Tiszavidék, 1870 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1870-02-07 / 6. szám
Hétfő, február 7. 1870 IV évfolyam. Szerkesztői iroda: NYÍREGYHÁZÁN, lágyhkz-utcza 170. ÍR, »• Hladó hivatal ifj, G s á t h y Károly könyvkereskedéseiben Debreozen és Nyíregyháza. Bermentetlen levelek el nem fogadtatnak. 6. szám. Vegyes tartalmú hetilap. Nyíl! tér iilaü minden három Imsnlios «•iti'inoiidsor 25 kr. és 30 kr. bélyegdíj. Előfizetési dij: Kiadóhivatalban egész évre 5.50 Házhoz vagy postán It üld ve 6.— Félévre .............................3.— É vnegyedre.......................1.50 H irdetések dija : minden 5 hasábos petit sor egyszeri iglatú s á u ú 1 5, többszörinél 4, — bélyegdij 30 kr. Előfizethetni Nyíregyházán és Debreczenben ifj. Csáthy Károly könyvkereskedéseiben, Pesten Grill Károly ni. k. udvari könyvárusnál, S -A.-Ujhelyben Löwy A. könyvkereskedésében,- Bereghszászban Csauder Mórnál, hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. A 8zinügyrőlNyíregyháza, febr. 8. 1870. (Gy.) Midőn lapunk f.é. 2-dik számában a szinügyre vonatkozólag az állandó színház eszméje megpenditéséről szólottunk, s kitartásra hívtuk fel az ügy lelkes bajnokait : figyelemmel kísérvén az ügy fejlődését, nehezen vártuk a műkedvelő társulat elnöksége által febr. 2-kára összehívott műkedvelői közgyűlés eredményét, azon reményben lévén, hogy ezen alkalommal az állandó szinház építésének eszméje nevezetes lendületet fog nyerni. Várakozásunkban nem csalatkoztunk egészen; de teljesen ki sem elégittettünk. A közgyűlésnek következő nevezetesebb tárgyai voltak : Az elnökség bejelenti a Suták-Reguliféle hagyatékot, mely 106 frt. s nehány krban kezeibe adatott s melyet ő a takarékpénztárba letéteményezett, felmutatván egyszersmind az e tárgyra vonatkozó okmányokat, s intézkedésre szólitván fel a jelen levő tagokat : mire elhatároztatott, ezen takarékpénztári könyvnek, mint színházi alaptőkének, a városházánál! letéteményezése. A volt péuztárnok K. ur számadásai az elnökség által beterjesztetvén, azokban 23 frt. 20 kr. pénztári maradvány mutatkozott, mely takarékpénztárba tétetett, — mely ösz- veg a kilátásba helyezett műkedvelői előadások alkalmára, a díszletek javítására s más szükségletek beszerzésére fordittatni határoz- tatott. Dómján Sámuel társulati elnök állásáról lemondván, köz egyetértéssel újból megválasztatott. Teljes reményünk van, hogy a közügyek iránt oly kitartó buzgósággal és érdekeltséggel biró férfiú, egész tevékenységét fel- haszmílandja arra, hogy a megyénkben áta- lánosan annyira elhanyagolt szinügynek felkarolása és előbb vitele által, a közönség óhajtásának megfelelendő s nevét emlékezetessé teendi a nyíregyházai szinügy történetében. A volt pénztárnok állomásáról végkép leköszönvén, helyette ifjú Török Péter választatott meg, kinek szintén közösen elismert lelkiismeretes buzgalma reménylenünk engedi, hogy kezelése alatt, a társulat anyagi ügyei nevezetes lendületet nyerendenek. Ekként a számadások megvizsgálása és a tisztujitás véget érvén, tanácskozási tárgyul felvétetett a szinügy, mely iránt a jelenlevő tagok között a legnagyobb érdekeltség mutatkozott, a miből következtetve kilátásunk lehet, hogy ezen eddigelő bűnös mulasztással elhanyagolt nemzeti ügy, lassanként oly előtérbe jutand, hol a nagy közönség részvétével és áldozatkészségével találkozván, létesítése sebes léptekkel fog előhaladni. — E téren a kezdeményezés nem csupán az alapul nyert csekély összeggel indíttatott meg, de nevezetes lendületet nyerni igyekszik az ügy, a műkedvelő társulat azon nevezetes határozata által, melyszerint az e tárgyba kiküldött városi tanácsi bizottmányba, együttleges működés tekintetéből, az egylet részéről tagokul kiküldettek : Jurányi Hugó, Hencs László és Palánszky Sámuel. Es most a szinügynek városunkbani jövője ezen tanácskozmány tagjainak kezébe van letéve, ők kivatvák egy színházi tervjavaslat készítésére, ők hivatvák arra, hogy miután a városi sok oldalról igénybe vett pénztár ez idő szerint nincs oly állapotban, hogy a szinügyre bármi áldozatot is hozhasson, ■— kijelölni a forrásokat, felkutatni az eszközöket, melyek e téren igénybe vehetők, hogy midőn a város maga is az áldozok sorába léphet: akkorra már legyen összegyűjtve egy olyan alap, mely elég tekintélyes legyen arra, hogy hazánk ezen egyik nevezetes városa, magához méltó szinház építésére gondolhasson. Nem akarunk e tanácskozmánynak tanácsot adni, de sajnos példákon okulva, midőn látjuk, hogy igen sok küldöttségek a leghanyagabb módon járnak el küldetéseikben, és sokszor a legsürgősebb ügyeket évekig ringatják a semmit nem tevés kárhozatos bölcsőjében : mi csak azon óhajtásunknak adunk e sorokban kifejezést, hogy ezen szinügyi ta- nácskozmany, megértve a kor hangosan kiáltó szavát, legyen serény, működjék kitartóan, tevékenyen és az ügyet elaludni ne engedje, mi hogy nem is fog történni, nemcsak reményijük, de biztosan hisszük. A szinügy nem egyes városé, hanem egész vidékeké, sőt az egész nemzeté. Ha a haza szivében Pesten levő szinház a nemzeté s országos érdekű, miért ne lehetne egy nyíregyházai szinház megyei érdekű? — E város a megye központján lévén, kereskedelme által nevezetes összeköttetésben van, mily élvezetes és vonzó lenne a vidéki közönségre nézve is, ha városunkban a ronda és minden bírálaton alól levő vendéglők helyett egy diszes színházban, kedélyesen tölthetné el estvéit. Ugyanazért, de azon oknál fogva is, mert a műkedvelő társulat közgyűlésén nem lehettek jelen mindazok, kik a szinügy által érdekelve vannak: óhajtandó volna ha az elnökség által egy érdekelttségi nagyobbszerü értekezlet hivatnék össze, hogy a tárgy átalánosságban vitathatnék meg! Nagyobb körben karoltatván fel az ügy, talán nem kellene egyedül saját erőnkre támaszkodni ! A mükedvellő társulati közgyűlésen felmerült még azon igen czélszerünek mutatkozó eszme: hogy addig is mig a színházi tőke oda neveltednek, hogy állandó szinház építéséről lehetne gondoskodni, jó lenne egy nyári szilikor (arena) létesítése, mire azonnal akadt is vállalkozó, a ki 1200 - 1300 forint befektetését megígérte azon esetre, ha valamely vidéki színtársulat igazgatósága garan- tirozná, hogy a nyári saison alatt 30 40 előadást rendezend. Mely ajánlatot a vidéki szinigazgatók figyelmébe ajánlani kötelességünknek tartjuk. Merült fel egy másik terv is, mely szerint egy ideiglenes szinház építtetnék, mint Debreczenben a Reszler féle volt. Ezen eszménél is azon óhajtás nyert kifejezést, hogy vajha a vidéki színigazgatók is felkarolván az eszmét, tervjavaslattal és tanácsaikkal közreműködni sietnének, Nyíregyházának van színházi közönsége elég nagy és fényes, és hogy raiudenik színtársulat nem részesül még is pártfogásban, ennek oka egyszerűen a helyiség nem létében és sokszor a vándor társulatok gyarlóságaiban keresendő és található fel. Ha van diszes szinház, van jó társulat, van közönség is! Még csak egyet akarunk mondani. Mint a hazában csaknem mindenütt, úgy városunkban is a politikai párttusák két táborra választották a polgárokat, és e pártoskodás mai nap sem szűnt meg. Betolakodik ez a városi tanácsterembe, az egyházi gyűlésekbe, a családi körbe, és mindenhová! Es e pártoskodás útjába áll, a legüdvösebb intézmények létesítésének. Uraim! utasítsuk vissza a pártos szellemet, a közügy érdekében kérem önöket! Emelkedjünk fel a politikai érettség és szabadság azon fokára mely az ellenvéleményt eltűri és nem üldözi. Ha valamely ügy, úgy bizonyára a szinügy az, mely egyetértést követel tőlünk. Rakjuk le a visszavonás átkos fegyvereit, és kibékült kebellel járuljunk Thalia oltárához, melyet felépíteni csak kiengesztelődött keblek egyetértő áldozatkészségével lehet. Viribus u »i t i s! Egy elkésett helyreigazítás. A „Tiszavidék“ 1869-dik évi 47-dik számában □ jegy alatt az mondatik, hogy a f.-szabolcsi helv. hitv. e. megye nov. 9-dik s több napjain Nviregygázán tartott képviseleti közgyűlésen a tiszántúli egyházkerületnek az újonnan alkotott iskolai törvénynyel szemben hozott határozata tárgyalása alkalmával „a superintendentia megrovása ! inditványoztatott, mely indítvány azonban elesett.'1 Alant- irott, ki ezen egyházmegyei gyűlésen szinte jelen volt s a tanácskozásokat figyelemmel kisérte, e közleményt tévesnek állítja, amennyiben nem az képezte a vita tárgyát, valljon megrovassék-e a superintendentia vagy nem: minthogy a megrovás nem is inditványoztatott; — hanem az, valljon az érintett egyházkerületi határozat tárgyalás alá vehető-e vagy nem. Többen voltak a szónokok közt, kik azt tárgyalás alá sem vehetőnek, hanem csak egyszerűen eltogadandónak s teljesitendőnek álliták, de volt olyan szónok is, ki érveket hozott tél a szabad tárgyalhatásra , s e vita után hozatott az egyházmegyei határozat. — Hogy az egyházkerület megrovása inditványoztatott volna, — arról mitsem tudok.*) Nemes B é n j á m i n e. m. főjegyző. Az állatgyógyászat köréből.4) i. A h a v i vakság. A lovaknál időszakos gyuladás következtében elő szokott fordulni bizonyos szembaj, mely a szem belsejében ! az edény és szivárvány Jiártyában fészkel, e betegség havi vakság név alatt ismeretes. Okok : a mi az előidéző okokat illeti, ezek többnyire az állat használtatása aránytalanságában keresendők, lehet az istállóban kifejlett csípős gőz, szemkápráztató világosság, meghütés, tulterheltetés, a mi e szembetegségnél igen káros behatással van. **) Kern volt discussio Inrgya nz nz indítvány ; do hogy egy szónok által erősen haogsnlyoztalott, —■ ennek magunk is fültanul voltunk. Szerk. ") Hasonló tartalmú közléseknek mindenkor szívesen engedünk tért. Szerit.
