizonyos összeg pénzt a takarékpénztárból s ebből miDden utczát járdával látna el. Midőn ez megtörtént, minden emberre, kinek haza előtt járda megy el, annak árát kivetné, ki is azt tartoznék bizonyos évek alatt — törlesztés mellett — a városnak lefizetni. Hisszük, hogy ez nem volna kivihetetlen s nem is nagy fáradalmába kerülne a városnak megtenni az intézkedéseket; így legalább meglennénk kiméivé az iszonyú sárban való járkálástól, — Ajánlja egy- a sártól iszonyúan rettegő polgártárs a téli hónapokra gondolkozás tárgyául. — Hadház városa halad, ugyanis f. hó 29-én azaz vasárnap fog megnyílni a vasárnapi iskola, min valóban csak örvendünk, mert ezáltal ismét jelét adta elő- baladásának. — A Tisza az utóbbi napokban Tokajnál rendkívüli rohamossággal áradt: nov. 11 -kén még csak 2' 9" volt 0 fölött; 12-kén már 4f 9" volt, 13-án már 11' ma gasra hágott. Oka a folytonos esőzés s a pár hét előtt leesett hó gyors olvadása a hegyekben. — A belügyminiszter közelebb Abauj-, Pozsony-, Pest-. Szabolcs-, Hont-, Turóczmegyék, Jász- Kunság, Udvarhelyszék, továbbá Szeged és Kézdivásárhely városok szervezési munkálatait intézte el. — A dehreczeni iparosok művelődési egylete már alakúló főiben van; a legközelebbi ösz- szejövelel alkalmával egy bizottság választatott az alapszabályok kidolgozására. Az eszme mindenesetre nagy horderejű és igen korszerű; kivált Deb- reczenben a hol annyi száz iparos van , régen érzett hiány volt egy ily mivelödési egylet felállítása. Az alapszabályok készítésével megbízott választmány mindent elkövet, hogy az egylet minél előbb megalakuljon, s működését megkezdje. Mi is szivünkből óhajtjuk hogy az eszme minél előbb teljesedést nyerjen; s valamint eddig, úgy ezután is lapunk örvendetes tudomással fogja jelezni, a debre- czeni iparosok mivelödési egyletére vonatkozó minden mozzanatot. — Bulyovszky Gyula és Milassin Vilmos deczcmber 23-kán „Reggeli lapok“ czim alatt egy uj politikai cs szépirodalmi napi lapot indítanak meg; s ugyanezen lapnak egy melléklapja is leend „Törvény terem“ czim alatt. — Ajánljuk e lapokat az olvasó közönség figyelmébe. — A ni. kir. füldmivelés- ipar- és kereskedelem ügyi minisztérium az 1873. évi május 1-én Bécsben megnyitandó nemzetközi világkiállítást illetőleg az összes hazai törvényhatóságokhoz leiratot intézett, melyben azokat arra szólítja fel, hogy mindem k hatóság a maga hatáskörében odahatni igyekezzék, miszeriut hazánk összes termelői, iparosai s kereskedői minél nagyobb számmal vegyenek részt a kiállításban. Előadja továbbá, hogy mivel a kormány is minden lehetőt elkövet a kiállítás ügyét előmozdítani, egy országos kiállítási bizottságot fog alakítani, mely bizottságban képviselve lesznek az ország különböző vidékeinek érdekei is, s ez oknál fogva annak tagjai kinevezésében a vidéki különbféle egyletek, testületek és társulatok tanácsait s ajánlatait is meghallgatandja. Ezen bizottság vidéki tagjainak kötelessége lesz, a hol csak alkalma leend, a vidéki iparosokat stb. a kiállitásbani részvételre buzdítani s e végre felvilágosítást és segédkezet nyújtani. stb. — Furcsa halálozás. Budán a Laplovszky majornál egy csinos öltözetű férfit egy fán felakasztva találtak s nála e cinicus soriratot: „íme ilyenkor is teremnek gyümölcsöt a fák.“ — IV. IV. fiatal ügyvéd nem régiben megházasodott s fiatal nejével terveket csinálgatott jövendő életükre nézve „Azt hiszem, mégis legjobb lesz, ha államhivatalt vállalok!“ szólt a férj. „Néni bánom“ jegyzé meg a menyecske, „csak valahogy vizsgálóbíróvá ne nevezzenek ki.“ — „Miért?“ — „Hm! Miért? Mert azoknak az uraknak nagyon is bőven kínálkozik alkalom ........Sokszor k erülnek fiatai nők a törvényszék elé s mindig azt olvasom a hírlapban, hogy: a vádlott nő átadatott a vizsgálóbírónak.“ Irodalom. Sfj. Csáthy Károly gazdasági academiai könyvkereskedésében Debreczenben. főtér 7. sí. következő legújabb müvek kaphatók : Schwanz Mária Házas élet regényke ára 1 frt. Ballagi Mór megnyitó beszéde * 20 kr Pokorny Alajos Az állatország képes természetrajza 490 ábrával, az egész mü ára * to o * A padlásszobábau, naplójegyzetek X) * # Czuczor magyarnyelv szótára 6-dik kötet 1. füzet * 1 . Gregus közoktatási észrevételek » 20 „ Lukács Béla az 1848—49-i pénzügy » 1 » Fuchs Egyetemes földirat jj 36 0 Szerdahelyi Adolf magyar franc-tireur szivtörténete n 1 * Sípos Árpád magyar bányajog . 3 , Babérlombok báró Eötvös müveiből fűzte mély hálája s hódolata emlékéül Vackot Sándorné V 4 » díszesen kötve o & 11 Flóri és Kálmán könyve n 80 }i Csillag Gyula a régi magyar alkotmány és az 1848-diki és 1869diki évek közjogi alkotásai V* to o K och Ernő görög nyelvtan n 1 n Seidel Pál iöldrajz ii 18 ,, Zenur Nándor A katholikus hitvallástan kéz könyve „ 90 „ Vadász kalandok ii 80 „ Huffman római jog „ 5 frt 50 kr.
