Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1869-04-26 / 17. szám

III. Uj évfolyam.

17. szám.

Szerkesztői és kiadó iroda: NYÍREGYHÁZÁN, Szarvas-uteza 118. szám.

Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak.

Nyílt tér alatt minden háromhasábos garmondeor 25 kr. és 30 kr. bélyegilij.

Hétfőn,

. 18G9.

díj :

egész évre 6.50 küldve . 8.—

Félévre Él-negyedre

Hirdetések dija: minden öthasábos petit sor egyszeri igtatásánál 5, többszörinél 4, bélyegdij 30kr.

Előfizethetni Nyíregyházán a kiadó-hivatalban és ifj. Csáthy Károly nyíregyházi és debreczeni könyvkereskedéseiben, S.-A.-Ujhely- ben Lőwy A. könyvkereskedésében, Beregszászban Csauder Mórnál, hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek.

ipgp*" A múlt évi — még ezideig is — hátralékban levő előfizetési pénzeket 8 nap alatt okvetlenül beküldeni tisztelettel kérjük, nehogy kéiiytelenitve lennénk az illetőket névszeriut felszólítani.

A kiadó-hivatal.

Megyei hivatalos közlemények.

(N.-Kálló, 1869. april 6-án s t. n. tartott bizottmány! ülésből.)

— Inditványoztatott. A polgári törvénykezési rendtartás tárgyában alkotott 1868-ik évi HV. törvényczikk- nek f. év junius hó 1-én életbeléptetése a m. kir. igazságügyi miniszter f. év márczius 30-án kelt s a liivata- los Budapesti Közlöny 73-ilc számában megjelent kibo- csátványa által elrendelve lévén : az idézett törvény hatálybalépte által követelt intézkedések iránti előgon- doskodás a bizottmány halaszthatlan kötelességévé vált.

Ez okból szükségesnek mutatkozik, hogy a jelen közgyűlés egy küldöttséget rendeljen ki, melynek feladata leend, a törvénykezési rendtartásról szóló törvény s az ide vonatkozólag megjelent vagy ezután kibocsátandó felsőbb utasítások alapján, valamint a megye, rendelkezésére álló hivatalos helyiségek s tisztviselői személyzet tekintetbevételével — az elrendelendő intézkedések iránt javaslatot készíteni s ezt egy elhatározandó rendkívüli közgyűlésnek előterjeszteni. — Hatá- roztatott : Ezen közhelyeslésseel fogadott indítvány alapján, az abban körvonalozott javaslat elkészítésével Kál- lay Adolf másodalispán elnökletete alatt Bodnár István, Nagy János, Tokaji Nagy Lajos kiildöttségi tagok, Korányi Miklós főjegyző, Komjáthy Pál főügyész, Lanka József, Szoboszlai Papp Károly és Janthó Lajos m. törvényszéki ülnökök megbizatnak s javaslatuknak, nemkülönben a közmunka s utépitészeti állandó küldöttség által előterjesztendő jelentéseknek s egyéb halaszthatlan ügyeknek tárgyalása a f. év május hó 7-ik és 8-ik napjain tartandó rendkívüli közgyűlésre kitűzetik.

Az uj törvénykezési rendtartásnak f. év junius 1- sőjén hatálybalépte által a pertárnok megválasztatásának szüksége merülvén fel : ezeu tiszti állomás a f év május hó 7-ilci rendkívüli közgyűlésen választás utján betöltetni; e czélból jelen határozat főispán ur ő méltóságának tudomására hozatni, a megye fő- és nlszol- gabírái utján köröztetni, végül a m. k. belügyminiszter ezen uj tisztviselői állomás rendszeresítésének jóváhagyására fölkéretni határoztatik.

— Somossy Ignácz mint a felső szabolcsi reformált egyházmegye segédgondnoka a két párban vezetett egyházi anyakönyvek egyik példányának elhelyezésére a megyei levéltárban biztos helyet kijelöltetni kér.

— Határoztatott : Az egyházi anyakönyveknek egy példányban a törvényhatóságok levéltárában megőrzése az 1827-ik évi XXIII. t. ez. által rendelve lévén, — Somossy Ignácz mint a felső szabolcsi reformált eg}ház- megye segédgondnoka értesittetni határoztatik, miként az illető lelkészek által a szakaszbeli szolgalmuknak átadandó anyakönyvelt egyik példánya a megye levéltárában elhelyeztetni s megőriztetni fog.

Ez alkalommal a fő- és alszbirák figyelmébe ho- zatik, hogy az 1827-ik évi XXIII. t. ez. 1. §. azon rendelkezése fölött, „hogy a keresztelteknek, házasultak- nak és elhaltaknak jegyzőkönyve — minden valláskülönbség nélkül az illető lelkészek által — két példányban készíttetvén, minden év végével az illető törvény- hatóságok törvényes bizonyságai — szolgabírái — által egy példányban átvétessenek -— hitelesíttessenek, és azután a törvényhatóságok levéltáraiba betétessenek,“ -— különösen őrködjenek, s az anyakönyvek két példányban vezetésének kötelezettségére a szakaszaik területén lakó lelkészeket ideiében figyelmeztessék, s ez utón elejét vegyék azon — egyeseket s családokat sújtó

— s a közigazgatás szempontjából is kiszámithatlan zavarokat okozható esélyeknek, melyek az anyakönyveknek tűzvész vagy egyéb esetekben megsemmisüléséből eredhetnének.

— Karácsonyi Mihály köz- és váltóügyvéd, tokaji lakos közügyvédi oklevele felolvastatván : kibirdettetett.

A debreczeni m. k. pénzügyigazgatóságtól. Sza- bolcsmegye első alispánja tekintetes líónis Barnabás urnák Nagy-Kállóban. Átirat. Minthogy az 1868. évi XXI. t. czikk 88. §. szerint az állami adóhivatalok tartoznak azoknak kik birtokvásárlási alkuban állanak, vagy ingatlan birtokra hitelezni kívánnak, ha az eladó, vagy kölcsönvevő egyszerű bizonyítványát előmutatják az érdekelt birtokadó, és illetékhátralékot dij nélkül kimutatni, és ha kiváutatnék, azt az iiás dij letétele mellett bélyegmentesen Írásban is kiadni.

Ennek alapján a m. k. pénzügyminisztérium ezen irásdijt minden egyes díjmentesen kiállítandó kimutatásét — ötven krajezárbán állapította meg. Mely felsőbb! intézkedés köztudomásrajuttatás tekintetéből, hivatalos tisztelettel közöltetik. Kelt Debreczenben, 1866. január 18-án. Ilalmágyi.

Határoztatott : A megye minden szbirái utján köz- tudomásrajuttatás végett köröztetni rendeltetik.-— A dadai járás főszbirájának folyó évi april hó 2-án 623. sz. a. kelt jmelí'tése, — melyben a Tkrdos- t.-lüki révnél f. évi martins hó 21-én 12 embernek a Tisza vizébe lett fuladása által történt szerencsétlenség feletti vizsgálati iratokat felterjeszti; — és egyúttal t.- löki Kulcsár Mihály és neje után maradt 4 árva, —• és ugyancsak ottani illetőségű Varga Mihály 3 kiskorú árvája feletti gondoskodásra felhívja a megye figyelmét, — végre a t.-löki s az éjszaki szélnek igen kitéve levő révnek más helyre áttétele iránt kér intézkedést. Határoztatott : A beterjesztett jelentésből s a hozzá mellékelt vizsgálati jegyzőkönyvből krtünvén az, hogy a szerencsétlenség főoka a hidas tulterheltetésében, s a hidaskötelet tartó czölöpnelc a földből lett kijövésében rejlik, a vizsgálat pedig azon körülményre, hogg a révtulajdonosok részéről a szerencsétlenséget megelőző intézkedések megtétettek-e ? — egyáltalán ki nem terjesztetett, — a jelentés és vizsgálati jegyzőkönyv a dadai járás főszbirájának a fennebbi irányban kipótlás végett azon megjegyzéssel adatik ki, hogy a vizsgálat folyamán Szabó Ambrus szent-mihályi lakost is, a folyó közgyűlés első napján tett előadásának részletezésére felbiván : a vizsgálatot az általa előadandókra is Terjeszsze ki, — s az igy kipólolt vizsgálatot veteményes jelentése kíséretében a következő bizottmányi gyűlésre beterjessze.

Továbbá az állíttatván a főszolgabírói jelentésben, hogy a tardos-b.-löki rév jelenlegi helyén a szél rohamainak nagyon ki vau téve a megyei főmérnök oda utasittatik. hogy ezen körülményt alaposan megvizsgálván, a szükségesnek találandó áthelyezés iránt az újabban kijelölendő révhelyiség leírásáról véleméuyes jelentést tegyen.

A bejelentett szerencsétlenség által apa s anya nélkül maradt t.-löki illetőségű Kulcsár Juliánná, Borbála, András és Ferencz, valamint édesapjukat vesztett Varga Borbála, Mihály és Zsuzsanna szomorú sorsa felkültvén a megyei közönség érdekeltségét, minthogy a megye pénztára a legszorosabbra mért kiadások fedezésére szükséges javadalmat is az országos alapból nyeri, az elől említett árvákra nézve, a mennyiben azok a főszbírói jelentés szerint teljesen vagyontalanok s apa és anya nélkül maradtak — az anyakönyvi kivonatok felterjesztése mellett a m. kir. belügyminiszter felkérendőnek találtatott, hogy ezen árvákat a szegénysorsu árva gyermekek ápolására rendelt országos alapból segélyezni, illetőleg a szokásos tartási dijat részükre utal- Aányozui méltóztassék f — az utóbb említett árvákra nézve, a mennyiben,amazoknál az édesanyai ápoló kéz fenmaradásával, és egy Zsellér-házacska bírásával enyhítőbb körülmények között maradtuk : a megyei bizottmány a megye polgárainak a. nyomort és Ínséget mindenkor enyhíteni kész emberbaráti érzületéhez folyamodik, s az érzület felköltése, illetőleg a könyörado- mányoknak egybegyűjtésére a midőn egyrészről megyei főispán ur Öméltósága is felkéretik, ugyanakkor a megyei fő- és alszbirák oda utasittatnak, hogy ügy kibocsátandó körlevelek által, mint saját körükben is kö- nyöradományokat gyűjtsenek s a begyülendő összeget az adomámyokat tartalmazó iv beterjesztése mellett az első alispánhoz beküldjék.

Ezen sajnos esemény által indíttatva, minthogy a megyének igen nagy részére vizenni közlekedésül egyedül hidasok szolgálnak s országos törvényhozásunk még eddig nem lehetett azon helyzetben, hogy minden, s igy a rendőri állapotra is kiterjedő törvényeket alkothasson, Kállay Ödön elnöklete alatt Gergelyfy János, Jármy József, Szögyényi Emil, Szomjas József, Mudráu János, Dobozy Ferencz szolgabiró és Hubaffy Sándor megyei főmérnök kiküldetnek a végett, hogy a közelebbi rendes közgyűlésre oly rendőri szabályokat javasoljanak, a melyek foganatbavételétől válható legyen a hasonló szerencsétlenségek kikerülése, — s a személy és vagyonbiztonságnak a vizenvaló közlekedésnél is megóvása.

Korányi Miklós, főjegyző.

— A vallás és közoktatási m. kir. minisztertől Sz bolcsvármegye közönségének N.-Kállóban. A nemzet közművelődésének érdeke sürgősen igényli a népiskolai közoktatást szabályozó 1868. XXXVlII-ik t. ez. életbeléptetését. Erre azonban egyik legelső teendő lévén a megyei iskolatanácsok felállítása és szervezése; tisztelettel megkeresem és felhívom a megye t. közönségét, hogy a megyében fölállítandó iskolatanácsnak, — az 1868. XXXVIII. t. ez. 125. §-a szerint a vármegyei bizottmány által választandó tagjait legközelebbi közgyűlésén megválasztani szíveskedjék. — Ezáltal lehetővé lesz, hogy mihelyt a törvény által rendelt tanfelügyelői állomás a megyében is be leend töltve, minden késedelem nélkül szerveztessék az iskolai tanács is; és hogy a megye területén a közoktatás rendezése azonnal a megye közönségének is befolyásával és közreműködésével kezdessék meg. Egyszersmind értesítem

a vármegye t. közönségét, hogy az illető hitfelekezetek egyházi főhatóságait hasonlóul fölhívtam, hogy a megyééi iskolatanácsnak az 1868. XXXVIII. t. ez. 125. §- nak 1-ső és 4-ik pontja értelmében általuk küldendő tagjait szinte válasszák meg. — Végül fölkérem a megye t. közönségét, hogy a választás eredményéről — a megválasztott tagok névjegyzékének megküldésével —■ engem értesíteni szíveskedjék. Budán, 1869. évi april hó 1-ón. B. Eötvös József m. p.

Határoztatott : A közoktatási ügy helyes vezérlésétől — állami és társadalmi emelkedésünk föltételez- tetvén; nehogy a rögtönös intézkedés által épen e czél tévesztesssk el, — szoboszlói Papp József elnöklete alatt Tokaji Nagy Lajos, Támár Imre, Karczub András Szondy László, Kálmán Lajos, és Bleuer Miklós bizottmányi tagokból egy küldöttség kirendeltetik a végre, hogy az iskolai tanács tagjaiul — az 1868. XXXVIIL t. ez. 125. §-a értelmében megválasztandó eeyéneket, a nevelés terén tapasztalással biró szakférfiak meghallgatása mellett javaslatba hozzon, s ebbeli jelentését a legközelebbi gyűlésre beterjessze. — Kelt Nagy-Kállóban, 1869. april 6. s t. k. napjain tartott bizottmányi közgyűlésből.

Ónody Bertalan első aljegyző.

Észrevételek Eszéki ur iuditváuyára.

I

Az időszaki sajtónak, ha a közvélemény hű orgánumául kíván tekintetni, alig van nemesebb feladata, mint azon mozzanatok és jelenségek élénk figyelemmel kísérése, melyek a társadalmi élet terén felmerülnek.

Mint az orvos, ki az egyes symptomák pontos megfigyelése után jut el a betegség megismeréséhez, s csak azután, a testi bániaknak minőségéhez képest, alkalmazza gyógyszereit: akként kell a sajtónak eljárni a társadalmi élet kinövései, ezen a nemzet testén rágódó betegség irányában.

Felkarolni, istápolni minden oly véle- ménty, mely socialis mozgalmainkat, nemes irányban, habár lépései is, előbbre vinni Ígérkezik; de ellenőrködni, s a szabad szó egész súlyával lépni fel ott, hol eme mozgalmak természetellenes irányban szándékoltadnak idegen térre vezettetni: ebben áll a sajtó egyik legnemesebb hivatása.

Mi természetesebb, minthogy ily meggyőződéssel, szerfölött megragadta figyelmünket azon indítvány, melyet Eszéki Antal ur a „Tiszavidék“ közelebbi 15-ik számában közzétett. Már maga a czím : „Mél- tóságos főispán ur s tekintetes megyei bizottmány!“ elég volt rá, hogy egész figyelmünket magához vonzza. Mohó kíváncsisággal fogtunk azért a közlemény olvasásához, de megváltjuk, hogy a midőn azt figyelemmel átolvastuk, szemünk szánk elállóit.

Csodálatos egy indítvány!

Ha a tárgy, melyet érint, nem lenne oly fontos, bizonynyal nem szóllunk vala hozzá. De mert a nyilvánosság védpaizsa alatt oly dolgokat hoz felszínre, s olyanokat ajánl megyeközönségünknek elfogadás végett, melyeket az élet és tudomány egyaránt elitéinek, s melyek sanctionálásu megyei bizottmányunkat a haladó korszellem itélőszéke előtt különös sziliben tüntetné föl: nem lehet, hogy hallgatással mellőzve, pár igénytelen megjegyzést ne koezkáztassunk reá.

Lásuk hát: mit akar E. ur indítványa.

Anyagi érdekeink rendezetlensége, a népnevelés „teljeshiánya“, iparunk és kereskedelmünknek „kizárólag idegen elemek által kezelfsé“, valamint az alsóbb néposztály nyomott helyzete miatt, és azon okból, hogy „a végrehajtás alá kerülő földbirtok csak-