Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1869-11-29 / 47. szám

bályellenes sérelem, a társulat részéről a biztosítást minden megtérítés elenyészteti.

23. §. Ha a társulat vagy ignzgatóság a biztosítás tartama alatt a bevallási okmányból ki nem vehetett, de az ajánlattételkor már fenállott és a koczkázatot a felvételkorinál vszélyesebbnek elötiintető körülményekről venne tudomást, joga van a dijakat felemelni, a biztosítási ösz- szeget leszállítani, vagy a biztositó tiltakozása esetében a biztosítást végleg felfüggeszteni; a biztosítás felfüggesztése esetében a le nem járt időszakra eső díjrészlet a biztosítónak visszafizettetik, ha előzőleg kártérítés nem eszközöltetett volna.

A biztositó részéről az ajánlattételkor, valamint a biztosítás tartama alatt nyilvánult mindazon valótlan előadások , melyekből a társulat károsítását czélzó szándék vehető ki, nemcsak a biztosításnak a dijak elvesztésével párosult megsemmisülését feltételezik, de egyszersmind feljogosítják az igazgatóságot netán időközileg a biztosítás folyamában a biztosítónak fizetett kártérítéseket is, ha azok egy szándékos károsításra alapul szolgáltak, törvény utján visszakövetelni. (Vége köv.)

A nyíregyházi polgári dalár-egylet alapszabályai.

I. Az egylet neve.

Nyíregyházán „Polgári dalárda“ czimen egy dalár- egylet alakittatik.

II. Az egylet időtartama.

Alakul 3 évre, mely időtartamig az egylet tagjai közül senki nem léphet ki. hanem ha betegség vagy más elfogadható körülmények következtében.

IH. Az egylet czélja és működési köre.

Az egylet czélja egyrészről a dalmüvészet iránt érdeket ébreszteni, annak szélesebb körbeni terjedését s ezáltal a szép iránti érzést és vonzalmat emelni; másrészről időszakonként hangversenyek, zeneestélyek által az egylet javát és más jótékony czélokat munkálni, emellett dalárdái kirándulások által társadalmi élvet szerezni.

IV. Az egylet tagjai.

Az egylet működő, pártoló és tiszteletbeli tagokból áll.

a) Működő tagokul ajánlkozók, képességűknek a karvezető általi igazolása mellett, a választmány által Vétetnek fel.

b) Pártoló tagok szintén a választmány által vétetnek be, miután magokat a kiszabott évi pártoló tagsági díj fizetésére, nevüknek az egylet anyakönyvébe lett bejegyzése által kötelezték.

c) Tiszteletbeli tagokat a közgyűlés választ, kitü- nőbb zenetehetségek, befolyásosabb egyének és olyak közül, kik az egylet érdekeibeni működésük által azt kiérdemelték.

V. A tagok kötelességei.

' a) A működő tagok belépésük alkalmával előre 1 forintot és azutá félévenként, szintén előre 1 irtot fizetni kötelesek; emellett a tanórákon, hetenként legalább kétszer pontosan megjelenni, úgyszintén akkor is, ha sürgősebb eseteknél a karvezető rendkívüli órák tartását látná szükségesnek; — működő tag, ha a tanórát igazolás nélkül elmulasztotta, első Ízben 10, másod Ízben 20, harmad ízben 40 kr. büntetést fizet az egyleti pénztár javára; — negyed izbeni mulasztásánál az elnök által figyelmeztetik, s ha azután sem jelenik meg, neve, mint hanyagé, a névsorból kitörültetik, s c tény az egylet összejöveteli helyiségében falragasz utján juttatik a társulat tudomására, a három évi tagsági díj és büntetéspénz rajtok mindazáltal bevétetvén.

b) Pártoló tagok szintén belépésük alkalmával legalább 1 frtot és azután félévenként szintén 1 irtot fizetni kötelesek.

c) Tiszteletbeli tagok minden kötelezettség alól fel- mentvék,

VI. Tagok jogai.

1. Működő tagok: a) Az egylet minden itgyében szavazati joggal bírnak, b) Indítványokat tehetnek, c) Uj tagokat ajánlhatnak, d) A tanórákra, a karvezetőnél tett bejelentés mellett, vendégeket hozhatnak, e) Egyenlő joguk van az egylet minden vagyonához.

2. Pártoló tagok: a) Szavazati joggal bírnak, b) Minden nem zenészeti alkalmazásra megválaszthatok, c) Indítványokat tehetnek, d) Uj tagokat ajánlhatnak s a tanórákon megjelenhetnek.

3. Tiszteletbeli tagok a tanórákon megjelenhetnek s a zeneelőadásokban résztvehetnek.

VII. Idegenek és vendégek.

Az egylet rendes tanóráit csak tagok látogathatják; azonban más zeneegyletek, dalárdák tagjai, zeneszerzők, költők s más kitűnő egyéniségek a karvezető által történendő bevezetés és bemutatás mellett szívesen láttatnak.

VIII. Az egyleti ügyek vezetése.

Az egylet ügyeit a közgyűlés és az ez által választandó igazgató választmány vezetik.

IX. Közgyűlések.

A közgyűlés áll a működő és pártoló tagok összegéből.

Közgyűlés évenként kétszer tartatik: tavaszszal és őszszel, de sürgős esetben az elnök rendkívüli közgyűlést is hívhat össze.

A közgyűlés körébe tartozik :

1. Az igazgatóválasztmány, elnök, karvezető, titkár és pénztámok megválasztása.

2. A vállalatok, illetőleg tartandó zeneestélyek vagy kirándulások meghatározása.

3. A karvezetö fizetésének meghatározása.

4. Az igazgatóválasztmány jelentésének megvizsgálása és elintézése.

5. A 20 írton felüli kiadások megszavazása.

6. A számadások felülvizsgálása.

7. Az alapszabályok megváltoztatása.

Határozathozatalra a működő tagok felének jelenléte szükséges.

Szavazás kisebb ügyekben felállás — nagyobbakban

czédulák által történik; a kérdés eldöntésére szavazati viszonylagos többség kivántatván.

X. Igazgatóválasztmány.

Az igazgatóválasztmány áll: az elnökből, a körvezetőből, titkárból, pénztárnokból és a közgyűlés által választott választmányi tagokból, kiknek kétharraadrésze működő tagokból áll.

Választmányi gyűlés rendesen minden hóban tartatik.

Hatáskörébe tartoznak :

1. A rendes kiadások fedezéséről való gondoskodás, a szükséges zenemüvek megszerzése, de csak 20 frt erejéig.

2. Felügyel a jegyzőkönyvek pontos vitelére s annak érdekesebb pontjait a közgyűlés elé terjeszti.

3. Az alárendelt hivatali szolga felvétele és fizetése felett határoz.

4. Ideiglenesen tagokat felvehet, vagy kitörülhet, de ezen intézkedése a legközelebbi közgyűlésnek bejelentendő.

5. Havonként megvizsgálja a pénztárnoki számadásokat.

Határozathozatalra a választmányi összes tagok egy harmadának jelenléte szükséges. (Vége köv.)

A szabolcsmegyei tankerületi iskolatanács 1869. okt. 20-án N.-Kállóban, a megyeház nagy termében tartott közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata

3. Elnök előterjeszti, miszerint a közoktatási törvényszék az iskolatanács megalakítását szabályozó 125. §-sa értelmében

a) a tanmegye területén létező felekezetek az őket képviselő tagok megválasztására felszólittatván:

Az ágostai evangélikus hitfelekezet részéről kiküldetett : Matthaidesz Gusztáv;

a keleti szertartása egyház részéről Karczul András;

a római katholikus egyház részéről: Györgyényi Ignácz;

a helyét hitfelekezet még eddig nem választott, de a superintendens tudósítása -szerint a választás rövid idő múlva megtörténend; — végre pedig

az izraeliták a fejedelmileg szentesített izraelita con- gressusi szabályzat értelmében csak ezentúl alakulván megyei egyházkerületté, csak ennek megtörténte után fogják az őket illető tagot megválasztani.

b) Ugyancsak a közoktatási törvény 125. §. 2-dik pontjának, melyszerint a községi nyilvános tanítók küldenek az iskolatanácsba 4 tagot, nem lévén még községi iskola e tanmegye területén, elég nem tétethetett; és végre

c) ugyanazon §. 3-dik pontja értelmében Szabolcs- megye közönsége következő 30 tagot választott a tankerületi iskolatanács tagjaivá. (E névsor lapunkban már előbb közölve volt)

A felolvasott névsor tudomásul vétetvén, addig is mig a községi iskolai tanítók törvényszerű képviseltetése eszközölhető lenne, ez iskolatanács, a számára kiadott miniszteri utasítás 1-ső §-sához képest magát szakférfiak megválasztása által kiegészíteni óhajtván, 5 jelesebb felekezeti tanítónak, mint bizalmi férfiaknak meghívását határozza el, és azoknak e tanmegye területbeli 5 egyházközségnek mindegyikéből történendő kiszemelését és a tanács- bai meghívását az elnökre bízza.

5. Elnök a miniszteri utasítás 3-ik §-sa értelmében a tanácstagokat az eskületételre felszólítván:

A jelenlevő tanácstagok az ugyanazon §-ban foglalt esküt leteszik.

6. Elnök jegyzőválasztásra hívja fel az iskolatanácsot :

felkiáltás utján megválasztatnak Baruch Mór és Nagy János,

7. Miután ekkép az iskolatanács (a jegyzőkönyv 3-ik száma szerint) törvényszabta módon alakult, s továbbá magát a szükséges tisztikarral ellátta:

Elnök az iskolatanácsot törvényszerűen megalakulnak nyilvánítja.

8. Elnök a jövő gyűlések határidejének megszabása iránti határozathozatalra szólítja fel az iskolatanácsot:

A törvény idevágó rendeletéinek és e tanmegye viszonyainak lehető figyelembe vétele mellett, a jövő közgyűlések napjának kitűzésére az elnök hatalmaztatik fel; az iskolatanács minden egyes tagja külön körlevélben e gyűlés megtartásáról jóeleve értesítendő lévén.

9. Az iskolatanács tagjait a közoktatási törvény 131. §-sa értelmében illető útiköltségek és napidijak utalványozásának mikénti eszközlése előterjesztetvén :

A nagyméltóságu közoktatásügyi minisztériumhoz felterjesztendő javaslat elkészítésével az elnök bizatik meg.

10. Elnök az iskolatanácsot szakbizottságok alakítására szólitván fel

hosszas tüzetes vita után elhatároztatik, hogy a mennyiben e tanmegye területén a törvény által megkívánt alsóbb és felsőbb községi népiskolák, melyek külőn- külön szakbizottság alakítását igényelnék, még nincsenek, és továbbá addig is, mig az iskolatanáes működése folyamában e szakbizottságok teendője iránt tájékozva leend, és végre oeconomiai czélszerüség szempontjából egyelőre az egész iskolatanács, Szabolcsmegye 4 közigazgatási járását vévéu alapul, 4 járási bizottságra osztja fel magát, minden egyes járási bizottságnak szabadságában állván alsóbb és felsőbb népiskolai albizottságokra osztani, valamint a szükséghez képest a maga köréből albizottságokat kiküldeni, és végre minden egyes albizottsági járás oda utasittaiván, hogy működési terének közoktatási viszonyait tanulmánya tárgyává tevén, a tapasztalt hiányok javítására és a közoktatás emelésére szánt javaslatait ez iskola- tanács közgyűlése elé terjessze.

A járási bizottságoknak fentartatván azon joguk, hogy elnöküket és jegyzőjöketamagok köréből maguk választják, az első tanácskozás összehívásánál kiküldetnek Bodnár István, Józsa András, Györgyényi Ignácz és Ger- gelyfy János tanácstagok.

11. Elnök az iskolatanács tudomására hozza azon statistical adatokat, melyeknek birtokába a m. kir. iparés kereskedelmi minisztérium utján jutott és melyek szerint e tanmegye területén összesen 224 felekezeti iskola létezik, s ezeknek számát az egyházközségek számával egybevetve, 236 felekezeti iskola hiányzik, — tudatja

j egyúttal az iskolatanácscsal, hogy a minisztérium által leküldött statistikai táblázatokat kitöltés végett a községekhez már elküldötte és felkéri ennélfogva az iskolatanács tagjait, hogy a maguk körében befolyásukat arra felhasználják, hogy a táblázatok lelkiisméretesen és igazságosan töltessenek be.

Köznevelésünk eme siralmas állapotáról! tudósítás fájdalmas tudomásul vétetik. Teljesen hitelt érdemlő statistikai adatok megszerzése végett az iskolatanács minden tagjának erkölcsi kötelességévé tétetik, hogy a maga körében minden befolyását a statistikai táblázatok igaz- ságszerü betöltésére használja fel és végre határoztntik, hogy Szabolcsmegye bizottmánya is felkérendő a tudomására jutott statistikai adatoknak az iskolatanácscsali közlésére.

12. Elnök szóval előterjeszti, hogy egy Acsád helységében felállítandó községi iskola részére b. Yécsey József főispán ur ő íniga, egy c czélra tökéletesen megfelelő házat, továbbá ugyan e czélra b. Vécsey Józseíné szül. Dessewffy Blanka grófnő ő mlga 1100 frtot adományozott, és hogy ez iskola mielőbbi létesítése ügyében a tárgyalások még folyamatban vannak.

Az iskolatanács örvendetes tudomásul veszi megyénknek ez első községi iskolájának keletkezését — és b. Vécsey József, valamint annak igen tisztelt neje Dessewffy Blanka grófnő ő mlgaiknak, eme nagylelkű, a hit- felekezetnélküli iskolát meghonosító adományaikért hálás elösmerését fejezi ki.

Ez elösmerés jegyzőkönyvbe vétetni és a nemes adományozókkal közöltetni rendeltetik.

13. Olvastatott a m. k. vallás és közoktatási minisztérium 17,555.sz. a. rendeleté, melyszerint az iskolatanács tagjainak akár a tanfelügyelőhöz, akár hivatalos kiküldetésben , más hivatalos közegekhez, közoktatásra vonatkozó ügyekben intézett levelezései díjmentességet élveznek, ha leveleik borítékját a következő felírással látják el: „Hivatalos felhívásra, közszolgálati ügyben.“

Tudomásul vétetik és egy-egy jegyzőkönyvi kivonat az iskolatanács minden tagjával alkalmazkodás végett közöltetni rendeltetik

14. Elnök a jegyzőkönyv miképi hitelesítésének meghatározása, valamint az iskolatanács működése folyamán alakulandó levéltár és végre a tanács végzéseinek miképi kiadmányozása iránti intézkedésre hívja fel

' az iskolatanácsot.

Az iskolatanács a jegyzőkönyv miképi hitelesítésének meghatározását fentartván magának, minden egyes gyűlés alkalmával a szükséghez igényelt intézkedését ' megteendi.

A keletkezendő levéltár az elnök gondviselésére bizatik; — és végre a kiadmányozás szintén az elnök jogaihoz és tisztjéhez tartozandik.

15. Olvastatott a nyíregyházi izraelita hitközség iskolai választmányának kérvénye, melyben a Nyíregyházán létező — a törvényszabta kellékeknek állítólag meg nem felelő zug-iskoláknak bezáratását kéri.

Kérdéses ügy megvizsgálására és véleményes jelentés beterjesztésére (a közoktatási törv. 26. §. értelmében] kiküldetnek Bodnár István, Kőmives Károly és Baruch Mór tanácstagok.

Levelezések.

Első s utolsó rövid válasz B. J. levelezésére.

Ugyancsak nyugtalan vérü s nem épen irigylendő kö- vetkezetességü az én B. J. collegám, ki béke után sohaj- toz, s maga kezdi azt megzavarni Aesop egyik meséje szerint : a farkas és bárány.

A vegyes házasságok ügyében minden alapos ok nélkül, tamquam Deusex raachina egy férczczikke jelent meg a „Tiszavidék“ legközelebbi számában és S. E.r. kath. lelkésztársát ugyancsak megleczkézteti, pedig ö maga nem igen szívesen fogadja a legigazságosabb leczkét, — hiszen az általa annyira ajánlott — ubi sponsa ubi copula thesist B. J. ur szegte meg mindjárt ajánlása után, s azóta számtalanszor , be sem várva részünkről a harmadik hirdetést, avagy a kellő hitoktatás befejezését, megeskette hívemet, nemkülönbség nélkül, tehát B. J. ur mást ajánlott s mást követett, ez bizonyára nem irigylendő következetesség 1

A tisztelt B. J. lelkész ur faggató három kérdéseire nem lennék köteles felelni, de azért a nyájas olvasó közönség iránti tekintetből megteszem.

Megfordítva áll a dolog , az első kérdésnél B. J. lelkész ur már nem egyenlőségi, hanem uralkodási elvből kiindulva , minden vegyes házasságot magához óhajt ragadni, s r. kath. egyház elveit úgy látszik tisztán nem akarja felfogni s megérteni, melyekszerint csak azon névszerinti katholikusok nem részesittetnek az egyház kegyszereiben, a kik megvetik az egyház törvényeit.

A második kérdést illetőleg azért nem állok szóba B.

J. ur küldöttjeivel, mert házassági ügyben nem a tanukkal mint inkább a házasulandó felekkel van ügyem, s B. J. ur küldöttjei többször már illetlenül viselték magokat, azért nem állok szóba velők,

A harmadik pontot illetőleg, merő rágalom azon állítás, mintha én az újabb törvények kihirdetése óta re- versalist vettem volna, szivére kötöm ugyan a kath. félnek , hogy hitvallását megőrizze s oltalmazza, de ezzel csak hivatásomat teljesítem.

Náhalkó János-féle hivatott esetre nézve tévedésben van B. J. lelkész ur, mert annak egybekelése novemb. 9-én történt, mely nap én híveimmel együtt délelőtti 9 órától egész délutáni 1 óráig szakadatlanul kántor-tauitói választással lévén elfoglalva, nem értem reá a fentnevezettel foglalkozni házassági kérdésekben.