Tiszavidék, 1870 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1870-04-11 / 15. szám
VI évfolyam. 15. szám. Hétfő, április 11. 1870. Szerkesztői iroda: NYÍREGYHÁZÁN, Egyház-uW’.za 170. kz. n. Kiadóhivatal ifj. Gsáthy Károly könyvkereskedéseiben ' Debreczen és Nyíregyháza. Bérmentetlen levelek el nem fo- garitalnak. TISZ4VIDÉM. Nyílt tér nUtt níliidén liftrom.lmsAfios gíirmondsnr 25 kr. és 30 kr. hclyegrig. Eldfizátési díj: Kindühivatalbaii egész évre 5.50 UáílUóÍ' vagy poslán k üldveI 6.— j |yg ß-— Évnegyedre. . . . . 1,50 Vegyes tartalmú hetilap. Hirdetések dija : minden 5 hasábos pelit sor egyszeri igta- túsánúl 5, többszörinél 4, — bélyegdij -30 Wj; 1:1 * *' Előfizethetni Nyíregyházán és Debreczenben ifj. Csáthy Károly könyvkereskedéseiben, Pesten Grill Károly m. k. udvari könyvárusnál S.-A.-Uj helyben Löwy A. könyvkereskedésében, Beréghszászbán Csauder Mórnál, hol egyszersmind hirdetések is felvétetitek! Előfizetési felhívás! Évnegyedes előfizetőinket tisztei lettel kérjük előfizetéseik meguji* tásáia, nem különben mindazokat,, kik lapunkat elfogadták, s inég elő nem fizettek,alapunkhomlokán kilett dijak beküldésére, A kiadó hivatal. Miután Folyó 6—kától kezdve, lakásomat N.4 Kálióba teendemát, tisztelettel kérem mindiiuin- kaláisaimat, mind azokat, kik a iap szellemi részét érdeklőleg óhajtanának Velem érülkozni, hegy a kéziratokat, vagy bérmentetlen leveleiket hozzám N.-Kálióba méltóztassanak czimezni Gyöngyösy Sámuel, , '■ I fel szerkesztő. A gráczi iparkiállitás. . Ä ' Gráczban (Steierország) f. év őszén tartandó iparkiállitás bizottmánya, értesítését szerkesztőségünkhöz is megküldvén azon két- felemmel, hogy azt legalább kivonatilag közlenén k lapunk hasábjain: mi e felhívásnak annál nagyobb készséggel engedünk, mert egyszersmind azoknak is szolgálatot vélünk tenni, akik netalán ama kiállításon megyénket képviselni akarnák. A stájerországi foldéSztársulat, mely 1819. év márczius havában alapittatott meg, néhai János főherczeg által, fennállásának félszázados ünnepét fogja megülni f. év. őszén, mely alkalomra egy kiállítást és népünnepélyt ren- dezend. A kiállítás négy főcsoportot képez, u. in. A. ) Mezőgazdaság és, erdészet. B. ) Bányászat és kohászat. ; C.) Ipar és üzlet. D.) Művészet és müipar. A kiállításra terméuymüstrák elfogadtatnak. Kiállítási rpócloz^tok: 1. §. A kiállítás Gráczban a gazdászati udvaron tartatik, September hó; utolján-és október hó elején 1870-ben. 2. §., A bejélentések á bejelentési ivén, melyek vagy a központi bejelentési' bizottmánynál, vagy a hírlapok utján hirdetett fiók- bizottmányoknál kaphatók f. ápril hó végéig; később csak azon esetben fogadtatnak el, ha, a bejelentési ivén hely maradt. 3. §. A kitöltött bejelentési iv,a központi bizottmányhoz 3 példányban bérmentetlen küldendő Gráczha, s azon esetben ha a bejelentett tárgy elfogadtatok, egy példány visszamegy a kiállítónak. 4. §. A bejelentési ivén az árak is meg- emlitendők. 5. §. Yjsszaküldés stb. lapok utján lesz tudatva mindenkivel. . 6. §. A beküldött tárgyak árát czélszerü lesz mellé csatolni, vagy hozzáfűzni. 7. §. Az átküldés, kicsomagolás, felállítás és visszavitel kölfeégei, nemkülönben a veszély elleni biztösitjtsolt, a kiállítók által viseltetnek. 8. §. A kiállított Aárgyaknák, a kiállítás tartama alatti tűz ellepi biztosítását a bizottmány fedezi. 9. §. A választmány nem áll jót a tárgyaknak sém elsikkaJása, ,sem inegromlásá- ért, de gondot fordítsad azoknak jól megöiv- zésére, midőn átadattak. 10. §. A beküldött tárgyak elhelyezését a bizottmány eszközleddi saját belátása szerint. 1 Éj §. Azon helyéit, melyet a kiállított tárgy elfoglal, semmi díj nem lészen fizetendő. 12, §. Minden kiállító bizonyos beiratási | dijt fizetend, mely a bejelentési íven lesz feljegyezve. Ezen összeg azonban 20 irtot meg I nem haladhat. Végre, minden értesítések, tudakozódások, küldemények stb.-,stb. egyelőre küldendők: „A félszázados fünuepély bizottmányához, Gráczba, (Steierország) az ország házában. Ezek röviden összefoglalt pontjai az értesítésnek; ha talán volna valaki* aki bővebb felvilágosítást is óhajtana, szerkesztőségünk azzal szívesen szolgáland. □ A tisztujitás kérdése. A tisztujitás kérdése már az országimban is szőnyegre került. Horváth Boldizsár igazságügy miniszternek az ez ügyben tett in- terpellatiokra vonatkozó feléléte következő: T. képviselőházi A mai ülésben egy interpelláló intéztetett t. collegámhoz, a belügyminiszter úrhoz, Az interpellatio következőleg hangzik :szembenjazon hírekkel, hogy némely megyei és városi körökben a tisztujitások foganatosítása vagy további elnapolása nagy érdekeltséggel tárgyaltaik: tisztéletteljeSen felkérem a belügyminiszter urat, hogy ezen kérdés iránti nézetét nyilvánítani szíveskednék. Részint azért, mert a belügyminiszter ur ágyban fekvő beteg, részint pedig azon okból, mert egy hasontartalmü, interpellatio ititezte- tett hozzám márcz. 10-kén Kiss János. képviselő ur által, a szathmári! tisztujitás tárgyában, engedje meg a t. képviselőház, hogy ezen interpellatiora a kormány nevében én adhas- sam meg a választ. A kérdés az lévén, hogy mik á kormány nézetei e tárgyban; van szerencsém a'kormány nevében kijelenteni, hogy mi a tísztu- jitást ma sem törvényesnek, sem pedig op-. portünús dolognak néni tekintenők. TÖrvé-, nyesnek sem tartjuk azért, mert egyátalában egy törvény sincs, melyre hivatkozni lehetne annak indokolásává', hogy a tisZttíjitásokat az idén a városokban és!megyékben meg kell I tartani. Engedje meg a t. ház, hogy Jegelső- j ben is az l848. XXVIÍ-dik tez -re hivatkozzáin, mely a megyéket ideiglenesen szervezi, és mely világosan kimondja, hogy a legközelebbi országgyűlés intézkedéséig, tisztujitó- ' székek a megyékben nem tartatnak, hanem a hivatalokra nézvé történt üresedéseket a főispán a bizotmánynyal egyétértőleg betölti. Ezen törvény szóll a megyékről. Ainj pedig a városokat .illeti , az 1848. XNM. t., ez.'átolvasása mindenkit inéggyŐzhéf áfreL fi'ogy Azon törvény, nem szervezte a városokat Végleg, hanem csupán azon intózke^ésékré' szoiitkó- zík, melyek a várttól szérkezétiiélt' rögtöni''átalakítására ( 48-ban szükségésékhek mutatkoztak. Világosán kitűnik éz az Í 848Í aaIÍI. t. czilck 3-dik §-sából, mely azt mondja: „az alatt, míg a városok rendezése iránt, a'törvény; részletesen, rendelkeznék, következők határoz- tatnak íneg“:! es ezután Sorbán kqyeíkeziipk; a választási jog meghatározására vonatkozó intézkedések stb., de seholsem mondja a törvény azt, hogy a hivatalnokok három eSzténdő múlva a hivatalról lemondani tá'ftÓZnák. Ezén vörös vonal vonül 'át a törVéiVy' föpbi' áifaRa- szaibap is. Szabadjon még csak a 2Ü-Óík szakaszra kivatkoznoui, mély a tanácsról} a közgyűlésről szól,;, mert abban is. előfordul ezen kifejezés; „Azalatt, mig a törvéhy részletesen intézkedend.“ Mind ebből kitűnik t. képV. házjhogy'az 1848-diki törvényhozás csak egy .ideiglenes statnsquot akart teremteni, mind ;i' megyékben, mind a városokban. Ellenben a megyék és városok organicus szervezéséi a jövő törvényhozásnak hagyta feiin. De ha ezen törvények nem is volháiiak üzemünk 'előtt, eljárásunk iránypontjait' azon fellíatáhnázíisból kellene meritenünk, mely a lvonná])'ynak mindkét ház által megadatott,, és mely itt,, 1867. márcz. M-kén a 35idik lülésben 1 kiihirdeüte- tett. Ezen határozat 7-tlik szakás/.ít,btl’tí Világosan bennefogláltatik, hogy á Üiégyej liizótt- ságok, tisztviselők, '(és törvényszéke^ tagjai csak a megyék végleges, szervezésének, tettleges életbeléptéig maradnak állásukban ég;hivatalukban, akkor pedig a bizottságok, a tisztikár, és a törvényszékek újabb íhegalakitlása akként fog történni, amint éiiránt a'tőfvétiy- hozás intézkedni fog. Ez,’isi világos, ' Á törvényhozás bennünket ’ akkqr Óda. úfa^jtptt, hogy a 48-diki törvények alapján némi auó- dositásokkal a tisztujitásban szervezzük a megyéket és városokat. De a törvényhozás in- tentiója az volt,-hogy-ezért ideiglenes szervezés iránt a törvényhozás nem intézjce'clik. Tehát a tisztujitásökrá fÖrvönyes alapot, a kormány egyátalábah nem talál. Ami pedig az opportunitas kérdését .illeti: engedje meg a t. ház, hogy hivatkozhas- sam azon törvényjavaslatra, melyet a1 bíróságok szervezésére nézve már a múltkor volt szerencsém a t. ház asztalára letenni. Ebben világosan bennfogláltátik azon intézííe<íéS) hogy a törvényhatósági tisztviselők mindaddig tartoznak a juridical téren is hivatalaikat folytatni; arnig az első folyamodást! kif. biró- ságok tettleg életbe nein lépnek! Továbbá legyen szabad hivatkoznom arra is, hogy a megyék és városok rendezéséről .szóló tory. javaslatokat, ha ünnep előtt nem, de az ünnep utáni első ülésekben a kormány bizonyosan leteszi a ház asztalára. Midőn tehát t. ház, mind 'a bifóságbk- nak, mind pedig a murticipiutrtok végl'é'ges
