Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1869-10-31 / 44. szám
A nyíregyházi ipar és kereskedelmi bauk alapszabályai. V.Fejezet: A társulat igazgatási és kezelési közegei. A) Közgyűlés. 17. §. A közgyűlés a részvényesek összeségét képviseli. A közgyűlés határozatképes, ha a gyűlésen személyesen vagy meghatalmazottaik által megjelent részvényesek a kiadott részvényeknek legalább egy tizedét képviselik. 18. §. Ha a szabályszerű egybehivásra a részvények egy tizede képviselve nem volna, a közgyűlés 15 napra elhalasztatik, a midőn is ezen elhalasztás ugyanazon lapokban tétetik közzé, melyekben az első meghívás megjelent. Az ekként egybegyült második közgyűlés, tekintet nélkül a jelenlevők által képviselt részvények számára, mindazon ügyeket jogérvényesen elintézi, melyek az első közgyűlés tárgyaiul kitűzve valának. 19. §. A közgyűlést az igazgatóság hívja össze. A közgyűlésen az elnök, ennek akadályoztatása esetében helyettese, vagy az erre kijelölt igazgató elnököl. 20. §. Rendes közgyűlés minden év első negyedében tartatik. Rendkívüli közgyűlés tartatik, valahányszor azt a társulati választmány, vagy legalább ötven részvényes kívánja; ez utóbbiak azonban a részvénytőke legalább egy tizedének birtokát részvényeik letételével kimutatni tartoznak. 21. §. A közgyűlés határnapja az arra kitűzött tárgyak, és az összejövetel helye legalább tizennégy nappal a közgyűlés megtartása előtt a hivatalos és helybeli lapban közzéteendő. Rendkívüli közgyűlés az illetők kívánságának szabályszerűen eszközölt nyilvánítás után négy bét alatt összehívandó. 22. §. A közgyűlés ideje és annak tanácskozási tárgyai a helybeli városi közigazgatási hatóságnak tud- tul adandók. 23. §. A megalakító közgyűlésen minden részvényes, ki részyénye névértékének legalább 30%-át már befizette, szavazattal bir; — átalában pedig a közgyűléseken a részvényesek tízig minden részvény után egy szavazattal bírnak. Tíznél több szavazatot bár mennyi legyen is a részvények száma, egy részvényes sem nyerhet. 24. §. Személyesen meg nem jelent részvényes magát szavazatképes részvényes által képviseltetheti, ezt azonban a meghatalmazott törvényes meghatalmazásának elómutatása mellett a közgyűlés előtt az igazgatóságnak bejelenteni tartozik. Azonban tiz szavazatnál többet a meghatalmazott e minőségben sem képviselhet. 25. §. Nők szavazatjogukat az előbbi §-ban foglalt feltételek mellett meghatalmazottaik által, — továbbá társulatok és testületek elöljáróik avagy azok megbízottai által, végro kiskorúak és gyámság avagy gondnokság alatt levők pedig törvényes képviselőik, vagy szintén ezek megbízottai által gyakorolhatják. 2G. §. Ha valaki részvényvétel utján leend a társulat tagjává, a közgyűlésen csak úgy bir szavazattal, ha az általa szerzett részvény a közgyűlést megelőzőleg három hónappal nevére átíratott. A szavazatképes részvényesek névsora a közgyűlés asztalára hivatalosan kiteendő. 27. §. A közgyűlés csak azon tárgyak felett határoz, melyek az illető gyűlés programmjába felvétettek. Éhez képest csupán azon Írásbeli indítványok fogadtatnak el, melyek a közgyűlést megelőzőleg legalább 20 nappal az igazgatóságnak bejelentettek, és legalább 10 tag nevének aláírásával támogattatnak. A közgyűlésben akár szóval, akár Írásban tett indítványok a legközelebb következő közgyűlésen tárgyaltatnak, ha azokat a közgyűlés tárgyalandóknak Ítéli. 28. §. A rendes közgyűlések tárgyai : a) a lefolyt üzletévrőli kimutatások és a mérleg; TÄRCZA. Egy végieinidef. Beszély. (Vége.) VH. Eddigi elbeszélésünket követő nap a báró örökösei a kastélyba megérkeztek, csupán a jegyzőre várakoztak, kire a végrendelet felolvasása és végrehajtása bízatott. Végre ez is megjelent, György nem csekély meglepetésére szinte hivatalos meghívást kapott a végrendelet felolvasásához. Ez a faluban uj mende-mondára adott alkalmat. Vájjon fog-e valamit örökölni a bárótól ? Milyen szerencsés egy fiatal ember! A báró talán neki hagyta a most általa birt majorságot. György földes urunk lesz. Ez aztán furcsa dolog lenne. így s ehez hasonló- kát beszélt a falu nyelve. A kijelölt órára György egészen ünnepélyesen feketeben öltözve megjelent a kastélyban. Az örökösök általános visszatetszést jelző moraja közt lépett a terembe. A jegyző fölnyitá a végrendeletet és ünnepélyesen olvasá Talán még egyetlen ilynemű oklevél tartalma sem hatott oly kellemetlenül a nagy reményű örökösökre nézve mint ez. A báró kiilöncz jelleménél fogva szabad folyást engedett életében is követett élezeskedéseinek. Egy rokonának ruhaakasztóját, egy másiknak több tuczet üres levélboritékot, míg egy harmadiknak egy kopott parókát hagyott. Györgynek, ki olvasni alig fudott. egy bibliát reudelményezett. György átvevé örökét, illően megb) az osztalék kiszabása c) egy héttagú számvizsgáló bizottmány megválasztása; d) az igazgatóságnak általános szótöbbséggeli megválasztása; e) a társulati választmánynak viszonylagos szótöbbséggeli megválasztása; f) három részvényesnek a jegyzőkönyv hitelesítésével! megbízatása. A közgyűlések határozata alá tartozik továbbá : g) az alapszabályok változtatása; h) ujjabb részvények kibocsátása; i) két évnél hosszabb időre terjedő kölcsönök általi szaporítása a pénzalapnak; k) a társulat feloszlatása, avagy fennállási időtartamának meghosszabbítása; l) az igazgatóság által saját nevében, vagy a részvényesek megbízásából teendő iuditványok. A g. h. i és k alatti tárgyak csupán a jelenlevő szavazatok háromnegyedének többségével intéztethetnek el; sőt a társulat feloszlását illetőleg csak úgy hozat- hatik érvényes határozat, ha a kibocsátott részvényeknek legalább fele a közgyűlésen képviselve van. Ha azonban az e czélra kitűzött közgyűlésen a részvények fele képviselve nem volna, a tizenöt napra —■ a tárgy kitétele mellett — összehívandó közgyűlés, tekintet nélkül a képviselt részvények összegére, általános szótöbbséggel jogérvényeseu liatározand. 29. §. Az alapszabályok változtatása, úgy az alaptőkének újabb részvények által való szaporítása, valamint a társulat feloszlása a magy. kir. minisztériumnak jóváhagyás végett bejelentendő. 30. §. A közgyűlés általános szótöbbséggel határoz. A szavazatok egyenlő megoszlása esetében az elnök szavazata dönt. 31. §. A közgyűlési választások szavazati bárczá- val történnek. Ha a társulati választmány és a számvizsgáló bizottmány kivételével — azok viszoulagos szótöbbséggel választatván — az igazgatósági választásoknál valakinek nem volna általános többsége, — azon tagok között, kik a szavazáskor a legtöbb szavazatot nyerték, szükebb választás történik. Ezen szükebb választásba a megválasztandók kétszeres száma vétetik. Ha ezek között két tag egyenlő szavazatot nyert, közöttük a sorsolás fog dönteni. 32. §. A közgyűlési végzések úgy a közgyűlésben részt vett, mint pedig a meg nem jelent részvényeseket egyiránt kötelezik. A közgyűlés tárgyalásai és végzéseiről jegyzőkönyv vitetik, melyet a közgyűlés elnöke, két e czélra kijelölendő részvényes, és az intézet titkára, mint közgyűlési jegyző ír alá. A közgyűlések jegyzőkönyvei azok teljes szövege szerint legfeljebb két héttel a közgyűlés után időről időre a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumhoz felterjesztendők. B) Igazgatóság. 33. §. Az igazgatósága banknak legfőbb képviseleti közege, öt illeti a társulat minden ügyeinek fővezetése. 34. §. Az igazgatóság fogja a szükséghez mérten választani és elbocsátani az intézet tisztviselőit és szolgáit, kiszabja ezeknek hatáskörét, fizetéseiket pedig a választmánynyal együtt tartandó teljes ülésben katáro- zandja. Az igazgatóság faladata továbbá meghatározni az ügyvitel általános berendezését : gondoskodni a szükséges forgalmi tőke előteremtéséről, és a mindenkori pénz- tárálladék gyümölcsöző elhelyezéséről, — a kölcsön kérelmek felett pedig a válaszmánynyal egyetértőleg tanácskozik. 35. §. Az igazgatóság képviseli a bankot a hatóságok és törvényszékek, általában harmadik személyek irányában. Az igazgatóság a társulat czimvezetője. A ezége- zés érvényéhez megkivántatik, hogy e szavak alá : „Nyíregyházi ipar és kereskedelmi bank“ az elnök vagy helyettese, úgy egyik igazgató aláírása helyeztessék. hajtó magát és távozott. Útja Erzsébet asszony lakszobája előtt vezetvén el, betért s a bibliát ott asztalra tevén: „lm —• mondó — itt van örököm.“ „0, a szívtelen báró még veled is gúnyt űzött“ mondá az öreg asszony. György midőn a teremből távozott formaságból egy átvételi elösmervényt feledett aláírni, ezért vissza hivatott; de a bibliát Erzsébet asszony szobájába hagyó. Mariska, ki egyedül maradt a szobába, felnyitá a szent könyvet, abból valamely épületes jót olvasandó. Egy lapra nyitott, melyhez egy beirt és bélyeggel ellátott iv papír volt ragasztva. Ez volt a báró tulajdon- képeni végrendelete, melyben a báró Györgyöt fiának és törvényes örökösének ismerte el. „Jól van“ mondá Mariska pár pillanatnyi megfontolás után, „ez azonban semmitsem változtat köztem és György között. György jó indulattal fog viseltetni ezután is eránvomban; de ő Mogyorósi leányának szavát adta, ez számol reá, nekik egymásé kell lenni és mint föltettem magamban holnap elutazok. Ha Becsben leendek s szent fogadásomat a zárda falai közt letettem, e felfedezésről tüstént Írandók neki.“ Midőn Mariska igy elvégező magában, szobája ajtaja hirtelen felnyílt, György, az ügyvéd és a báró egy rokona léptek a szobába. „Itt van a kérdéses könyv“ — mondá György az ügyvédhez. „Jól van kedves barátom, en kedvelője vagyok az ilynemű régiségeknek és mert e könyv tetszik nekem, adok érte önnek 20 forintot.“ „Ön el akarja e könyvet adni?“ kérdé Mariska izgatottan. „Mit tegyek vele ?“ — válaszolt György — „ha ön világtalan nem volna önnek ajándékoznám.“ Egyes üzletágakra nézve a czégezéssel egy vagy több hivatalnok is megbizathatik az igazgatóság által. A ezégezés által az intézet harmadik személyek irányában köteleztetik, tekintet nélkül arra, melyik igazgatási közeg határozatától függött a kérdéses tárgy. 36. §. Az igazgatóság, az elnök és helyettese (al- elnük) és hat igazgatóból áll. 37. §. Az elnök és helyettese három évre választatnak. Az igazgatók is mindig három évre, és akként választatnak, hogy az első három év lefolyása után azoknak egy harmadrésze évenkint kilép, és hogy ezen kilépés a kételső alkalommal az eredetileg megválasztott igazgatók közötti sorsolás, későbben pedig a hivataloskodás tartama által határoztatik. Az igazgatóságból kilépett valamennyi tag újból megválasztható. 38. §. Ha az elnök, vagy helyettese, s általában az igazgatóság valamely tagja a szabályszerű hivatal tartama előtt elhalna, vagy kilépne, helyét az foglalja el, ki az utolsó választás alkalmával a megválasztottak után legtöbb szavazatot nyert. Ha azonban egy iizletév alatt az elnök és helyettesének, vagy pedig általában az igazgatóság három tagjának állomása lenne ilykép betöltendő, a megürült óllomásokrai választások végett azonnal rendkívüli közgyűlés hivandó össze. 39. §. Az igazgatóságot az ülésekre az elnök vagy alelnök hívja meg. Határozathozatalra az elnökségnek, és legalább három igazgatónak jelenléte szükséges. 40. §. Az igazgatóság közös tanácskozás és határozatok alapján intézkedik, melyekről az intézet titkára jegyzőkönyvet vezet. E jegyzőkönyv az elnök és egy igazgató által hitelesíttetik. Szavazatok egyenlősége esetében ez elnök szavazata dönt. 41. §. Az igazgatóság köteles minden űzletév végén a tartozási és követelési leltárt összeállítani, és ebből az évi mérleget kivonván, azt a rendes közgyűlés elé terjeszteni. 42. §. Az igazgatóság minden tagja hivatalba léptével, és hivatala tartamáig tiz darab saját nevére szóló társulati bankrészvényt tartozik az intézet pénztárába letenni. E részvények az illetőnek felmentetéseig kinem- adathatnak. 43. §. Az igazgatóság tagjai közzül legalább négynek Nyíregyházán kell lakni. 44. §. Az elnök és helyettese a banknál hitelt nem igényelhetnek. 45. §. Ha valaki a bank iránti kötelezettségének nem tesz eleget, a bank jogainak a maga utján érvényesítése a bankjogügyi tanácsosának közbejöttével az igazgatóság teendője lészen, — mihezképest az igazgatóság jogosítva van egy jogügyi tanácsost kinevezni, és őt a bank ügyeinek a törvényszék előtti képviselésével megbízni. 46. §. Az igazgatóság e szabályok pontos megtartását illetőleg a részvényesek irányában felelős. Az igazgatóság tagjai fáradozásaikért részilletékben (tantiéme) részesülnek, mely a tiszta nyeremény nyolez száztólijában állapittatik meg. Azon arány, melyszerint ezen nyereményilleték az igazgatóság tagjai között szétosztandó, a 17. §. értel- mébeni ügyrendben fog mególlapittatni. (Folytatása köv.) LEVELEZÉSEK. Ny.-Bátor, okt. 20. Tisztelt szerkesztő ur I (W. M.) Ma tartatott Nagy-Kállóban a szabolcs- megyei tankerület iskolatanácsának első gyűlése Nagy Lajos tankerületi főfelügyelő ur elnöklete alatt. A megyei bizottmány által választott 34 tagból — ezek közt 6 izr. van —- huszonnégyen jelen voltak. Eluök ur a népnevelési ügy fontosságáról szólván, élénk színekkel festette ezen ügy Magyar hazánkban eddigi állapotját és az abból folyó reformok és változtatások szükségességét, végtére lelkesítő szavakkal felszólitá a tanács „Nos megtörtént a vásár ?“ kérdé az ügyvéd, — majd elnyelve szemeivel az asztalon fekvő könyvet. „Adjon érette 40 forintot és légyen a könyv az öné.“ „Negyven forintot?“ „Ez utolsó szavam.“ „Ne adja ön ezért sem“ mondó Mariska. „Az Isten nevére kérem, ne adja ön semmi árért sem.“ Legyen tehát 40 forint“ mondá az ügyvéd, „ez kissé oktalanság tőlem; na de hiszen ilyent is szoktunk olykor elkövetni. lm itt van négy darab tizes bankjegy s a könyv enyim — kezét kinyújtó hogy a könyvet birtokába vegye. „Megálljon ön!“ kiálta Mariska magán kívül. — „György, e könyv az ön tulajdona. Egy oklevél van benne, melyben a báró önt fiának és örökösének ismeri el — én magam olvastam im itt van....“ „A jegyző írnoka gyanító ezt“ morgó fogai közt az ügyvéd. „Ön tehát nem vak!“ kiált György örömmel, még a becses oklevélről is megfeledkezve, aztán levevő Mariska homlokáról az ernyőt, honnan most két élénk tüzes szem fénylett eléje. Felesleges volna e történetet még több szóval is szaporítani. A báró örökösei György ellen pert indítottak — melyet szerencsésen György javára el is vesztettek, Mariska Mogyorósi leánya érdekében mindent elkövetett hogy György nejéül vegye; de György határozottan visszalépett s kevés pénzáldozattal kiegyenlítvén a dolgot, Mariskáját kit már régóta szeretett s kitől viszont szerettetett vette nőül. Boldogok lettek, s a leányka meg is érdemié e boldogságot, melyet példás önmegtagadásával másnak kívánt szerezni.
