Tiszavidék, 1870 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1870-04-11 / 15. szám

‘Rendezése a leüszöböm van,; midőn a törv. ja- I vasiatok eziránt részint már a ház asztalára vannak letéve, részint pedig legközelebb be fognak adatni: azt hiszem, hogy az opportünitas szempontjából is haszontalan, czél nélkül iz- j galmat^előidézni, a, kedélyeket; felizgatni!! kjunkaszünetet támasztani nem volna helyes, I akkor, midőn mind' 'a jiözigazgatás,found a törvénykezés foréh'érőnkéi időnkgyOTS,czél- ■ szerű és szabatos félhasználása az egyedüli óvszer, hogy halomról halomra növekedő re-; stantíáktol megszabadulhassunk. Ez volt (a* kormány álláspontja; és ha a kormány ezen nézetének helyessége iránt némi kételyek me­rülnének fel ,: miután ezen határozat ,az, or- -szággyülés mindkét házának egyetértésével- keletkezett, még akkor is ezen nézet ellené­ben a törvényhozás mindkét factóráuak ismét 1 egyetértő, ujább nyilatkozata szükségeltetnék arra, hogy. a kormány ezen érteimézését nfeg- /szuntethesse es más álláspontot élfogíálhas-' son. Azt hiszefh tehát t. ház, hogy ezen okók- ból a kormány németét a tárgyban a képvi- selőház egyetemlegesen támogatni fogja, -j Az országgyűlési bankbizottság. JTul haladná lapunk rendeltetését és irányát ha országos érdekű dolgokról akarnánk irni terjedelme­sebb értekezésekét. Azonban a közelebb Ülésezett országgyűlési bankbizóttmáhy tárgyalásait, s azok­nak alkalmával a nagy figyelmet és elismerést kel tett Horn Ede szakavatott véleményét egy. átalában el nem hallgathatjukhogy e tekintetben olvasó kö­zönségünk is némi tájékozást szerezhessen magának. , Horn Edé: kivánátos-e á valuta helyreállítása? Ezen pontra minden'szákértő egyhangúlag oda nyi­latkozott, 'hogy Iigen-is kívánatos. — De némelyek tagadják nnnak lehetőségét, még pedig két okból.— Az mondatik egy részről, -7- hogy azért nem lehet, . mivel ezáltal a béesi bank jogai sértetnek meg, más részről pedig az! hozatik fel, hogy ez gyakorlati ne­hézségek miatt lehetetlen, mivel ez által a kereske­delem1 mégzavartatnék i, és mivel nehéz is volna egy bank'alapítására Szükséges eszközöket feltalálni. Én sem az egyik sem 'a másik ellenvetést nem tartom oly igen font03nnk,leküzdhellennekpedig épén nem. A mi az elpöt illeti nem kell. arra, figyel meztel­nem, hogy a bank hónapok óta hallatja azon kivanr- ságát, hogy ismertessék el Magyarországon. A bank tehát elismeri, hogy Magyarországon nincs létjoga, 1 hanem csak lüretik. - A tömeg azonban, és ez alatt - az üzlet világ egy részét is értem, azt hiszi, hogy Magyarország emancipaliója általa bankjogai sértel- nének. Ez onnan jön, ;mivel a nagy közönség az osztrák és a magyarországi kényszer folyam közti különbséget nem látja■ rit. Olt a kéjiyszerfolyam min­denkit tŐrvéhyéSen kötelez; — olt mindenki''1 tartó-' • zik'elfogadni a bankjegyeket, ha mindjárt elis veszt, rajta 10—-l5°/0—et. Magyarországban azonban a kényszer folyam csak. annyiból áll , hogy mivel más pénz nincs, — mindenki kénytelen a bankjegyet el­fogadni,—De törvényes kényszerfolyam Magyar- országon oly Kevéssé' van , hogyha valaki' nékem béhkje^ybén1 akar fizetnién neki1 azt mondhatom,; hogy ezáltal' ö elvész tőlem 20°/u-et, és nekem ezüstben tartozik fizetni; ; -. jj II Nem akaróm ezen különbséget tovább fejteget­ni, nem akarok utalni a kényszer folyam , keletkézé-, sére, csak egyet fogok felhozni. Az 1862—ki bank- . acla, mely a bank jelenlegi állását szabályozza, egy szóval sem említi'meg Magyarországot. Az 1868.' november 14-diki ’okztíák1 totvény^mely szerint a banknak az államhoz való5 viszonyát rendezi j — szintén hallgat Magyarországról, noha akkor volt már magyarörszágnak törvényes képviselete. Ha le-. , hát,valaki,azt mondja, hogy azért nem lehe.t Ma- gyarországon bankot alapítani, mert ez által a bécsi bank jogai megsértetnek, akkor ez tökéletesen álaptalán. : Csák azt akarón! még hozzátenni, hogy nem- . csak jogsértés, de érdeksérlés sem forog fen, — meriha Magyarország, külön bankot, alapit, mely érczalapon nyugszik, akkor ez által az osztrák bank csak nyerhet, mert ezáUai az ö fiókjai,..— melyeket semmikép sem vélek szabad versenyből kizárandók- ’ nak!, — még jobb Üzletét'csinálnának: 11 Áttérek úiost mái" az öpportnnitás kérdésére, Hl Itt mindenek elölt azt keilt kérdeznünk: nincs-e na­gyobb kár mint haszon? Én bevallom fejj hogy cso­dálkozással követtem a sajtó ide vonatkozó vitáit, melyek egy kis állatból elefántot csinálnak: Már gyakran mondatott, hogy legnagyobb morális kára a despotismusnak és hosszas nyomásnak abban áll, bogy az emberek elvesztik a reményt a jobb iránt, így van a bankrendszerrel is. Annyira beleszoktunk a Jelenlegi agio rendszerbe, hogy senkinek sincs bá­torsága ezen 'nyűgöt lerázni. Én pedig úgy hiszem, hogy ez minden nagyobb nehézségek nélkül meglör- ténhelik. Tegyük, hogy vannak kapitálisták, kik összetesznek 20—40 millió frtot és bankot alapíta­nak. A bankjegyek természetesen minden pillanatban beválthatók. A bank forgalomba hozza jegyeit, s ■kinek van.azokhoz bizalma1, elfogadja azokat, és a bankjegyeknek' az első naptól kezdve, azon értéke lesz, — mely az ezüstnek van. A kormány azt mondja, nekem bizaimám van ezen bankhoz, én el­fogadom jegyeit pénztáraimnál. Ezen jegyek mellett természetesen az osztrák jegyek is forgalomba len­gének1., Mi fogna tehát történni ? Különbség képződ­nék. A magyarországiak teljes értékkel bírnának, az ausztriaiak pedig ágiéval forognának. Ha valaki üz­letet csinálna, azt mondaná, hogy aranyban vagy magyar bankjegyben kell megkapnom a pénzt, vagy ha akar, megelégednék osztrák jegyekkel. Én nem : latom át , miért ne lehelne ezfen kétféle bankjegy a forgalomban. I Csak egy nehézség van e tekintetben és ez az, hogy mikép fognak leljesitletni az eddigl kötélezett- ségek? Erre ugyan azt felelhetném, hogy olykép, mint Ausztriában történt 1858-ban, a midőn a va­luta helyreállittatott. Akkor az agio Visszament és azok, a kik bizonyos idővel az előtt kötelezettsége­ket válláltak, nagy veszteségeket szenvedlek. így történhetnék ez. Magyarországban s. De be kell val­lanom, hogy én ezen péndszabályt nem ajánlhatnám; hanem a dolgon átmeneti intézkedések által kívánnék segíteni. Megkellene t. i. határozni törvény- vényhozási utón, hogy a kik a valuta helyreállítása előtt vállaltak1 kötelezettségeket, azokat az előbbi jegyérték szerint teljesítik, és a jogosítottak kötele­sek ezt elfogadni. Ezen rendszabályt egy évre gon­dolnám kiterjesztendőnek, mivel a kereskedelmi üz­letek rendisen egy évnél/hosszabh időre nem szok­tak köttetni. .Azon szerződéseknél pedig, a melyek hosszabb időre költőitek , az agio különbözet az idővel kiégyerilittetik. Úgy hiszem, hogy ez átmenet nem vonna maga után nagyobb rázkódásokat. Némelyek azt mondják, hogy az által, ha az agiót megszüntetjük, veszteséget szenvedtünk, mi­vel most az agio mellett drágábban adjuk el termé­nyeinket. — Ezen felfogást egyátalában nem értem. Ha például, most valamit eladunk 120 forintért és később a valuta helyreállításával /ugyanazon dolgot 100 frlért kellene adnunk, akkor ezáltal nem veszí­tünk semmik1 Mert a mostani 120 frt rósz pénz, mely csak névleg több, mint a.későbbi teljes értékű 100 - ■ frt. Ezen körülmény tehát épen nem lehet ■ ok arra, hogy a valuta helyreállítása czélba ne Vétessék. De tovább megyek, .megengedem „ hogy van­nak nehézségek iá.‘ Ilyenek a 80 milliónyi bank1 adósság kérdése' és a 812 millió államjegy. A mi a 80 milliói illeti, errenézvo úgy hiszem —mindany- nyian megegyezünk abb'an, hogy ez adóság Magyar- országot nem kötelezi. Az 1867—diki kiegyezkedés­ben , azon terhek, a melyeket Magyarország átvál­lalt, szabatosan megvannak határozva; ott pedig ezen 80 millióról, még legtávolabb említés áihes. Annál nagyobb meglepetéssel olvastam ézön jelen­tésben, 'mélyet a nemzeti bank igazgatósága január 11 -kén‘1870. a közgyűlés .elé'terjesztett, hogy . Brestl, osztr,, pénzügy miniszter, egy, abankhoz in- . lézett átiratában oda nyilatkozik — .hogy ,,ezen a kiegyezkedések alkalmával későbbi egyezkedésre fénhagyott' államadósság iránt alkudozások folynak a magyar kormánnyal j' és hogy ezen alkudozások 1 befejezése iránt a magyarországgyülési bank efiquéte I nyilatkozata várandó be.‘* Ugv hiszem helyén volt ezen körülményt itt felhozni, mivel épen a t. bízott— j ság határozatától függ ezen kérdés eldöntése. De ha I felvesszük is, hogy Magyarország ezen 80 millió adósság.kérdését nem 'tekinti elintézésnek még ez esetben Sem szükséges ezen kérdést jelénleg meg­oldani, mivel ezen 80'millió forint csak 1876-ban fizetendő. Ha tehát a kérdés, úgy döntetnék el, hogy Magyarországnak ezen .adóssághoz hozzá kell járul­nia, még akkor penjjebet ezen akadály egy.piost alapítandó bankrendszerre nézve. Sokkal nehezebbúek tűnik fel azon kérdés, mely a 312 millió/álltflhjegyre' vonatkozik. Dp a kényszerfolyam Magyarországra nézve I sehol törvényben kimondva nincs'."' Az 1867! XVII. t. ez. elvállalja ugyan az állámjegyekérl a garantiát, de semmikép nem mondja ki Magyarországra ázok-v nak kényszerfolyamát. Az 1867, XH, t. ■ ez,: 53, és 54. szakasza pedig nyillan kimondja, hogy bennün­ket az államadósság jogilag nem illet, és hogy csak méltányossági Szempontból vállaljuk el annak egy részét azért, nehogy Ausztria népei a terheli alatt.... de a bankjegyeknek kónyszerfolyamáról semmit sem állapit meg; miután pedig a törvény egyenesen til­takozik minden további teher ellen, önként követke­zik, hogy az elvállalt kötelezettséget nein lehet még a íbankjegyek" kényszerfolyamának elismerésére sem kiterjeszteni. A mostani államjegyek forgalma nem akadá­lyozna tehát bennünket egy önálló inagyarbanknak fölállításában. E jegyek tovább is forgalomban, maradhatná­nak , én a szabad versenyt e részben ts lehetőnek tartom, mindamellett elismerem, bogy sokkal czel- szerübb lenne az osztrák áliamjegyeket Magyaror­szágban forgalomból kivonni; és ez nem is lenne oly nehéz. Az 1867. 12. t. ez. ugyanis jogot ad Ma­gyarországnak, hoay a lebegő államadósságok reája eső részét a többitől elkülönítse és lörléssze. E sze­rint jogában áll Magyarországnak azt mondani: n 300 millió adósságból, elvállaljuk a reánk eső 100 millióra a specialis garantiát; és arról gondoskodunk, kogy az illető államjegyek vagy amorlisáltassanak, vagy teljes értékre emeltessenek. Ezután iparkodnia kellene arról gondoskodni, hogy az államjegyek bevonassanak. A mi két mó­don történhetnék; vagy egy társulat alakulna fmert azon ' tirak, kik' müveimet' olvasták, tudják, hógy én ellenzem az .,állambánkol,4t) és ekkor ezen társulat vállalná magára az ájlamjegyek bevonását; — vagy pedig egy közös kölcsönt vennénk lel az osztrákokkal azon czélból1, — hogy úgy ők, mint mi bevonhassuk az államjegyeket. Ezen kölcsön Magyarországnak éven kint 5 — 6 milliójába kerlllne, kamattal amorlisalióval. Ez nem lenne teher az országra nézve. Mert eltekintve az erkölcsi haszontól, mely reánk háramoka, és'elte- kinlve a'tói., hogy Ausztria pénzviszonyainak ek- kénli javulása által mi is nyernénk, közvetlen hasz­nunk is lenne; a mennyiben jelenleg évenkint egy­részt 11 millió forintot és másrészt 1.100,000 frtot, összesen tehát miulegy 12 millió forlot kell ezüst­ben küldeni Bécsbe. Hogy ezt lehessük, jelenleg 20°/#-es agiot és igy összesen 14—15 milliót kell fizetnünk. Vegyük már most azon esetét, hogy pén­zünk értéke megjavult, ezáltal évenként 2—3 mil­liót megtakarítunk. Továbbá a vasúti czélokra fölvett kölcsön ka­matait is ez ezüstben keil fizetnünk. Ez pedig éven­ként körUlbelöl 1 millióval emelkedik, és két év múlva 3 millióra fog rúgni. Menjünk tovább. Meny­nyit veszítünk a posta és távírdái forgalomnál, a mennyiben a külföldré küldött sürgönyök és levele­kért, Vagy ezüstöt' vagy agiot tartozunk fizetni. Ex is úgy két millióra rúg. Mindezeknél fogva kereske­delmi számítás szerint,iS; 5 — 6 millió forintra fel­megy azon nyereség, mely a valuta helyreállításá­ból közvetlenül ered, tehát eltekintve a közvetett nyereségtől. Úgy, hogy a valuta helyreállítással járó terhek (kamatok slb.) már a közvetlen nyereség1 ál­tal is fedezve lennének. Látjuk tehát, hogy az állam a valuta helyreállításával*minden tekintetben csak nyerhet. Még egy pontot keli megérintenem. Hol vegyük a pénzt ? - Azt felelhetném, hogy 0 kérdésre vála­szolni nein a kihallgatott szakértő feladata. Ez a pénzügyi1 férfiakra tartózik.' Mindamellett a nélkül, hogy a kivitel'részletéibe bocsátkoznám, felhívom a tisztelt bizottságot, fogjanak szavamnál, hogyha n magyar nemzeti bank létedül, éh késznek;nyilatko­zom négy bét alatta szükséges arany és ezüstöt be­szerezni. Hozzáteszem, hogy nem Üres szót mondok. Most már eleve értesültem, hogy ez kivihető éá nem boszorkányság. Meg néhány lehető ellenvetésre kell felelném. Felhozták az önálló 1 bank felállttá3» ellen az ezzel járó megrázkódtatásokat. E bajon— .a mint már előadtam — két ulqn kellené segíteni, vagy qly módon, hogy az osztrák bankjegyeket tovább is forgalomban hagynék akép, hogy azokat mindenki tetszés szerint elfogadhassa,.vagy pedig oly módún, hogy az átmeneti stádiumban az adós és hitelező kö­zött bizonyos határidő állapíttatnék meg a fizetések miképi teljesítésére. Vegyes hírek.-7 ßizalomteljesjjn kérünk kegyes elnézést, ha la­punk egy, két száma rendesen nem jelennék meg, ennek ókn azon kürttlméWyhftl'magyarázható ki, mivel a szer­kesztőség: lakását f. hó 6-án tette Nyíregyházáról Nagy Káliéba. Ezen kérelmünkkel összefüggőkig ismét felhívjuk munkatársainkat, levelezőinket, szóval mindazokat, a kik a lap,szel)ei!|j, részét érdekőjeg óhajtanak velünk közle­kedni: miszerint bérnientellen leveleiket, ezután .Nagy- Kállóha méltóztassanak a szerkesztőséghez küldeni. '. 1— Szubolcsmegye bizottmányt 'ülését f. 1(6 5-ik és több napjain tartotta, a fontos tárgyakról melyek előkcrUi- I lek jövő számunkban fogunk szóláni.

Next

/
Thumbnails
Contents