Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1871-01-29 / 5. szám
VÉL évfolyam 5. szám. Január 29.1871. Kiadó hivatal ifj.CSÁTHT KÁROLY gazd. akad. könyvkereskedése DEBRECZENBEN, hová az előfizetési pénzeket kérjük beküldeni. SS* Minden a „Tiszavi dék“-et érdeklő kéziratokat, a szerkesztőségi irodába Debre- czen, Czegléd-utsza 47-dik sz. alá kérünk beküldeni.-t TISZAYIDEK. Vegyes tartalmú hetilap. Megjelen rendesen Vasárnap. Nyilttér alatt minden három hasábos garmondsor 15 kr. és 30 kr. bélyegdij. Előfizetési dij > Postán küldve .... Félévre 6.— 3.— lagyobb terjedelmű, mint »ziutón több ízbeti megjeleni) hirdetések, alkut szerint a legjiatányosabban Közöltéinek. Évnegyedre ......................1.50 H irdetési dijak előre fizetendők: minden 5 hasábos petit sor egyszeri iktatásnál 5, többszörinél 4 kr. — Bélyegdij 30 kr. Előfizethetni MyireIfiáII Illincz Gyula könyvkereskedésében főpiacz. Debreczenbeil ifj. Csáthy Károly gazdasági akadémiai könyvkereskedésében, ®*esteil Grill Károly m. k. udvari könyvárusnál és PetrikGézánál hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. Egyébütt a postahivatalok utján, legczélszerübb öt krajczáros utalvány által. Előfizetési fölhívás TISZAVIDÉK ti 91 czimfl nyíregyházi vegyes tartalmú hetilap Vll-dik évi folyamára. megjelenik minden vasárnap. Előfizetési föltételek: postán küldve negyed évre — — — 1 frt. 50 kr. o. é. fél évre — — — 3 „ egész évre — — — 6 „ ECsT Előfizethetni helyben Illincz Gyula könyvkereskedésében, egyszersmind minden királyi postahivatalnál. ES* Az előfizetési dijakat kérjük minél előbb, ifj. Csáthy Károly könyvkereskedésének Debre- czenben bérmentesen beküldeni. A „Tiszavidék“ kiadóhivatala. Nyíregyháza, jan. 29.1871. (ff*) E folyó év előfizetési felhívásában igére- tett tettünk T. előfizetőinknek arra nézve, hogy czik- keinket koronként akként választjuk meg, hogy azok az olvasóra nézve ne csak hasznosak és tanulságosak, hanem egyszersmind mulatságosak és élvezetnyujtók is legyenek. Aligha hisszük lehetőnek ama körülményt mely szerint olvasó közönségünk között akadna valaki ki nemzete történetének nevezetesebb mozzanatait eléggé tanuságos s élvezetnyujtónak ne találná; ez okból kedves kötelességet gondolunk teljesíteni akkor: midőn Salamon Ferencz tudományos közleményei után egy a XVII. századból kelt Bethlen fejedelem egyik eredeti utasítását 1627-dik év tavaszáról egész terjedelmében T. olvasó közönségünkkel ezennel meg- ösmertetjük. Bethlen fejedelem utasítása a szőnyi alkudozásokra rendelt török biztosok számára. 1627. Az némettel való tractában mint viseljék magokat az törökök. 1. Szükség hogy hatalmas császár méltóságát az nagyságos vezér szeme előtt viselje mindenekben, és sémiben megsérteni, gyalázni ne engedje. 2. Szükség meggondolni: hogy ravasz nemzettel leszen dolgok, kihez hasonlót mi ez világon való keresztyénség között ravazságból nem tartunk. Meglássák azért: magokat megcsalni ne engedjék módjával tractáljanak, hirtelen sémi dolgott ne cselekedjenek. Először minden punctokat magokban jól meg disputáljanak és magoktól semmit ne végezzenek, hanem az nagyságos vezértől irás és pecsét alatt vegyenek kézhez minden punctokat, melyeket ott tractálni kelletik, és ha miben megakadnak, ő nagyságától kérdjenek és kérjenek választ, sót az nagyságos vezér is magától (nekünk az tetszik) semmire ne menjen, hanem az Portára megíráson nagy és kicsiny dolgokat, onnat az mit parancsolnak az szerint végezzen, hogy ő nagysága bűnösnek nevettessék, ez után is ha mi dolog kívánságuk szerint nem lészen. 3. Magoknak Szönyhöz közel egy jó helyt vá- laszszanak a hol legyenek, és az közhelyre onnau menjenek mindenkor nagy pompával, sok fő és kön- tösös deli nép legyen mellettek, jancsár is, ha több nem, száz; magokat szépen tartsák, gazdagon főzessenek szállásokon, mert sokszor meg kémük minden magok viselésitt. és ha miben úgy nem találtatik magok viselése, a mint kivántatnék, abból nem az követ urak, hanem császár méltósága gyalázódik. 4. Először Esztergomban menjenek, amazok is Komáromban jőnek; egymásnak hirt adjanak: mikor és mely nap kellessékk az hagyott helyre indulni menni. 5. Első szembenlételck a mikoron leszen, akkor csak köszöntsék egymást, és az nagyságos vezér leveleit adják be. Megjelentsék az levél mellett, hogy hatalmas császárral való békességnek tractájára ő kegyelmek rendeltettek az nagyságos vezértől, melynek végbenvitelére isten akaratjával készek munkálkodni fáradni, Azzal akkor egymástól elváljanak, egyebet az nap ne tractáljanak. 6. Másodszor mikor szemben lesznek, várják meg, hogy ők kezdjék el a beszédet és minden panaszokat, a mit akarnak, beszéljék el, erről az részről készítse magokat az választételre, és mikoron az sok panaszt az német előmondja, erről a részről feleljenek meg nekik a mint illik. Többi között talán nem árt az feleletet ezeken elkezdeni az szókon: Nem remél- lették volna, hogy hatalmas császár híveit, tisztviselőit és vitézit vessék okul az frigy felbomlásának; holott ha magok lelkiismeretiben szállanak, bölcsen feltalálják az frigyszegésnek okai kik lőttek, — azok tudni illik, kik az frigyhez nem tartván magokat, császár végvárai alá jártak csatákra, sok károkat töttek ! sok vitézeket levágtak, fejeket az újvári s több vég- | várak kapui előtt karókban felrakták, császár kincsét I elvették tolvajmódon: és több minden károkat csele- I kedtek, mely dolgokért noha sokszor az budai meg- ! holt vezér megtalálta őket, de senkit meg nem bün- | tettenek és a latorságtól senkit el nem tiltottak. 7. Ez az oka, hogy hatalmas császár vezérei is ő hatalmassága méltóságát akarván őrizni, hadakkal kényszerittettek Budához hivatni, és mikoron az felséges Ferdinand császár hadait értette volna az l nagyságos vezér Magyarországban bejönni és az császár hodólt tartományára szállani, nem illett tréfára venni, mivel az előtt már sok csatázások, kártételek meglöttenek arról az részről. Azokból az jelekből eszében akárkinek könynyü volt venni, hogy azokat az hadakat nem barátságért hoszták és szállították Esztergomhoz közel. Nem szükség ezért csodálni, ha az nagyságos vezér hatalmas császár országának őrzésére, oltalmazására azokkal az hadakkal előjött és vigyázott, mert senkisem tagadhatja, hogy Vácztól 4 mély földön voltának az német hadak, mikoron Palánkhoz jöttek az német hadak. Ha pedig azt vetik okul, hogy Nógrádot ha megnem szállották volna, ők nem jöttek volna, annak megszabadítására kény- szeritettek jönni: noha ez aránt nehéz az felelet, mindazáltal azt kell felelni, hogy az az szarkafészek volt fészke az latroknak és azért akarták megijeszteni. így azért nem szükség s nem illik hatalmas császárra fogni s híveire az frigyfelbontást; de miszükség efféle haszontalan beszédekkel egymást fárasztani? holott az meglőtt dolgokat lehetetlenné nem teheti senki. Hanem ha az békességnek megcsinálá- sáért gyűltek öszve, isten segítsége által kezdjenek hozzá mindkét részről és végezzenek úgy, hogy ezután egyik résznek se lehessen semmi igaz oka az fegyver nyúláshoz. 8. Az sok szóbeszéd után kívántatik aztán, hogy az dologhoz fogjanak mind az két részről minemü puuctokat fognak előszámlálni, azt nem tudjuk bizonyosan ; de akármik legyenek azok noha szokásokhoz képest,reméljük, irás által adjuk elő; de haszin' téu azt nem cselekednénk is, különben ne legyen, hanem mindeneket Írásba kívánjanak és mindjárt azon írást az nagyságos vezérnek küldjék alá Budára, értse kívánságokat, ha minekünk is azon irásuak igaz páriáját postán az nagyságos vezér megküldi, talán nem árt vele. (Folyt, köv.) Elméleti szikrák. Kihatólag a társadalmi viszonyokra. Irta Hortobágyi. A műveltség azjélet ama fökelléke, melylyel nem csak ön maguuk emberi méltóságának, de azon köröknek is tartozunk melyekben felvétetünk s melyekben élünk és forgunk. E fö kel lék nélkül silány kavics az élet, olykor csiszolatlan gyémánt, melynek valódi becséi, értékét, csak a pallérozottság adhatja meg; igaz ugyan hogy nehéz az eleiben ezen pallérozottság elsajátítása, de azért koránt sem megszerezhetlen azoknak,kike nagy horderejű tulajdonokat sajátokká óhajtják tenni. Az emberi társadalom az élet végtelen mezeje, hol miként a mezőn a szerény ibolyától a silány gyom és gazig, a libanoni czedrustól, vadtuskóig feltalálható minden, — akként a társadalom terén is az emberek minden rendű, rangú s különböző tulajdonsággal felruházott individumái- val találkozhatunk. A találkozás már első íépcsö foka az ön művelődésnek, miután ez nyújt alkalmat a különböző emberek jó és rósz oldalainak, kiismerhetésére azoknak isten adta belátásunk szerinti ön magunk előtti rnegbirálására melyből azután a jót sajátunkká tenni, a rosztól pedig undorral elfordulni tökéletes egyéni akaratunktól függ. Boldogok kik az élet oskoláját a mások kárán tanulmányozva, tapasztalataikat saját előnyökre fordíthatják; — de vajmi kevesen vannak ilyenek, kik élettapasztalataik nagy részét csak saját tetemes áldozataikkal szerezhették meg, sokszor, midőn azt megszerezheték, könyörtelenül leszorítva érzék magokat azon térről, melyen fáradságok gyümölcsét élvezheték volna. Ez állítás valósulásánál a legtöbben a sors ellen fognak panaszkodni, pedige tehetetlen, láthatlan lény, melynek csak az erős képzelet alkot kezeket a sujtásra, s lábokat a követésre, vazalja volt az illetőnek mind addig, mig az vagy a saját, vagy a mások által élőbbről előidézett események folytán vazaljává vált ön sorsának ; — ha tehát a következésszülte, szomorú, sőt olykor kétségbe ejtő események okozata felett ítéletet kívánnak olykor tőlünk, múlhatatlanul szükséges hogy véleményünk kimondását megelőzőleg, az okkal is ösmerkedjí nk meg. Ez események vizsgálatánál sok sajátságos dologra fogunk találni melyeket az emberinem gyarlóságai vagy élesebb kifejezéssel élve rósz tulajdonai közzé sorozhatjuk, — olykor tapasztalhatjuk hogy a legszelídebb, legszerényebbnek hitt ember, mindön saját érdekéről van szó miként némely nevezetes olajfestményeken látjuk előtérbe szorítja s élénk színekkel ecseteli a mások hibáit mig a magáét nagyon is háttérbe teszi s lehetőleg sötétséget von eléjök, hogy a figyelem az erősen ecsetelt alakokra irányulván, a háttérben lévők figyelmen kívül maradjanak; a bíráló ki ezt csakugyan figyelmen kívül találja hagyni egy oldalú bírálóvá válik, mely valóban igen veszélyes plánta a társadalom terén. — Továbbá jőnek elő esetek, hol a szereplő személyek olykor dicsőség utáni vágyból, vagy tulszerénységböl, s néha egyíigyüségböl vagy ész hiányból is a mások hibáit ön magokra róva, a senti- mentalismus szellös köpenyébe burkolják magokat; ki ezeket az események szigorú s következetes megvizsgálása előtt el tudja Ítélni, ez roszabb mint maga a szeren- csetlen, s bünösebb mint az, ki netalán a bűnt elkövette ha t. i. a tárgy ekörül is megfordult volna. Az élet egy Labirinth, melynek tekervényes utain számtatan kétségbeesett, félreösrnert, önmagáról sokat hivő, önző, cselszövényes, szeszélyes hirtelen, vagy köny- nyen hivő, sentimentalis, akaratos boszuálló, vakmerő és gyáva, hallgatag és csacska, szóval minden jó és rósz tulajdonokkal felruházott egyéniséggel találkozunk, kik je- lemvouásainak kiösmerésére kevés ugyan egy élet, de a jó emberi bánás mód állal valóban temérdek tapasztalatnak juthatunk birtokába. Olykor láttunk legokosabb, legértelmesebb embereket, kik a közéletben oly botlásokat követnek el melyekre kényszerülünk fejünkkel bólintani. Látunk a legfinomabb elméleti képzettséggel bíró ember ösmerokel a legközönségesebb csalódások áldozatául esni. Látunk e legtapasztaltabb, legügyesebb embereket, kik olykor a legsilányabb köznapi eseményeknél, a lcg- czéliránytalanabb eszközöket választják, melyekkel másra óhajtván hatni s látjuk, hogy mind ezek miként maradnak sikeretlenül s látjuk hogy végre is ők kényszerülnek oly hig velejü s oly gyenge de mindazon által szerencsés emberek befolyásának s kormányának alávetni magokat, kiknek nevét sem lehetne az övékével egy napon kimondani s miért történik mind ez? mert az eszközöket roszul vá- lesztá meg. (Folyt, köv.)
