Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1869-04-12 / 15. szám
nyújt, emennek lelke meggyőződésén kívül semmi más fegyvere nem volt. Ott az önérdek hajtotta a vágyat, itt az élet szenvedése edzette kitartásra a kebleket. Ott a jutalom készen várta még a kétkedőt is, itt az önérzet büszkeségében volt minden jutalom. Ilyenek voltak a pártok választó-kerületünkben, s ezért méltán mondhatjuk e napok küzdelmeit nehéznek. Régi már e küzdelem, s át ment a társadalmi élet minden rétegébe, nagy kárára a köz és magán ügyeknek. Két részre osztá ez társadalmi életünket, párttá alakítva magát a családi életet is. Valóban azt mondhatjuk, hogy osztály vonalat állított az fel, melybe az egyének rangjok szerint sorakoztak. így folyt e pártharcz, vagy jobban társadalmi küzdelem már rég idő óta, egyik bízván múltjában melytől megválni nem bírt s nem akart, a másik érezvén azt, hogy a természet neki is lét jogát adá, melyet a a mívelödés szelleme költött fel ezredéves álmából. Azt állítják sokan, bogy a nép értelmét még mindig azon sötét homály fedi, mely jellemzi egész életét; — igeü múltja rettentő vala, melynek éjszakáját csak a máglyák lángjai világiták meg; — de ne higy- jétek hogy jövője is ilyen leend. A máglyák hamvából a szellem világa szülemlett, mely oly dicsőn hirdeti a lélek szabadságát az emberiség között. Hasztalan leend minden törekvés, kioltani ama felébredt szellemet, terjed az tovább feltartózhatlanul, hogy elé készítse a népek szabadságát. Egyéni és társadalmi szabadság, alapfeltétele minden szabadságnak, ezeken nyugszik a népek szabadsága, ezen tér az, hol az emberiség összérdcke találkozik, ez a politikai szabadság létszüksége; mert politikai szabadság társadalmi szabadság nélkül nem létezhetik, úgy viszont emez a nélkül nem állhat fent. Adjanak a népnek társadalmi intézményeiben nevelés által szabadságot, akkor önkényt fejük ki abból a politikai szabadság. A műveltség szelleme szétszagatja a zsarnokság lánczait, mig a szellem sötétségével mindig a szolgaság jár. Valóban fájdalom látnunk, hogy még mindig vannak egyesek, kik a nép ébredő szellemét elfojtani [akarják, kik nem félnek gunynyal illetni a kebel éledő önérzetét akkor, midőn azt ápolni s becsülni polgári s hazafiui kötelességük legszentebbeké lenne. Tanuljunk tisztelni az érzelmeket, s legyünk el- nézők a gyengeség iránt, mert a törekvés nemes iránya csak oly jogosan tiszteletre méltó, mint a kifejlett szellem művelt értelme. Igen vezessétek ti az értelem világaival megáldottak, a nép ébredő szellemét, nyújtsatok neki segéd-kezet, emeljétek magatokhoz, és adjátok meg neki azon méltóságot, a mely őt megilleti, ismerjétek meg az ember lényében az egész emberiség jogát; —- meglátjátok hogy a nép há- ládatlan nem leend, s követni fog benneteket; de ne kívánjátok azt soha, hogy ölje meg szellemét, hogy tagadja léteiét, s hogy ereszkedjék vissza azon mélységbe melyből csak századok hosszú szenvedései után bírta magát felkűzdeni. Ezt bizonynyal nem fogja tenni. Higyjétek hogy a nép hatalma nagy, a melyen megtörik a kajánság minden fegyvere. Fájdalom sötétek e színek, melyek a társadalmi életben, egyes helyeken még mindig láthatók, de ugyanakkor azon édes érzet is vigasztal bennünket, hogy azok már nemsokára elfognak enyészni, és szégyenkezve fog vissza tekinteni a közerkölcsiség tisztasága ama megbélyegezett napokra. Ily viszonyok között folyt le nálunk a választási küzdelem, midőn a gyengeség bűnnek és a hazaszeretet féktelenségnek kiáltatott ki. Szegény nép, mily szörnyű és minden tettedre a rágalom sarát dobni, s megtagadni azt tőled hogy van lelked, szíved, s hazád. A nép volna tehát az egyedüli, mely nem bírja megérteni a haza szent nevét, azon nép mely annak göröngyeit verejtékével öntözi! Csak a gonosz szándék lehet ily kegyetlen, vagy a fellázadt szenvedély, mely nembírván fékezni önmagát, esztelenül gyaláza nemzetét s önmagát, s nem gondolja meg hogy e haza mindnyájunkkal közös, és úgy a dicsőségből mint a gyalázatból mindnyájunkra jut. Sokan fogják fel rosszul, a nép szellemét. A nép gonosz soha nem leend, eltéved is néha, azért irányát újra felleli s halad rendeltetése felé. Ne Ítéljétek el a népet, mert az emberiség, az adhat nektek csak erőt munkátok tovább folytatásához, nélküle korcscsá fajul és eltörpül minden tehetség, és megsemmisülne maga az emberi lét. * * * A választási mozgalmak folyását Ígértem leírni, s ime a társadalmi élet terére jutottam. De nem minden czél nélkül tevém azt, mert hiszen a jelennek magyarázatát leggyakrabban a múltban találjuk fel, mig ellenben ha pusztán csak a jelent szemléljük, vajmi könnyen tévedhetünk. -— Lehet hogy a felületes szemlélő a múltat a jelennel összekötő vonalat nem találja fel, de az ki mélyebben fog alá tekinteni azonnal felismeri a Valót. A választás eredménye röviden az : Szabolcsme- gye Iíis-várdai választó-kerülete ellenzéki képviselőt küld az országgyűlésre, és igy Szabolcsmegye mind a hét képviselője ellenzéki. Lehet hogy csalódunk, midőn ezen eredménynek némely fontosságot tulajdonítunk, de lehet az is hogy felhat az egész a magas kormányig, s attól egy parányi időt elrabol : hogy gondolkozzék e jelenség felett midőn m é g a ICis-várdai választó-kerület is ellenzéki képviselőt küld az országgyűlésre. De hagyjuk ezt, mi politikát nem űzünk s még kevésbé akarjuk pedig háborgatni ama szép álmokat melyeket a csalódás ringat rózsás párnáin. Vajha a csalódás csak az övék íenne! E polititikai elvi küzdelem 1861-ben vette nálunk kezdetét. Már ekkor lehetett egy párt árnyalatot felismerni, moly a szabad eszmék zászlója körül össze sereglett, majd 65-ben e párt tekintélyre tett szert, miszerint a küzdelemre bátran kiállhatott, mig végre most megbuktatván a Deák-pártot, Pilisy Lajosban baloldali képviselőt küld az országgyűlésre. Hogy mily elemekből állott e párt, az fentebbi soraimból könnyen megérthető. Az úgynevezett szegény párt volt ez, de mely meggyőződésétől s erős hitétől vezettetve a legfényesebb győzelmet nyerte mindazok közt, melyek e hazában vivattak ki. Egy lelkesült párt volt ez, melynek győzelmén még az ellenpárt sok eltévedt egyéne is örvendett. Azon kérdés volt itt felállítva, vájjon a népnek szabad-e hazáját úgy mint másoknak szeretni, vájjon a gondolat és meggyőződés szabadságának érzete él-e keblében ? S im a nép a legnemesebb viselettel bizonyitá be, hogy méltó tud lenni nevéhez, s fel bírja fogni, meg bírja érteni helyzetét e hazában. Ki közelebbről ismeri társadalmi viszonyainkat, az győzelmünket csekélyszerünek nem fogja mondani, mert midőn a gyengeség küzd az erő ellen, ott határtalan lelkesültségnek kell lenni, hogy a győzelmet elnyerje. Midőn e napok eseményeit a társadalmi élet fejlődésével hozzuk némi összeköttetésbe, nem a bántalom nemtelen vágyától sugallva hisszük azt, de inkább a tények logikai rendjét követve nyiltan akarunk szólni, hogy igy felismerve helyzetünket, ezután együtt haladhassunk a legnemesebb czél felé hazánk szolgálatában. Nem követel ezen párt semmi előjogot magának, csak elismerést hogy ő is szereti hazáját. Hiszen minden törekvése az volt a múltban, s lesz a jövőben is, hogy e hazának minden polgára egyformán élvezhesse a törvény jogát és szabadságát. Tisztelettel hajlik az meg az egyén és társadalom előtt, s kész mindenkor vérét és vagyonát a haza oltárán feláldozni; tisztelettel hajlik ez meg a törvény előtt, mert érzi azt hogy csak az biztosíthatja a rend és béke nyugalmas napjait. Mi örvendünk pártunk győzelmén, de mindenkor meg bírjuk érteni az egyén fájdalmát, babár az vélünk szemben áll is. Ki tudja mit rejt mé- hébeu a jövő, lehet hogy nehéz s nagy szenvedések napjai várnak még szegény hazánkra, s mi tevők lennénk akkor, ha az bennünket együtt nem találná ? Értsük meg a világszellem ama dicső szavát : „Szabadság, egyenlőség s testvériség.“ Törekedjünk felejteni a múltat ha az fájó emlékeket rejt magában, s éljünk inkább a jövőnek, hol az imádott haza boldogságát látni mindnyájunk üdve leend. Bízzunk a jövőben, „munka és szorgalom“ legyen jelszavunk, mely életet és jövőt Ígér; de féljük a tes- pedő nyugalmat, mert az halált rejt magában. Szabó László. BEL- ÉS KÜLFÖLDI HÍREK. — A sajtóvétségekre nézve Erdélybe is behozatik az esküdtszék. Az igazságügy-miniszter ugyanis oda utasította az erdélyi királyi biztost, hogy tegyen lépéseket az esküdtek listájának összeállítására vonatkozólag. Mint törvényszék sajtóügyekben a marosvásárhelyi királyi tábla fungálna. — A szőlőbirtokokat terhelő tartozások megváltása tárgyában a „Buda-Pesti Közlöny“ april G-iki számában a belügy-, igazságügy- és pénzügyminiszter urak névalájegyzésével, egy körrendeletét tesz közzé. Utasit- tatnak a szőlődézsmaváltság jogosítottak az 18G8-ik évi XXIX. t. ez. 25. §. értelmében a szőlőbeli tartozások megváltásának foganatosításában követendő eljárást illetőleg, az írásbeli beadvány kül- és belalaka, s a csatolandó mellékletek iránt. A váltsági bejelentések az illető vidékeitekre ki küldendő jogbiztosnál lesznek beadan- dók, mihelyt ez működésének megkezdése iránt az illető vidéket hivatalosan értesítette. Intézkedés történt az iránt is, hogy az előterjesztési tábla könyebb szerkesztésére szolgáló ivek olcsó áron megszerezhetők legyenek. — A bécsi reggeli lapok Írják, hogy a hadügyminiszter legközelebb egy rendeletet fog kibocsátani, mely szerint a csapatok létszáma újabban alá fog szállíttatni, s az idei ujonczás őszre halasztatni. Ezen eljárás a hadi költségvetésben további megtakarításokat czélozna. — A „N. Fr. Pr.“ azon hirrel foglalkozik, mely szerint az olasz király és királyunk ő Felsége egymásnak kölcsönösen látogatásokat tennének. — A képviselőház kapusánál több nagy és kisebb szállások vannak bejelentve, azok felől a kapus kívánatra bővebb értesítéssel teljes készséggel szolgál. — Magyar nőegylet New-Yorkban. Valóban létezik. Ez egylet magyar hölgyek •—■ élükön Black Regina úrhölgy egy év előtt létesiték, s jelenleg hetvenöt tagja van. Márczius 8-án bált is adtak — tőkéje gyarapítására — New-York egyik legszebb termében, az „Irwing Hall“-ban. Sikerült szép bál volt s magyart is tánczol- tak. A konyhát magyar szakácsnő vezette, s a bor is magyarországi volt a „Perczel et comp.“ czégtől. A bál tiszta haszna öt-batszáz dollára ment. „Sz. H.“ VEGYES HÍREK. ** Vidliczkay József országgyűlési képviselő hűen talált arczképe. Letzter testvérek debreczenifény- irdájából. kapható ifj. Csáthy Károly könyvkeres k o d é s é b e n .Nyíregyházán, példányonkint 30 kraj- czárjával. **(Beküldetett.) Veszély a Tiszán. Mart. 21 -én délutáni 5 órakor iszonyú szerencsétlenség érte az az napon tartott tokaji országos vásárról haza törekvő t.- löki és szomszéd községbeli lakosokat, ugyanis : a fent- nevezett napon oly nagy számmal torlódtak össze vásárról haza térők a Tardos és T.-Lök közötti révnél, hogy annak a dühöngő déli erős szél által is akadályozott átszállítása azon napra, már kezdetben csak nem kivihetllenek tűnt fel a t.-löki legfelyebb 8 könnyű fogat terhét megbírható hidas segedelme mig ellenben a kellemetlen idő a várakozók türelmét fárasztotta ki, s így könnyen képzelhető, hogy a parton álló várakozók a vízi jármüvet minden fordulásánál kétségbe ejtőleg túl özönlötték, úgy történt ez a szerencsétlenség alkalmával is, akkor ugyanis mint a megejtett hivatalos vizsgálat folytán kitűnt: a révészek ellenkezése daczára 4 nehéz fogaton kívül mintegy 60 gyalog ember tolakodott a hidasba, és 45-50 db. különféle nemű szabados jószág hajtatott bele egyszerre; mely rendkívüli teher súlya alatt a jármű oly mélyen merült a vízbe, hogy a midőn az a vihar által felkorbácsolt folyam közepére ragadtatott az áradása folytán sebesen folyó víz által, a hasonló körülményekkel ismeretes révészek jónak látták a hidas terhén a szabados marhák kiverésével könnyíteni, ne hogy azt az ott erősebb hullámzásban levő folyam babjai mindenestől eltemessék : azonban a marhák kiverése a kétségbe esett nép által oly vigyázatlanul eszközöltetett, hogy azok a hidas egyik végére teremtetvén, kétségbe esésükben fejüket veszteték s még nehányat közülök a kirohanó marhák magokkal sodortak a habokba, mások ellenben a hidas kötélbe kapaszkodtak, s azon kisértették meg életöket megmenthetni, azonban a hidas-kötéltartó czölöp e szokatlan teher alatt tövéből kitörvén, a kötélre kapaszkodók közzül is többen a zajgó hullámok közt találták sirjokat, mig a marhák által kisodrottak egy része is áldozatul esett a hullámoknak más része pedig a kihajtott marhák farkaiba fogodzva mentették meg életét : ezután a terhétől megkönnyült hidas a benmarad- takkal együtt mint hogy azt a vezérkötél többé nem ártotta, az ellenkező szél által a tardosi partra visszatolatott. A veszély áldozatául esett 8 t.-löki 3 t.-bűdi, és 1 nánási lakos, mind két nemből, kiknek szerencsétlen halálát számos szomorú sorsra jutott kis korú árvák kesergik, kik között vágynak olyanok is, kiket e szerencsétlen pillanat, mind két nembeli szülőiktől fosztott meg, s kik még ezen felül vagyontalanok lévén, felneveltetésül egyedül könyör adományok utján lehet létesíthető, minek kieszközlése tekintetéből a dadai járás főszolgabírája a megyei bizottmányhoz kérvényező előterjesztését a vizsgálati iratok kíséretében be is terjesztette. Hogy pedig ezen megyei érdekű jelentékeny szerencsétlenség leírását, melyen „Tiszavidék“ czimü helyi közlöny hasábjain megjelenni régen illet volna, csak most küldöm meg a t. szerkesztőségnek, annak oka az, hogy az esetet a vizsgálat folytán telyes határozottsággal kívánta közleni, azt, annak befejezéséig halasztani kellett. — A magyar északkeleti vasút valamennyi szakaszán erősen folynak a munkálatok, névszerint a föld- munkálatok Debreczen és Nagy-károly között Halmi és Verőcze közt, továbbá a Tiszától Beregszászon át Bat- tyáig (Csap mellett) és onnan S.-A.-Ujhelyen át Szerencsig terjedő egész vonalon a lehető legnagyobb erély- lyel foganatba vétettek s részben már be is vannak fejezve. Csupán a Kassától Ujhelyig vonuló hegyi szakaszon, a hol a napokban kezdődnek meg a munkák, kell még megállapítani azon pontot, melynél e szakasz a Galiczia felé irányuló vonathoz csatlakozik. Minden intézkedés megtétetett, hogy a Debreczentől Szatmárig terjedő vonalat még ez év őszén, és a Szigetig terjedőt 1870. év május havában meg lehessen nyitni. — „Hazánk“-ban olvassuk : T. előfizetőinket értesítjük, hogy kiadó-hivatalunk az utóbbi időben, nevezetesen N.-Váradról és Biharmegyéből a lap expeditió- ját illetőleg érkezett panaszokat orvosolta. Ezentúl a reclamátiókat a lapban is közzétesszük, miután illetékes helyről biztosítást nyertünk arra nézve, hogy- minden ily reclamátio vizsgálat tárgyát fogja képezni. — Ennek örvendünk s ezentúl mi is követni fogjuk a köz- hirrétételt, mert némely helyről gyakori a panasz. NYÍLT T ÉR.*) Felcbaráti figyelmeztetés (Gombos erősítő-italára) a szenvedőkhöz! Midőn naponta érkeznek hozzám a fent nevezett italra vonatkozó levéli megkeresések, kötelességemnek tartom a szenvedő közönséget következőkről értesíteni: 1. Az „Egészségi tanácsadó“ jeles szerkesztője dr. Pete tanár ur vizsgálat alá véve Gombos ő mltgának erősitő-italát, azt lapjának 2-ik számában mint legjótékonyabb házi szert ismerteti meg s háznál tartandónak bizonyítja. 2. Több szenvedőnek becsületbeli nyilatkozatuk szerint eddigi utasításaim azt eredményezték, miszerint a már is nagy, de méltó hírre kapott „erősítő-italnak“ gyomor-, máj-, lép- és ideg-bajokban jó. gyors és biztos gyógyhatása van. Eddig az épen most említett gyötrelmes bajokban szenvedőket, kik gyógykezelésünk alatt nem javultak — ha tehetősek voltak -— fürdőkbe küldöttük; a szegényeknek szokás szerint szenvedni kelletett. Hogy azonban a fürdők sem tették a kívánt sikert, azt több hozzám intézett levelek tanúsítják; mig ellenben szegényebbeknek is az „erősítő-itallal“ eszközlendő meggyógyulások mindig kevesebbe kerül minden egyéb szereknél. Midőn ma egyedül csak fentebbi négy bajról emlékezem meg, ez azért történik: mivel beérkezett gyógy- jelentések szerint, de saját megfigyelésem után is, említett bajokra nézve az erősitő-italnak gyógysikere kétséget sem szenved már; mig több kísérlet alatt levő betegségeknél az orvosi Ítélet még függőben tartatik s csakis az illetőknek tanúsága alapján fog kimondatni. Végre : 3. Minden osztályú szenvedőket, kik az „erősítő- italra“ nézve kellőleges alkalmazási utasításért fognának még hozzám fordulni, arra kérem : bizalmas leveleiket csak egyszerűen fogalmazzák minden kivétel nélkül. — Ebbéli utasítás úgy, mint ezelőtt is rangkülönbség nélkül egyedül emberbaráti tekintetből fog kézhez szolgáltatni. Kelt Sz.-Fehérvárott, jan. 25. 1869. Dr. Schauer. Kapható Nyíregyházán Orbán ^^olynál *) E rovat alatt közlöttekórt csak a sajtÓjfi| _____felelősséget F elelős szerkesztő és ki; Börlcey I:
