Tiszavidék, 1870 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1870-03-28 / 13. szám
VI évfolyam. 13. szám. Hétfő, mártius 28. 1870. Szerkesztői iroda: NYÍREGYHÁZÁN, Egyház-utcza 170. sz. a. Kiadó hivatal ifj. Csáthy Károly könyvkereskedéseiben Dabreczen és Nyíregyháza. Nyílt tér alatt miuden három lusáhos garmondsor 25 kr. és 30 kr. bétyugdij. Bérmeatetlen levelek el nem fogadtatnak. Vegyes tartalmú hetilap. Előfizetési dij: Kiadóhivatalban egész évre. 5.50 Házhoz vagy postán küldve 6.— Félévre . ... . . . 3.'— Évuegyedre....................1.50 Hirdetések dija : minden 5 hasábos pt*lil sor;egyszeri iglá- tósánál 5, többszörinél 4, — bélyegdij 30 kr. Előfizethetni Nyíregyházán és Debreczenben ifj. Csáthy Károly könyvkereskedéseiben, Pesten Grill Károly in. k. udvari könyvárusnál S.-A.-Ujhelyben Löwy A. könyvkereskedésében, Bereghszászban Csauder Mórnál, hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. Előfizetési felhivás! Évnegyedes előfizetőinket tisztelettel kérjük előfizetéseik megújítására, nem különben mindazokat, kik lapunkat elfogadták, s még elő nem fizettek, a lapunk homlokán kitett dijak beküldésére. Akiadóhivatal. A felső-szabolcsi tiszaszabályozási társulat közgyűlése. Megyénk területén nincs égetőbb kérdés, mélynek megoldása oly odázhatlan szükséggé vált volna, mint a tiszaszabályozás. E rakonczátlan folyam, melynek ármagassága azon mértékben láttatik emelkedni, a mely mértékben emelkednek korlátozó gátfalai, évenként kiesebb nagyobb területeket foglal el; s bár mar ezideig temérdek mennyiségű viz vezettetett vissza a mederbe: mégis több községek vannak, melyeknek határait sik tenger borítja, s kevés remény mutatkozik arra, hogy ezen elborított árterek legnagyobb része ez évben használható legyen. Föltéve hogy a lehető viz mennyiség visszavezettelik, még akkor is oly terjedelmű mocsárok és halastavak maradnak fenn, melyek egyátalában nem fogják fedezhetni a szabályozási tetemes költségeket. Hogy tehát az ártéri birtokok kellőleg biztosíttathassanak,nem elegendő egyedül a szabályozási gátfalak czélszerü felépítése, de együttlegesen a nyíri vizek csatornázás általi elvezetése is a halasztást nem tűrő feladatok közzé tartozik. Ezen két feladat mikénti megoldása feletti tanácskozás végett tartotta közelebb márcz. 20-kán a felső szabolcsi tiszaszabályozási • társulat közgyűlését Nyíregyházán, Lónyay Menyhért p. u. miniszter ö nméltósága elnöklete alatt. Az érdekeltség, a beállott fagyasztó széllel dühöngő rósz idő daczára nagy számban volt képviselve, s a tárgy fontosságához illő komolysággal szólott a kérdéshez. Voltak kik a tervezett uj és nagyobbsze- . rü töltés építését czéltalannak lenni állitván, egyrészről az áradások legfőbb okának a Szamosnak, ujmeder általi elvezetését, másrészről a Tiszának ott fent mármarosbani szabályozását indítványozták: de a mely indítványok létesithetésének, részint kivihetetlenségét, részint óriási költekezéseket igénylő voltát, oly megnyerő humorral mutatta ki elnök ur ő nagyméltósága, hogy az érdekeltség egy- . hangulag fogadta el az uj töltés és a nyíri vizek csatornázásának eszméjét. Arról minden a helyzetet ismerő megvan győződve, miszerint az eddigi óriási munkálatok czéltalansága a volt absolut kormány fonák intézkedéseinek tulajdonítható, beis- 3nert0;ezt a nemzet maga is, s azért szavazott meg.az országgyűlésből4,000 forint segélyt egy uj töltés építésére. A mijazujtöltést illeti, ez a minden eddigi viz magasságokat túlhaladó 1867. magasságon felül 1 '/2 lábnyira lesz építendő, két öl széles koronával; hogy rajta szekerek is közlekedhessenek, e mellett a töltés térfogatának megfelelő terjedelmű padkával láttatik el mely már csak azon óknál fogva is czélszerü hogy a netalán történhető kitörések alkalmával, ezen padkáktól aszakadás betöltésére megkivántató földmennyiség azonnal költsön vétethessék; — a mennyiben a tapasztalás megtanította az illetőket, hogy több Ízben összedugott kézzel voltak kénytelenek nézni a kiszakított réseken át rohanó ártombolását, azon egyszerű okból, mert a szakadások betöltéséhez szükséges földdel az ár miatt nem rendelkezhettek és sokszor fél vagy épen egy egész mértföldről kellett azt nagy fáradsággal szállítani. Az uj nagy szerű mü létesítésére nem lévén elegendő az országgyűlés által megszavazott bár tekintélyes öszveg, előállott azon kérdés, hogy a többi költségek mikép lennének fe- dezeudők. Szögyény Emil társulati igazgató egy alapos és széles szakismerete fektetett javaslatot terjesztett be e tárgyra vonatkozólag, melyben indokolva kimutatta, bogy a kettős czél, t. i. mind a nagytöltés kiépítése, mind a nyiri vizek csatornázás általi levezetésének együttleges létesítése csak úgy leend eszközölhető, ha minden ártéri hold után két év alatt, két köb öl föld töltése vállaltatik el. A választmány mely e javaslatot a gyűlést megelőzőleg tárgyalta, egy év alatt, és csak egy köböl föld kihordását ajánlotta elfogadás végett. De mivel ez utóbbi esetben a csatornázási munkálatok együttleges vezetése eszközölhető nem lett volna, ennek szükségességéről pedig az érdekeltségi tagok, különösen Batta Ignácz gégényi közbirtokos előterjesztése nyomán a választmány is meggyőződvén, az igazgató ur javaslata egyhangúlag elfogadtatott, annyival is inkább, mert ezen esetben legtöbb érdekelt községek, saját határaikban, és oly időközben szolgáltathaták le munkatartozásaikat, midőn gazdálkodási teendőik által nem lesznek elfoglalva. Megjegyeztetvén, hogy a teljesítendő munkálatok nem ingyen fognak végeztetni, a mennyiben minden köb öl föld után mérsékelt dijat fognak kapni, a tartozásaikat természetben ledolgozok, ha jól emlékszünk 40 krt, inig azok a kik pénzül óhajtják megváltani kötelezettségeiket, köbölenként 60 krtfizetendenek, azon okból, hogy a válalkozás utjánni mun- kadijtöbbletek fedezhetők legyenek. Az átmetszési munkálatok szintén egy idejüleg fognak létesitettni. A töltések építésére a közlekedési rninis- terium által pályázat utján eszközlendő tervek megítélése és megbirálására, küldöttségi tagokul az elnökség és igazgató mellé, Gencsy Ferencz és Ibrányi Zsigmond urak választattak meg. Kállay Ákos ur, ki ez alkalommal tartott szakértő beszédében az ügy iránti nagy érdekletségéről tett bizonyságot: az elnökség ajánlata folytán, egyhangúlag felvétetett a választmányba. A kegyeletességnek is szép példáját adta a társulat az által, hogy elbetegesedett szertárnokának, ki kötelességét tovább is teljesíteni immár képtelen, jutalmazásul eddigi lelkiismeretes 26 évi fáradozásaiért, két évi fizetését öszvesen 1000 irtot szavazott meg; mely tény inig egy részről jutalom a múltra más részrőljbuzditás a jövőre. Ezekben foglalható össze röviden á 'közgyűlés eredménye. Nagy áldozatot kell hozni itt újólag az egyes birtokosoknak, de semmi áldozat nem lehet eléggé nagy, ha általa a czél elérése biztositva van.Mostkelle megragadni az alkalmat, midőn az ország az ügyet magáévá tette, s oly szép öszveggel járult a nagy mű létesítéséhez, és mi reméljük, hogy az országos és vidéki érdekek az ország és vidék egyesített erejével a közel jövőben czélszerü és végleges megoldást nyerendenek,s egy nagy termékeny terület lesz biztositva a szorgalom számára, s egy egész vidék megmentve a veszélytől és nyomortól. □ A gyapjukészletek bizományi clárusitásáról. A hazai gazdászat terén, inégcsak a közéi múltban is egyik legjövedelmezőbb gazdászali ágnak tartatott a gyapjulermelés Nem akarunk ez alkalommal a gyapjuter- melésuek, kivált vidékünkön szemmel látható hanyatlására közreműködő okok taglalásába bocsátkozni: csupán annak egyik fölényezöjére akarjuk e lapok olvasó közönségét figyelmeztetni, a mi nem egyébli mint a piac* hiánya. A nagyobb gazdaságoknál, hol a vagyonosabb birtokosok nincsenek arra szorulva, hogy gyapjukészleteiket minden évben, bármily kínálkozó potomáron értékesítsék s képesek bevárni az alkalmas pillanatot, midőn az eláru- sitast előnyösen eszközölhetik: nem érezhető oly nagy mértékben a piaez nélkülözése: de az aprói h mennyiségben termelükrenézve valóságos csapás ez,mert kénytelenek a nyerészkedő üzérekkel tenni magukat érülközésbe, s napi szükségeik fedezhetése miatt, némi előleg reményében, már jó előre elárusítják, és pedig elárusítják az évi árfolyam megállapodása előtt a legolcsóbb áron gyapjukészleteiket;— s egyedül ennek tulajdonítható azon elviláz- h,illan körülmény, hogy ugyan azon vidéken, ugyanazon minőségű gyapjúk, a legkülönbözőbb árakon vásároltatnak meg. Az ipar és kereskedelem érdekében, más országok példáját követve, itt volna már annak az ideje, hogy ezen nevezetes gazdászali ág vétetnék ki az üzérek egyedáru- sága alól.De kérdés, miként volna ez eszközölhető? Felelet: a termelők bízom á n y i egyesülése álfáit A „közgazdászán heti lap* 9-dilt számában, egy a siléziai juhlenyészlök és a boroszlói gazdasági egylet indítványa folytán alakult bizottsággal ismertet meg Lenünket, melynek czélja, alkalmat nyújtani, a gyapjak bizományi elárusilása eszközlésére egy kereskedő ezég aegidje alatt1 a boroszlói Vásáron, a gyapjúnak a vásárt megelőző napokbani áladása állal. Gazdálkodó közönségünk érdekéi véljük előmozdítani, ha ama feltételeket megismertetjük, melyek szerint nevezett bizottság gyapjút darusításra, illetőleg raktárba vételére kész elvállalni. E feltételek következők: 1) A bejelentés márczius i-ig történik. 2) A gyapjú lerakására alkalmas helyiségekről, tűzkár elleni biztosításról, valamint a gyapjúnak biztos és ismert alkuszok általi elárusilásáról a bizottság gondoskodik ; mindenesetre azonban szabadságában áll a tulajdonosoknak az árra, vagy más az elárusitásra vonalközé kívánságaikat kijelenteni, melyekre a biztijtság kellő tekintettel fog lenni. 3) A bizottság magát összeköttetésbe telte, p siléziai gazdasági bankkal, hogy netaláni köMspnöket eszközöljön’ ki, a neki átadott gyapjúkra, és azon’ helyzetben van hogy ilyen kölcsön, a gyapjúnak hiteles alkuszok által becsült értékének % erejéig vehető fel.
