Tiszavidék, 1870 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1870-02-07 / 6. szám

Hétfő, február 7. 1870 IV évfolyam. Szerkesztői iroda: NYÍREGYHÁZÁN, lágyhkz-utcza 170. ÍR, »• Hladó hivatal ifj, G s á t h y Károly könyvkereskedéseiben Debreozen és Nyíregyháza. Bermentetlen levelek el nem fo­gadtatnak. 6. szám. Vegyes tartalmú hetilap. Nyíl! tér iilaü minden három Imsnlios «•iti'inoiidsor 25 kr. és 30 kr. bélyegdíj. Előfizetési dij: Kiadóhivatalban egész évre 5.50 Házhoz vagy postán It üld ve 6.— Félévre .............................3.— É vnegyedre.......................1.50 H irdetések dija : minden 5 ha­sábos petit sor egyszeri igla­tú s á u ú 1 5, többszörinél 4, — bélyegdij 30 kr. Előfizethetni Nyíregyházán és Debreczenben ifj. Csáthy Károly könyvkereskedéseiben, Pesten Grill Károly ni. k. udvari könyvárusnál, S -A.-Ujhelyben Löwy A. könyvkereskedésében,- Bereghszászban Csauder Mórnál, hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. A 8zinügyről­Nyíregyháza, febr. 8. 1870. (Gy.) Midőn lapunk f.é. 2-dik számában a szinügyre vonatkozólag az állandó színház eszméje megpenditéséről szólottunk, s kitar­tásra hívtuk fel az ügy lelkes bajnokait : fi­gyelemmel kísérvén az ügy fejlődését, nehe­zen vártuk a műkedvelő társulat elnöksége által febr. 2-kára összehívott műkedvelői köz­gyűlés eredményét, azon reményben lévén, hogy ezen alkalommal az állandó szinház épí­tésének eszméje nevezetes lendületet fog nyerni. Várakozásunkban nem csalatkoztunk egészen; de teljesen ki sem elégittettünk. A közgyűlésnek következő nevezetesebb tárgyai voltak : Az elnökség bejelenti a Suták-Reguliféle hagyatékot, mely 106 frt. s nehány krban ke­zeibe adatott s melyet ő a takarékpénztárba letéteményezett, felmutatván egyszersmind az e tárgyra vonatkozó okmányokat, s intéz­kedésre szólitván fel a jelen levő tagokat : mire elhatároztatott, ezen takarékpénztári könyvnek, mint színházi alaptőkének, a vá­rosházánál! letéteményezése. A volt péuztárnok K. ur számadásai az elnökség által beterjesztetvén, azokban 23 frt. 20 kr. pénztári maradvány mutatkozott, mely takarékpénztárba tétetett, — mely ösz- veg a kilátásba helyezett műkedvelői előadá­sok alkalmára, a díszletek javítására s más szükségletek beszerzésére fordittatni határoz- tatott. Dómján Sámuel társulati elnök állásáról lemondván, köz egyetértéssel újból megvá­lasztatott. Teljes reményünk van, hogy a köz­ügyek iránt oly kitartó buzgósággal és érde­keltséggel biró férfiú, egész tevékenységét fel- haszmílandja arra, hogy a megyénkben áta- lánosan annyira elhanyagolt szinügynek fel­karolása és előbb vitele által, a közönség óhaj­tásának megfelelendő s nevét emlékezetessé teendi a nyíregyházai szinügy történetében. A volt pénztárnok állomásáról végkép leköszönvén, helyette ifjú Török Péter válasz­tatott meg, kinek szintén közösen elismert lelkiismeretes buzgalma reménylenünk enge­di, hogy kezelése alatt, a társulat anyagi ügyei nevezetes lendületet nyerendenek. Ekként a számadások megvizsgálása és a tisztujitás véget érvén, tanácskozási tárgyul felvétetett a szinügy, mely iránt a jelenlevő tagok között a legnagyobb érdekeltség mu­tatkozott, a miből következtetve kilátásunk lehet, hogy ezen eddigelő bűnös mulasztással elhanyagolt nemzeti ügy, lassanként oly elő­térbe jutand, hol a nagy közönség részvétével és áldozatkészségével találkozván, létesítése sebes léptekkel fog előhaladni. — E téren a kezdeményezés nem csupán az alapul nyert csekély összeggel indíttatott meg, de neveze­tes lendületet nyerni igyekszik az ügy, a mű­kedvelő társulat azon nevezetes határozata által, melyszerint az e tárgyba kiküldött vá­rosi tanácsi bizottmányba, együttleges műkö­dés tekintetéből, az egylet részéről tagokul kiküldettek : Jurányi Hugó, Hencs László és Palánszky Sámuel. Es most a szinügynek városunkbani jö­vője ezen tanácskozmány tagjainak kezébe van letéve, ők kivatvák egy színházi tervja­vaslat készítésére, ők hivatvák arra, hogy mi­után a városi sok oldalról igénybe vett pénz­tár ez idő szerint nincs oly állapotban, hogy a szinügyre bármi áldozatot is hozhasson, ■— kijelölni a forrásokat, felkutatni az eszközö­ket, melyek e téren igénybe vehetők, hogy midőn a város maga is az áldozok sorába léphet: akkorra már legyen összegyűjtve egy olyan alap, mely elég tekintélyes legyen ar­ra, hogy hazánk ezen egyik nevezetes városa, magához méltó szinház építésére gondol­hasson. Nem akarunk e tanácskozmánynak taná­csot adni, de sajnos példákon okulva, midőn látjuk, hogy igen sok küldöttségek a legha­nyagabb módon járnak el küldetéseikben, és sokszor a legsürgősebb ügyeket évekig rin­gatják a semmit nem tevés kárhozatos böl­csőjében : mi csak azon óhajtásunknak adunk e sorokban kifejezést, hogy ezen szinügyi ta- nácskozmany, megértve a kor hangosan ki­áltó szavát, legyen serény, működjék kitartó­an, tevékenyen és az ügyet elaludni ne en­gedje, mi hogy nem is fog történni, nemcsak reményijük, de biztosan hisszük. A szinügy nem egyes városé, hanem egész vidékeké, sőt az egész nemzeté. Ha a haza szivében Pesten levő szinház a nemze­té s országos érdekű, miért ne lehetne egy nyíregyházai szinház megyei érdekű? — E város a megye központján lévén, kereske­delme által nevezetes összeköttetésben van, mily élvezetes és vonzó lenne a vidéki kö­zönségre nézve is, ha városunkban a ronda és minden bírálaton alól levő vendéglők he­lyett egy diszes színházban, kedélyesen tölt­hetné el estvéit. Ugyanazért, de azon oknál fogva is, mert a műkedvelő társulat közgyű­lésén nem lehettek jelen mindazok, kik a szinügy által érdekelve vannak: óhajtandó volna ha az elnökség által egy érdekelttségi nagyobbszerü értekezlet hivatnék össze, hogy a tárgy átalánosságban vitathatnék meg! Na­gyobb körben karoltatván fel az ügy, talán nem kellene egyedül saját erőnkre támasz­kodni ! A mükedvellő társulati közgyűlésen fel­merült még azon igen czélszerünek mutatko­zó eszme: hogy addig is mig a színházi tőke oda neveltednek, hogy állandó szinház épí­téséről lehetne gondoskodni, jó lenne egy nyári szilikor (arena) létesítése, mire azonnal akadt is vállalkozó, a ki 1200 - 1300 forint befektetését megígérte azon esetre, ha vala­mely vidéki színtársulat igazgatósága garan- tirozná, hogy a nyári saison alatt 30 40 előadást rendezend. Mely ajánlatot a vidéki szinigazgatók fi­gyelmébe ajánlani kötelességünknek tartjuk. Merült fel egy másik terv is, mely sze­rint egy ideiglenes szinház építtetnék, mint Debreczenben a Reszler féle volt. Ezen esz­ménél is azon óhajtás nyert kifejezést, hogy vajha a vidéki színigazgatók is felkarolván az eszmét, tervjavaslattal és tanácsaikkal közre­működni sietnének, Nyíregyházának van szín­házi közönsége elég nagy és fényes, és hogy raiudenik színtársulat nem részesül még is pártfogásban, ennek oka egyszerűen a helyi­ség nem létében és sokszor a vándor társu­latok gyarlóságaiban keresendő és található fel. Ha van diszes szinház, van jó társulat, van közönség is! Még csak egyet akarunk mondani. Mint a hazában csaknem mindenütt, úgy városunkban is a politikai párttusák két tá­borra választották a polgárokat, és e pártos­kodás mai nap sem szűnt meg. Betolakodik ez a városi tanácsterembe, az egyházi gyű­lésekbe, a családi körbe, és mindenhová! Es e pártoskodás útjába áll, a legüdvösebb in­tézmények létesítésének. Uraim! utasítsuk vissza a pártos szellemet, a közügy érdeké­ben kérem önöket! Emelkedjünk fel a politi­kai érettség és szabadság azon fokára mely az ellenvéleményt eltűri és nem üldözi. Ha valamely ügy, úgy bizonyára a szin­ügy az, mely egyetértést követel tőlünk. Rak­juk le a visszavonás átkos fegyvereit, és ki­békült kebellel járuljunk Thalia oltárához, melyet felépíteni csak kiengesztelődött keblek egyetértő áldozatkészségével lehet. Viribus u »i t i s! Egy elkésett helyreigazítás. A „Tiszavidék“ 1869-dik évi 47-dik számában □ jegy alatt az mondatik, hogy a f.-szabolcsi helv. hitv. e. megye nov. 9-dik s több napjain Nviregygázán tartott kép­viseleti közgyűlésen a tiszántúli egyházkerületnek az újon­nan alkotott iskolai törvénynyel szemben hozott határoza­ta tárgyalása alkalmával „a superintendentia megrovása ! inditványoztatott, mely indítvány azonban elesett.'1 Alant- irott, ki ezen egyházmegyei gyűlésen szinte jelen volt s a tanácskozásokat figyelemmel kisérte, e közleményt téves­nek állítja, amennyiben nem az képezte a vita tárgyát, valljon megrovassék-e a superintendentia vagy nem: mint­hogy a megrovás nem is inditványoztatott; — hanem az, valljon az érintett egyházkerületi határozat tárgyalás alá vehető-e vagy nem. Többen voltak a szónokok közt, kik azt tárgyalás alá sem vehetőnek, hanem csak egysze­rűen eltogadandónak s teljesitendőnek álliták, de volt olyan szónok is, ki érveket hozott tél a szabad tárgyalhatásra , s e vita után hozatott az egyházmegyei határozat. — Hogy az egyházkerület megrovása inditványoztatott volna, — arról mitsem tudok.*) Nemes B é n j á m i n e. m. főjegyző. Az állatgyógyászat köréből.4) i. A h a v i vakság. A lovaknál időszakos gyuladás következtében elő szokott fordulni bizonyos szembaj, mely a szem belsejében ! az edény és szivárvány Jiártyában fészkel, e betegség havi vakság név alatt ismeretes. Okok : a mi az előidéző okokat illeti, ezek többnyire az állat használtatása aránytalanságában keresendők, lehet az istállóban kifejlett csípős gőz, szemkápráztató vi­lágosság, meghütés, tulterheltetés, a mi e szembetegség­nél igen káros behatással van. **) Kern volt discussio Inrgya nz nz indítvány ; do hogy egy szónok által erősen haogsnlyoztalott, —■ ennek magunk is fültanul voltunk. Szerk. ") Hasonló tartalmú közléseknek mindenkor szívesen enge­dünk tért. Szerit.

Next

/
Thumbnails
Contents