Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1869-09-19 / 38. szám
III. Uj évfolyam. 38. szám. Vasárnap, szeptember 19. 18G9. Szerkesztői és kiadó iroda: NYÍREGYHÁZÁN, Piacz-utcza a Komló melletti házban. Bórmentetlen levelek el nem fogadtatnak. Nyílt tér alatt minden háromhasábos garmondsor 25 kr. és 30 kr. bélyegdij. Előfizetési dij ♦. A kiadó-hivatalban egész évre 6.60 Házhoz vagy postán küldve . 6.— Félévre ................................3.— É vnegyedre . .... i.bo Hirdetések dija: minden öthasábos petitsor egyszeri igtatásánál 5, többszörinél 4, bélyegdij 30kr. Előfizethetni Nyíregyházán a kiadó-hivatalban és ifj. Csáthy Károly nyíregyházi és debreczeni könyvkereskedéseiben, S.-A.-Ujhely- ben Lőwy A. könyvkereskedésében, Bereghszászban Csauder Mórnál, hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. A nyíregyházai országos-vásárok a belvárosban tartassanak, és nem egy hanem legalább 2—3 napon át. Nem csak a nyíregyházai lakosság, hanem a vidékről érkező vásári közönség köz- ohajtása is az, hogy az országos-vásárok a városban tartassanak. Enäl bővebben értekezni más körülmények közt felesleges volna, de fájdalom, - daczára a sok felszólalásnak, folyamodványnak és figyelmeztetésnek, — a jelen körülmények között kiváló kötelességünk — a nagy közönség érdekében, ezen tárgyra minél gyakrabban visszatérni, nehogy a feledékenység tengerébe végkép elmerüljön. És hogy most ragadtuk meg az alkalmat a felszólalásra, egyedüli oka az, hogy a múlt héten lefolyt országos-vásár még fris emlékünkben van, főleg a kereskedők- és iparosoknak, kiknek nagyrésze a várt jövedelem helyett, hasztalan költséget tett, — meggyőződve vagyunk, hogy városunkban alig fog akadni egy, ki véleményünkkel nem egyezik. Nehogy azonban némelyek szemében isme'ti felszólalásunk úgy tűnjék fel mint egyéni nézet, jónak látjuk ezen tárgynak több tért engedni, és bebizonyítani azon számos előnyöknek némelyikét, melyek az országos - vásárnak a városbani tartását követelik. Lássuk tehát az előnyöket : 1) Nyíregyháza városának minden te- kintetbeni emelése. Tudjuk hogy országos-vásáraink igen nagyok illetőleg népesek szoktak lenni, mert nem csak Szabolcsmegye legnagyobb része, hanem még távolabb — úgymint: Zemplén, Borsod, Gömör, Bihar, Bereg stb. megyékből is nagyszámú közönség gyűl itt össze eladni és venni; ha tehát az országos-vásárok 2 — 3 napon át a városban tartatnának, az idegen kereskedő vagy iparos boltokat igyekezne bérelni, melyben rósz időtől és tolvajtól nem kellene félni; a vevő közönség pedig szállásról fog gondoskodni, hogy itt léte alatt saját magának és jószágának éjjelre vagy rósz időben biztos menhelye legyen. S mi ennek természetesebb következménye, mint az : hogy városunk méginkább fog épülni, mert több bolt. és szállás kivántatnék mint most. Némelyek erre azon ellenvetést fogják tenni, hogy nincsen elegendő tér; de igenis lesz : hányattassák el a Nagy vendéglő — és építsünk a jelenlegi boltok és mészárszékek helyére egy emeletes vendéglőt, — ott igen szép és nagy tért nyerünk. De nem csak tért nyerünk, hanem a városnak az uj vendéglő által nagyobb jövedelmet is szerezünk. Itt helyén látjuk megpendíteni a város hatósági épületnek eme- letrei felépítését is, miáltal ismét tért nyernénk, mert alul boltok lehetnének, melyek szintén szép jövedelmet hajtanának. A térre nézve azonban még azt is megjegyezzük, hogy a jelenlegi piacz és a vendéglő elhá- nyatása által nyert téren kívül közel a hagymatér, buzapiacz és fapiac/, melyeken a vásárok behozatala által rövid idő alatt sok szép uj épület fog díszleni. A város emelésé- Szerk. pl. bm. h. hez járul még annak mihamarabbi kikövez- tetése is, mely — úgy tudjuk — talán nem sokára (?) fog létesülni; akkor pedig Nyíregyházán bizonyára kövezet-vámot fognak ázedni, és ez a vásárnak a városbani tartása által bizonyára nehány ezer forinttal többet jövedelmezne, mint ha a vásár kívül marad, hol legnagyobb része a vásári közönségnek nem fizetne kövezet-vámot mert nem jön a városba, és nem is hajtat keresztül. 2) Nyíregyháza és a vidéki közönség, kiválólag a kereskedők és iparosok előnyei ha vásár a városban fog tartatni. Nem csak városunk lakosaira, hanem a vidékiekre is nagy előny lenne ha a vásár a városban tartatnék, mert a városban elhelyezve, vendéglőkben vagy privát szálláson minden félelem nélkül indul bevásárolni és nem szükséges szekeren kimenni, miáltal a szekerekkeli tolongás sem lenne oly nagy mint. jelenleg, főleg esős vagy sáros időben, sőt a bevásárolt holminak hazaszállítása is könnyebb lenne mint jelenleg. Bősz időben mint p. o. a múlt heti országos vásáron az iparosok és kereskedőknek sokkal kevesebb jövedelmük volt mint lett volna, ha a vásár a városban tarta- tik; mert főleg nők a nagy sárban ki nem mehettek, inkább nem vásároltak; mely vásárlást már nem Nyíregyházán hanem a legközelebb eső vasárban, vagy városban eszközölnek, a hol talán kedvezőbb időjárás le- end. Ez a vevőre ugyan nem nagy hátrány, de hátrány városunk kereskedelmi és ipar osztályára nézve. Ez utóbbiak emelik pedig legjobban városunkat, ennélfogva kötelességünk érdekeiket előmozdítani, mi a vásárok behozatala által nagy mérvben elősegittet- nék; mert a kereskedőknek és némely iparosnak saját vagy bérelt helyiségében boltja van, a csizmadiáknak, magyar szabóknak, gubásoknak, szűcsöknek stb. alkalmas áruló helyök van, és nem lennének kénytelenek áruikkal kihurczolkodni, miáltal gyakran kárt szenvednek, fel sem említve a hurczolkodási költséget és kellemetlenséget. A vevők pedig nemlennének kénytelenek sárban s vízben megállapodva venni; ezáltal a legroszabb időben is az adás-vevés megkönnyítve, vásárunk kereskedelme és ipara pedig előmozdítva volna. Tekintsük ezen állítást gyakorlatilag : Egy kereskedő vagy iparos boltjábál vagy áruhelyéből költözik a vásárra, mikor kiindul legszebb idő, sátorában elhelyezkedik, kirak, kifüggeszt, a vevők jönnek, s foly az alku, azalatt megereszkedik az eső, a vevők a helyett hogy sietve távoznának, méginkább szaporodnak — olyanokkal is, kiknek nincsen vevő szándékuk — csak hogy az eső elől menekülhessenek, a kereskedő vagy iparos az esőtől menteni akarja kifüggesztett holmiját, hirtelen beszedni igyekszik azokat, azalatt kisebb lelkiismerettel biró egyének a sátorbani tolongásban egyet-mást elvisznek; a további vásárlás is megszűnik, mert esőben, sárban, mindenkinek elmén a kedve a vásárlástól, s így a helyett hogy haszna lett volna az eladónak, még kárt szenvedett ; holott ha a városban saját helyiségében vau, minden hátrány nélkül folyhat az üzlet. 3) Nyíregyházán az országos-vásárnak rendőri tekintetből is a városban kellene lennie, mert itt benn a sok lopás, zsebmetszés, garázdálkodás, tabernákbani verekedés és veszekedés kisebb mértékben fordulna elő. Lopás és zsebmetszés azért nem fog olyan könnyen történni, mert minden elkülönítve lesz, például : hétfőn történjék a városon kívül ló, szarvasmarha és egyéb élő állatok vásárja, czélszerüen kijelölt helyeken, a városban azonban már egyebet is árulhatnak azok, kik valami eladót hoztak. -- Kedden tartassák a városban az úgynevezett kirakodó vásár, de azért szerdán is engedtessék meg az idegen eladóknak árulni. Ezáltal 3 napi vásárt nyerünk — kevesebb tolongás, könnyebb rendőri felügyelet, és természetesen kevesebb lopás, zsebmetszés és garázdálkodás mellett. Ezen és még számtalan elősorolható okoknál fogva, feladata képviseletünknek oda hatni, hogy az országos vásárok a városban, és legalább 2 -3 napon át tartassanak. Ha ez létesül, szemlátomást fog gyarapodni és emelkedni Nyíregyházai! A papság állása a társadalomban. (Folytatás.) Az öltözet után bírálat alá veszi a társadalom a természet által a papi arezra is adott férfiúi jelleget, t. i. a bajuszt és szakáit, s e téren is a boszantó nevetségességig térnek el véleményeik. — Miért a férfi arezot — mondja az egyik — elasszonyositani a. bajusz és szakái leirtása által; miért kigunyolni a természetet, sőt magát az alkotó erőt, a ki bizonyosan bölcs czélok- ból különböztette meg egy vagy más külső jelleg által a hímeket, még az oktalan állatok világában is? Ez magában véve épen oly nevetséges, mintha például az apáczák álbajusz és szakái viselésére határoznák magukat ! Annál nevetségesebb a férfinak ezáltal feltűnni akarni s mintegy kényszeríteni az embereket, hogy meg- férfiatlauitott lenyesett ábrázatjáért valakit tiszteljenek 1 Mi szép a pap — mondja a. másik — ha a világi embertől magát arczviséletével is megkülönbözteti; — a tisztes komoly arcznak a mindennapinál mennyivel mél- tóságosabb kifejezést kölcsönöz a torzouborz arezszőrök eltávolítása, melyeknek birtokában a papot nem lehet megkülönböztetni a tallus zsidótól.*) Azonban ne vélje azt senki, mintha az efféle nyilatkozatok csak mai napság történnének; ne gondolja senki mintha ezélzás szándékoltatnék tétetni valakire a jelenben élők közziil : úgy volt ez régen is! Hogy távolabb ne menjünk a múlt idők folyamán, elég lesz ha visszaemlékezünk azon időre, midőn a parókák viseleto divatba jött. A párisi fiatal abbék, kik a divatnak legkészebb hódolói voltak, mindjárt kezdetben viselték a parókákat, de a közvélemény annyira ellenök nyilatkozott, hogy 1(193- és 1703-ban kemény pápai bullák jelentek meg, melyekben azoknak viselése szigorúan elaltatott, és midőn mind ennek daczára a papság nem engedelmeskedett, XIII. Bencze pápa Albernoi biborno- kot ez okból kitiltotta a pápai udvarból s 1729-ben megújította a tilalmat. Midőn később már nem volt uj divat a paróka viselés, nem csak megengedtetett, de sőt még a protestáns lelkészeknél is az egyházi dísz- öltözethez tartozott az úgynevezett „allonge paróka.“ De midőn e divatot a ezopf váltotta fel, ugyanily hosz- szas küzdelem után engedte meg a társadalom a papságnak, hogy az újabb divatnak hódolhasson. Midőn a protestáns papjelölt ifjak a külhoni egyetemekről csatos czipöben, harisnyával frakkba öltözve s leborotvált képpel jöttek haza, ezen már ekkor a nagyobb körökben elterjedt kiiblivat viseleté oly visszatetszést szült, hogy a közvéleményre támaszkodva, több egyházkerületek végzést hoztak, melynek folytán az ilyen ifjak eklézsiákba nem bocsáttattak. Később, nagy küzdés után niegongedtetett, de csakis a szakáinak szabályozása, a teljes beretválkozás és csattos czipős viseletre a tilalom tovább is feubagyatván; nem sok idő múltán azonban a gormanisatio hatalmas pressiója folytán korcsosuló nemzeti szellem, megengedte a gyűlölt viseletét nem csak, hanem most már a bajusz és szakái viselést tiltotta be, minek folytán a germauisatio igájába dőltek, és a nemzeti jelleget eldobni nem akaró prot. papok között éles polémia fejlett ki a negyvenes *) Bocsánat e kifejezésért, (le így szokták mondani.
