Tiszavidék, 1870 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1870-02-07 / 6. szám
! E kórhozi hajlammal egyedül a lovak birnak, némelyeknél átörökölt bajnak tekinthető. Kórkép: a betegség kezdetén a szemlobnak minden jelei nagy mérvben mutatkoznak, többnyire csak az egyik szemen; a másik szem csak akkor betegszik meg, ha az előbbin a lobnak minden jelei elfogytak, az ilyen ló a világosság iránt igen érzékeny, a szemgolyó nem ritkán megkisebbedik, a felső szemhéj szögletformán felhuzodik, úgy, hogy az ilyen szem egészen háromszög alakban tűnik elő. Észrevehető ezen baj a szivárványhártya sárgás zöldes színéről, a szem nedveinek zavarodásáról, - vizsgá- lásnál a szem melső részein bársony forma kórterményt látunk úszkálni. A láta az ily lovaknál igen kitágult, a szemben s folyadékaiban előjövő változások csákhamai elenyésznek, úgy, hogy felületes vizsgálásnál úgy' tetszik, mintha a szemnek már semmi baja sem volna. Jóslat: e betegség mindég kedvezőtlen-, minden orvoslás mellett is kimenetele a megvakulás. S ó v á ry István urad. állatorvos. Nyirfalombok. ív. (Röppentyű-telepek ellenünk. A Bodrog folyam és a sim- raeringi vasút. Egy merész tervező. Az árkanzászi vasút. Könnyű ellenvetések és nyomatékos czáfolatok. Panorama és angolok. A vasut-terv egyetlen hibája és annak rektifikálása. Felfordult világ megbukott farmer - névcserélő sennor). Megvalljuk, először csak mosolyogtunk a jámbor újdondászon és az ő nagy hitén, hogy ennyire engedte magát valami furfangos kópé által felültettetni. Később olvasva valahol a lefejezett és az olasz tudor által ismét „megfejelt“ brigánti sajátságos kalandját, (nagy kár, hogy az a doktor nem 180 foknyi eltéréssel ragasztotta vissza a levágott idegen főt, akkor bámult volna még a lenyakazott dominus, hogy saját háta közepét tükör nélkül is látja) s ezen „humbugról“ eszmerokonság alapján a vasúti humbug is eszünkbe jutván, homéri kaczajra fakadtunk. Azonban egyszer csak azon veszszük észre magunkat, hogy komoly, solid egyének s velők (nem köztök) egy praktikus farmer barátunk is, mi rajtunk kaczagnak s Tamáskodnak, hihetetlenkedésünk várnégyszögét röppentyű-telepekből lövöldözik. — Dicső gondolat . . . — Felséges terv . . . —• Isteni eszme . . . — Szerencsétlen ember, ki nem bírja felfogni nagyszerűségét és hasznosságát. . . Hm! hiszen ezek a különben hüllővérii gentlemanek oly tűzzel és lelkesültséggel beszélnek, hogy hátha mégis lenni kell valaminek a dologban Nem járunk-e úgy, mint hajdan a tudós államférfiak s köztök egy lord Palmerston, egy lord Derby, kik keletkezésekor kinevették, sőt chima- rának, őrültségnek kamonizálták a vasúti közlekedés eszméjét, utóbb pedig magok is vajmi gyakran robogtak, versenyezve a széllel, az elegáns és kényelmes coupékban ? Tehát figyeljünk rájok, halljuk érveiket. . . . — Barátom 1 — hangzik dón Blásiósz Exáltádósz ajkairól, egy magunkhoz hasonló skeptikiishoz intézve, — a Nyíregyházáról Bérceinek irányzott vasút terve valami nagyszerű és páratlan a maga nemében . . . — Igen, mint a simmeringi „monstre“-vasut, siet közbevágni a kétkedő kollega. — Nem, nem, a simmeringi vasút egészen más. A Bodrog folyamról azt mondja a néphumor, hogy mederirányát „részeg koldus péczézte ki vak lovon", — az említett szörny-vasutra szinte biztosan ráolvashatjuk az Ítéletet: eszméje lázbeteg agyában fogamzott; kivitelét a bibliai „tékozló fiú“ eszközölte; passagierjei reményvesztett szerelmesek, életunt desperátusok, s ha nem is, minden esetre olyan „spleen“ félében szenvednek; jövedelme a fagyponton alul, jövője semmi. . . Hanem a mi vasutunk- kal teljességgel nem igy áll a dolog. —■ Tehát hogyan áll ? — A mi vonalunk — primo — mindenütt síkságon halad, s igy nem szükséges mint amott minden vonathoz két mozdony, hogy hegynek fel nagy keservesen felvontassa a meredélyre, s hegyről le, ellentétes irányú működés által fékezze s lassú ereszkedésre kapacitálja az önsúlya által sebes rohamra sarkantyuzott waggon-sort. — A mi vonalunk — secundo — mesés termékenységű ösfölde- ken halad keresztül, gazdag szénatermő kaszáitokat, kifogyhatta# erdőségeket, s utóbb úgy lehet, kiaknázhatlan kőszéntelepeket is érint, s igy nemcsak hasznos, hanem nélkülözhetlen is nemzetgazdászati szempontból. Annyival is inkább pedig, mivel — tertio — a mi vonalunk mindenütt a Tisza mellett épülvén, ez által az eddig gyakran ve- szélyezett védgátak véglegesen biztositvák, és ártereink, a Kanahán földének ezen legújabb kiadásai, örök időkre mentesítve lesznek a fékvesztett vizelem gyakori rombolásaitól. ............................................................................... Eleget hallottunk, ... és most türelmes olvasó! itt vagyunk valahára Arkanzászban; s ha - a min épen nincs okunk csodálkozni — eddig erősen unatkoztál és ásitoztál hosszadalmas csürés-csavarásunkon, most már gyönyör- ködhetel a látványban, mely szemeid előtt feltárul, már tudnillik az Árkanzászi vasúiban és az ő hírneves dicsőségében, ... a mint jelesül azt mi képzeljük. . . A szabolcsmegyei Árkanzászi vasút fekszik (Griind- lichkeitot Ígértünk, s ime beváltjuk szavunkat, daczára annak, hogy ezért pedánsoknak fogunk neveztetni), fekszik •—• mondjuk — a hosszúság 39—40 és az északi szélesség 48 — 49 foka közt, . . . vagyis prózai nyelven szólva, kezdődik a kótaji homokbuezkákon túl, s halad per Bérezel a Tiszaparton Záhonyig. Az igaz, hogy e vonal olyanformán viszonyul az egyenes vonalhoz, mint M. Miska barátunk marcherouteja, midőn anno boldogabb időkben, ndnt legátus a fentkölt lelkű Lórántfi Zsuzsánna által kegyelt főiskolából, Munkács tájára választván ünnepet, előbb egy takaros „vargabetűt" téve, Pestet is útba ejtette, s úgy kocsizott aztán — apostol-fogaton — a történeti emlékű város felé, hol egykor honszerző apáink: „biberunt magnum áldomás“, s hol „fejedelmi terem fogadott fejedelmi lakókat s küzde nemes harezot Zrínyi leánya soká“. . . No de ki törődnék ilyen csekélységgel, miután, midőn e sorokat 1 írjuk, talán már azt is elhatározták Rómában (pedig ők ! csalhatatlanok), hogy többé nem érvényes a régi tétel: „az egyenes vonal legrövidebb“ és merő absurdum az állítás, hogy „legjobb az egyenes ut“. — Halad aztán a vonal mindenütt (KJ - 12 mértföldig) magas töltésen, még pedig nem olyanon, miről az angol utazó azt jegyezte meg, hogy „ponunt lutum super lutuni, et vocant illud: töltés“, ha- ! nem a ltakamaz-Tokajhoz hasonló szilárd töltésen, mert ha csak az óvilági „két árok közé szorított kikerülhetlen sár“-töltésre épül a pálya, úgy elsiilyed cók-mókustól, mint egyszer az ecsedi lápon az országút), hogy még Vogt Károly sem fogja többé felfedezhetni. Ez a kitöltés ugyan, azt hisszük sokba fog „kóstálni" — de hát nincs-e nekünk bőven pénzünk, holott az úgynevezett „tanfelügyelők“ díjazására is tudunk megszavazni 270 ezer (betűvel is kiírjuk, mert máskép azt mondaná valami „csimpánsz“ hogy sajtóhiba), mond kétszáz hetven ezer forintot akkor, midőn a hazában öt ezer iskola „van“ — a mi „nincs"! Aztán meg mily regényes utazás lesz e pályán! Minden állomáson kapnak az utasok béka-serenadeot, és egyesült szunyog-libucz-vizi- bika-koncertet nyáron; — mig télen hatalmas sportot rendezhetnek rókákra, vidrákra, csikaszokra; azt nem is említve, hogy az angol comforttal berendezett hőtelekben mindenütt élvezhetik a ráklevest, paprikás kecsegét, csik- ragoút.-t, körmöshal-fricassént, tukorcza-omolettet, zsia- fánkot, hegyeske-piskótát, halászi zsalukáter szinii bort s több hasonnemü delicatesseket. — Hogy hogy ? azt mondják önök V hogy azon a vonalon nem hótel, de az őrházakon kívül hajlék sincs ? Eh! beli járatlanok Izraelben! Ha Amerikában pár év alatt a nyomorult farmer-viskók helyén pompás városok emelkednek, miért nem létesülhetne nálunk is hasonló nagy mérvű átalakulás? Az alap különben is meg van, — ott laknak már a „regulatorok,“ csak hogy önök csúfságból még mindig „kerülőknek“ hívják őket; ott vannak a „kubikolók“ festői öltönyeikben, . . . hiúban gúnyolódnak önök, hogy ezek a costume- ök a „paradicsomi figelevélre“ emlékeztetnek, mert ez az állapot csak is az árkanzászi kiima kifolyása. — Hát még ha a Tisza egy nagyot gondol és kiárad, mint a múlt év vége felé, persze a túlsó óldalra, — mily nagyszerű panoráma jelen meg szemeink előtt! A hatalmas folyam az egész Bodrogközt elöntötte, az áradat bőszülten sodor mindent, itt egy folt juh habókol a vízben, amott czime- res marhák kapaszkodnak a partra, most egy bölcsőt látunk rengeni a habokon s a bölcsőben alvó csecsemőt, ismét uj látvány: fiatal szép hajadonok kezeiket törve, s égre emelt szemekkel imádkozva úsznak egy félig elmerült lélekvesztőn, átellenben egy közel száz ül hosszú véd gát dől nagy zuhanással a Tiszába, a háttérben a Csapi csil- lagvégü fatorony hintázik a hullámokon ; . . s mindezekhez adjuk még a jajgatás, káromkodás, vizmoraj, harangzúgás, fáklyafény, rémsikóltás, záporeső iufernalis tableau- ját, — teljesen hisszük, hogy ha valami angol tourista e grotesk jeleneteknek szem- és íültanuja leend, Albion fiai épen úgy fognak zarándokolni vasutunkhoz, mint az igaz hitű muzulmán Mekkába, s versenyeznek, hogy ezen látványosságok kedvéért aranyon ezüstön , még pedig nagy áron magokhoz váltsák vasutunkat. — Az persze gyarló ellenvetés önöktől, hogy hátha a mi óldalunkon törki a Tisza, — hiszen kérem képtelenség ez 1 . . . hát nem tudják , hogy a mi Tiszatársulatunk elnöke maga a pénzügy- miniszter ő excellentiája, — quis contra torrentem, quis contra ministrum ? Hanem (ezt már csak súgva mondjuk, hogy valami „laikus“ meg ne hallja) egy hiba még is van ennél a vasútnál! Jelesül — ha reánk hagyják — mi vittük volna a pályát Kótajtól lbránypak, még pedig Béla tanya, Menyhárt tanya, Bodzás tanya, Gyalapár, Faluérhát, Nagysziget , Zugó, Jásztelep, Csűr és Nagyerdő népes és virágzó községeken keresztül. Igaz, hogy ezek még csak tanyák, de hát majd vagy száz év múlva nézzük meg, bizonyosan különb faluk lesznek mint holmi Rád, Megyer, Beszterec voltak ezelőtt két századdal! Innen fordultunk volna Pa- szabon át (a paszabi dohány kedvéért) Vencsellőnek, miután ott „is“ egy exellentiás ,,barátunk urunk“ és „riszvi- nyes kollegánk“ lakik; — Gávát természetesen nem kerülnénk el, ne hogy megbántsuk ezáltal a mi G8-ki szives gazdáinkat s köztük azt, kinek akkor a gavai szőlőskertben hegyaljai bora termett. Gáváról aztán mehetne a vonal Berczelnek, s igy tovább, ... a mi praktikus farmerünk részére ott fen az erdőben egy állomást okvetlenül rendezve, hogy széuatermését könnyű szerrel hazaszállíthassa , Dombrádnak hasonlóul állomást adva, hogy majálisai jobban sikerüljenek fináncialis szempontból, mint múlt évben . . . egészen Záhonyig, vagy a manó bánja azontúl! akár meddig . . . így képzeltük mi magunknak nagy érdemű publikum! az Árkanzászi vasutat Szabólesmegyében. — Sajnos hogy nehány hete a Tisza Vörösmartnál lerombolta védgátait, s igy az Árkanzászi vasut-tervet még a legvérmesebb remé- nyüek agyából is elsepertc! Most már sokszor emlegetett farmer barátunk káromkodik, hogy vasúti állomása megbukott ; dón Exáltádósz atyánkfia pedig - a mint a fama kürtöli — folyamodni akar a minisztériumhoz, hogy eddigi nevét megváltoztathassa eképen: Don Humiliádósz— Tiszaárviz-bukádósz. . . Z. Y. Vegyes hírek. — 1870. jknuár havi üzlet kimutatása, a nyíregyházai ipar és kereskedelmi banknak. Nevezett bank ügyvivője a „Nyíri Közlönyben“ ellene indított polémiát ismeretlen emberrel folytatni, ki magát megnevezni nem meri — nem akarván, szerkesztőségünket megbízta annak kijelentésére, hogy a kik kételkednek kimutatása valódiságában : egész készséggel ád a bank helyiségében meggyőző felvilágosítást. Szerk. Bevétel Pénztári maradvány 18(19 2138 frt 54 kr. Visszafizetett váltókból 58,735 „ 0% betétekből .12.222 „ Lesz kamat szám 1,440 „ 25 „ Bizományi üzletből 2,000 Különbözőktől 27 49 Nyomtatványokból 21 „ 96 ’ Bizományi jutalékból 7 „ 5<1 „ Kiadás 7G.592 írt 74 lu*. Váltókra 64,770 frt — k; ti“/,. Betétekre 8,238 „ 40 „ Bizományi üzletre 2,000 „ Tisztitíz. házbére 238 „ Üzleti költségre 5 ,, 40 „ Felszerelési költségre 333 „ 78 ,, Betét kamatokra 42 „ 22 Pénztári készlet 1,904 „ 90 *, 76,592 frt 74 kr. — Tisztelt szerkesztő url Legyen szives azon neveket b. lapjában felvenni, kik a január hó 19-én tartott izr. nő-egy. bál jövedelmét utólagosan szaporították, névsze- rint: Keiner Regina asszonyság Dorogh 4 frt, Mándel Lduárd ur Ny.-Bátor 3 Irt 6s özvegy Spissák Antalné a termet 5 írttal olcsóbban számította a szegények iránti könyöriiletességből. Kelt Nyíregyházán, 1870. feb. 2-án. Stern Mathild, . Flegmann Marie, eiűők- pénztárnok. — Ifj. Csáthy Károly könyvkereskedése Debreczeu- ben és Nyíregyházán átvette a Pesti első magyar vonalzó s könyvnyomda részvény társaságnak kereskedelmi s gazdasági mindennemű iró könyvek bizományi raktárát. Ajánljuk a nagyérdemű közönség"figyelmébe. — Czucker Vilmos helybeli rőfös kereskedésében egy jó izraelita házból való fiú mint gyakornok felvétetik. — A nőegyleti bál jan. 29-kén a szokott fénynyel és elegáncziával megtartatott, a várakozásnak azonban a résztvevő tagok száma nem felelt meg, mi azt óhajtottuk volna a kitűzött nemes czélok érdekében, ha egymástól mozogni sem tudtunk volna. Annál kelleinetesebb volt ez azonban a tánezoló fiatalságra nézve, kik az áradozó jó kedv íelhevült pillanataiban nem utasittattak rendre erős oldal és hátdöfések által, a nd pedig vajmi gyakran megtörténik, ha a tánczÖlók száma a terem térfogatával nincs egy arányban. Minden hideg fesz nélküli jó kedv lengte át az egész gyülekezetét. A férfi-öltözékeknél a magyar volt a túlnyomó; hanem fájdalom a hölgyek koszorújában egyetlen magyar viseletét sem láttunk, a miért is azzal büntetjük szépeinket, hogy közzülök nem teszünk bálki- rályuét. — A ref. egyház tagjai február 1-én a lelkészvá- lasztás tárgyában értekezletet tartottak, melynek eredménye azon határozat lett, hogy mivel az egyháznak sok törlesztendő adóssága van, de másrészről, "hogy a-tervezett templomépitésnez némi pénzerővel járulhasson, nem kívánja az üresedésbe jött lelkészi állomást rendes lelkészszel betolt ni, hanem kérvényezni fogja az illető hatóságoktól ezen állomásunk interimális pappal leendő betöltését. Ez indítvány azonban a közelebb február 6-kán tartandó egyházi közgyűlés eleibe fog terjesztetni végeldöntés végett. Mit mond majd erre a Traktus, ha csakugyan elfogadtatik az indítvány? A mit ugyan egyátalában nem hiszünk. — Időjárásunk néhány nap óta a legzordonabb hidegbe ment át, mely oly keményen tartja magát, hogy körülbelül kipótolni Ígérkezik a két előbbi esős és sáros téli hónap minden mulasztásait. —- A n.-kállai dalárda múlt héten tartott közgyűlésében a közelebb oda ref. lelkészül választott Gyöngyösy Sámuelt tiszteletbeli elnökének választotta el. — Egy városunkon átutazó és egy éjjet a nagy vendéglőben töltött előkelő ur bízott meg bennünket keserves vendéglői éleményeinek megírásával. Hasadt ajtóval biró hideg szobában, melynek uyilása egy ujjnyi tért fogott el, kellett dideregnie, ír leggyarlóbb kiszolgálat mellett, fizetvén annyit, mint Pesten akár az első rangú szállodában. Jól tudjuk mi azt, de hát mit tehetünk róla, ha illető helyen agyon hallgatják nemcsak a lapok felszólamlásait, hanem még a képviselet elé nyújtott, tekintélyes tagok aláírásával ellátott folyamodványokat is. Csak az vigasztal bennünket, hogy nem messze van a tisztujitás. — Mire valók Nyíregyházán az éjjeli őrök? A múlt éjjel a nagyorosi utczábanegy gyanús külsejű csavargó által rablási bűntény szándékoltatott elkövettetni. A megrohant lakók zaját a szomszédbeliek meghallották és itt is zajt ütöttek, kiabálván az éjjeli őröket, ezek azonban valamely meleg szobában kétségenkivül az igazak álmát aludván, nem igen siettek elő; minek következtében a tolvaj áttévén magát egy kerítésen, szerencsésen megugrott. Most már, a mint halljuk, az éjjeli őrök csakugyan megcsípték ... a nyomát a hóban 1 Egy barátunk, midőn ezt hallotta, azon indítványt tette, hogy azon egyének, a kik éjjel szoktak haza járni, jó lesz, ha egy sípot csináltatnak, s ha az éjjeli őrökre szüksége lenne, ezen hangszer segélyével szólingassa őket, mert ezek csak a hivatalos nyelvet értik. — Polhammer Matild büvésznő városunkban nehány „csoda-estélyt“ rendezett, a természettan, géptan, villanyosság és vegytan köréből. Előadásaiban ügyességének szép jeleit adta a büvésznő, melyet több Ízben tapsokkal jutalmazott a néző közöuség. — Múlt hóban városunkban két csendőr között majdnem szomorú eredményű összeütközés történt. Ag eset következő : M. városi csendőr mulatni ment be az úgynevezett Pick kávéházba, hol mir D. megyei csendőr meglehetős jó kedvben lévén, őt mindenképen kezdette sértegetni és boszantaui, elannyira, hogy a mái- ittas Dt., mint mulatságrontót, a káveházból ingerültségében kidobta. Azonban a jelenlevők által figyelmeztetve, hogy u ittas kidobott embernek a nagy hidegben valami baja történhetik , M. elfeledve mindent, azon Ígérettel, hogy Dt. haza kíséri, el is hagyta a mulató helyet, s mint az éjeli örök is látták, csakugyan mindkét kézzel támogatva, vezette hazafelé csendőr pajtását^ Azonban alig haladtak nehány lépésnyire, midőn tanuktól nem lehetett félni, D.
