Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1869-10-31 / 44. szám
III. Uj évfolyam. 44. szám. Vasárnap, október 31. 1869. Szerkesztői és kiadó iroda: NYÍREGYHÁZÁN, Piacz-utcza a Komló melletti házban. Bórmentetlen levelek el nem fogadtatnak. Nyílt tér alatt minden háromh&sábot garraondsor 26 kr. és 30 kr. bélyegdij. Előfizetési dij : A kiadó-hivatalban egész évre 6.60 Házhoz vagy postán küldve . 6.— Félévre ................................8. É vnegyedre ........................t.fiO Hirdetések dija: minden ötliasá.- bos petit sor egyszeri igtatásánál 5, többszörinél 4, bélyegdij 30kr. Előfizethetni Nyíregyházán a kiadó-hivatalban es ifj. Csátliy Károly nyíregyházi es debrcczeni könyvkereskedéseiben, S.-A.-Ujhcly- ben Lőwy A. könyvkereskedésében, Be r eg li szász ban Csauder Mórnál, liol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. Nyíregyháza, október 29. A hét napjaiban osztattak ki a lakosok között a város birtokában levő pázsiti és császárszállási pusztai földek őszi vetés alá, sőt a pusztai földek kiadása még a jövő héten is folytattatui fog. Megemlítésre méltónak tartjuk c körülményt gnzdászati szempontból, az év ezen már késő őszre hajlott szakában annyivalinkább, mert fájdalmasan esik látni a czélszeriibb gazdálkodási rendszert követő vidékek, sőt a hozzánk közelebb eső határoknak is szép zöld őszi vetéseit, melyek már kellőleg megerősödvén, mind a zordonabb telet, mind a homokos talajokra nézve annyira veszedelmes tavaszi szeleket könnyen kibírhatják. A mi magunk még a földbe sincs, ez aggaszt bennünket! Nem akarjuk mulasztással vádolni sem a városi elöljárókat, sem a kiosztással megbízott kiküldötteket, ők teszik kötelességüket most, mert előbb nem tehették : hanem igenis vádoljuk azon czélszerütlen gazdálkodási rendszert, mely a város birtokában levő földeken használtaik, s melyen ha az illető képviselet nem siet segíteni, a méregdrága áron vásárolt földek minden zsírjának, sőt teljes termő erejének végképeni elpusztulása fog okvetlen és nem sokára bekövetkezni, s ezen nagy áldozattal szerzett földek értéke felére, jó ha egy harmadára nem fog alá- szállani. Nem valami nagy gnzdászati tudományos képzettség kívántatik ahoz, hogy az ember kitapasztalja, miszerint a folytonos használatban levő és soha nem javított földnek termo képessége néhány év alatt a minimumra hanyatlik: ugyanazért okszerű gazdálkodást folytató földbirtokos, a világ minden kincséért sem rontaná ekképen földjét; hanem ha váltó gazdaságot nem folytat is, de az ugarrendszert háttérbe nem szorítja. Az lurarrendszer különösen homokos talajú földön nélkülözhetlen feltétele az okszerű gazdálkodásnak. Nem szándékunk itt ezen állítás igazolására szaktudós indokolásokhoz folyamodni, oly igazság ez, melyről minden csalt kevésbé tapasztalt gazda is meg van győződve, ugyanis elvitázhatlan az, hogy a homok föld ritka, a ritka földben levő vetésnek sokkal hamarabb árt a téli fagy, hamarabb árt a nyári bőség, mert a hideg épen úgy mint a iiő könnyebben éri a gyökereket, mint a keményebb talajban: a folytonos szántás és kapálás által pedig a különben is ritka talaj még porhanyóbbá, még ritkábbá tétetvén, amaz említett csapások szomorú hatását csak elősegítik, és hatványozzák. Ugarrendszernél a föld minden harmadik évben marhajárásra használtatván, ezáltal a két évi munkálás által felporhanyi- tott föld mintegy lehengereztetik, és igy sür- vittetik, sőt kétszeri szántásban jókor vettetvén a mag, ez a fagyás idejéig gyökereiben annyira megerősödik, bogy a fagy sem árt neki oly könnyen; de különösen a tavaszi szelek nem fognak bírni vele, hogy a bevetett földről a szomszéd határra hordják a gyenge vetéseket. Honnan van tehát az, hogy bár ezen igazságról csaknem minden gazda meg van Szerk, pl. bm. h. győződve, mégis itt Nyíregyházán különösen a város földjeire nézve az ugarreudszer nem lmsználtutik, sőt egyes tanyai birtokosok is ezen szerencsétlen folytonos használati rendszert kezdik követni? Ennek oka egyrészről a jövőre való nem gondolás, másrészről a telhetetlen kapzsiság, mely önmagát eláinit- ván meg is bünteti. — Azt hiszi némelyik ember, hogy ha például 90 hold földje van, bizonyosan többet kap, ha mind a 90-et vetés alá osztja ki, mintha abból 30-at ugarnak felhagy; igazsága van nehány évig, csakhogy azután a kiélt földekért felényit sem fog kapni, mintha azoknak termő erejüket conserválni igyekezett volna. Kárt vall u szerint mind a birtokos, mind a bérlő, a birtokos, mert földje értékét koczkázza el; a bérlő, mert kétannyi fáradtsággal is csak felényi eredményt képes felmutatni, mint az ugar- rendszernél elérhető : mert ismét tagadhatatlan, hogy két köblös ugarvetés a légin ostobább körülmények között is többet ad, mint 3 köblös nem ugarvetés ugyanoly körülmények között Mennyi munka, mennyi mag vész itt el hiába, ha a föld romlásából eredő kárt nem számítjuk is?! Régi és pedig századok tapasztalataira alkotott példa szó az, hogy „egy szántás egy kenyér, két szántás két kenyér,“ már pedig ha csutkába vetünk, csak egyszer lehet szántanunk és be kell érnünk egy kenyérrel, ha ugyan nem kevesebbel. Átlátta már ezt városunk közönsége is, és a képviselet egy küldöttséget bizott meg, a város földjeire vonatkozólag, egy okszerű gazdálkodási tervjavaslat készítésével. — A küldöttség munkálatát be is terjesztette, és az ugarrendszert hathatósan ajánlotta; — nem is tudott ellene szólam senki, de midőn arra került a sor, hogy az ugar miképen tétessék jövedelmezővé, a vélemények szétágaztak, egyik juhok, másik szarvas.narkák részére ajánlotta kiadandónak; egyik ezt, másik amazt tartotta előnyösebbnek; végezetre is megbukott az ajánlott s egyedid czél- szerü rendszer, s maradt minden úgy a mint édesapáink szokták! Mi jó lélekkel figyelmeztetjük a képviseletet, hogy e kérdést bizonytalan ideig el ne napolja, hanem mentül elébb igyekezzék az ugarrendszert behozni a város gazdálkodásába. Most is nagy már a hasznavehetetlen földek területe, a jelen gazdálkodási rendszer mellett pedig senki ne vélje hogy kevesbedni fog, sőt biztosan mondhatjuk hogy növekedni fog. U"árrendszer! és akkor már októberO ben lesznek szép zöld vetéseink és aratáskor telt kalászain kü (~| Ciraiius viliosus vagyis a kis- és nagykövcsdi p a p v á 1 a s z t á s : mint azt II—i a „l’rot. egyház és iskolai lap“ ezóvi 39-ik számában szereti megnevezni. (Vége.) De mint mondám rövid akarok lenni, és épen azért nem akarom felderíteni hogy az anyaegyház a a leánytól o miatt elakart válni, kinek a sugallatából történt; de azon állítására II—i-nek hogy engemet pusztán a leányegyház választott meg, azt mondom hogy nálam levéli a választók névsora vagyis jobban mondva a szavazók névsora, melyet a szavazásnál épen a küldöttség jegyezett fel, és pedig név szerint, ennél nem kell több bizonyítók annak bebizonyítására hogy az anyaegyházból bányán vágynak bejegyezve. — úgy szinte azt sem elhittem, hogy küldöttségnek meg kellett szólítani, a templombeli korteskedését a kissebb töredéknek. Kedves H—i önnek,.ha ily komoly dologról akar Írni, azt a tanácsot adom —- akár fogadja akár nem, — hogy tollába ne engedjen diktálni; mert félre vezetik, és kötve hidjen a komának, Az egyházmegye igaz hogy küldöttséget nevezett ki ügyem megvizsgálására, de nem azon szándékkal hogy azt a superintendeiitiára beterjessze, mert ha a szándékkal teszi, meg is tehette volna. És itt következett a sup. gyűlés S -A.-Ujhelyben, hol választóim semmit nem tudván ügyökről, mert a tractus nekik mit sem felelt, igy hát fennhatóságoknál kerestek oltalmat; és ez már felboszantván az egyházmegyét, ekkor és e miatt esküdtek ellenem, és küvesdi papságom ellen, pedig az esperes urnák zsebében lévén a nyomozó küldöttség eljárása, akkor egyszerre vége lehetett volna az egész ügynek. És itt következik H—i szerint a circulus vitiosus, mi eddig is ezután is folyt. Itt már felül emelte magát a tractus az egyházkerületen, és daczolt mert a helyett hogy bevárta volna. — hova eddigi eljárása ez ügyben felkivántattak, — Végli János idö-tültöt megválasztatta, és az én megválás/.tiltásomat semminek nyilvánította. Elkövetkezvén az 1869 iki májusi miskolczi kerületi gyűlés, az esperes ur azzal állt elő, hogy ezen ügyre vonatkozó okmányok nincsenek. így szegült ellene a tractus a superintendeutiának : És ekkor magam is folyamodván, mire a nemesebb érzésű világiak és esperes urak is, kik S -A.-Ujhelyben; Miskolczon is törvényesnek mondván ki elválasztatásomat, — elszörnyü- ködve kérdezték hogy ezen ügynek még sincs vége? Miskolczról ismét a s.-patuki nyári gyűlésre tétetvén által ezen ügy, ott már egész terjedelmében felvétetvén, minden iromány felolvastatott, az egy Simo- niát megsemmitő okmányon kívül; de felolvastatott Végli János ellen beadott Simonia is majd 100 aláírással. és ezt közülök nem nevezé senki Simoniénak, még H—i sem, pedig a legbünösebb Simonia volt. Én pedig igazságom érzetóbon hallgattam o sok ráfogást. hamis vádakat; és egyszer hozzám jön alsó vadászi lelkész nt. Kérészi Mihály ur hogy fonsőbb sugallat következtében mondjak le : ezt én felihatóságom iránti tiszteletiből parancsnak revén le mondtam; de megrendült hitem hogy azon zászló alatt, mely alatt annyi hűséggel szolgálok, és küzdőm annyi szegénységgel; miért kellett a legigazságosabb liarczban elesnem. Aljas megsértésnek veszem, és személyem iránti gúnynak tekintem azért H—i-nek azon nyilatkozatát: „Az egész tény tehát az, hogy A. S. magára nézve jónak látta leköszönni.“ Most már H—i kedves barátom, ha ön is lelkész! ne tegye azt, hogy a legszentebb ügyből gúnyt űz, és ne keljen ki azon egyházkerület ellen, melynek kebelében üdvét feltalálta, mely egyházkerületnek oltalom szárnya alatt biztosan élvezheti a jólétet. Adjon hálát a gondviselésnek hogy a felső-zemp leni egyházmegye mostoha kenyerének különös ízét nem kóstolta. Egyre figyelmeztetem önt egész barátsággal, és azt ne feledje sem ön, sem közülünk senki, hogy e mi legszentebb protestáns ügyünkkel ne merészeljen ki- csinkedni. ő nméltósága b. Vay Miklós 1860-ban január 23 s több napjain mennyi küzdelmet állott ki értünk, és e szent-ügy érti És már 9 év múlva felejtve lennének ő exozellentiájának e magasztos küzdelmei, és a mi szeny- vedéseink? hogy a legszentebbel ily gonosz játékot űzni merészelnek, hogy autonómiánkat ily nevetségessé kívánták tenni mások előtt? Felénk s ránk néz a miveit világ, és megutál minket, ha a szabad intézmények vértje alatt is igy akarjuk egymást semmivé tenni. t Én szerencsétlen csillagzatom alatt megadassál futom a pályát, melyen ártatlanul oly irtóztatok vereséget szenyvedtem, és az álbarátok, s hitegető jóltcvök ármányainak áldozatul estein. Istenem hozd el mielőbb a zsinatot! És most Isten velünk. Antal Sándor bolhásai rof. lelkész. *) FELHÍVÁS! Folyó hó 23-án az alapszabályok megvitatása és elfogadása folytán egy ,,polgári dalárda11 alakulván : hogy az működését megkezdhesse, tisztelettel telin vorn c város zenekedvellő polgárait, hogy részint működő, részint pártoló tagokul magukat „a polgári olvasó-egylet helyiségében kitett aláírási ívre telj egyezni szíveskedjenek, holott az alapszabálpok is elolvashatok. Nyíregyházán, okt. 28. 1869. Gyöngyösy Sámuel m. k. ideigl. elnök. A hazai lapok tisztelt szerkesztői alázattal kéretnek e szerény czikk íelvételére.
