Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1869-11-29 / 47. szám
47. szám. ül. Uj évfolyam. Hétfő, november 29.1869. Szerkesztői és kiadó iroda: nyíregyházán, Piacz-utc2* a Komló melletti házban. Bérmentellen levelek el nem fogadtatnak. Nyílt tér alatt minden három hasábos garmondsor 25 kr. és 30 hr. bélyegdij. Előfizetési dij: Kiadóhivatalban egest évre 5.50 Házhoz vagy postán küldve 6.— Félévre ............................3.—:E vnegyedre......................1.50 H irdetések dija : minden 5 hasábos petit sor egyszeri igta- tásánál 5, többszörinél 4t — bélyegdij 30 kr. Előfizethetni Nyíregyházán a kiadóhivatalban és ifj. Csáthy Károly nyíregyházi és debreczeni könyvkereskedéseiben, S.-A.-Ujhelyben Löwy A. könyvkereskedésében, Bereghszászban Csauder Mórnál, hol egyszersmind hirdetések is íelvétetnek. Nyíregyháza, november 25. A közelebb folyó hó 9-dik s több napjain Nyíregyházán tartott felső-szabolcsi helv. hitvallású egyházmegyéi képviseleti közgyűlés tanácsltozmányának egyik kiváló érdekű főpontját képezte az újonnan alkotott iskolai törvény, illetőleg a tiszántúli egyházkerületnek azzal szemben hozott határozata. - Voltak, kik az egyházkerületnek ezen a protestáns egyház törvényes autonomicus jogaira tektetett szilárd határozatát az egyházmegyékre nézve sérelmesnek lenni állították, azon okból, mert e határozat az egyházmegyék előleges megkérdezése nélkül hozatott; minek folytán a superintendentia megrovása inditványoztatott; — mely indítvány azonban elesett, és pedig azon okból, mert a superintendentia ama határozatában csakis kötelességét teljesítette, s inkább lehete megrovandó akkor, ha másképen határozott volna — Százados autonomicus jogok eltörlését nem engedni egy tollvonással, ez erkölcsi kötelessége a superintendentiának, s hogy ezt tegye, semmi szükség a tractusok megkérdezésére, hanem igenis azon esetben, ha ezen jogok csonkításába beleegyezését akarta volna adni, — Jeendett kötelessége az egyházmegyéket is megkérdezni. Az érintett superintendentialis határozat tehát az egyházmegye által tudomásul vétetvén, ezen szőnyegen forgó tárgy, tudniillik az iskolai ügy, minél czélszerübben leendő hitfelekezeti megvitatása szempontjából, egy zsinat minélelébbi meglarlhatásának sürgetése határoztatok el. Ezen határozat, tudniillik egy zsinat mielőbb leendő megtartásának sürgetése az, mihez nehány szóval hozzá akarunk szólani. Elvitázhatlan igazságuk van azoknak, kik a protestáns ügyek rendezése szempontjából zsinatot sürgetnek, s ha e lapok köre megengedné, hogy az egyházi ügyeknek az állami kormányzással érülköző, és igy politikába vágó pontjait körvonalozhatnánk, fel is mutathatnánk mind azon okokat, melyek egy zsinat tartását mármár égető szükséggé tevék, — de ezt nem tehetvén, csupán azt említjük meg, hogy ha semmi más ok nem volna is, már maga az, miszerint óhajtandó volna, hogy a kormány ne csak egyesek besugá- sai, hanem a protestáns felekezetek egyetemének nyilatkozata után ismerné fel azoknak az uj iskolai és vallásos törvényekkel szemben saját autonomicus jogaikra támasztott nézeteiket és kívánságaikat : elodázhatlan kötelességgé tenné egy protestáns egyetemes zsinatnak összehívását, — jóllehet mi is ezen nézetben vagyunk, egyelőre még sem óhajtjuk az egyetemes zsinatnak rögtönzött összehívását. Megmondjuk miért! Hogy egyházi ügyekben komolyan, megfontolva és higgadtan lehessen tanácskozni : arra mindig bizonyos politikai szélcsend kívántatik; egy zsinatnak nyilatkozata, csak akkor hű kifejezése a közvéleménynek, hogy ha annak tanácskozmányaira sem a kormány sem valamely uralkodó párt nyomást nem gyakorol. — Ily nyomás alatt csak a budai kánonokhoz hasonló nyomorék gyermekek születhetnek. — Nem azt akarjuk ezzel mondani, mintha talán jelen politikai viszonyaink között a mostani országgyűlési többség befolyásától féltenénk egyházi autonómiánkat; hanem csak azt, hogy a tanácskozmáuyok nem folyhatnának oly higgadtan, oly megfontolva, s egyik politikai párt emberei már előre gyanúsítanák a más pártbeliek nézeteit, - hogy erről meggyőződhessünk, nem kell, csak egy futó pillantást vetnünk jelen társadalmi életünkre, s látni fogjuk, hogy a politikai vélemények különbözősége mily nagy mérvbeni szakadást idézett elő barátok, rokonok, testvérek, sőt még apa és fiú között is, és ezen egymással ily éles politikai ellentétben álló emberek, nagy kérdés, hogy ugyanazon asztalnál találkozván, képesek volnának-e minden reminiscentiákat elfelejteni?... Egészen másként állottak az ügyek az „organisations Entwurf“ vagy a „pátens“ korában. Akkor a protestáns hitfelekezet egy erős áttörhetlen phalanx volt, melynek érez bástyájáról visszahullottak a támadók nyilai; akkor Tisza és Lónyai egy oldalon küzdöttek, nem volt politikai párt, csak egy, tudniillik : minden magyar szabadulni óhajtott az abso- lutismus igájából ; most a hitfelekezet jelesei különböző politikai pártok mellett küzdenek, különböző szempontból fognak fel minden újítást, — a gyanúsítás ördöge ütött tanyát a keblekben, — vájjon az egyház égető kérdései feletti tanácskozmányban is, nem maradna-e meg a politikai elvekből kifolyó felfogása és megítélése, a keresztül vinni szándékolt újításoknak? Ezért nem óhajtjuk mi még most a zsinatot. Hadd érlelődjenek előbb az eszmék, hadd simuljanak összébb az ellentétek, — az az éles politikai választó fal hadd dőljön össze, s ha mindnyájan higgadtabbak leszünk, akkor kívánunk mi zsinatot. Azon ellenvetést lehetne felhozni ellenünkben, hogy egyházi dolgokban felül kell emelkedni minden politikai nézeten, s egyedül a hitfelekezet érdekeit kell szem előtt tartanunk. Igaz, nagyon szép és helyes, csakhogy a ki ezt alkalmazni akarná, lehetetlent kívánna s elfelejtette azt, hogy mi mindnyájan emberek vagyunk I.... _____□ A z első magyar kölcsönös állatbiztosító társulat általános biztosítási feltételei. (Folytatás.) 11. §. Juhoknál a valódi érték % része biztosittatik, ‘/4 részt a biztosító saját koczkázatára tart meg, és ezen biztosítatlan negyedrész értékét más intézetnél biztositni nem szabad; ezen szabályok oly biztosításoknál is érvényesek , melyek kimutatott értéke a megállapított biztosítási árak legmagasbikát túlhaladja. Szarvasmarháknál és sertéseknél az ajánlattétel ideje alatti kinyomozott súly, juhoknál pedig hogy egy vagy két nyiratuak-e? az ajánlatban előadandó; — lovaknál a községhatóság becsűje melléklendő. A változó piaczi árak soha sem tárgyai a biztosításnak ; a feladott értéknek a valódival mindenkor egyenlőnek kell lenni. Juhok csak az esetben vétetnek fel biztosításra, ha a netán létező szarvasmarhaállomány is velők együtt biztosittatik. 12. §. Nagyobb marhaállományok biztosítójának szabadságában áll a biztosítási érték bizonyos százalékát, mint természetes fogyást saját koczkázatára átvenni, mely esetre a dijszabványban jutányosabb dijak vannak megállapítva. A mindenkori rendszeres veszteséget a bárom éven át felmerült veszteségek átlagos mennyisége határozza meg. 13. §. A biztosítás-feltétele körül a szükséges okmányok megszerzéséből felmerülhető költségek a biztositó által fedeztetnek. 14. §.A biztosítási ajánlatnak az igazgatóság által lett elfogadása a dijak s egyéb illetékek lefizetése után a biztositó részére egy kötvény állittatik ki, melyhez egyszersmind egy, az államgyógyrendőri szabályokat, és az állatápolás és gondviselést tartalmazó röpirat csatoltatik, melynek ára a kötvényben külön számittatilc fel. A kötvénynek az ajánlattevő általi el nem fogadása esetében az irásdij a társulat részére esik. 15. §. A kártérítési igény a kötvény kiállításától, illetőleg netáni pótfizetéstől számított 15-dik napon déli 12 órakor veszi kezdetét, mely próbaidő az ajánlatnak az igazgatóságnak beérkezése napjától számittatik. Hizlalások csak akkor ajánlhatók biztosításra, ha az összes biztosítandó mennyiség az állomás helyen az istállókban ,be vannak helyezve. Az 15 napi próba időszakban netalán felmerülhető veszteségek a társulat által nem kárpótoltainak, jogában áll azonban a biztosítónak a biztosítást, különbség nélkül a biztosítási értékre, egy más hasonfaju állatra átvezettetni , melynél ismét uj próbaidő áll be; ha a biztosítás egy más hasonfaju állatra át nem vezettetik, a kötvény a 15 napi próbaidő letelte előtt, a befizetett dij és tartalékille- ték megtérítése mellett megsemmisittetik. Felülvcszteségek biztosításánál a társulat csak az esetben köteles a kártérítésre, ha a 12. §. értelmében a biztositó saját koczkázatára femnaradt százalékai a biztosítási értékből felemésztettek, és a társulat által megállapítottnak nyilváníttatnak. 16. §. Minden eladás, levágás, szaporodás, uj-beálli- tás és helyiség változtatás az ügynökségnek, illetőleg igazgatóságnak azonnal bejelentendő. Egy eladott vagy levágott marha helyett a biztosítás tartamára egy más marha költségmentesen biztosittathatik. Utóbiztositások, tekintettel a szabályszerű próbaidőre, mindenkor a főkötvénynyol egyidejűleg járnak le. 17. §. A társulat jogosítva van, valamely a próbaidőközben megbetegedett marhára nézve a befizetett dij és illetékek megtérítése mellett a biztosítást megszüntetni. Ha egy visszautasított beteg marba ismét biztosítás alá kerülne, annak teljes jó egészségi állapota községi vagy állatorvosi bizonyitváuynyal igazolandó. 18. §. Egy évnél rövidebb időre biztosított marháért kártérítés esetében az egész évi dij kiegészítendő, mely összeg a kártérítési mennyiségből levonatik, kivételt képez azon hizó szarvasmarha, mely ’/•» övre biztosittatik. 19. §. Az uj beállítás vagy szaporodás az egészségi marha járlat előmutatása mellett, az illető ügynökségnél haladék nélkül bejelentendő, a marha baromorvosi vagy hatósági vizsgálat alá vonandó , és 15 napig a többi mar- liafajoktól egészen elkülönítve — tartandó. Ezen szabály meg nem tartása esetében jogosítva van a társulat a dij megtérítése nélkül a biztosítást megszüntetni, és előforduló kár esetben a kárkövetelési igényt visszautasítani. 20. §. Ha az összes biztosított marha-állomány ugyanazon állomás helyen más tulajdonába megy át, akkor a biztosítás átruházható. Ha a biztosított marha végleg eladatik, vagy másnak takarmányozás vagy legeltetésre átadatik, a biztositó köteles ezt legfeljebb 8 nap alatt az ügynökségnek, illetőleg igazgatóságnak bejelenteni, különben a kötvény szerinti joga elenyészik. A biztosításnak egy uj tulajdonosra vagy bérlőre átruházása a társulat bírálata alá bocsátandó, az átruházás megengedése esetében az uj tulajdonosnak vagy bérlőnek netán létező és biztosítva nem lévő egyéb marhája biztosítás alá vonandó. El nem fogadás esetében a még le nem járt időre befizetett dij — ha előbb kártérítés nem eszközöltetett volna — visszafizettetik. 21. §. Szárazon, vizen és vasúton történő szállítások alatti veszteségekért a társulat nem kezeskedik, (kivéve azon vasúti szállításokat, melyek különösen biztosíttatnak) valamint azon veszteségekért sem, melyek később 10 nap lejárása előtt a szállítás következtében fordulnak elő. 22. §. Az igazgatóságnak jogában áll, a biztosított marha-állományt bármely időben megvizsgáltatni, a biztositó köteles ennek magát alávetni, és a társulai meghatalmazottjának minden lehető felvilágosításokat adni, netáni tiltakozás, vagy a vizsgálatnál felmerülhető alapsza-
