Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1869-04-26 / 17. szám
nem kizárólag oly elemek kezeibe kerül, melyek hazánk kincseit igen, nemzetünket azonban sohasem fogják szeretni“, ezen okokból — mondjuk — azt ajánlja E. ur, miként „nevezzen ki megyei bizottmányunk egy állandó küldöttséget, melynek feladata legyen : minden végrehajtás alá kerülő földbirtok eladásáról tudomást szerezni; azok megvételéhez a nép között consortiumokat alakítani ; ezek pénzerejét számbavenni, s a hiányzó pénznek hazai hitelintézeteknéli megszerzését elősegíteni stb. stb.“ Valóban furcsa idea! — Azonban bocsásson meg E. ur, de mi bátran ki merjük mondani, hogy részben helytelen praemissák- ból alig olvastunk valaha helytelenebb következtetéseket, mint az ő indítványában. Hogyan! Eszéki, a törvényszéki ülnök mondja azt, hogy nálunk a népnevelés teljesen hiány zik, hogy iparunk és kereskedelmünk kizárólag idegen elemek által kezeltetik, s hogy a végrehajtás utján eladott ingatlan javak hazánkban oly elemek kezeihez jutnak, melyek nemzetünket sohasem fogják szeretni! Alig hisszük, hogy E. ur Magyarország szellemi mozgalmainak statistikáját tüzetesen tanulmányozta volna. Hiszen Fényes Elek, vagy Hunfalvy János jeles statistikáik- ból egy tekintetre meggyőződhetik, miként nemzetünk a népnevelés fontos ügye tekintetében oly örvendetes haladást tanúsít, mely- lyel a nyugoti cultur-államok mellett szé- gyenelheti magát. Fényes számítása szerint Magyarországban 1854-ben 11,315. elemi iskola volt, melyekben 1,267,522 tanköteles gyermekből 712,098 tehát nem egészen 60u/o oktatásban részesült. Hunfalvy hivatalos adatokból merített kimutatása szerint pedig ezen arány 1859-ben már 73%-ra emelkedett, mig 1864-ben a magyar állam már 16,358 népiskolát számit, vagyis minden 940 lélekre egy elemi iskolát akkor, midőn az osztrák örökös tartományokban egy elemi iskola 1330 lélekre esik. Frorrnn- hold számítása szerint Magyarországon a tanképes gyermekek közül tényleg oktatásban részesült 1854-ben a kötelezettek 60%-ja 1859-ben .... 73%-ja 1864-ben több mint . 81%-ja. És ezen örvendetes haladás magasabb tanodáinknál is tapasztalható. 1859-ben maradt a magyar államban 121 gymnasium 20,888 tanulóval, 1865-ben pedig már 144 gymnasiumunk volt 29,966 tanulóval. 1855- ben mindössze 8 al- és főreáltanodánk volt, mig az 1865-dik évi kimutatás szerint azok száma már 27-re emelkedett. Hol van hát itt a hanyatlásnak még csak árnyéka is? 1859-ben még alig volt hasznavehető magyar tankönyvünk, mig ma alig van szak- tudomány és művészet, melyben irodalmunk a jelen kor színvonalán álló szellemi termékekkel ne dicsekedhetnék. Es ha mindezekhez még a népiskolai közoktatás tárgyában múlt országgyűlésünkön hozott törvényünket, melyet az egész művelt világ és a szabadelvűsig tapsa üdvözölt, hozzávesszük : nem alapos-e a remény, hogy népnevelésünk, erélyes kivitel mellett, gyors léptekkel fog haladni? Miként állíthatja hát mindezek ellenében E. ur, hogy nálunk a népnevelés teljesen hiányzik? Azonban menjünk tovább. E. ur azon állítására, hogy iparunk és kereskedelmünk kizárólag idegen elemek által kezeltetik, nem szükség reflectálnunk; hisz ez állítást maga az élet és tapasztalat czáfölja meg legcsattanósabban; de igenis nem hagyhatjuk szó nélkül azon állítását, hogy nálunk a végrehajtás alá kerülő ingatlan javak csaknem kizárólag oly elemek kezeihez jutnak, melyek nemzetünket sohasem fogják szeretni. Irtóztató vád, a legnagyobb cynismus hangján ejtve ki! Nem tudjuk határozottan, kiket ért E. ur ezen „elemek“ alatt, de sejtjük, hogy azzal zsidó polgártársainkra czéloz. És ezt legkevésbé vártuk tőle. Mi hajlandók vagyunk hinni, s valóban fenebb idézett szavai azon föltevésre jogosítanak, hogy azok súlyát, mielőtt papírra tette volna, nem mérlegelte meg eléggé. Mert mit tesz ő? — Eltagadja egy fajtól, hazánk egy igyekező, szorgalmas, életképes elemétől a honszerelmet, a polgárerény eme legmagasztosabbját, s eltagadja azt a jövőre is örökre. S miért? Talán a „szabadság, egyenlőség és testvériség“ nevében? vagy talán a faj és hitelvek különfélesége miatt ? Bizony nem nagy mértékével bir E. ur a tolerantiának! Nem uram! ne akarjuk mi, par excellence magyar faj, a honszerelmet kizárólagosak magunknak vindicálni! A hazaszeretet azon tárgyak közé tartozik, melyeket egyáltalán nem lehet monopolizálni: miért akarnék hát attól a zsidókat megfosztani csak azért, mert ők a Mózes vallását követik ? Még alig száradt meg a tinta az 1865/v- XVII-ik t. czikken : s ime E. ur már ildomosnak találta a fajgyűlölség tanát hirdetni azon népfaj ellenében, melynek ép ama törvények polgári és politikai jogok tekintetében egyenjogúságot biztosítanak.------M i tiltakozunk eljárása ellen korunk józan demokratikus iránya és a szabadelvii- ség nevében! LEVELEZÉSEK. Iíolbása, april 12. Tisztelt szerkesztő úr! A „Tiszavidék“ ez évi 14-ik számábau Bajhelyi név alatt ily czikk jelent meg. „Gyakorlati tért a községek jogainak.“ Az élet szükségeivel több-több kívánni valók jelentkeznek, de e czikkben foglalt nézeteknél praktikusabbat és szükségesebbet alig olvastam. Üdvözlöm azért Bajhelyi urat e nem mindennapi kezdeményezéséért! Igen sokat tudnék ehez szóllani, ki a nép közt lakom, s köznépünk szükségeit e tekintetben is ösmerem. Miért panaszkodnám én, ki hivatalos állásomnál fogva sokszor viszem a községi ügynökséget. Sok bajt elintézek, hogy a politikai hivatal közegeit, —■ úgy is halmaz teendőik közt, — azokkal ne zavarják. A könnyen Ítélő olvasó előtt nyíltan mondva ingyen. Halasztani vélném én ezen községi ügynökség mikénti felállításának tervét a közel megnyitandó ország- gyűlés működéséig : Hátha a megyei tisztviselők beosztása, hivatalos teendőik körvonalazása ezen szükségen könnyebben és olcsóbban segítene, mint terveztetik. Mert — mint lenni kellenne — ha a szolgabírák működéseikben nem lesznek mindennel úgy terhelve mint mostan vágynak; vagy is, ha lesz juridíkus és politikus szolgabíró külön személyben, és külön helyen ugyan azon egy járásban, én telyes meggyőzésére fektett reménynyel vagyok, hogy az ügyes-bajos dolgok csaknem kielégítésig elintéztetnek. Ezen községi ügynök megválasztása szinte korteskedésekre szolgáltatna alkalmat, mi az igazság veszélyeztetésével is jár. És — még most szabad szóllanom mert senki személyét sem sértem — váljon garantia lenue-e a népre nézve a választott ügynök azon félelme, hogy ha nem igazságosan járna el valakinek ügyében helyette más választatik? Óvatos lenne hogy egy nagyobb részt magának megnyerjen; másikkissebb és tehetetlenebb töredékkel mitsem gondolna. Ha fenntebbi községi ügynökség felállítása mindenek felett szükséges lenne, és ha ez még bővebben vétetik fontolóra, könnyen is életbe léphet. Van még egy véghetetlenül szükséges, mi a városoktól távolabb eső vidékeknek, községeknek, és az emberiségnek egy általán múlhatatlanul előnyös lenne. Nevet adok neki „Vidéki orvos. Tudjuk hogy a városokon is, hol az orvosok laknak, sokszor rögtön élet veszélyek állnak elő, és vagy segittetik a betegen vagy nem; de ezt a közel, annyival inkább a távolabbi lakók nem élvezhetik. Nagy kamatokat szed ki vidékeken a halandóság az emberek közzül. Azonban tudjuk hogy minden rosz- nak kezdetben kell eleit venni : és azt is figyelemben véve hogy kivált tavaszai és őszei járványok betegségek fej lenek ki, melyek többnyire ragályosok is : és segítség nem lévén, gyermek ifjú, munka bíró erősek, apák, anyák esnek áldozatul megszaporodnak az árvák : holott ezeket a közel és köteles orvosi segély megszüntetné. És igy ezen orvosok nem városon laknának. Mennyiben pedig ezen bajon az országgyűlés nem segít; óhajtandó lenne ennek megvitatása, és életbe léptetése. A perlekedő félnek ügye a halasztással, még nincsen élet veszélyei össze kötve; mert ha ma vagy holnap ügyvédre nem bízza is, de holnap után már, vagy később is teheti : — Hanem a betegség halasztást nem szenved, mert ott egy becses drága élet veszélyeztetik, és feljebb vitel sincs orvoslatul Az orvos egyedül az, kinek megjelenése éjjel és nappal szükséges, kinek lelkiismeretes eljárása megfizethetetlen. Kérem azért őszinte bizalommal Bajhelyi urat, — ha ennek szükségét felismerné, — lenne szíves oly hatályosan ajánlani a vidéki orvosok életbe léptetését is, hogy azonnal sikere lenne : A módokat is elmondani, hogy mimódon, ki, vagy mely hatóság engedélyével lehetne azt foganatosíthatni. Antal Sándor ref. lelkész. BEL- ÉS KÜLFÖLDI HÍREK. — Magyarország törvényhozó testületé ma tartá első ülését. A ház teljes számmal jelen volt; de nem, teljes még sem volt, mert még egy két kerület is belügyminiszteri intézkedés folytán nem választhatott s igy ezek nem voltak képviselve. — Már az első ülés is nagyon érdekes volt. Fölhozatott és pedighelvesen, hogy a törvény értelme szerint az országgyűlésnek Pesten kell a fejedelem által megnyittatni, s hogy a budai királyi palotára mint országos épületre a magyar három- szinü lobogónak kell fölvonatni. — Érdekes volt a mai ülés anynyiból is, a mennyiben a miniszterelnök ur első beszédében azt fejezte ki, hogy a magyar lobogót nem lehet a budai várpalotára kitűzni s második beszédében melyet Deák után mondott, már meggyőződött, hogy bizony mégis — nem csak lehet, hanem kell is, mert a nemzet óhajtja. — A liorváth testvéreknek egy vasútra lenne szükségük s most, mint halljuk, mindaddig mig arra az engedélyt meg nem kapják, nem hajlandók az ország- gyűlésre eljönni. („M. U.“) — Ő cs. és apstoli kir. felsége, f. é. april hó 18-án kelt legfelsőbb elhatározásával a honvédkeriileti parancsnokságok és a tanosztályok szervezésének foganatosítását kinevezések által megkezdette. — Madrid, apr. 21. Figueras egy interpellatiójára Zorilla feleletében azt mondja, hogy Spanyolország uralkodója hamarább lesz köztudomású, mint azt a repub- licanusok gondolják. Egyedül a fejetlenség volna képes restauratiót előidézni. — Bolgrád, apr. 21. A „Vidovdan“ jelenti, miszerint a jövő nyár folytán Ferencz József osztrák császár a szultánt meglátogatandja; Konstantinápolyban a főrangú vendég számára egy palotát már kezdenek is berendezni. A walesi hgnő a a szultántól egy 54 ezer aranyat érő nyakéket kapott ajándékba. VEGYES HÍREK. ** Lapunk szerkesztő s kiadó hivatala f.hó 24-től kezdve a szarvas-utczából Tokaji-utczára a sz. a. házba áttétetett. ** F. hó 23-án Nyíregyházán Pazonyi-utczán egy fiú — ki a kőmiveseknél mint napszámos dolgozott, az állványról leesett, és rögtön meghalt. ** Nagy-Kállóban, f. hó 26-án a képviselő-választás fog végbe menni, melyre a vidékről számosán megjelenni ígérkeztek. Ügy halljuk hogy a választás után nagyszerű népünnepély fog rendeztetni. ** Kelcz István megyei kiadó a honvéd lovasságnál főhadnagynak kineveztetett. ** A pesti gyapjumosó és bizományi részvénytársulat körlevele szerkesztőségünkhöz is beküldetett, melyet egész terjedelmében közlünk; mert úgy hisszük, hogy olvasóinknak, kik juhtenyésztéssel foglalkoznak, ezáltal szives szolgálatot teszünk. Az alulirt társulatnak van szerencséje t. uraságodat ezennel értesíteni, miszerint gyapjumosó gyárát f. é. marczius hó utolján megnyitandja, és hogy azzal egy gyapjubizományi üzletet kapcsolt egybe. A gyár, a leghíresebb és legjobb belgiai gyárak mintája szerint, az e téreni legújabb találmányok felhasználásával, és gőzerőre, naponta 200—300 mázsa gyapjú mosására vau berendezve. Az alulirt társulat 10 mázsától felfelé (kísérletekre kevesebb is vállaltatik) bármi mennyiségű mosat- lan vagy usztatás által mosott gyapjút vesz át, hogy azt gyármosás által zsir-, homok- és bogáncstól tökéletesen megtisztítsa; azonkívül különös gond fog fordit- tatni a gyapjú kellő osztályozására. — A gyárilag mosott gyapjú legkevésbé sem tépettetik szét, a gyapju- fűrtök megtartják eredeti összefüggésüket és minden további kezelés nélkül alkalmas a posztószövésre. Minden, még a legkisebb gyapjú mennyiség is, tulajdonosaik szerint elkülönítve, fog mosatni, miáltal az eicseré- lés vagy elegyítés lehetősége teljesen kizáratik. A mosási dij, (az osztályozást betudva) a mennyiséghez képest, 2 frtól 3 írtig lesz a mosatlan gyapjú mázsájától megállapítva. — A gyapjúnak a gyármosás általi suly- vesztés ellenőrzése a megbízók részéről kísérletek, vagy a mosó könyvbe mindenkor szabad betekintés, vagy egy felügyelőnek odarendelése által a legbiztosabb módon gyakorolható. Legbuzgóbb törekvésünk tárgyát képe- zendi egyébaráut az ellenőrzés lehető legnagyobb megkönnyítésén kívül, az összes kezelés olyatén szervezése és felügyelete, hogy bármi panaszra a legkisebb ok sem fog szolgáltathatni. A bel- és külföldi legnagyobb gyár- és gyapjú-kereskedési üzletekkel való legkiterjedtebb összeköttetés által, kilátás nyílik számunkra a bizományi üzlet élénk és sikeres kifejlődésére, mely- lyel egyszersmint egy előlegezési üzletet hozunk kapcsolatba. E végre összeköttetésbe léptünk egy helybeli bakintézettel, miáltal azon helyzetben vagyunk, hogy a nekünk mosás és eladás okáért átadott gyapjú készletekre lehető legnagyobb előlegeket adhatunk olcsó kamatokért. Gyárüzletünk működésétől bizton remélhetni újjáalakítását és feléledését jelenleg mélyen
