Tiszavidék, 1870 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1870-08-01 / 31. szám
"»I".’Mi azt kivánjuk, hogy a népek, melyek a nagy Germán nemzetiséget képezik, szabadon intézkedjenek sorsuk' felett. A mi minket illet: mi a dolog állásának oly megalapítását követeljük, mely kezeskedik a mi biztosságunkért, és a jövőt biztosítja. Mi a népek valódi érdekeire alapított tartós békét akarunk, és egy oly állapotot kívánunk megszüntetni, a melyben az összes nemzetek arra fordítják segélyforrásaikat, hogy egyik a másik ellen fegyverkezzék. A dicsteljes zászló, melyet mi még egyszer azok előtt kibontunk, a kik bennünket kihívnak, — ugyanaz, mely a nagy forradalomban a civilisatori eszméket Európán át hordozá. Én az- élére állok a vitéz hadseregnek, melyet a hazairánti szeretet és kötelesség lelkesít. Az he bizonyitá a maga értékét; mert 4 világrészben látta a győzelmet lépteihez fűződni. Fiamat, ifjú kora daczára, magammal viszem. Ő tudja, hogy neve mily kötelességeket szab rá. Ö büszke arra hogy résztve- het azok veszedelmében, kik a hazáért küzdenek. Isten áldása törekvéseiken ! E nagy nép, mely igazságos ügyet védelmez, legyözhetlen. Árvái József beszéde a ii.>kállói taiiitóképczdéneU jul. 15-én történt inog«iyitásalíor. A közoktatásügyi m inin ist er ur ö nagy méltósága felhívására az itt megnyitandó ideiglenes képezde tanfolyamnál örömest is a legnagyobb készséggel ajánlottam fel közreműködésemet. — Hogyan tagadhatnám én meg szolgálatomat, azon ügytől, a melynek kora ifjúságomtól fogva egész éltem szentelve volt? azon intézkedéstől, melyről körülményeink között a közoktatás ügyére nézve áldásosabb nem lehet? Engemetlelkesített az önök lelkesedése. — Nagy lelki örömmel hallottam, hogy e megyéből több mint száz tanító kivan e képezdei tanfolyamon részt venni. — Megkezdjük Isten segedelmével a munkál s önök meg fogják nekem engedni,bogy tájékozásul a leendők részletezésébe bocsátkozzam Kevéssel ezelőtt a drága ügy, a népnevelés Ugye, azon morzsalékokon tengődött, melyek a törvényhozás asztaláról lehullottak. A haza ezeréves fenállása óla az 1868. év alkonyán hozott, s a Felség állal szentesített népoktatási törvény szól legelsőkben tüzetesen a nép, a milliók értelmi képezéséről, a közoktatásról — Ezen iör- vényezik a legnagyobb tiszteletben tartja a felekezet jogait; melyik felekezetnek nem áll jogában, hogy iskoláit fentartsa, és azokra felügyeljen. A kötelezett tantárgyak közt legelső helyen áll a Ilit- és erkölcstan, jeléül annak, hogy a vallás és az erkölcsiség ama legszentebb alap, a melyen nyugszik az állam; de a mellett más tanulinányo- kat és foglálkodásokat is követel — nagyon helyesen — mert az ember nem csak az egyháznak tagja : az Államnak mindenpolgár irányában elutasithatlan igényei vannak. A népoktatási törvény követeli, hogy a hit cs erkölcstanon kívül elöadassék az iskolában a beszéd, i r á s, o 1 v a s á s, s z á in v e t é s, n y e 1 v t a ti, földrajz, történelem, természetrajz, természettan, polgári jogok és kötelességek ismerése, nem említve most azokat, melyek külső foglalkodáshoz vannak kötve mint a gazdászat, kertészet és a leslgyakorlatok. Ezekkel, s ezek előadásmódjával kell ez ideiglenes képezdei tanfolyamon megismerkednünk, A feladat annál komolyabb, mivel az elsorolt tanulmányok közt vannak olyanok is, melyek a régibb iskola emberei előtt ismeretlenek.Ilyenek legelső helyen a beszéd- és testgyakorlatok. Ezekre nem azért kell különös súlyt fektetni, mert sokak előtt ismeretlenek, hanem azért, mert az elemi oktatásnál az akii ml u 1 á s és a 1 a p. A gondolatok és érzelmek, szóval az ember egész világa a beszédben nyilatkozik. Hogy az ember helyesen beszéljen, szükség hogy helyesen gondolkodjék ; a gondolatok a tárgyak körül fejlődnek ki. Hogy a gyermek gondolatokhoz jusson, a szemlélet tárgyait kell neki mennél lisztábban és az ö felfogásához mérten mennél Ifibb oldalról felfogni. A szemlélés altul fel van kőivé nz é s z- revevötehetség, ésa f i g ye 1 e in : ezek a sikeres tanítás feltétlen kellékei. E végett a gyermek előtt legismertebb, hozzá legközelebb eső tantárgyakat fogjuk felhasználni. — így fog' ö a maga körében, saját világában maradni, a végett, hogy abból megizmosodva kiemelkedjék. Nem kívülről fogjuk belé tömni az ismeretet, hogy annak terhe alatt elgyengüljön és megundorodjék a munkától, hanem az erők belső fejlődését fogjuk eszközölni, hogy annak érzete fel költse benne a tevékenység ösztönét. Ez oly munka, melynek meg kell halni a gyermek egész lelkületét; ezzel komolyan fogunk foglalkodni Reményiem, czélszerüségéröl meg lesz mindenki győződve s módját elfogja sajátítani, hogy iskolájában munkája sikerét biztosítsa. Továbbá követeli a népoktatási törvény az Írás és olvasás tanítását. Erre nézve azl-lehetne kérdezni: melyik népiskola az, melyben ezek évtizedek óla nem taníttatnak? Jól tudom, hogy taníttatnak; de az e I j ár á s t, a módszer t meg kell változtatni, hogy az eddiginél ha- sonlithatlanul szebb legyen a siker. Tudjuk hogy az eddigi eljárás mellett nem ritkán évek teltek el, míg a gyermek olvasni, és jóval később Írni megtanult. Ma már legfeljebb egy fél év alatt elsajátítja ezeket; annyi idő alatt biztosan megtanul saját Írásán olvasni. Mert hogy e részben a tanitást az íráson és olvasáson kell kezdeni, azt a pedagógia örökre megalapította. Ezazirva olvastató m d d sz e r. Mit mondjak az Írásról? Ebben a népiskolák növendékei átalában nagyon csekély elömetelt teltek, örülnünk kellett, ha,itt — ott egy-két kivételre találtunk. Ma már alig van gyermek, a kinek Írása nem szabályos. Ezt eszközli az ü t e m i r á s, melyet egy pár óra alatt mindenki elfog sajátítani. Mit mondjak a számításról? Azt bizton állitom, hogy e részben a gépiesség csaknem anyi roszat, mini jót eszközöl: homályba borítja az értelmet, melyet meg kellett világosítania. Mielőtt a gyermek a fej beli számvetésben megerősödött volna, ezrekkel számol a táblán, elemzés és okadatolás nélkül: ez nem egyéb mint szemfényvesztés, a készületlenség elleplezése azok elöli, a kik hozzá nem értenek. Ha a számok belső egybefüggése nincs tisztán kimutatva, az elemzés állal, zavarba jő a gondolkodó fő, mely nem tud eligazodni a lelketlen gépiesség felelt. A fonák eljárás rósz hírbe hozta a tantárgyat: csak nem átalánossá lett azon szerfelett hibás nézet, hogy ebben csak azon növendékek lesznek kívánt előmenetelt, a kik reá születtek, holott épen ellenkezőleg bizton lehet állítani, hogy okszerű eljárás inellett ép oly kevesen lesznek, kik a számtani ismereteket magokévá nem teszik a mily kevés jelenleg azok száma, kik belölle valamit elsajátítottak. A mi a nyelvtant illeti, arról biztosan ellehet mondani hogy a számtannal együtt az a leghatalmasabb elnieköszörii; de a legügyesebb , és legtapintalosabb eljárást kö'ételi. Az üres elvont nyelvtani elemzésnek igen kevés becse és értéke van : az eljárás gyakorlati irányú legyen, úgy azonban, hogy a gyakorlat tisztán kifejlett, és megértett szabályukon nyugodjék, s eljárását azokkal indokolja a tanítvány. Mit ér az Írás, gépes ügyességének elsajátítása? mit" ér, ha a gyermek a nyelvtani szabályokat az elsőtől ulólsóig bekönyvnéíkülözi ha nem tud néhány szóból álló levelei, vagy folyamodványt szabály szerűen össze állítani ? Más részről az is áll, hogy eme gyakorlati irányú alaposságot az elméleti szabályok ismerete nélkül elsajátítani nem lehet. Ebből kitűnik, hogy ez kétszeresen fontos tanulmány. A földrajzi is régen tanítják némely iskolákban, hanem többnyire alapos előkészület, megkívántaié taneszközök, s kellő tájékozottság nélkül. A földrajz tanulását Így teljességgel nem lehet megkedvelteim a gyermekkel, itt az emlékező tehelség van túlterhelve anélkül, hogy rajta a képzelő erő által segítenénk. Ez a legfárasztóbb, legizel- lenebb, s bizton elmondhatjuk, a légsikerellénebb foglal- kodás. Ezen a térképek és a földgöinb ügyes használata fog segíteni. Épen úgy kell a történelem tanításában is őrizkedni attól, hogy az csupán az emlékező tehetséget fog- lalkodlassa. Kinek utódai, s hogyan következtek egymás után időrendben a királyok? váljon augusztus 29-kén vagy szeptember 8-kán történt é a mohácsi csata? hadd foglnlkodjanak ezekkel a történet búvárok. A népiskola növendékeire nézve elég, ha megismerik legfőbb vonások- dan a haza múltját, legnagyobb embereit, hogy dicsőítsék erényes tetteiket, elítéljék hibáikat. Födolog a gyermek lelkűidére halni; így lesz a történelem az élet tanító mestere. A természetrajz egyike a legkedvesebb tanulmányoknak. Az állatvilág például rendkívül érdekli a gyermeket; ezen érdekeltséget ki kell elégíteni. Midőn a növendék leírja külsőleg az állatot, elsorolja annak látható jegyeit: élesedni fog nála az észrevevő tehetség, a figyelem, bővülni fog a nyelvismeret. De ez nem elég, mi nem maradunk a külsők mellett: mi a belső tulajdonokat is kitüntetjük, s a magasabb vonatkozásokat méltányoljuk. Mindenki előtt ismeretes álat az ü k ö r. De mily kevesen bánnak vele emberileg? Mily kevés ember gondolja meg, hogy az neki kényelmet, jólétét biztosit; hogy nélküle neki magának kellene végezni a baromi munkát, mely alól öt az állat fáradalmaival felmentette, s hogy ezért tölle kíméletet, hogy ne mondjam hálát érdemel? Előttünk mindennél becsesebb emez erkölcsi hatás, melyet a tanulmányban mindenütt gondosan kifogunk tűntetni, hogy a növendék szivében az állatok iránt is nemesebb emberi érzetet köl— lsünk fel. Az ujabli időben bámulatos előmenetelt tett, a természettan, nem csak a tudomáuyos téren, hanem áthatotta a gyakorlati élet minden rétegét a föjdmiveléstöl a csillagászatig. A főidet gözekével kezdik mivelni, a vető, arató és kaszás munkáját gépeken végzik; vas utak szeldelik át határainkat; a táv-sodrony a villám gyorsaságával közli a tengeren lul lakókkal is gondolatainkat. Hadd ismerje meg mindenki a készleteket, és érőket, mely azokban és azok állal működik; ne legyen titok és rejtély előttünk a mit szemeinkkel látunk, s hadd fordítsa hasznára a tudományt mindenki, olymértékben mint körülményei engedik, s javítson általa sorsán a menyit lehet. Kötelezett tantárgya népiskolában a polgári jogok és kötelességek ismertetése is, nagyon helyesen. Ha az állam vétségekért és kihágásokért büntet: gondoskodni kell, hogy kötelességeit mindenki ismerje. És mert a kötelesség jogok nélkül ragszolgaság volna, s mi polgárok vagyunk, képviselet ulján f e 1 s égi jogokat gyakorlunk a törvény- hozásban: ismernünk kell polgári jogainkat is. Ezen tantárgyak sikeres előadása a ozélnak megfelelő irodalmi munkák s az előttünk lévő, a magas minisztérium állal bölcsen összeállított taneszközök ismeretét, ügyes kezdését feltételezi. Mindezekkel közelebbről meg kell ismerkednünk. Ezek még mind a tanításra vonatkoznak, holott ez a tanítói munkásságnak csak egyik oldalál képezi; a másik ép oly lényeges a nevelés. Igen a népiskola nemcsak tanító, hanem egyszersmind nevelőintézet: nem csak az igazra vezérel, hanem egyaránt a jóra és szépre is, A nevelés egyik fötényezője a fegyelem. Semmivel semkönyebb a tanítás, sőt sokszor a legbuzgóbb taitó e téren a legnagyobb hibákat követi el. Ezért nem hagyjuk azt érintetlenül: lélektanilag fogjuk kifejteni, s megalapítani a szabályozó elveket. Most csak annyit jegyzőnk meg elölegesen: a tanító a szüle helyettessé s a szülei szívben nem foglalhat helyet más érzelem, mint a szeretet. Az előadottakból látni lehet, mily sok teendő vár reánk. Mennyit végezhetünk be azokból az idő rövidségéhez képest, nem lehet előre meghatározni. Annyit Ígérek, hogy úgy az elméleti előadásokon, mint a gyakorló iskolában a mely nélkül eme képezdei tanfolyam mit sem érne, minden perczet híven fel fogunk használni. Tudom nem kis áldozat volt önöktől, huzamos időre hagyni el a családi tűzhelyet. Kétszeresen sajnos volna, ha ez áldozat meg nem hozná óhajtott gyümölcsét. E miatt nem uggódom : lelkesíteni fogja önöket a gondolat, hogy szeré nymunk áj ok hoz van kötve a haza sorsa ésj öv ö je. boldogsága és élete.*) Fontos irodalmi hir. *** lícbrecien története megírására egy derék férfiú, Szűcs István volt joglnnár, s akadémiai levelező lag elhatározta magát. Régebben gyüjté ö már a becses adatokat, most azon helyzetben van, hogy müvét sajtó alá bocsáthatja. Minket szabolcsinegyei emberekei igen közelről érdekel Dehreczen városa, s mintjelenben szoros kapcsolal- ban vagyunk vele, úgy múltúnk is össze volt forrva. Kereskedelmi, gazdászati és nevelési szempontból nekünk, mondhatjuk, fővárosunk Dehreczen; Ily összelügésben leven e várossal, talán felesleges is volna mondanunk, hogy Szűcs müvében a legvonzóbb olvasmányt nyerjük mi is, és bizonyára megyénk régibb idejére vonatkozó adatokat is találunk abban. Midőn tehát a leglelkesebben ajánljuk e munkát a szabolcsmegyei olvasók figyelmébe, nem mulaszthatjuk el, bogy a hozzánk beküldött előfizetési felhívásból a következőket ide ne jegyezzük, „Müvem négy korszakra oszlik: a négy korszakol vezérgondolatok és Dehreczen városi tárgyszó elöős- mertetések előzik meg. — Első korszak magában foglalja a város múltját, legrégibb időktől a reformátornak ó városba behozataláig (1536.) Második korszak tartalmazza a reformatio bevitelétől, a városnak szabad királyi városi rangra lett emeltetéséig. (1693.) terjedő eseményeket. Harmadik korszak tart 1693-dik évtől 1848-dik évig Negyedik korszak 1848-dik évtől kezdve mai időig. — Miudenik korszak két részt foglal magában — Első rész a város küléletét. második pedig a város belélctét — gHz- dászatí, iparüzleli, kereskedelmi, társadalmi, vallási és közművelődési szempontból — ábrázolja. Mindegyik rész jejezelekre s ezek ismét szakaszokra ágaznak.“ „Ha vau magynr város, melynek múltjáért magyar ember hazafiui szempontból érdekli magát: az Debre- c z e n. E város története egyszersmind a magyar alföld is. A török világban, e város volt, a magyar alföldön legtöbb szenvedésnek kitétetve; s ennek daczára , mégis e város volt a legközelebb lefolyt három évszázad fo-r lyásáhan, egyik jótékony közege a magyar nemzeti közművelődésnek. Hány sok ezeren voltak s vágynak széles e magyar hazában, kik e várost mint szellemileg s anyagilag tápláló édesanyjukat üdvözölték s máig is üdvözlik?„ „Szóban forgó mü, három kötetre lévén tervezve, ábrákat is fog tartalmazni. P o. „Dehreczen város czime- re.“ „A város ódon közháza.“ „Ref. collegium négyszegű ódon épülete.“ „Collegiumi diákok négy rendbeli régi öltözetben.“ slb. „Az első kötet már sajtó alattiévén, nagy nyolczad- rét alakban 20 — 22 ivén csinos borítékba fűzve, 1871- dik év január hó elején, a második és harmadik kötet ugyancsak 1871-ik év iolyásában meg fog jelenni. Az első kötet előfizetési ára 2 írt. o. é. Kik mindhárom kötetre egyszerre fizetnek elő; azoktól 5 Irt. o. é. előfizetése kéretik. Előfizetési határidő 1870-dik év november 1- sö napja bezárólag. Előfizethetni vidéken, minden hiteles könyvkereskedő urnái, közelebbről Dcbreczenben, Csat- Ily Károly és Telegdy K Lajos urak könykereskedé- sében; valamint előfizethetni alólirott szerzőnél is. — Az előfizetési batáridő lefolyla után — legkésőbb, 1870-dik év november 10-dik napjáig, az előfizetési iveket — a begyül! öszveggel — hozzám Debreczenbc, kis-csapó utczai 767. szám alatti lakomba beküldetni kérem. Bolti ár az\ előfizetésinél mindeneseire magasb !cend„ Szűcs J. Mi pedig ismételve ajánljuk e becses müvet a közönség méltányos pártfogásába, s ismerőseik körében megérdemelt terjesztésre. Debreczeni levél. 1870. jul. 27. Engedje meg t. szerkesztő ur! hogy ismeretlenül is bekopogtassak becses lapjának hasábjaira s a nyíri közel vidéknek elmondjak némely dolgot városunkból Ma polgári ünnepe volt városunknak, nem volt ugyan semmi fény, semmi tüntetés, de annál nagyobb öröm derült a szivekben. A demokrátidnak volt ma diadal napja. Nemcsak városunkban ismeretes a „Dehreczen“ czimü lap jeles szerkesztője Oláh K á r o I y, ki dicsőén megküzdve minden bal előítélettel, híven támogatja a józan közvéleményt, s buzgó apostolként terjeszti a társadalmi üdvös eszméket. Ö választatott el városi főjegyzővé. A közgyűlés általános bizalma emelte őt e tisztes polezra, melyet illetékesebb és avatottabb emberrel jelenleg nem is lehetett volna betölteni. Fogadja uj főjegyzőnk a mi szerény üdvözletünket is. A nevelésügy barátainak kedves dolgot vélek lenni, ha a Zengei-féle nőnövelde közelebbi vizsgájáról megemlékezem, érdekes leend ez o lapok olvasóira nézve azért is, mivel Szabolcsmegyéből igen sok növendék részesül itt oktatásban. Hogy mily kitűnő jelességü ez intézet, világosan mutatja az, hogy távol vidéki szülők is örömest keresik ezt fel. A vizsgán Nemes Kálmán helyettesité a tanfelügyelőt. Valóban örömünnep volt ránk hallgatókra nézve e nap. A tanítók ernyedetlen E jeles beszéd múlt számunkra már későn érkezett, s az óta másutt meg is jelent. Mi azért érdekesnek véljük ezt közölni, mivel azon linsznos intézeteiét mintegy programszerüleg ismerteti. S z e r k.
