Tiszavidék, 1870 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1870-10-17 / 42. szám
»őt darabolná, a nagyhatalmi állásától mefosztaná. A franczia köztársaság, sem a szabadsádnak, sem a népnek ellenségeivel nem köthet békét. Mi nem aksrtuk a háborút, s miután arra kényszerittetünk, elvagyunk határozva, le nem tenni előbb a fegyvert, míg csak a poroszok kinem merítve a késrekerülésig folytatott liarcz által, fel lesznek tartóztatva a gyilkolásban. Francziaország minden polgára elébe felebbezzük ügyünket. A nyilvános gyűlésekben a leghívebb, legvitézzebb férfiak készítsék elő a népet, hogy a déli ligát működésben gyámolilsa, S e gyűlésekből küldessenek követek, kik a nép liazafiságál fel- gerjeszszék, a a veszélet, mely az országot fenyegeti, előtte megérthetövé tegyék. A polgári, katonai és közigazgatási tekintélyek pedig, bírjanak annyi hazafiassággal, hogy előjogaikról, melyek oly gyakran szomorú összeütközésekre vezetnek, mondjanak le. Értsék meg azt hogy mi nem akarjuk magunkat kivonni a közpoti hatalom alól, sőt ellenkezőleg, önkéntes fáradozásaink állal megokoljuk kflnnyileni annak működését. Az ország több részei követni fogják azon példát, melyet neki a dél adott. Hiszen Francziaországnak és a köztársaságnak jóléte forog kérdésben. Marseille, szepl. 26. 1870. A déli liga bizottmányának tagjai. A szakáiról. i. Nagy gondot szokott viselni a felnőtt ember a a szakaiéra, habar annak okairól igen keveset beszélnek is a közéletben. — „Szakálamra mondom !“ — ezt szokta gyakran a magyar ember is mondani, midőn legféltettebb kincsével, a becsületére hivatkozással akar valamely állítását bizonyítani. Nem kis tekintélye van lahál a szakáinak a mi hazánkban sein, azért nem véljük érdektelennek, egy edinburgi orvos nézetét közölni a szakáiról. A szakái a teremtménynek őstársa, azért mondja egy zsidó tudós: mi jogosan liiszszük, hogy Adóm ősapánk az ősember elevenségében teremrelelt, s életének első órájában buja fekete szakái diszité- A keleti tartományokban még ma is a Mózes szakáikra esküsznek, és a zsoltáriré nem viseltelék-o előszeretettel Áron tisztes szákála iránt, mely „ruhája széléig lenyúlt?“ A lévilai papok megnötleték szakálaikat, sőt határozott rendelet tiltotta a szakái szélének megcsonkítását. A hosszuszakálaka! az előidök zsidói mint a tisztelet jelképeit tekintették, s annak lenyirása, mély lealázás jegye volt. A pogány isiének (Apolló kivételével) bokros szakáit viseltek. Az Iliádok első könyvében is emlilletik, hogy Thélis, midőn Jupitert megakarta nyerni, baljával szakalát fogta meg. Hasonló szokás volt a zsidóknál, midőn valakinek kegyét megakarták nyerni; úgy fogta meg Amaza jobbjával Joábot szakálánál fogva, hogy öt megcsókolja; az ifjúság legnagyobb istenének az első barkót állóról az oltáron feláldozta. A gyászoló az ö kétségbeeséséi szakála lenyirása állal nyílványitolla. Athenáus után minden görög szakáit viselt Sándor idejéig, ki a macedoniaknak a szakái nyírást megtiltotta, mivel az ellenségüket a harezban szakóluknál fogva megragadhatta volna. Justiniántól az arcznak horzos elődiszi- tése ismét divatba 'hozatott. A régi Görögország bölcsészei hosszuszakáloikról igen híresek voltak; Lucinian pedig említi, hogy bizonyos egyén, a ki tanári állás után járt, szakála rövidsége miatt ezen hivatalra alkalmatlannak találtatott. 400 évig, mondja Ciceró, borbély nem is volt Rómában, s ezek először jöttek — Plinius szerint — Iír. e TÁRCZA. Áron. * * 1) Sürgés-forgás egy kunyhóban A moldva határon; Most született a csecsemő, Most született — Áron! Sürgés-forgás egy kunyhóban A moldva határon; Katona a deli ifjú, Katona lett — Áron! Sürgés-forgás a seregben, A moldva határon; „Éljen“ — zugnak — „fejedelmünk, Éljen a bölcs — Áron!“ Andrássy Béla. A nemzeti színház uj kora. Pest, 1870. oki. 11. A nemzeti színháznál tegnap, október 12. örvendetes ünnepély volt. RibáryJózsef, belügyministeri tanácsos az Ö Felsége által legkegyelmesebben kinevezett uj igazgatót, báró Orczy Bódogot vezette be hivatalába, s mutatta be az összes személyzetnek. Többszörös éjenncl meg szakasztott és kísértlelk.es beszédben a többi közt kiemeld, hogy a belügyminiszter, az állata közelebb összehívott cnquele munkálatait magáévá tette, s annak értelmében legkegyelmesebben uj igazgató neveztetvén ki, a nemzeti színház úgy uj szebb korszak küszöbén áll. Továbbá azon reményét fejezi ki, hogy a nemzeti szinház tagjait, valamint eddig úgy ezentúl is a haza és műszereiéit fogja vezetni, s a niüerlö uj igazgató intéz*) Mutatvány szerző sajtó alatt levő müveiből. 454-ben Szicíliából Rómába, Scipio pedig naponként borotválkozott. s a rómaiak szakáltalanságával egy idejüleg terjedt az elpuhulás és a megromlott erkölcs. A mit az emberiség ősei állítottak, hogy a hosszú haj és hosszú szakái a szabad és nemes emberek tiszteleti jelvénye volt: az teljesen igaz; az angol szászok soha nem borolválkozlnk, a druidák és bárdok bosszú szekálunk voltak, a mint Cesar Írja. A longobárdaik épen szaká- laiktól vették nevüket, valamint Barbarossa (rötl szakálu) Frigyes is. Hosszú szakálaikat a német lovagok akkor hagylák el, midőn a keresztes háború a hazai balári és érdekeket érintvén idegen erkölcsöknek és szokásoknak hódoltak. Látni való tehát, hogy a borotválkozás a szokás régisége által nem szentcsittetett. Hajunkat meghagyjuk, szakaiunkat borotváljuk legújabban, pedig nincs rá okunk hogy az állat kevésbé tartsuk tiszteletben mint a koponyát? — Wihelmshőhébol. A mostanában Wilhcmshöhebe érkezeit levelek közt a Bonepalrc bibornokéii kívül voll egy sajátkezű levél r pápától is,mely valószínűleg az egyház most annyira szorongatod fia számára atyai vigaszt tartalmazott. Feltűnő, hogy a császár kíséretében levő főtisztek itt jelenleg igen sok katonai művelet vásárolnak és főleg olyanokat, melyek a porosz hadsereg berendezésére, felfegyverzésére, ellátására, s egyem uházásra vonatkoznak. Miután ezen urak közül talán egysem tud németül, valószínű, hegy az olvasmányokkal maga a fogoly császár foglalkozik. Legközelebb vadászatok fognak rendeztotni a közel erdőségekben, melyekben maga Napoleon is, ki szenvedélyes vadász, részt fog venni. Ebből látszik, hogy Napoleon fogságának rácsait minden módon igyekezni k megaranyozni. A közlekedés a kaslélybcli idegenek és a kuksoljak közt meglehetősen meg v-n szorítva, ngy hogy sok, Wilhelmshöliébo érkezett idegen kiléte felöl most semmi bizonyost nem tudhatni. Sok idegen érkezik a várba, kik néhány órai ollmulalás után ismét távoznak Sokan azt állítják, hogy Palikao gróf, ki a berlini táviratok szerint ideérkezett volna, s itt tartózkodnék még nem látta Wilhelmshóhét. Egy utazó Nyíregyházáról. Tegnap a reggeli vonattal érkeztem Nyíregyházára hova már régen vonzott kiváesiságoin, hogy c hires ujjabb telepitvényt megláthassam. Igen czélszerünek tunt fel én előttem a fiakker helyett az indóháznál álló taliga csoport melyeken az utasok bcszállilatnak a városba, habár néma legkényelmesebben is; de jobb valami mint semmi, és ha már fiakkerei nincsenek a városnak, nagyon helyes hogy azok legalább talyigával pótoltatnak. Nem kevéssé meglepett a vasúttól a városig vezető ul is, mely igen pompásan el van készítve. A fogadóba vitelleai magam. Nagy nehezen fclludlain lármázni a kel- nereket, kik álmos szemeiket bádgyadlan dörzsölve egy- kedvüleg tudtomra adták, hogy — nincs szoba. Ismételt faggatásomra ugyanazon választ nyertem. Ily körülmények között nem lehetek mást, mint jó éjszakát mondva az álomnak elindultam sétálni. Tagadhatlan a hűvös reggelen is érdekes volt rám nézve a reggeli vi- lágosodás tartama alatt nézni szét a városon. Alikor már jól leheled látni s én a piaezközepén valók, azon különös gondolatra jöttem hogy talán nem is Nyíregyházán vagyok. Hiszen én jó ulon kezdtem a vákedései nyomán teljes buzgalommal és szorgalommal oda fognak törekedni, hogy e műintézet is arról tanúskodjék az idegenek elüti, hogy a magyar a kullur-neinzctck közé tartozik, s általában, miután az anyagi segélyezésről kellőleg gondoskodva van, azon leszek, hogy a nemzeti szinház művészi és szellemi iránya és munkássága megfeleljen azon magas igényeknek, melyeknek teljesültét a haza tőle méltán megvárja. Az uj igazgatót egyszersmind biztosító, hogy a kormány s közvetlenül a belügyniinisteriuni, mind, a nemzeti szinház művészi és szellemi élőhaladást ezélzó törekvéseit folytonosan a legnagyobb készséggel és erélylyel fogja előmozdítani. Mire a nemes báró tartott beszédet, melyben a nemzeti színház czéljail előadván, mindenkit meggyőzött arról hogy nehéz de magas feladatával tökéletes tisztában van. Azután elöadá, hogy a művészet és irodalom érdekei egyaránt elöakarja mozdítani; s a törvények érdekében, szigorú rend és fégyelem tartása mellett, igazságosan, s az egyesek méltányos kivánalait a lehetőségig kielégítve fog igazgatni. A közvélemény nyilatkozatait figyelembe fogja venni s hasonlóra hívta fel a tagokat is, hogy az alapos és jó— szándékú kritika intéseit kövessék, tévedéseit pedig a jóakaratért bocsássák meg. Ö az igazgatást az ügyért vállalta el; dolgozni akar, s midőn a színházat vezeti, annak érdekében s emelésére minden tehetséget és tényezőt használni fog. Ugyanokkor 1 bemutató Reményi Edét, kit versenymesterül sikerült megnyernie. E köztetszéssel és zajos éljenzéssel fogadott beszéd után Szigligeti az öszves személyzet érzelmeit tolmácsolva. halas köszönettel fogadta Ö Felségének ki a nemzeti színházzal már többször éreztette legmagasabb pártfogását, ez újabb kcgyjelét, s a kormánynak és be 1 ügyminislernek gondoskodását, mely áltál a sokféle s bizonytalan ideiglenesség után, végre az állandó szinház is állandó szervezetet fog nyerni, s határozott irányban fog vezet- ! telni. Kétszeres Oromét fejezte ki a félolt, hogy nemcsak műszerelő de müérlö igazgató is neveztetett ki a nagy- I nevű báró Orczy Lőrincz ivadékában, ki a mull században a humanitásnak és irodalomnak egyik szdvélnekvivüje volt; a tagok részéről Ígérvén, hogy az igazgató vezérle- i lét, a nemes báró kívánnia szerinl, a legnagyobb buzgalommal és szorgalommal fogják kövelui. i Végül következeit az egyes tagok berni.tatása, | rosba jönni, s itt belől , a főhelyen, mely különben elég díszes épületekkel van körítve, s a sárfészek nyomai látszanak, sőt az utcza közepén még oly tócsák is vannak hogy a kacsák jó kedvvel lubiczkolhaltak benne. Pedig a ezukrázdaban reggelizésem alkalmával hallóm, hogy a városnak 300,000 frt. évi jövedelme van. Ebből ugy an telnék a „sárba“ is dobni valamit. Boltjai csinosak. Fökép Illincz Gyula könyvkereskedése és Kliiiczké Pál baj fodrászata vonla magára figyelmemet, ezek — habár más irányban is — a ezivilizaczió terjedésének tényezői. — Illincz Ízletesen rendezte be kis kereskedéséi, ott vannak az ujjahb és l égibb jeles lermé- kei az irodalomnak, aesthelicai müizléssel kiválogatva. A vidék művelődése érdekéből óhajtjuk, hogy a buzgó ifjú könyvárusnak bár kezdetleges, de csinos üzlete mindinkább virágozzék. Szaholcsmegyc ez egyetlen könyvheres kedése műveltségi hatás tekintetében még nagy jövőnek nézhet elé. Adja isten hogy úgy legyen Szép helye volna a városnak a fás sétatér is, ha több gond fordittatnék rá De az idő majd meghozza a szükségeseket, Nyíregyháza, kivált az ungvári vasul megnyíltával virágzásnak fog indulni. Úgy legyen. És most mentem tovább. Egy utazó. Mi hír a Nyírien. * Báró fiajnácskeői Vécsey József I szabolcsmegyei főispán tegnap, vasárnap Nagy-Kallóban házi vigalmat rendezett, melyre a megyéből többen lettek hivatalosak; n szerkesztőségünkhöz és kiadó hivatalunkhoz intézett távirati meghívásért fogadja a nemes báró legmélyebb köszönetUnket. " BAik a szépirodalmi müveket kedveli!-., ajánl luk szives figyelmükbe a mai számunkhoz Iiielleke.il ifj. Csátliy Károly féle leszállított köny- vekröli hirdetését, mik többnyire kiváló müvek s mivel áraik oly olcsóra szabvák, hogy kütetenkinl csak 20 krba esnek, könnyűszerrel egész könyvtárt szerezhetnek. * Értesítés. Nagy Gyula a nyíregyházi tnnitó- képezde mull évi ignzgalója, jelenleg liuzamosbb ideig üres idővel rendelkezvén, szerény feltételek mellett, úgy az elemi, mint a gymnasiuiiii tanagyagokból több rendbeli magán érát adni óhajt. Megkereshetni öt ez ügyben n.- debreezoni utcza 1542 sz. a. délelőtt bármikor. BekUldetett. * -„A kik a hazáért haltak meg-“ czimmel Kiss Endrétől egy történelmi rajz jelent meg. A füzet tiszta jövedelmének fele a szabolcsmegyei lanitóegylel segélyező pénztár alaptőkéjéhez fog csatollatui. * Égy nőcseléd múlt szerdán esteli 7 órakor a „Tigris“ vendéglőből megszökött, vívón magával úrnője zárt fiókjából három darabszáz trlost, tizenöt aranygyűrűt s néhány tallért, különös, hogy mindezeket nagyobb mennyiségből vélte ki, s a többit szépen ott hagyla. söl » fiókot is bezárta; nyomozása után látlak azonnal, de még e sorok írásakor nem tudni egyéb bizonyost róla minthogy P.-Ladányig váltóit jegyet. " JLiiszkán a honvédség keresztül utaztakor Guttmánn Sámuel a harezfiakat a legfinomabb asszu borokkal vendégeié meg, s olyszives fogadlasáshan részo síié őket, milyen bárkinek is dicséretére válnék, mely szívélyességet mi is a legnagyobb elismeréssel említünk fel. * A iiyiregyliázi-iuighvári vasútvonal előmunkálatainak megkezdésére, — mint az arrél jövő utasok beszélik, — megléteitek a hivatalos intézkedések. v Zászlószentelés. A Nyíregyházán állomásozó 4i-dik honvédzászlóalj zászlőfelavatási ünepélye e Mi ezúttal annak akarunk kifejezést adni, hogy a nemzeti szinház mint testület megtiszteltetve érzi magát azáltal, hogy az uj igazgató a kormány képviselője által vezettetett he, s beszédében mind a bevezető, mind a bevezetett hangsúlyozta azon fontosságot, melylyel a nemzeti szinház mint müintézet és niivelödési orgánum bir. Az uj igazgató, mint tudjuk, maga is a zeneszerző, s nem csak müérzéke, de kimivclt Ízléses alapos müisme- retei is vannak A dráma irodalomban is kellőleg tájékozott. Azt is tudjuk, hogy születésénél s nevelésénél fogva azon magasabb iniveltségü egyének köze tartozik, kik finomabb bánásmódhoz szoktak; eszerint megvagyunk győződve, hogy a szigorú rend és fegyelem mellett a tagok is hasonló bánásmódban részesülnek, nem csak tőle, a miről kétkedni sem lehet, hanem az alárendelt tisztviselőktől is. Az uj igazgató rcndszereletét tüstént tanúsította azzal, hogy hivatalos órákat tűzött ki, mégpedig a színházi irodában. Továbbá az uj igazgatót legkegyelmcsebben 0 Felsége nevezte ki, s csak a kormánynak felelős, meg vagyunk győződve, hogy nem fog szolgálni sípul egyes, különben tiszteletre méltó körök különcz igényeinek, hanem e müintézetet, mint maga is mondotta, a művészet, irodalom és Osszves közönség érdekében fogja vezetni. A közvélemény nyilatkozataira hallgat; de csak az indokoknak enged, jól tudván, hogy a politikai lapok egyes, kissebb nagyobb politikai pártok képviselői ugyan, de a szinbirá- lók csak magokat képviselik, s támogató eszméjük az indokolás. A nemzeti színháznál sok jnvilni való van ; az uj igazgató csakhamar több dolgon segíthet, több hézagot pótolhat; de mi megvagyunk győződve, hogy először is azon lesz, hogy közelebbről meg ismerje a fennálló viszonyokat, az embereket és tehetségeket, s csak azután fog az átalakításhoz ott, a hol szükséges és lehetséges. Ha az enquélo állal kidolgozott rendszabályok jutnak érvényre, azok elég tág és szabad kürt, s felelőség mellett czaknem tejitalaimat biztosiinak az igazgatónak. Az igazgató beszéde után ítélve, e szerint helyes okunk van reményleni, hogy a nemzeti színház valóban egy uj korszak küszöbén áll; hogy azt » müérlö és erős akaratú igazgató, a tagok és szerzők közreműködésével, kiket nem lehangolni, hanem buzdítani fug, nemsokára magasabb színvonalra fogja emelni. B K.
