Tiszavidék, 1870 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1870-05-16 / 20. szám

IV évfolyam. 20. szám. Hétfő, május 16. 1870. Szerkesztői iroda: NYÍREGYHÁZÁN, N.-Kállói-ulciúlnn 1710. sí. a. Kiadó hivatal iíj. Gsáthy Károly könyvkereskedéseiben Debveczen és Nyíregyháza. Nyílt lér aliitl niinilrii Inirmn hasábos gitraioyilsor 25 kr- és 30 hr. Iiélyrgilij. liórmentctlen levelek el nem fo­gadtatnak. ki fá t f I If u Vegyes tartalmú hetilap. Előfizetési dij: Kiadóhivatalban egész. évre 5.50 Házhoz vagy postán küldve 6.— Félévre .............................3.— É vnegyedre.......................1.50 H irdetések dija : minden 5 ha­sábos petit sor egyszeri ikta­tásánál 5, többszörinél 4, — bélyegdij 30 Itr. Előfizethetni Nyíregyházán és Debreczenben iíj. Csátliy Károly könyvkereskedéseiben, Pesten Grill Károly ni. k. udvari könyvárusnál S.-A.-Ujhelyben Löwy A. könyvkereskedésében, Bereghszászban Csauder Mórnál, hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. Tanuljunk már egyszer gazdálkodni! jíj Régen volt értelme ama példabeszéd­nek, hogy : „Magyarországon kívül nincs élet!“ Midőn tejjel és mézzel áradozó kamrá­nak tárták Árpád földét, hol csak heverészve kelle bevárni, mikor repült a sült galamb az ember szájába. Sokan még most is abban a kedves csa­lódásban élnek, hogy Magyarország földe most is oly varázs-talajjal bir, mikép csak ki kell rá szórnia magot satöbbit a természet anyás­kodó gondjára kell bizni — a bő aratásig! Nem kétkedünk a felett, hogy némelyek­nek ily rajongó álmodozása birt némi érték­kel a hajdani viszonyok közt, midőn, hogy egyebet ne emlitsünk, a török uralom alatt iskétgaras volt egy munkabíró egyén fej­adója, miben egyszersmind direct, indi­rect és a jó ég tudná, mi minden néven nem nevezett adója a furfangos modern kornak, be volt foglalva. Amellett a divat, a fényűzés ezerféle sallangja ismeretlen volt. A boldog egyszerűség kevéssel beérhette.. A viszonyok azonban rég máskép ala­kultak. Az anyaföld most is hálásan jutalmazó, ha táplálékát kellően megadjuk; csakhogy most már, a szaporodott szükségletek miatt rendszeresebb gazdálkodást kell folytatnunk, ha azt akarjuk, hogy földeink terméke arány­ban álljon szükségleteinkkel. Ki kell számitnunk, hogy felényi munka erővel és költséggel, hogy teremtsünk meg­annyi jövedelmet, ha élni akarunk. Mai időben a laicus gazdásznak, ki akár a régi jó idők emberei után indul, akár saját feje után cselekszik, könynyen fölkopik az álla. TARCZA. Csónak-dal") Oh mily dicső, oh mily nemes A csónakosnak élte l Hullám felett élvet keres S talál, miként remélte. — Most lanyha szellő, Vigan enyelgő — Gyűjt a vizekre ezer habot, S a sajka lágyan Hullámos ágyban Mint ifjú lányka, úgy andalog. Majd rémesen, mint harczi zaj Dörg a viharnak ajka, Felcsap körül zúgó moraj; De nem merül a sajka. Vihar és hullám, Híjába dúl, ám Helyén van a sziv s az evező. - Bátor kebellel, Hős győzelemmel A csónakos igy a partra jő. — Ha alkonyul az esti nap, S még néz sugára vissza. — Ott távol lombos fák alatt Mit rejt a part csalitja V . . . Szép ifjú lyányka Fördik magába, S im elragadják a vad habok, De mint madárba Képül a sajka, S megmenti ötét a csónakos. *) íratott a s.-pataki csónak-egylet rí:;.7.éri: 1867-len. Mindenben rendszert kell követni, me­lyet hosszas tapasztalat <js tudományos ész- lelődés jelölt ki; mert különben a tapogató­zásra forditott költséges kísérletek könnyen fölemésztik a tőkét, még mielőtt azt siker ko­ronázná. S ha ez áll a magángazdászra nézve, mennyivel inkább áll az állam- vagy nemzet- gazdászatra vonatkozólag. A múlt idők szomorú viszonyai miatt nekünk uemzetgazdászatunk alig volt, — se tekintetben bizonyos rendszerről álmodni sem lehet, ha nemzetgazdászatmik még csak böl­csőkorában szendereg. De a szendergő gyermeket föl kell verni szenderéből, mert a hosszas álom csak lan- kasztja testét. Eddig a nemzet, közlekedési és állam® gazdasági ügyeivel nem gondolt eleget; hagy­ta azt intézni derűre borúra oly kormányzati közegek által, kikben — a jó akarat ugyan meg volt, de tehetség, szakértelem hi­ányzott. Bár nekünk, mint vidéki s nem politikai közlönynek nem őzéinuk és_ feladatunk ma­gasabb politikai viszonyok fejtegetésébe bo­csátkozni, mindazon által azt véljük, nem lép­jük túl azon korlátokat, melyek lapunk mű­ködési tere elébe a sajtótörvények által szab­va vannak, ha hazánk nemzetgazdászati vi­szonyainak tárgyalásába részletesebben bele bocsátkozunk, s elmondjuk nézetünket a uemzetgazdászatunk vezetésénél előforduló hibák és hiányok, valamint azon utak és mó­dok felől, a melyek által e hibák és hiányok legsikeresebben elkerülhetők lennének. Erről azonban a jövő alkalommal. U i. Felhőtlen ég, nesz nincs körül, Csak a habok csevegnek. A csónakos vigad s örül Fent a csillag seregnek. — Szép holdas estén Bájló ezüstfény Csillog szelíden a viz felett. —■ Mint barna felhő Alant sötétlőn Tűnik elő a titkos berek. — Ott bájos ének . .. Tündérek élnek Mulatni hivják a csónakost. Fel hát legények Mulatni vélek Tündéri élvek ott vannak ott!. .. LukácsÖdön. A tengeren. F.gy osle a nemzeti színházban a „Szerelmes török“ czimü ballet darabot adták elő, mely kivitelben Roller k. a. gyönyörű táiicza által egyike volt a legsikerülteb­beknek. Főszereplők voltak: a basa, és a csábos bajadér és számtalan huryk, — kik szépségeik, és tánczaik által a pezsgő keleti vért csak hamar lázas forrongásba hozták, s magamnak is mint „publiciininak“ nem kis élvezetet nyújtottak, annyira bogy a szerelmes basa diadalát, kinek f.iradhatlan, kitart!) ostrom által a szép hajadért végre megnyerni sikerűit,'—komolyan irigyelni kezdvén, a gon­dolat szárnyai a| nemzeti színház színpadáról messze ke­lőire vittek, hnl a basák „valódi basák,“ hajadérokkal bír­nak, s a litoklcljes néger iránt nem kis érdekkel viseltet­vén,,az általam olvasottak (elájulták emlékemben, — s én gondolatban közéjük képzőiéin magam ama kiváltságos nép közzé, melynek a próféta nem tiltá el, hogy szivét vn­A dohánytermelésről A sorok és növények egymásból! távolsá­gát a különböző dohányfajoknál az alábbi mutató tábla tünteti ki: Távol sag- melyben a |>:ilantak iillrUelitek Dohányfaj s o • O Ä* j az cgysorba eső pa­átjár is énlkfi) Jáljárnssnl I Inniuk t'gymásláli távolsága Ii ik v t* 1 y It | Nagy alakú burnót leveleknél 21 33 21 Kisalaku burnót le­veleknél 18 30 18 Nagy alakú szivar, és közönséges leveleknél 18 33 18 Közép nagyságú kö­zönséges leveleknél 15 27 15 Kis alakú közönséges levelek és nagy alakú kerti leveleknél, milye­nek az erdélyi levelek 12 21 15 Közép nagyságú kerti leveleknél . . . 10 18 12 Kis kerti leveleknél 8 10 10 Hogy az ültetésnél a sorok közti kellő tá­volt betarthassuk, utalóra (vonnlozó) van szükség,- mely mind két oldalra szolgáló 3 foggal ellátott póznából segy lmzó rúdból áll. Az első és második fog közti köz a keske­nyebb sorok távolságát jelzi, mialatt a har­madik a másodiktól oly távol esik, milyet az eljárásnak szánt térnek adni akarunk. Ha ezen utalót a hasábon végig huzzuk, azon irányban, melyben a sorok esni fognak, három tisztán felismerhető barázdát avagy vonalat nyerünk. A hasáb szélére érve, az lasztoltai közölt annyi fele ossza, mennyi fele lelik, s a mennyi boldogságot meg bir azon darabka bus, melybe a természet több nemét a szenvedélyeknek oltó. Elvonultak emlékemben a „kelet tündér világban“ olvasott dolgok, történeti nevezetességű egyének, kik az Izlain zászlója alatt nagygyá küzdöttek fel magukat. Ezek s más hasonló dolgok: mint >áltozalos calei- dcscop vonultak el lelkem elöli, s én cllenálliatlan vágyat éreztem magamban, mind azon kiváltságok s örömek ré­szesévé lehetni, kezdeni semmin hogy nagygyá legyek, szó­val renegáttá lenni. — Gedacht gelhan. Másnap az „Izmai!“ nevű hajón útban valék Stambul fele, és sóvár vágygyal lestem az időt, melyben a fényes portát mcglátbatám, hová bármily minőségben bejuthatni vágyaim nelovábja voll. — Végre megérkezünk, utitársam egyike, egy örmény, kivel hosszú ultink alatt egy neme a bizalomnak fejlett ki közöttünk, szeretetreméltó szíves­séggel ajánlá fel hajlékát nekem inig sorsom a Próféta városában biztosítva lesz, s mogigérle ennek elérésében nekem segéd kezel nyújtani. Közreműködése csakhamar sikerre is vezetett a Sultán egyik kormány hivatalnoka, — kinek szives házi­gazdáin bankárja volt, gyermekeinek oly nevelőt óhajtolt, ki azokat a magyar nyelvre is oktassa, házi gazdám aján­latára nákemjutotta szerencse az Eil'endi gyermekeit ha­zánk nyelvére oktatni, mi engem azonban később szeren­csém tetőpontjára segitotl, szépírásom volt, úgy hogy egy havi ottlétem után a Szultán legidőshh fiának adtam okta­tást a magyar nyclvirásban, s a nngyur kegyéből régi vá­gyam: a fényes Portában lehelni, íme beteljesült I Tanít­ványom a császári lierczeg részére az ó serail egy sza­kasza volt beosztva, s én hozzá közvetlen közel bírtam egy lakást a felséges Bosporusra. Végre tehát olt láttam magam hova ezelőtt két hóval a pesli nemzeti színház színpada elölt csak csapogó gon­dolataim vittek, vágyam teljesült s én a Szultánnal min­dennap érintkezém, ki a napegyrészét mindig fiával slvelem telié el, ma egy vízi séta, majd egy lovaglás alkalmával.

Next

/
Thumbnails
Contents