Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1869-04-12 / 15. szám
végrehajtás alá kerülő földbirtok, a mindennapi tapasztalat igazolása szerint, csaknem kizárólag oly elemek kezeibe kerül, melyek hazánk kincseit igen, nemzetünket azonban sohasem fogják szeretni. És népünk, melynek sem pénze, és e téren vezetői sincsenek, az ily földbirtok megszerzésére nem is gondolhatván, halad azon aggasztó indolentiájában, a mely állami életünk irányában oly nagy mértékben nyilvánul. Meggondolva hogy egy állam csak úgy lehet erős, ha annak minden egyes tagja jól érzi magát. Ha ezen nagyszerű gépezet minden egyes alkatrésze öszhangzólag működni képes. Meggyőződve, hogy az anyagi jólét, és szellemi művelődés előmozdítása és fejlesztése, a megyei önkormányzat egyik legfelségesebb joga, és legszentebb kötelességei közzé tartozik. Addig is mig törvényhozó testületünk, társadalmi szervezetünk alapfeltételeit, törvényhozás utján körvonalazni fogja : Bátor vagyok a következő indítványt tenni, s méltóságodat s a t. megyei bizottmányt tiszteletteljesen felkérni, hogy azt elfogadni s azonnal gyakorlatba venni méltóz- tassék, ugyanis : Fogadtassák el alapelvül, miként a társadalomba állott népeket „jog és kötelezettség“ tartja össze, és pedig : A társadalomnak joga van minden egyes tagja vérét és vagyonát megtámadta- tások esetében igénybe venni, s ellenben kötelessége minden egyes polgárát az anyagi és szellemi jóléthez elvezetni, önálló polgárrá nevelni. Viszont minden egyes polgárnak kötelessége vérét és vagyonát a társadalom fen- állása- és jólétéért feláldozni, s joga van jólétet élvezni s ehez az állam segélyét igénybe venni. Ezen elvekből kiindulva nevezzen ki a tekintetes megyei bizottmány egy állandó küldöttséget, melynek feladata legyen : Minden végrehajtás alá kerülő nagyobb földbirtok eladásáról tudomást szerezni. TÁRCZA. T o a s z t. (Elmondta a nyíregyházai képviselőválasztást követő banquetten a szerző egy egyszerű mesterember, miért is azt minden javítás nélkül adjuk.) Bár mint működött az ármány I Okulhat most maga kárán Miénk a győzelem. Fejlődik mar azon idő, Kincsen nem lesz meg vehető A polgári jellem. íme tanúskodik arról Nyert győzelem bal oldalról E város kebelén Követői erény utján ' S ön meg győződésünk után Vivtunk a jog terén S vívmányunkon úgy nincsen szeny Mint szenytelen nap az egen Vizsgálja a haza! Mert 48-at pártolunk Azért élünk azért halunk, Szent annak joga. Mivel csak e jogok nyomán Virulhat áldás e hazán És béke felettünk Ha független lesz e haza S meg lesz ősi alkotmánya Boldog lesz nemzetünk. Ezen jogok védelmére Ez mai nap örömére Választónk egy szivei Azok megvételéhez a nép között társaságokat (consortiumokat) alakítani. Ezek pénz erejét számbavenni, s a hiányzó pénznek hazai hitelintézeteknél! megszerzését elősegíteni. Okszerű gazdaságok alakítására tényleges befolyást gyakorolni, hogy azok elég nagyok legyenek a telepitett családoknak kellő jólétet biztosítani. Addig is mig törvényhozás utján e tekintetben megfelelő intézkedések történnének, a földbirtoknak a törvényes mértéken alóli eldarabolását meggátolni. Felügyelni hogy a hitelkölcsön segélyével vásárlók az évi törlesztéseket pontosan teljesítsék. Behatolni a nép minden rétegeibe, s megbarátkoztatni azon gondolattal, hogy nemzeti nagyságunk és önállóságunk allpja nem a nyers, hanem az erkölcsi és anyagi erőben feltételeztetik. Eme pedig abban rejlik, ha mi iparunkat, kereskedelmünket s földmívelésünket önmagunk kezeljük, azt minélinkább kifejlesztjük, nem szorulunk idegen nemzetekre, hanem magunk teremtünk elő minden szükséges készletet s úgy a földmíves mint az iparos productumaínak helybeli piaczot, con- sumens népet talál, s aránylagos áron ád egyik a másiknak mindent cserébe. Es ezen eszme megtestesítése végett legelőször is egy iparképző intézet felállítására gondoljon, hogy azon gyermekek, melyek a kellő jólétnek megfelelő földbirtok- mennyiséget nem örökölhetik, ne szolgákká, hanem iparosok- és kereskedőkké neveltethessenek. Befolyást gyakorolni most már a népre, különösen pedig a gyámhatóságokra, hogy a gyermekek s gyámság alá került árvák neveltetése tervszeriileg eszközöltessék, s az előkészített terv szakadatlan evidentia, és szigorú következetességgel valósittassék. Ily alakban képzelem én a népnevelést előmozditandónak, hogy az anyagi jólét a szellemi művelődéssel karöltve haladjon előre. Egyik a másik nélkül félszegség, mert hiszen ki fogná a mindennapiért küzdő szüOrszág gyűlési követünk Kiért ármánynyal küzdöttünk Vidliczkay éljen !!! Voltak dicső napok.... (Vonatkozással a jelen követválasztási mozgalmakra.) Voltak dicső napok és ragyogó tettek!... Hol vagytok dicső kor dicsőbb daliái ? I Ez a korcs ivadék tőletek nem retteg Szent emlékéitek sárral kidobálni!... Bőt arany bálványért veti oda sorsát 1... Szegény Magyarország 1... Áll a mérleg — egyik oldalán a haza, A szent czél, a közjó, a jog és igazság 1 Másikon az ármány, fénykincsek halmaza, Az önkény, az aljas lélekrontó gazság 1... Választ a magyar nép!... szánd meg dőre voltát! Szegény Magyarország 1... Vásár van minálunk 1 vásárlják a lelket 1... Jellemet is adják itt minálunk bérbe 1 „Ez drága!“ „Az megér talán egy félteiket!?“ Ez meg itt árulja: „Ki ad többet érte?“ Furcsa, hogy a lelket itt vásárra hordják !... Szegény Magyarország !... Mi lesz igy belőlünk ? ! Igazán gyalázat! Ébredjetek fel e vészes éjszakábul! — Melyben az embernek jobb része fellázad. A szentért lángoló érzemény elkábul!... Eltűröd ezt magyar ?! Nem pirul az orczád ? Szegény Magyarország !... ó mily furcsa egy kor! Ó mily furcsa élet ? 1 Egy darab koncz az kell! Egy pohár bor ez jó ! Nem tudod, hogy vele torkodat metélled ?! Hogy miatta sárbabull az érdem s közjó!... Bánod is te ? Ej 1 haj ! éljen a ki bort ád !... Szegény Magyarország ! ... löket pénzbírság terhe mellett kényszeríteni arra, hogy gyermekeiket iskolába küldjék akkor, midőn ők tűzhelyüktől távol, nyomora viskójuk őrizetét, vagy téli gunyácska beszerezhetése végett nevelt nehány libács- kájuk pásztorságát bízták gyermekükre. Vagy talán nagylelkű hazafiak adakozásán épült iskolákban alumniumok fognak e szegények számára nyittatni? Nem szorult a népnevelés könyörado- mányokra, ez kötelesség, melyben mindenkinek, ki e társadalomban él, aránylagosan részt kell vennie; — e kötelesség mulasztása irtózatosan boszulja meg magát. Ily elvek mellett nevelt népnek lesz aztán elegendő oka szeretni hazáját, s annak társadalmi intézményeit bármi inegtámadta- tások ellenében megvédelmezni, — s ereje és kellő műveltsége magának oly kormányt teremteni, a minő érdekeinek legjobban megfelel, szomszéd nemzetekkel oly kötésekre lépni, minőket hatalmi állásánál fogva igényelhet s képes ebbeli akaratának súlyt is adni, és minden tulköveteléseket hatályosan visszautasítani. Mély tisztelettel lévén méltóságos főispán ur- és a tekintetes megyei bizottmánynak alázatos szolgája Eszéki Antal. Választás után. Most már a kedélyek lassanként csilapulni kezdenek és a higgadtabb gondolkozás foglalja el a tért, úgy vélem nem leend egészen érdektelen némely oly események rövid vázlatát adni, melyek habár szűk körben folytak is le, de azért a nagy közügygyei oly szoros összefüggésben állnak. A küzdelem nagy és nehéz napjait éltük át választó-kerületünkben, de s melyekre most már csak örömmel tekinthetünk vissza mert a küzdelem árán a győzelem legszebb jutalmát nyertük el. Elv és meggyőződés állott itt szemben egymással, s talán egyik oldalról egy hagyományos nézet is, mely a szegény nép jogában oly kétkedve hisz. Igen egy régi nézet rabszolgalánczát csörgették itt sokan, melyet egykoron a gondolatszabadság szelleme hordozott. Elmúlt idők fegyverével küzdöttek a szabad- akarat tana ellen, privilégiumok jogát állították fel a tizenkilenczedik század szabad eszméi ellenében, — mely egyformán osztja jogát, az értelemnek. Egyik párt a múltra támaszkodott minden erejével, melyből minden jogát merité, a másik egy ifjú párt, mely bízva önérzetében annyi lelkesedéssel tekintett a jövő elé. Az elsőnek rendelkezésére álott, hatalom tekintély, melyet a vagyon és társadalmi élet előnye Tekintsetek vissza a dicsőkre, a kik Véröket onták ki a szegény hazáért!... És ti mit míveltek ? Mit miveitek addig Eladjátok azt a Nagynak mosolyáért!... A ki szent neveddel védi maga dolgát — Szegény Magyarország !... Ébredj fel magyar nép ! Légy méltó nevedre, Ne vedd be az álnok kígyó sziszegését I Kalapod az aranyborjúnak ne vedd le, Melybe a hamisság csáb szavait vésék I Veszélyesek azok, jellemed’ elorzzák!... Szegény Magyarország !... Kerüld! kerüld őket!... Addig kellesz nékik, Mig szükségük van rád, aztán rád se néznek; Sőt nagy nyomorodat mosolyogva nézik, S nyoma sincs, hire sincs a segítő kéznekl... Fontoljátok meg jól a magatok dolgát 11 Szegény Magyarország !... Térj vissza a jóra! Tisztítsd ki a házad! Térj vissza, lásd által csábítód munkáit I Vesd meg az ámitó szibarita vázat; ügy áldják emléked késő unokáid! Egy zsíros falatért ne add hazád sorsát I Szegény Magyarország !... Térjetek meg; mert van boszuálló Isten! Ki bűnösök látja, s megostoroz érte! A haza jövője int bennetek’ itten! Ő szent képe előtt boruljatok térdre! Térj meg nép! mert lia nem ? Ez majd rut gyalázat! Lesztek hősök helyett elkorcsosult vázak, Elsüjjed az országi Lukács Ödön.
