Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1871-10-15 / 42. szám

Oh költő 1 hol vevéd e hangokat mind ? Honnan lopád e tarka színeket? Ah! — a dicső szivárvány-káprázatkint : Napfény- s esőből támadt éneked. Mi ragyogó köd, arczod’ mely befolyja ? Mi lángoló csöpp, mely szemedbe’ forr? — A gyötrelem szivszaggató mosolya, A kaczagó köny csöppje : a HÚMOR! Oh költő szeme, mely „szent őrületben“*) Magasra szállsz, a ködlepelbe vont Világ fölé, — és fénybe öltözötten Látod föltűnni lenn a földi hont, Hozzád a jajszó, nevetés, siralmak, Csók-csattanás, s omló vér moraja, Egygyé olvadva, a mint lölszárnyalnak : Mind egy csodás, édes harmónia. — Oh költő szeme! csillagidból nézve, Mily képet ölt előtted a világ 1 Selyem-fodor lesz a vad tenger vésze, Mit egy szelíd kéz kissé megzilált. Az elemek s az ember bősz csatája : Csak életteljes üde mozgalom ; Virágmező a harcz vérmosta tája, S enyh-lugas fű-padja a sírhalom. — Oh költő szeme! a mint a magasból A szív setét aknáiba benézsz, Mit durva sors kemény sziklára paskol, Vagy tenger kinján elmerit a vész : Előtted kín, kétségek, ellentétek Kiegyenülnek, elsimulva mind; Örök csillag deríti a sötétet, S a hit rév-partja nyugalommal int. Mint hajó-törtnek enyh színébe’ kékül A szikla, min sajkája összetört : Átélt kínjával a szív úgy kibékül, S mosolyra készt csak, a mi rég gyötört. Elmúlt csaták vészétől, mondd, ki retteg? Ha magad’ szebb jövőn vígasztalod, S a bék’adó halhatlan isteneknek ’Io’ Paeánt zeng győzelem-dalod ! ’Io’ Paeánt nevednek is nagy költő! Kit sors nem tört meg, sír sem födhet el. Hantod’ taposta már két-három öltő, A jelen, im, dicsőjtve ünnepel Nagy sokaság gyiil városod piaczán, Sír-helyeden mozdul a néma rög. Ki győztél sors, idő, Ítélet harczán : lm szobrod áll, és koszorúd örök. Szász Károly. Debreczeni lóversenyek. Első nap okt. 8. A mai futtatás igen érdekesnek nevezhető, részint azon körülménynél fogva, hogy lovak igen szép számmal voltak nevezve, s a nyerés majd nem mindenesetben csekély előnynyel történt, részint annál fogva, hogy a közönség, úgy a tribuneön, mint azon kívül meglehetős számmal jelent meg. I. Háromévesek versenye, 1 V« a. mértföld, 100 ar. államdij, 900 frt aláírási dij, tét 300 frt, futott 2 ló, nyer­tes hg. Rohan L. név. gr. Széchenyi K. p. m. M a r k g r a f; második gr. Szapári Iván p. m. Acrobat. II. Kétévesek versenye, '/„ angol m. 100 db arany államdij, tét 100 frt, futott első Ízben 10 ló, Karász Fe- rencz s. k. Essoin érkezett első a nyerponthoz. De az in­dítás hibás lévén, újra futottak, s ekkor már csak 9; 1-ső nyertes gr. Forgách Sándor s. k. Pallas, jó 2-dik gr. Fes­tetics Tasziló p. k. Tentationja, jó 3-dik Kárász Ferencz s. k. Essoine. III. Földészek versenye. 1 x/2 a. ra. Futott hat ló. Első Sáska István 5 éves tarkája, nyert 70 frt, második ugyanazé 5 é szürke k., harmadik Herédi Mihály 2 éves heréltje. IV. Nagy Handicap, 800 frt egyleti dii, 2% ang. m. 150 frt tét. Futott 8 ló. Első Captain Blue 3 é. p. m. Lanschütz, jó második gr. Festeties Tasziló 3 é. s. in. Nádor, harmadik gr. Eszterházy Imre 4 é. s. k. Bajadére. V. Államdij 200 arany, l'/2 a. m. tét 150 frt, Futott 5 ló. Első a czélnál gr. Zamoiszky István 3 é. s. p. méné Meteor alig % fejjel nyert. Hr. Thurn Taxis Eugen név. gr. Szockersu György 3 é. s. p. m. Triumph ellen. — Az egész lóverseny alatt a legkitűnőbb idő volt. Második nap kedden, okt. 10-kén. — Kezdete d.u. 2 órakor; félóránkint uj futás. Pályabírók, intézők, teher felügyelő, indítók: ugyan­azok, kik az első nap. I. Sz. k. Debreczen város dija 100 arany. Futott 6 ló. 1-ső gr. Szapáry Iván 4 é. sg. k. Verbéna ; 2-dik ifj. gr. Festetics Tasziló 3 é. sg. m. Nádor. II. Kis Handicap, 400 frt egyleti dij. Futott 7 ló. 1-ső Semsey Lajos 4 é. p. m. Der Milchbruder; 2-dik gr. Forgách Sándor, 6 é. p. k. Consideration. Hl. Ostordijra és 200 frtra csak egy ló jelentkezett, t. i. az ifj. gr. Lónyay Menyhért lova Lancaster, s ez körül járta a pályát. IV. Államdij 300 arany. Futott 4 ló. 1-ső Captain Blue 3 é. p. m. Lanschütz; 2-dik hg Rohan L. név. gróf Széchenyi Kálmán 3 é. p. m. Markgráf. V. Vigaszverseny Handicap. Futott 9 ló. 1-ső gróf Szapáry Iván 2 é. sg. k. Primrose; 2-dik gr. Szapáry Iván 3 é. f. k. Vanity. VI. Gátverseny. Futott 6 ló. 1-ső gr. Festetics Pál 3 é. p. k. Gerle; 2-dik ifj. gr. Lónyai Menyhért 4 é. p. m. Horor. *) Shakspeare, Szentiváni éjiálom, 5-dík felv., 1. szin. Az idő tűrhető volt, a néző közönség leginkább a páholyokat foglalta el. — A belépti jegyekből befolyt ez I idén 890 frt és igy 100 írttal több, mint tavaly; ennélfogva az évi verseny a tavalyinál kedvezőbb lefolyásúként ' tűnt fel. Újdonságok. —Minden Iskolai könyv legjulányo- salilmn kapható: tó Cs áthy Károly gaz­dasági akadémiai könyvkereskedésében Debreczenben. — Könyvjegyzékek ingyen. — Figyelmeztetjük a t. ez. olvasóközönséget a lapunk élén olvasható előfizetési felhívásra, s kérjük az előfizetési pénzeknek minél előbbi beküldését, hogy a szétküldésben fenákadás ne történjék. — A Csokonai leleplezési ünnepély a kiadott elő rajz szerint, igen díszes nagy közön­ség előtt, kedvező napfényes idővel folyt le. Három negyed tízkor a harangok megkondul- ván, a meghívott vendégsereg ünnepélyesen vonult a kisebbik emlékkertbe. Pontban 10 órakor szólalt meg hatalmasan a színházi zenekar játéka; s ezután az „Isten áld meg a magyart“ énekelte el erőteljesen a főiskolai énekkar. Ezt követte az Imre Sándortól irt emlékbeszéd kivonatának a felolvasása; melyet Búzás Pál tanár igen jól megérthető férfias hanghordozással teljesí­tett. — Ezen felolvasás mintegy huszonöt perczig tartott. Erre a főiskolai énekkar Csokonai egyik dalát „Üdvözlégy áldás forrása“ énekelte el; mialatt a magos szobor leplezete lehullott; s annak pompás talapzatán egy szép koszorú vala látható, melyet Pestről Küzdi kisasszony küldött. Most következett az ünnepély legérdekesb moz­zanata : Szász Károly maga olvasta fel a fentebb olvasható költeményét, melynek több versszakánál i és bevégzésénél élénk s lelkes tetszés nyilvánítások hangzottak fel. Az ünnepély záradékául a főiskolai énekkar a „Szózatot0 énekelte el; végül a színházi zenekar indulót játszott. — Pontban 11 órakor ért véget az egyszerűen magasztos és kellemes lefolyású ün­nepély. A szoborról nem akarjuk a vendégek bírálat- mondását megelőzni; csupán az az iránti reményt hisszük kifejezhetni : miszerint az lesz a vélemény, hogy hazánkban eddigelé ezen szobor van legtöbb művészies classicitással létre hozva. A délután pontban 2 órakor megkezdett disz- lakoma, — melyben 180-an vettek részt, — épen 4 órakor ért véget. Az áldomásivások közi legérde­kesebb volt a Toldy Ferencz két áldomásmondása; az egyiket Debreczen városra és különösen a szobor létrehozóira; a másikat az emlék-beszéd szerzőjére, Imre Sándorra mondotta. — A Csokonai szobor leleplezézi ünnepély alkalmával fáradhatlan tevékenységet és ügybuzgalmat fejtettek ki: Simonffy Imre debreczeni főkapitány, és Jeney István alkapitány urak, az igazi ügyszeretet s pontos figyelem s a rendezési szellem hozták létre azon eredményt, hogy az ünnepély minden tekintetben fényesen sikerült. — A debreczeni ezéheket meg kell róvnunk azon eljárásért, hogy a Csokonai ünnepély alkalmával tes­tületileg meg nem jelentek. A megjelenés által az ünne­pélyesség emelkedett volna. — Özv. Gáspár Ignácznó asszony tan és leány nevelő-intézetében a rendes tanfolyam már megnyílt. Az ez idényi táneztanitási tanfolyam, mint már jeleztük is, holnap október 16-kán Hétfőn este 6 órakor veendi kezdetét. Ez alkalommal még egyszer figyelmeztetni kívánjuk mindkét nembeli nö­vendék ijfuságot, kik úgy a táncz, mint átalában az illem és társalgás szabályait alapos utasítás szerint elsajátítani óhajtják — magukat a nevezett intézet igazgatónőjénél még mindig elöjegyeztelhelik. — Debreczenben érdekes jelenet volt a vasár­napi lófuttatás végén, a íöldmivesek versenye, midőn a helybeli bérkocsisok közül többen kifogák a kocsikból lovaikat, s a pályatérre kiálltak ők is megkísérteni a szerencsét; hanem természetesen minden igyekezetük si­kertelen maradt, s a közönség hangos jókedve mellett ballagtak a végzet által nékiök, t. i. a gazdának és lónak ! rendelt állapothoz : a bérkocsihoz vissza. — Hamar íjászló „Csokonat-Emlény“-e az előfizetőkhöz szétküldetett; közöljük annak változatos tartalmát, mely a következő : „Csokonai Vitéz Mihály emlékszobráról“ (képpel). „Az első női lap hazánkban és Csokonai“ Károly Gy. H. „A franczia nemzethez“ Balogh Zoltán. „Mulatság a romok közt“ Tóvölgyi Titusz. „Cso­konai lak- és halálozási helye“ (képpel). „Csokonai és Palóczi Horváth Ádám“ Szana Tamás. „Magányban“ Ud- vardy Géza. „A gyújtogató“ Ábrái Károly. „Miczbánné“ Illyés Bálint. „A magyar Anákreon“ Szathmári Károly. „Az elveszett kamélia“ Hamar László. Nagy Imre hagyo­mányaiból : I. „Bölcsődal,“ II. „A király.“ „Éva“ Szabó Antal. „Mikes keserve Rákóczy sírján“ Illyés Bálint. „Csokonai síremléke“ (képpel.) „A küzdelem nehéz vala“ Szántay Aladár. „A bűvös ital“ Hamar László. Csokonai költeményeiből : I „A lélek halhatatlansága“ II. „Szerel­mes kívánság.“ „Egy fejedeleranő a ki a férfiakon is túl­tett“ Károly Gy. H. — „Csokonai Vitéz Mihály.“ Oláh Károly. — Debreczen környékén, Biharmegyében s a Hajdúkerületben talált kő és bronzkorszaki maradvá­nyokról— Szántay Aladár érdekes kis füzetet irts bocsátott közre, melyet ajánlunk a régészet kedvelői figyelmébe. A füzet végén lelkes szavakkal figyelmeztet szerző a régiségek megőrzésére. Itt sokat tehetnének a lelkészek és községi elöljárók. A csinos füzetke 16 lapra terjed, ára 20 kr s kapható minden hiteles könyvárusnál. — Molnár Imre hites köz- és váltójogi ügy­véd, városunk szülötte, ki több ideig dr. Kola Jánosnál helyben, később a pesti királyi Ítélő táblánál működött; Debreczenben Széchényi-utczán a gróf Mikó-íéle házban 1777. szám alatt ügyvédi irodát nyitott. — Mint szép képzettségű fiatal ügyvédet, ajánljuk mindazok figyelmébe, kik peres ügyeik intézésére őt igénybe kívánják venni. — Hubai Gusztáv és Sztupa Andor dalszin- társulata október 10-kén búcsút mondva Nyíregyháza szinraűkedvelő közönségének, állandó helyére Miskolczra költözött. — Ezen dalszintársulat meglehetős képességű erőkkel rendelkezett s átalában előadásaik élvezettel lá­togatottak és méginkább dicséretet arattak volna : ha a sok bohózatos operették helyett, változatosság kedvéért, több népszínművel lépnek fel, és ha a szerelmes darabokra ügyes férfi szereplőket szereznek. Október 3-kán nagy érdekfeszültséggel adták elő Czupa Endre ur által németből magyarra fordított „Mat- hild a váluton“ czimü4 felvonásos életképet. Ezen sikerült színműben Göncziné remekelt Mathild szerepében, ugy- szinte Sztupáné, Raiz és Izsó is jól játszottak. — Ezen színdarab fele jövedelme mintegy 58 frt 75 kr, a felülfize­tett 131 frt 65 kr és fél Napoleon aranynyal együtt jóté­kony czélra, t. i. a ref. templom építésének tőke gyarapí­tására fordittatott. Október 5-kén „Delila“ 3 felvonásos színművet adták, melyben Gáspárné, szinte közkedvességü színésznő, játszás közben hirtelen rosszul lett, annyira, hogy az elő­adás félbeszakedt és máskorra halasztatott. Másnap kide­rült, hogy a férjét nem igen kedvellő s más szerelmében csalódott Gáspárné, a vidám és kedélyes színpadi alak, megunva a kóbor színész életet, phosfor méreg által akart véget vetni viszontagteljes, hol fényes, hol prózai szegény életének. Az orvosi segély egy pár napra késleltető halá­lát, de a gyufa méreg újbóli élvezete gyorsitá azt, úgy hogy folyó október 11-kén jobblétre szenderült. Temetése igen kevés résztvevő kísérete mellett, a róm. kath. szer­tartás szerint I2-kén, a délutáni órákban történt meg, ugyanazon fényes fehér selyem ruhába temettetve el, melyben utoljára a színpadon fellépve, mint Mártha Sirtorius leánya, kívánt meghalni. — Béke hamvaira 1 Október 7-kén rendkívüli felemelt helyárakkal : „Az ördög pilulái“ czimü bohózatos operette adatott, melyben a tüneményes díszletek nagyon is kisszerűek és a változások ügyetlenül készítettek. Czakóné mint a bo­hóság istennője, Göncziné mint Albert a fiatal festő, köz­tetszéssel szerepeltek. Legszebb jelenet volt a betanított helybeli kislánykák által előadott táncz és dal. — Ugyan­csak ezen darabot adták ismétlőleg még nagyobb come- diával, vasárnap, okt. 8-kán is. Október 9-kén búcsúelőadásul Göncziné jutal­mául adatott: „Egy férj az ajtó előtt“ vig operette egy felv., ezt megelőzte az „Elkényeztetett férj“ tréfás színmű egy felvonásban. Ámbár Göncziné és Czakóné ezen egy­szerű színdarabokban is köztetszést arattak, raindazáltal a pártoló közönség elvárta volna az igazgatóságtól, hogy ha kisszerű operette helyett, búcsú előadásul, mintegy ked­ves emléket hagyván maga után, nagyobbszerü történeti drámát, vagy népszínművet hozott volna színre. — Folyó október 12-kén a tisza-kerületi ág. hitv. ev. superintendens Czékus István ur a gömöri esperes Hoznék Náthán kíséretében a pesti egyetemes gyűlésről haza utazva, útjába ejté Nyíregyházát is, meg­látogatta az algymnasiumot és a 7 tanonczczal s 3 tanár­ral tengődő tanitóképezdét. Nagyon helyesen tette volna a főpásztor ur, ha a népiskolákat is szemle alá veszi, leg­alább tudomása lett volna a nyíregyházi rendetlen isko­láztatásról és az iskolák javításánál történő erélytelen és késői intézkedéseknek. — A vasúti kocsik fűtése, ezen a tél közeled­tével mindig felmerülő s mindig megoldatlanul maradó kérdés ügyében a vasúti központi szaklap érdekes össze­állítást közöl. Ötvenöt különféle külföldi pályát sorol föl, melyek mindenike egy, vagy más módon fütteti kocsiját. Ezek között meleg vizet tartalmazó edényeket alkalmaz 39 igazgatóság, légfűtést 3, folyó melegvizet 5, cserép kályhát 1, vaskályhát 5, forró homokot 9, melegített téglát 3, gőzfűtést a mozdonyból 7, gőzfűtést külön gőz- készületekkel 6, égetett készített kőszenet 10 igazgatóság, íme van tehát mibe válogatni s kormányunk és vasut- izazgatóságaink nem mondhatják, hogy töretlen utakon kell valami nagyot véghez vinniök, kissé kevesebb ké­nyelmet a vasutigazgatók, és többet a fizető közöuség számára 1 Felelős szerkesztő: ifj.Csáthy Károly. lyilt-tér. Nyi1t válasz SzütsJános urnák Debreczenben. Azon hirt, hogy ön — szerinte 1857-dik évben — a mária-póesi búcsú alkalmával, hova Nyir- Báthorból mint hatósági biztos volt kiküldve, az ott megjelent provinczialisnak egy bizonyítványt adott volna ki arról, mintha az ottani templomban levő szüz-Mária képet könnyezni látta volna, ily értelem­ben tőllem eredetinek el nem ismerem s igy azt

Next

/
Thumbnails
Contents