Tiszavidék, 1870 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1870-04-18 / 16. szám
VI évfolyam. Szerkesztői iroda: NYÍREGYHÁZÁN, kfvhít-uimt« 1 sz- :lStiatló hivatal ifj. Csáthy Ká ro 1 y könyvkereskedéseiben Debreozon Ó8 Nyíregyháza. Hérmentélleu levelek el nem fogadtatnak. 16. szám. Hétfő, április 18. 1670. Xyill lér ■ alatt míiidérlároií liíisákos garniomlsor 35 lir. és 30 kr. Mlyegdij. Előfizetési dij: Kiadóhivatalban égés?, évre 5.50 Házhoz vagy postán küldve1 ‘6.— Félévre ..............................13.___ É vnegyedre. .... t.50 Vegyes tartalmú hetilap. Hirdetések dija minden 5 hasábos petit sör egyszeri igla- tásánál 5, többszörinél 4, — bélyegdij 30 kr. 1 ; 1 ' ' ifl“' Előfizethetni Nyíregyházán és Debreczenbein ifj. Qsáthy Károly könyvkereskedéseiben, Pesten Grill Károly m. k. udvari könyvárusnál S.-A.-Ujhelyben Löwy A. könyvkereskedésében, Bereghszászban Gsauder Mórnál, hol’egyszersmind hirdetések is felvétetitek. Előfizetési felhívás \ Évnegyedes előfizetőinket tiszti?— lettel kérjük előfizetéseik megújítására, nem különben mindazokat, kik lapunkat elfogadták, s még elő nem fizetlek, a lapunk homlokán kileft díjak beküldésére. I A kiadó hit alul. —----------------------------------------------------;-------------------------(M iül mi folyó 6-kálói kezdve, lakásoméi N j- Kállöba teendeinát, tisztelettel kérem n ind utiinj- kalaiSaimsI, mind azokat, kik a laj) szeilt-mi részéi érdcklöleg Óhajtanának v< lem érülkóznj, hogy a kéziralokal. vagy bérmenlelien leveleikét hozzá ti N.-Kállóba méllózlassanak czimezni. Gyöngyösy Sámuel, fel szerkes/.lö. Az okszerű gazdászati ismeretek tanításáról. Nyíregyháza ápril 12. 1870. .Ha hazánkat mint termelő országot tér kintjük, első tekintetre kell hogy meggyőződjünk arról, miszerint itt kevés kivétellel a társadalomnak csaknem minden osztálya gazé dászatra van utalva, s kisebb s nagyobb mértekben orvos, ügyvéd, kereskedő, mesterember, pap, tanitó stb. egyik vagy másik gazdászati ágban kísérleteket teszen; bármily osztálybeli ember ha jövedelméből valamit megtakart tgatoít, igyekszik egy pár hold föld birtokába jutni, hogy abban a mindennapi szükségletre inegkivántató dolgokat, melyeket sokszor méreg drágán kellett megvásárol-: nia, megterineszthesse. Azonban sokszor mosolyognunk kell a TARCZA A sóstenger partján. (Raj*.) Kiégett a puszta, a föld kopár, száraz, Az élettelonség látása kifáraszt, Kincsen egy zöld fűszál, Nincsen az életnek nincsen semmi nesze, Kietlen és sivár — a táj messze messze, Yégctlen a halál. Nem a tél botitá itt el szemfedőjét, A télnek sírjából uj tavasz kel. uj lét Nyitnak még virágok. Nem emberi kéznek rombolása dúlt itt, timber újra épit, ott hol elébb pusztít S látsz majd uj világot. De hajh ! ez a puszta oly komor, oly rémes, Kisuhan a szellő, még az sem beszédes Alig veliefd neszét, Középen az a tó. egy babja sem mozdul; Meg van merevedve a nagy borzalomtul Ijjesztő és setét. Hallgat a to mélyet)', sötét mint az éjjel. Csendes, bár felszínén t érnek járnák széjjel; I.jdfrczfény ha villan. Itt van szörnyű szája a zord alvilágnak, 8 elátkozott lelkek kiséftni ha szállnak, Szftt'dyok fel-felcsil'ltlli. gazdászati kísérletek felett, melyek minden okszerű gazdászati ismeretek nélkül, inkább kárt, mint hasznot hajtanak a tulajdonosnak, ha valami tennesztmény sikerült az okos gazdának jól megművelt és előkészített földjében, már az egész világ utánozni akarja, osztozni kíván a nyereményben, a hozzájárulha- tás fáradalma nélkül; átalában azt hiszik az emberek, hogy e téren a gyakorlat és a ta- í pasztálás a- legnagyobb mester, és valóban úgy is van, csakhogy az évelt gyakorlataiból merített tapasztalatokat nagyon is drágán kell megfizetni, azon károk által, melyek a tudatlanság következményei valának. No de vannak elég gazdasági tanintézeteink, s lesznek még többek is, fogják mondani sokán, majd kerülnek ki azokból okszerű gazdászati ismeretekkel bíró gazdák! Bizony onnan nem valami sokan kerülnek-ki,, mert ha a gazdasági tanintézetekben levő ta- nonezok számát tekintjük, olyan parányi az, hogy a nagyobb gazdálkodások szükségleteire sem lesznek elegendők, a középszerű és kis- sebb gazdaságok pedig ezen utón soha sem fog pák megismerkedni a kellő gazdasági ismeretekkel; mert vagyonosabb szülék gyermekeinek nincsen elég kitartásuk a gazdászati két-három éves tanfolyam sanyaruságait kitartani, a miért egymás után szöknek meg a tanintézetekből, szegényebb sorsú gyermekeknek pedig nincsen módjuk kitartani a nagy költekezést. Egyetlen segítő eszköz csak az lehetne, ha a felső tanintézetekben gazdászati tanszakok állíttatván, a bármely pályára készülő növendékek, egy-két évig elméleti és gyakorlati oktatásban részesittetnének a gazdászat köréből. Már a néhai m. kir. helytartó tanács boMég-megrándul a föld, mint haldokló beteg, S mint mikor ront. pusztít, bömböl a fergeteg Szörnyű zaj kél ott lenn: Kiűzött sikoltása, fogak csikorgása. Iszonyú vonítás, gyilkos káromlása: „Átkozott az Isten.“ Mily rettentő hely ez, mit takar e puszta, Mily rettentő bűn az, mit az Isten sujta, Az a mély sir kit fed ? Mért merevült úgy még, miért hullgat a tó Miért a kinzottak jajja oly borzasztó A föld mitől beteg 1 ? Gomorah, Sodorna van itt eltemetve, Örök kárhozatra, gyötrelemre vetve, Bételt a nagy átok. Térjetek meg immár gyarló földi férgek, A sujtoló kartól, kik még most se féltek S Istent átkozzátok. SurányiGyula Egy mulatságos kivégzés 1 »40-ből. Misa czigánynak jó keresnie volt, épen az urasági istálló tapaszlilsűt végezte el; az uraság áldomást adóit Misának, s a jóféle pálinkából meglehetősen felkortyinga- lolt; de mint a tigris ha egyszer émbeivért Ízlelt, annál mohóbb vágvgyal kiváltja azt, épen ilyen természet szorult a mi Miaunkba is, s haza niéqvéii kedves élete párjához, a kivel ugyan senki sem bulla, hogy hol, mikor és melyik felekezet papja állal eskellelett össze, elég az ; hozzá hogy Misii vendégséget rendezeti, elküldött«- barna i oldalbordáját a boltba, hozatott fltmm milás lisztéi, vajat, j föjáít éS túrót, melyek u tuti* galuskának alkotó részei csátott ki ily czélu, legalább ezt megközelítő rendeleteket, midőn minden községben mpg- rendélte, hogy az iskolák részire,“ a községek áltál faiskolai helyek adassanak, melyekben a gyermekek a fa nevelés és nemesítésben s a konyha-kertészetben oktattassanak. Látjuk, legtöbb helyen mi lett az eredmény, az hogy a faiskola kertekben mindent találunk egyebet, csak nemesitett fákat nem! Itt a pap, aivioti; a tanitó ülteti be a földet,, most diuy- nyével, majd tökkel, itt krumplival amott kápósztával, s ha megakad 7s ’ ittott e^y két árva nemesitett csemete,' azok is nőnek ; bök- rodznak a mint nékik tetszik, felfuttatják fájok a paszulyt, a borsót az ugorkát, de tisztogatásokról nem gondoskodik sénkisem,— igen gyakran pedig a gondnok kiosztja a lakosoknak, s eredéti czéljára épen nem for- dittatik. Mi ennek az oka? kétségen kívül nem egyébb, minthogy a papok és tanítók nagyrésze is járatlan a gyümölcsfa nemesítésben, s nem képesek oktatást adni? Ez pedig az okszerű gazdálkodásnak csak parányi része. Hát ama széles mezőn, a mely ezen kivül fenmarad, ki ád csak egyetlen Oktató hangot is, ki oszlatja el „az apám is igy szokta“-féle előítéleteket, elméleti és gyakorlati tanítással ? Ezért taftanók mi czélszerünek, ha a felsőbb tanintézetekben a gazdászati ismeretek elméletileg és gyakorlatilag taníttatnának! A papok, tanítók legközelebbi érintkezésben vannak a néppel, ha'ők; bírnák a kellő szakképzettséget, könnyen átplántálhatnák a nép közzé is. Csak egy példát említünk fel. Egy bizonyos községben azt sem tudták még neháúy évvel ezelőtt, hogy inirévaló, vagy miféle nöe mellett két font húst, a miből Évikéje majd felséges gujásoshust fog készíteni, ehhez hogy izletesebb legyen, kellett egy kis szalonna, paprika, vöröshagyma, meg arrói sem feledkeztek meg, hogy jó puha fehér kenyerűk is legyen, a mely mint méltó és bű útitárs kísérje a husfaialb- kat, a gyomor mélységes fenekére. Évikéje el is ment mindent megvásárolni, Misu erősen ráparancsolt, hogy a kamara megtöltéséből semmi se hiányozzék, s inig ö egy czilinder krumpli pálinkát hoz Ázik zsidótól, addig készen legyen a Ipriletl assjtal a földön, és párologjanak rajta a drága eledelek. Évi bevásárolván mindent, előkereste a rozsdás lábast, földel takarosán megsuiröltá, a garádgyából kihúzott egy marék avas szalmát és fényesre kilörölgcMe veié, arról azonban egyátaláhan nem kezeskedünk, hogy ámnz nvas szalma, hajdanában nem volt-e fölíigyeledve bizonyos állati részekkel, de az initsem leszen, van ntég ott egy rozsdás kés ptenge is, melyet Misu valahol a szemeién talált, azzal a lábasba apritja a szalonnát ráteszi á kegyetlenül füstölő tűzre, heleaprilja a húst is, meg is Sózza meg is paprikázza, nem felejti ki belőle a vöröshagymát sem, azután betakarja egy rozsdás pléh darabbal, mely valaha míg virágkorát élte, valami kemenezc eső lehetetihadd föjjön a hús, addig ö ineggyurja a galuskának való tésztát De hát Imi gyúrja, mikor se tábla; se sikáló? Az égész kunyhóban egyetlen egy lúczn nyutózkodik, melyen a kis Misu mulatozik Adóm eredeti köntösében, és éppen gyúrással tnég pedig apja mesterségében gyakorolván magái, sár gyúrással foglakozom No de ha nincsmás hely ott kell elkészíteni az Ízletes galuskái, egy marék avas szalma ismét megteszi a szolgálatot, tisztára takarítjH a lóczát ott van a Misu ólmos botja ugyan kell-é annál alhalmálosábh nyújtófa? hiszen azzal akár egy embert ki lehetne nfuj- tóztatni1 Midőn a kellő segéd eszközök ekképen rendelkezésre állanak,sa kis Misu is eltávolitatdtt a idczáról, Éviké hozzá látott a galuska gyúrás nemes mesterségéhez, mely műiéi.
