Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1869-09-19 / 38. szám

években. Mely polémia olvasható az akkori prot. egyházi lapokban. - _

Hogy a politikai viszonyok mily befolyással voltak különösen a prot. papok arczviseletere, bizonyltja az újabb idők története.

A nemzeti függetlenség ama rövid korszakában 1848-ban csak úgy nőttek a papok bajszai, mint a jól öntözött rétnek füvei, a gyászos világosi catastropha után pedig hullottak, pusztultak mintha egy láthatatlan kéz indított volna ellenük irtó háborút. Volt rá eset hogy egyik hyerarchicus érzelmű superintended az ötvenes években maga elé sem bocsátotta a szentelés végett egybegyült fiatal papokat, mig a rebellis bajuszt és szakáit le nem vágatták, felülről jött-e e tárgyban az impulus vagy nem, az mindegy, elég az hozzá, hogy a szegény megnyesett és felfigurázott prot. lelkészre a szentelés után rá nem ismert saját egyháza.

Következett 1860. a nemzet halálos dermedtségéből! újra ébredésének kora, a midőn az ébrenlét és élet első jelensége volt, az eldobott nemzeti viselet felkarolása ; emlékezzünk vissza csak mily szemet meresztett a vaskalapos orthodoxok tábora, midőn a magyar papot magyar öltözetben látta megjelenni, horrendum! még a szószéken is! a maradó párt mindenikben egy veszedelmes lázitót, egy-egy garibaldianust látott, pedig mindez nem egyéb volt, mint az elfojtott nemzeti szellem életerejének nyilatkozata; de ezen nemzeti életerő nyilatkoztatásának jogát a társadalom a papnak megengedni nem akaró, és nyilván a világ végének közeledését jósolgató, midőn a szabadabb elvű espereseket és superintondenseket is magyar kalpagban, bajusz és szakállal szemlélhető!

íme nehány évtizeddel előbb nem akarta megengedni a közvélemény a bajusztalanságot, most meg akarta tiltani az ellenkezőt, Miért ? Nehéz volna a kérdésre megfelelni! A kath. papságot elitélik azért, mert külviseletileg megkülönbözteti magát, a prot. papságot megítélik azért, mert magát megkülönböztetni nem akarja.

Csodálatos, de úgy van! □

(Folytatjuk.)

A Pesten tervezett kiállítás bizottsági munkálata.

(Vége.)

A külföldi kiállítók bebocsátása ellen talán azon érv fog felhozhattatni, hogy a még alig fejlődésnek indult hazai iparnak az előhaladott külföldéivel való ösz- szehasonlitása, melyre ily módon alkalom nyujtatnék, iparunk némely ágaira nézve hátrányos volna. Ez ellenvetést azonban azáltal lehetne megerőtleniteni, ha a hazai és külföldi iparnak egységes megítélése előre is teljesen lehetetlenné tétetik. Igaz ugyan, hogy némely hazai iparág bátran megállhatja a versenyt a külfölddel is, de a legtöbb iparágra nézve ez nem áll; minélfogva ha általános mérvvel mérnök a kiállított magyar

termelvényeket, melyek a méltányosság szerint csak vi- saunj'iag - iccmecuK meg, az íteiet nagyon 10 szagul u «So

kedvezőtlen lehetne. Mi tehát azt javasoljuk, hogy a magyarországi és a külföldi kiállítók külön-külön versenyezzenek, miáltal lehetővé tétetnék, hogy egyrészt a hazai kiállító törekvései és netaláni viszonylagos eredményei elismerésben 'és bátorításban részesittetnének, mig másrészt a külföldiek, magasabb termelési képességükhöz képest, tökéletesen, igazságosan volnának megbírálhatok.

Ezek nyomán a költségvetés elkészítésénél a bizottság második kiindulási pontnak azon felhívást fogadta el, hogy a kiállítás országos kiállítás leend ugyan, de a külföld és különösen Ausztria is meg fogna hivatni,

TÁRCZA.

Egy végrendelet.

Beszély.

III.

Mariska levele íiagynénjéhez.

Bécs, nov. 6. 1850.

Kedves nagynéném!

Két napja hogy Bécsben vagyok; ezennel kívánom tudósítani helyzetemről Agatha testvér ki szives e levelet írni, szorgos elfoglaltatása nem engedé hogy előbb tudósíthassam az itt következőkről.

Nem írok a bánatról mely szivemet szoritá midőn önt elhagyóm, nem a kényekről, melyeket elválásunk óta hullaték, s bár mint akartam is azokat elfojtani önkénytelen tolultak pilláimra, melyek pedig szemeimnek fájdalmat okozták, de még nagyobbat szivemnek.

Bécsbe ^ megérkezve, egy igen tisztelt zárdanő várakozott reánk a pálya udvarban, ki minket a zárdába vezetett; itt kissé kipihenvén magamat Agatha testvér- rel G.. hez Bécs egyik leghíresebb orvosához mentünk, melyről orvosunk otthon oly sok szépet beszélt.

Mint vert szivem midőn az orvos lakába léptem s midőn előttem állott nem bírtam kényeimet vissza tartani, mely aztán záporként önté el arczomat. Szelíd gyöngédséggel fogadott a derék ember s midőn kényeimet felszántani azonnal figyelemmel vizsgáló meg szemeimet. 0 kedves néném, neki reménj'sége van; igaz, egy hosszas és szenvedésteljes gyógykezelésnek kell magamat alávetni, de valószínűleg szerencsés eredménynyel. Nem képzelheti kedves néném, mily örömöt szerzett nekem az orvos e nyilatkozata, mely kilátásba teszi nekem önt meg újra lathatni. Ön nem fog egyedül küzdeni a nyomorral, éu még dolgozhatni fogok önért.

, A zárdába visszatérve az orvos által előirt bánásmódnak vetem alá magamat, remélem a jó ég elég erőt a<f azt végig kitartani. Meg akarom önt kímélni a jelen körülmények bővebb leírásával, minek búsitnám önt vele, elég tudnia, hogy éu nyugodt és szerencsés vagyok s a leggondosabb ápolásban részesülök. Most Isten önbogy másfelől a magyarországi kiállítók az igénybe veendő helyet kisebb áron fognák nyerni, mint az ausztriai és a többi külföldi kiállítók.

Mint legalkalmasabb és a kiállítás által kivánt nagyszámú követelményeknek legnagyobb részben megfelelő helyet, a bizottság — a tekintetbe jöhető helyek alapos megvizsgálása után, s az ellenük és mellettük felhozható érveknek kellő megfontolásával — a városliget délkeleti részét jelölheti meg, a hol 1865-ben a gazdasági kiállítás tartatott, Minthogy kétséget sem szenved, hogy a kiállítás Magyarországra és különösen Pestre nézve rendkívüli fontossággal bir, és mivel bizonyos, hogy a legnagyobb és legközvetlenebb hasznot a kiállításból maga Pest város vonná, biztosan feltehető, hogy a város közönsége az érintett helynek használata ellen semmi nehézséget nem támasztana, sőt inkább azon törekednék hogy a vállalatot tőle telbetőleg támogassa és előmozdítsa.

Az érintett terület átengedése tárgyában a szükséges lépések megtételére a bizottság nem érezhette magát hivatottnak, de az érintett indokoknál fogva ezt nem is látta szükségesnek, azonban a terület pontos térrajzát jónak látta felvétetni s azt Y. alatt van szerencsénk mellékelni; megjegyezvén, hogy a kiállítás által igénybe veendő és elkerítendő összes terület kékkel van körülvonalazva. — Az előleges megközelítő költség- tervezet elkészítésénél harmadik kiindulási pontúi a bizottság azon feltevést fogadta el, hogy a kiállítás a most érintett területen fog megtartatni.

Ezen három leglényegesebb előzetes kérdés iránt egyhangú megállapodásra jutván, a bizottság magának a megközelítő költségtervezetnek vázolásához fogott, és a jelen pillanatig rendelkezésünkre álló segédszervek nyomán minden számításba vehető körülményeknek megfontolásával a 7 alatt mellékelt költségvázlatott állapította meg, melyeknek egyes tételei a V. alatti indokoló megjegyzésekben lelik bővebb kifejezésüket.

Ezen költségtervezeti munkálatra nézve megemli- tendőnek véljük, bogy a külföldi kiállítók részére mintegy 100,000 négysz. öl területet vontunk számításba (minek fele Ausztriának jutna); azonban ezáltal nem óhajtjuk a nagyobb részvételt lehetlenué tenni. A külföldiek részére szabott helypénz ugyanis megfelel azon összegnek, melyen az illető kiállítási hely előállítható; és minthogy a kiállítás többi költségei a külföldiek nagyobb részvéte folytán nem igen mutatnának lényeges emelkedést, és másrészt feltehető, hogy a nagyobb részvétel a többi bevételeknek aránylagos emelkedését mozdítaná elő, a bizottság bizonyosnak' vélte, hogy az eshetőleges nagyobb részvétel a költségtervezet módosulására lényeges befolyást nem gyakorolna.

Ugyanez áll a külföldiek eshetőleges kizárásáról is. Nem tekintve ugyanis azt, hogy a külföldiek kizárása esetében a kiállítás egyik legfontosabb czélja elejtet- nék és a remélhető eredmények más tekintetben is csupán a pénzügyi szempontból kiindulva : igen nagy csorbulást szenvednének ... bizonyosnak tekinthető, hogy nemcsak a helypéuzek igen jelentékeny csökkenése, haÜCIll «. léctogo-to itoó-g; CO OC^fcíl —Imröltvo Q llftlfipf.í flijíl.lf

kisebb mértéke a katalogusi, hirdetési dijaknak s általában a kiállítás összes bevételeinek jelentékeny mérvű elmaradása, mind oly tényezők, melyek azon biztosan előrelátható eredményekre futnak ki, hogy a külföldi kiállítók kizái'ása a kiállítás költségtervezetére, illetőleg az állam által nyújtandó segélyösszegére lényeges befolyást nem gyakorolna.

A mi magát e segélyösszeg nagyságát illeti, feleslegesnek tartjuk bővebben kifejteni, hogy ezen összeg csak azon esetben leend egészen igénybe veendő, ha a kiállítás életbeléptetésére hivatott végleges bizottság semmi más segélyre nem számíthat; ellenben jelenténél kedves néném, engedje az ég hogy mielőbb viszontláthassuk egymást, csókolja

Mariskája.

Utóirat : kérem tiszteletemet György urnák átadni — javulásomat illetőleg azonban ne említsen föl előtte semmit, nehogy adott szava által magát erányomban lekötelezettnek érezze. Ne számítson reám, hogy utánam várakozzék, ha tán sokáig kellene itt maradnom.

György levele Mariskához.

L.... január 3. 1851.

Kisasszony!

Fölhasználom alkuimul ez uj évet és derék iskolamesterünk Írástudó képességét, ön erányába tartozó őszinte tiszteletem s szívből eredt szerencsekivánatai- mat kifejezni.

t iszteletre méltó nagynénje a jó Erzsébet asszony, kit valahányszor L...be megyek el nem mulaszthatom felkeresni — értesite önnek líécsbe lett szerencsés megérkezése felől, valamint arról, is, hogy derék orvosi kezek közt várja ön remélhető javulását, mely mind két tudósítás engem a legnagyobb örömmel tölte el; de boldogabbnak érzem magamat, ha egészségének mielőbb lett helyre állása felöl hallhatnék. Reméllem, hogy nehány rövid sor által engem is szives leend helyzete körülményeiről tudósítani s e bizalmával engemet megörvendeztetni.

Bár önnek elutazása óta igen levert vagyok, — egészségemet illetőleg azonban épen nem panaszkodhatok, bár részesíthetném önt is belőlle. Majorságomban sok uj dolgok létesítésében fáradozok és ha akadnak emberek, kik ezt nem helyeslik, úgy az annál roszabb reájuk nézve; én előbbi gazdámtól megtanultam, hogy kell egy gazdaságot helyesen vezetni, és el vagyok határozva a kezem alatt levő bérjószágot minél jövedelmezőbbé tenni. Daczára elhalmazott foglalatosságaimnak marad egy pár szabad óra, melyet magam kiképezésére torditbatok. Már tudok olvasni, kissé nagyobb betűvel nyomatott könyveket; de ez még mind nem elég; az oskolamester urat kértem meg, hogy oktasson a szükségesekben és ő naponként két forint fizetés mellett vállalkozott is s most olvasni, írni és számolni tanít. Én gyors előmenetelt teszek, a min egyébiránt nem csodálkozom, először ; mert igen kivánkeuy megkiméléseket lehetne tenni, ha például kiállítási épületül vagy legalább ennek egy részéül Pestvárosa által építtetni szándékolt bazárok vagy vásári csarnokok a kiállítás tartamára átengedtetnének, vagy ha egy magántársulat az épületnek kölcsönszerü ide állítására vállalkoznék, olykép, bogy a kiállítás befolyása után az épület az ő tulajdona maradna. Szintúgy egyes tehető megkimélések a V. méllékletben is fel vannak említve.

De még azon esetben is, ha mindezen nem valószínűtlen eshetőségek közül egyetlen egy sem valósulna, és ha az előirányzott 300,000 frt. egészen igénybe vétetnék, még azon esetben is ezen összeg valóban elenyészőig csekélynek tekintendő azon valóban nagy előnyökkel és majdnem kimérhetlen hatással szemben, melyeket a kiállítás sikeres létesítésétől az országra nézve jogosan várhatunk.

A bizottság ugyanis meg van győződve, hogy azon általános előnyök mellett, mely a kiállításokat valamennyi előretörekvő államban a jelenkori mívelődés egyik legfontosabb tényezőjévé s a gazdaságodás emelkedésében megannyi lépcsőkké tette, hazánk különleges viszonyai között a tervezett kiállítására még más, egészen különszerü, magasztosabb hivatások várnak.

Általánosan el van ismerve, mikép hazánkra a keletteli kereskedés terén felette fontos és hálás szerep vár; az iparos nyugati és északnyugoti államoknak az államoknak a természeti kincsekben gazdag kelettel való kölcsönös csereforgalma hazánkon vonul keresztül : és Pest azon pont, a hol a kelet a nyugattal legjobban és legbiztosabban érintkezhetik, mivel tovább keletre már egyetlen oly nevezetes emporium sem található, hol a forgalmi igények mellett a rendezett jogi állapot a kereskedelem nagyobbszerii kifejlődésének minden feltételeit nyújtja. — Hazánk fővárosának ezen világkereskedelmi hivatása legjobban inaugurálható egy nagyobbszerii kiállítás által, melyen a keleti és nyugati termelők és fogyasztók egymással közvetlen érintkezésbe jővén, az érintkezés statuálására mintegy kihiva vannak. A bizottság meg van győződve, hogy a kiállítás ez irányban hazánkra nézve jelentékeny állandó előnyöknek leend kútforrása.

De ezen csábitó távollátások mellett az itthoni ipartermelés szerényebb szempontja is igen figyelemre méltó előnyöket tár szemünk elé. Mellőzve, mint mondtuk, a kiállítások általános hatásait, megemlitendőnek véljük, hogy hazai iparterméléstinknek épen jelenlegi álláspontja majdnem elengedhetlenül követeli a tervezett nagyobbszerü kiállítást. Hazai iparunk a czéhbeli és hagyományszerü korlátozottság nyűgeitől tartóztatva, vonakodva ugyan, de mégis immár azon fordulóponthoz jutott, midőn testtel-lélekkel reá kell lépnie a szabad ipar terére. Iparosaink idegenkednek pedig a szabad ipartól, mert annak üdvös befolyásától az ipar nagyszerű emelésére még áthatva nincsenek és e bajon a legjobb törvény sem lenne képes segíteni; már pedig az ez iránybani haladására nézve nem táplálhatunk nagyon vérmes reményeket, ha amaz idegenkedés le nem győzetik, és helyébe a jobb meggyőződés nyomán, az iparszabadság iránti odaadás nem ver gyökeret. A tapasztalás azt tanúsítja, hogy a szónak e tekintetben nincs elég hatalma; az iparszabadságot megtestesítve kell az iparosok szeme elé állítani, és a mi erre képes, az a kiállítás. Köztudomású, hogy az 1851. londoni kiállítás ugyanezen czélt tűzte maga elé, és azt teljes mértékben el is érte. A bizottság meg van győződve, hogy nálunk is el fogja érni, s ez által az iparszabadság lényeges előfeltétele a tanulási és haladási ösztön. Mindazon intézmények, melyek ezen ösztönnek felkeltésére és kielégítésére nézve javaslatba hozattak vagy foganatba tétettek, leginkább csak az ifjabb nemzedékekre gyakorolhatnak kedvező befolyást, s ennélfogva

esi vagyok valamit tanulni, hogy igy önre méltó legyek, másodszor : mert az iskolamester ur igen ügyes ember s ezt nem azért mondom, hogy ő segíti most leírni az eléje mondott szavaimat.

E derék becsületes emberen és ön nagynénjén kívül még meglátogatom a Mogyorósi családot, kiknek én igen szívesen látott vendégjük vagyok s ha falujokba megyek megnem engedik, hogy másut ebédeljek mint nálluk. Képzeljen ön, bogy most engem, egykori szolgájukat az asztalhoz s itt is a főhelyre ültetnek, még pedig leányuk Pepi kisasszony mellé, a ki nem rég jött haza a nevelőházból; ez engem gyakran zavarba hoz, mert nem érzem magamat képesnek, hozzája illetőleg viselni.

Isten áldja Meg legfóróbb kívánságom önt teljes egészségben mielőbb visszatérve láthatni; ah, bár képes volna ön e levelet saját szemeivel olvasni s hogy ezt tehesse, fél kértem az iskolamester urat; hogy csak jó nagy betűkkel Írja, mert az ő rendes Írott betűi szebbek ám és csinosabbak mint ezek itt.

Egész tisztelettel maradok a kisasszonynak igen alázatos és szerető szolgája.

György.

Hetek, hónapok múltak. Újabb s újabb levelekváltották fel egymást. Mariska állapota nem javult. Julius hóban azon igen fontos hir lepte meg a környék lakóit s ez N. báró halála volt. A báró alig haladta túl a hatvanat s ezért senki nem remélte hirtelen halálát. Nem sok szánakozót hagyott maga után, nem azért, mintha talán fösvény vagy jobbágyainak zsarnoka lett volna, csupán különczködő jelleméért s mert nem sokat törődött az emberek szerctetének meg vagy meg nem nyerésével. A végrehajtó biró a kastélyba érkezett. Lovassy asszony egyik legbecsületessebb lakója volt a falunak, ezért is a kastélyba hivatott s egy kis földszinti szobácska engedtetett át részére, reá bizattván a pecsétek hű megőrzése.

Nehány nap ezután egy szép szeptemberi nap este egy kocsi robogott be a faluba, két nő foglalt benne helyet az egyik Agatha testvér, a másik Mariska volt.

A két nő a kastélyba szállt ki s egyenesen Erzsébet asszony szobácskájának tartottak. Áz ajtó felnyílt s az alkony daczára is azonnal felösmeré a nagynénje unoka húgát. (Folyt, köv.)