Tiszavidék, 1870 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1870-08-01 / 31. szám
IV évfolyam. 31. szám. Hétfő, augusztus 1. 187Ö. Szerkesztői iroda: és Kiadó Hivatal ifi. Csáthy Károly könyvtaceskedésében debreczenben, és NYÍREGYHÁZÁN. Bérmentetlen levelek einem fogadtatnak. Vegyes tartalmú hetilap. Nyílt tér alatt minden bárom hasábos garraondsor 26 kr. és 30 kr. bélyegdij. Előfizetési díj: Kiadóhivatalban égési évre 5.S0 Házhoz vagy postán küldve 6.— Félévre..............................3.— Évnegyedre .... 1,50 Hirdetések dija : minden 5 hasábos.petit sor egyszeri iktatásánál 5, többszörinél 4, — bélyegdij 30 kr. ti Előfizethetni Nyíregyházán Illincz Gyula (előbb ifj. Csáthy Károly) könyvkereskedésében főpiacz. Debreczenben ifj. Osáthy Károly könyvkereskedésében, Deeten Grill Károly m. k. udvari könyvárusnál és Petrik Gézánál hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. A búcsújárás társadalmi szempontból. Felvilágosodott századunk egyik életre való eszméje, hogy a vallást, hitet egyéni szentségnek kell tekinteni, melynek bel- ügyeibe legalább is társadalmi illedelmetlen- ség volna bele szólani. Hát a búcsújárás nem tartozik a vallás körébe? — mondhatná talán valaki. Igenis nem, mert az már kinőtte magát ennek korlátáiból, illetőleg kiágazott a társadalomba, s tulhajtása boszant mindenkit. Ha van a föld kerekségén még egy mi- velt ember, ki a búcsújárást vallásos dolognak tartja: az menjen el ily alkalommal — hogy messze ne térjünk — csak ide Mária Póesra; akkor, ha van keblében egy parányi érzék az igaz és jó felismerésére, bizonyára nem fog előbbi véleményén tovább is megmaradni. Régen, még debreczeni diák koromban, épen búcsú alkalmával hajtott a sors Póesra. Eddig én is vallásos cselekvénynek hittem a búcsújárást. •Láttam itt egy óriási ember tömeget, kik ösztöneiktől vezettetve, vagy papjaiktól hajtatva keresék fel a „csodatevő Mária-képet.“ Utolsó filléreiket oda adták egy szentnek hitt képért, vagy egy megszentelt mézes kalácsért. A pap a csodáknak hosszú sorát verte a pórnép fejébe, sat. Hát még a mi a kuliszák megett történik? ...........mu, ■' v< 1 búcsú rendesen a legnagyobb dolog idejeti szokott lenni. Az a szegény nép oda gyalogol, énekelve, hogy majd kifújja tüdejét. Izzad, fárad ez alatt, és mégis, a munkában mennyi hátrányt szenved!? És most kérdem: van-e a bucsujárásnak valami észszerüsége, — társadalmi szempontból? Viszi-e a népet bármi nemű tekntetben közelebb rendeltetése czéljához? Világositja-e az értelmet, nemesiti-e a lelket, vagy talán anyagi előnyben részesit-e? Épen ellenkezőleg. Már pedig, ha létezik oly intézmény a társadalom tagjai közt, mely a tagoknak sem anyagi, sem szellemi előnyt nem biztosit: akkor a társadalomnak, mint minden intézmény szabályozójának kötelessége annak megsemmisítésére törekedni. Ez a józan ész természetes logikája. A papság volt eddig nálunk igen sok társadalmi ferdeségnek ápolója; az ily kinövéseket elburkolták a vallás köpenyébe s azt szentnek nyilvánították. És most a vakhit eltűnésének korában mind inkább magaslék ki a ferdeségek meztelen alakja, s addig nő, mig gyökere kinővén a tudatlanság földjéből, elszárasztja azt a világosság napja, és kidől magától. Itt is van már az ideje. Ha a társadalomnak érdekében áll, hogy a népet az értelmi tökéletesedés nagy czéljához közelebb juttassa: érdekében áll az is, hogy rontson le minden akadályt, mely a haladás útjában van. Emberi magas rendeltetésünkhöz képest raegáldattunk szabad gondolkozással, mért alacsonyitjuk le tehát méltóságunkat, hogy az idők szelleme által túlélt hagyományokhoz vakon ragaszkodunk ? A társadalom oly önálló és hatalmas testület, mely hivatva van és képes is önmagát kormányozni, eszméje oly egyetemes, melynek természet szerint alá kell lenni rendelve a részeknek. Ugyan, mit mondunk az oly emberről, ki testrészeinek nem tud parancsolni, kit lába egészen más irányba visz, mint a merre czélja volna menni? Az vagy lélekben vagy testben — megbomlott. Ki akarná pedig, hogy a társadalom oly megbomlott szervezettel bírjon, hogy alárendelt tagjainak ne tudjon működési határozatokat szabni? Meggyilkolása volna ez a társadalom eszméjének, letörpitése az emberiségnek. Ilyen szerepre józan lélek nem vállalkozhatik. De hogy fére ne értessünk, jónak látjuk megjegyezni, hogy a bucsújárás ellen nem annyira a templomon bétől,- mint inkább a kívül történőket illetőleg van kifogásunk. A mi belől czélszerütlen, azt a közel jövő — hi- hetően — úgy is reformálja, de a mi kívül véghez megy, az legszelídebb néven, társadalmi botrány, melynek tovább terjedését meggátolni a kor méltó követelménye. Felesleges volna bizonyítanunk, hogy a búcsújárás nagy mérvben gátolja a haladást, mondhatnék, igen sok ártatlan léleknek utat és alkalmat nyit az erkölcstelenségre. Ebből természetesen, nem következhetik egyéb, mint hogy — a búcsújárást el kell törölni. Azonban mi, habár érezzük is ennek égető szükségét, még sem mondjuk ki egyszerre ily alakban, mert tudjuk, hogy haszontalan dolgot cselekednénk, melynek foganatját hiába várnók. Ugyan ki is volna oly balga, hogy az éretlen tömeggel szemben hozzá merne fogni ez elv rögtöni keresztül viteléhez? Lassan menjünk, talán tovább érünk. Tegyen például kísérletet legelőször is Szabolcsmegye elöljárósága a közelebbi pócsi búcsú alkalmával, mely a jövő hóban be fog következni. S mit tegyen ? Ne engedje a nép közt kiosztatni azon nyomtatványokat, melyek a nép könnyenlii- vőségére számítva, borzasztó hihetetlen csodák elbeszélésével tompítják az elmét. Akadályozza meg a szent ereklye gyanánt eladatni szokott minden csecsebecse árulását. Gyakoroljon felügyeletet a tolongó népre, hogy erkölcstelenségre való hajlamok előtt bezárja az ösvényt. Élég lesz ennyi is kezdetnek. A többi magától következik. Mi teljesen hiszszük, hogy az ilyen intézkedéseknek nem maradnának el áldásos gyümölcsei. Szatmári Károly. l,i __________ ; .ül ■ I fi: J idilli : Franczia - Poroszjháboru = Már vér folyt a hét ellenséges hadsereg soraiban de a liarcz jelentéktelen volt. Nagyobb fontoságu eseményekképen a kővetkezőket sorolhatjuk el&: Poroszország nagy erkölcsi támogatást nyert Bajorországnak hozzá csatlakozásával: erkölcsinek mondjuk« nyereményt inkább, mint anyaginak, mert a bajor hadsereg sokkal utánna áll a porosznak, s önállólag fel nem léphet a francziák ellen. Oroszország meginditá hadait Galiczia félé, $ ezen lépése porosz érdekből kiinduitnak tekinthetik. A többire nézve a legújabban jelezünk minden nevezetesebb mozzanatot: Az ellenséges hadsereg vez őrsége.— „Porosz részről: Testörség :“ Parancsnok August wiirlen- bergi herezeg. 1 Tcstőrségi gyalogoszlály: Alvensleben Konstantin. 2. Tcstőrségi gyalogosztály: Loewenfelil. Tes- lőrségi lovasoszlály : Goltz gróf. I. Hadtest (keleti porosz) Manlenífel lovag. I. osztály: Bentheime. 2. oszt.: Hartman lovag. II. Hadtest (pomeránok;) Franczeki 3. oszt.: Werder, 4. osztály : Weyhern lovag. Ill-dik hadtest (branden- burgok.) Goeben, 5. osztály: Slülpnagel, 6. osztály: Bud- denbrok lovag. IV. hadtest (szászok;) Alvensleben Gusztáv. 7. osztály: Groes-Sclavarzhof, 8. osztály : Schölér lovag. V-ik hadtest Steinmetz, 9. osztály: Rlicinbaden.i 10. osztály: Kirschback lovag. Vl-ik hadtest (schleziaiak): Tümpling, II. osztály: Gorhon lovag, 11-42. oszt: Sloll- berg gróf. Vll-dik hadtest (weslfálok) Zasztrov lovag. » 13. osztály parancsnoki helye még nincs betöltve. 14. osztály Blumenthal lovag; Vlll-dik hadtest (rajnavidékiek:) BUlenfeld Eberhard Horváth lovag. 15 osztály Wellzéin. 16. osztály : Barnekoiv lovag. IX. hadtest (schleswig-hol- stninnak): Mannstein, t7 osztály: Schimmelmann. 18 osztály: Wrangell lovag. X. hadtest (hannoveri): Volgls-Rh- eelz, 19. osztály: Sohwarzkoppen, 20. osztály Boze lovag IX. hadtest (hessennassani): Plonski, 21, osztály: Boyen 22. osztály Gendorf lovag. — A f r a n c z i a s e reg hét hadtestből áll. Főparancsnok : Napóleon császár, tbnok Leboeuf tnarschal, ki — mint az első császárság alatt Berlhier — a hadfigyiui- nisteri tárczát is megfogja tartani. I.ebrun és Sarras tábornokok szintén felveszik a tábornoki rangot, s Lebeo- uffal együtt a táborkarba lépnek be. Az első hadtestet Magenta hg fogja vezérleni: a másodikat Frossard tábornok, a cs. herczeg nevelője; a harmadikat Bazaine marschall; a negyediket Ladmirault tábornagy; az ötödiket Feuilly tb- nok, a hatodikat Canrobcrt marschal; a hetediket Ponay tábornok a hetedik hadtest nz Algírból visszahívott seregekből fog állani. Bourbaki tbnok a császári testörséghöl s más csapatokból összeállított tartalékot fogja vezénzleni A párisi sereg élén Baragnay d’ Hilliers áll, a lyoni sereg vezére Couzin de Monteauban tbnok. Puqué de la Fauoo- nnier és .lerom Dávid fölkérték n császári, hogy követhessék ezredében. ----------------Napoleon császárnak afranczianéphez intézett proklamátiójn: Francziák i A népek éleiében vannak oly ünnepélyes pillanatok, melyekben a nemzeti becsület erőszakosan izgathatva, elienáihatlan erő gyanánt lép fel, minden érdekek felett uralkodik és a haza sorsának vezetését egyedül veszi kezeibe. Ezen eldöntő órák egyike ütött Franczia országra nézve Foroszország, — mely iránt mi az 1866-ki háború óta a iegbékttlékenyebb érzületlel viseltetünk, — jóakaratunkat és hosszú türelmünket nem vette figyelembe. Az erőszakos események pályájára rohanva mindenütt bizalmatlanságot ébresztett, mindenült túlságos fegyverkezésre kónyszeritelt, és Európából oly tábori csinát, a melyben bizonytalanság és a közelebbi naplói való félelem uralkodnak. Egy közelebről közbejött eset leleplezd a nemzeti viszonyok bal állapotát, s felderítő az Ugyállás egész komolyságát, Poroszország uj igényeivel szemben panaszainkat hallattuk; de azok nem yó- tettek figyelembe, s erre kicsinylö modorban kezdtek eljárni. Honunk ily tény felett mély elkeseredést érzett, 3 Francziaország egyik végétől a másikig csakhamar megdördült a barczi kiáltás. Számunkra nem maradt fenn más, mint sorsunkat n fegyverek eldöntér- sére bízni. Mi nem Németország ellen viselünk háborút, melynek függetlenségét tiszteljük,
