Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1869-08-22 / 34. szám
III. Uj évfolyam. 34. szám. asarnap, Szerkesztői és kiadó iroda: NYÍREGYHÁZÁN, Piacz-utcza a Komló melletti házban. Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. Nyílt tér alatt minden háromhasábos garmond8or 26 kr. és 30 kr. bólyegdíj. A kiu Házhoz vii Félévre Évnegyedre gesz évre 6.60 küldve . 6.— . . 3.— . . . . 1.60 Hirdetések dija: minden öthasábos petit sor egyszeri igtatásánál 5, többszörinél 4, bélyegdij 30kr. Előfizethetni Nyíregyházán a kiadó-hivatalban és ifj. Csáthy Károly nyíregyházi és debreczeni könyvkereskedéseiben, S.-A.-Ujhely- ben Lőwy A. könyvkereskedésében, Bereghszászban Csluder Mórnál, hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. Megyei hivatalos közlemények. — Fölvétetett gr. Degenfeld Imre és Tokaji Nagy Lajosnak, mint a szabolcsmegyei kórház-egylet megbi- zottainak beadványa, melyben élénk kifejezést adva ama rég létező közohajtásnak, hogy e nagy megye területén egy a szükségletnek megfelelő közkórház létesittessék; fölkérik a megyét, miszerint a jelenben is a szabolcsmegyei magán kórház helyiségéül szolgáló nkállói úgynevezett kis megyeház épületeit s telkét, valamint az összesített Lazaretlium alapot egy „Szabolcsmegyei kórház“ alapítványául felajánlani s ezen, úgy a létező magán kórház-egylet összes alapítványainak egy N.-Kálló- ban felállítandó országos nyilvános közkórbáz czéljaira fölajánlása mellett, jelen kérelmet a m. kir. belügyminiszterhez pártoló véleményezésével terjessze fel. — Határoztatok : A felolvasott beadvány tárgya Szabolcs- megyének több Ízben — határozatok s tényekben nyilvánult — közóhajtásának teljesültét czélozván, az abban foglalt kérelemhez a közgyűlés elvileg készséggel osatlakozik. — A mennyiben azonban e beadvány a megyét illető vagyonnak átadását kérelmezi : érdemleges határozathozatal végett a folyó évi október 5-én tartandó közgyűlés tanácskozási tárgyául kitűzetni s e őzéiből e határozat a megye fő- és alszolgabirái utján köröztetni rendáltetik. Korányi Miklós, főjegyző. Nyíregyháza, aug. 21. Rég járja már a szembekötősdi, mikor lesz ugyan vége? Hittünk az Ígéretekben, vártuk az önbuzgalom felébredte't, reméltük hogy a körömreégett elintézendő közügyek iránt megszűnik a lágymelegség, — csalódtunk, úgy van minden, mint volt azelőtt. Innét van aztán, hogy Nyiregyházán még mindig a kalendárium szerint történik az éjjeli világítás, esős időben a szoba rabjai vagyunk, mert nincsenek kövezett járdáink, — cselédeink bátran a faképnél hagynak, mert a cselédrendszer reformnak nem szabad világát látnia a polgármester asztalfiókjából. Legújabban ismét egy kellemes gyümölcsbe harapott a városi tisztikar, elmondjuk mikép : városunkban egy talán 13 éves iskolás fiú van megbízva — egy érett férfi, illetőleg tisztviselő helyett a házakat egyen- kint átvizsgálni s a létező lakosztályokat megadóztatás tekintetéből összeírni. Valóságos botrány! mit gondol már a polgármester, s mi indok vihette őt arra, hogy az összes tisztviselőség tekintélyét — ily kevésre becsülve — végkép lealacsonyítsa? A mi a legfontosb, a lakosság meg- adóztatási minőnye egy tapasztalatlan fiúra bizatik, kinek sem értelme, sem tiszte nincs e dologhoz. Quousque tandem abutere __patientia n ostra! Köznépünk közt eláradt bajt miként lehetne beszüntetni m. A temetkezés; minthogy minden emberre érzékeny jelenet : a legrégibb időktől fogva érzékeny jelenetek közt hajtatott végre : „Jobb a halálnapja a születésnapjánál“, nem sok vigasztalást nyújt a megsebzett szívekre. A rómaiak praefieókat elölsirókat fogadtak fel, kik pénzért sírtak; most pedig az érzékeny szivek vigasztalat- íanul keseregnek, s oly általános sokszor az elérzéke- nyülés, hogy az egész gyülekezet sir. És nem is rósz szokás az, hogy a kesergő feleket ilyenkor meglátogatják, mert vagy enyhítik vigasztaló szavaikkal, vagy ha nem birják — nem is lehet — jól esik ha közös részvétet látnak. Nem mondom én hogy köznépünk a bánatra érzéketlen lenne, de ők nem vigasztalni, hanem pálinkát inni gyűlnek össze. Többnyire megtartatik a 48 óra a meghalt temetésére nézve! mindegy az ha éjfélkor bal is meg : észreveszik a szomszédok, össze gyűlnek, s legelső pálinkát hozni, s a bánat abban fojtatik el. Reggel jelentik a papnak hogy halott van. Jól tudja menyi a szegény stóla, mégis azt kérdi mennyit kell fizetni ? És el kezd alkudni mondván : uram engedjen valamit mert már eddig is 50 iteze pálinkát hozattam!!? Temetés után össze j gyűlnek; minthogy közvendégség van, még az utolsó1-czigány is összejön a halottas házhoz. És 100 iteze iáimba el fogy; későb cziva- kodás és csaknem verekedés fejük ki a bánat rovására. Be jó és szép a nagyvárosi temetések, ezen sallangok nélkül. IV. Téli esték vagy fonóházak. Ide gyűlnek a falusi ifjak, a szülék legféltőbb kincsei, s mindkét nemű ifjúság mentbetlenül elvész. Itt ki bal minden jó érzés elromlik mindcu jó szív, nemtelené lesz minden nemes erkölcs. És azon undok bűn barlang, mely a könnyen hivő ifjakat megfogván, befogadja, leszedi, lejtépi szívok és arezok virágait : a férfi korra s egy egész életre őket megsemmisítette. S ez már oly mindennapivá vált, hogy a cseléd kiszegődi magának fonó házban való járhatását. Itt terveztetnek s hajtatnak végre bűnös merényletek, mert a fára feszítendő házi gazda a férfiakat, a gazdasszony pedig leányokat bűnös munkákra tanítván, bizalmasokká teszi az ifjakat minden nem szabadosnak szemérem nélküli végrehajtására is. És ezért őket gazdagon ellátják tüzelővel, világitóval, élelemmel és itallal. Kész gonoszok lesznek itt a szülék féltő kincsei kész gonoszok és tolvajok lesznek itt a cselédek. És hányszor megtörténik hogy a neki biztatott ifjak eleinte csupa bátorságból megtámadják a más vagyonát; később pedig szükségből felnyílnak előttük a zárak a legsötétebb éjféleken. Itt képezik a tolvajokat, gyilkosokat és utón állókat. És ez aztán azért kecsegtető, mert a sok orzott vagyon egy kis részéből vendégség is adatik számokra. Ennyit nyilván, minden ember szeme láttára szabadon követnek el embereink. Menyi lehet még titokban elkövetve!?? Gyönge TQn0sirkK.il tí&jluUiElS csak köznépünk veszélyes szokásait, mert azoknak iszonyú képben előállításához még színvegyiiletet a művész nem talált. Azonban csak az elmondottak is elég okok arra hogy a hatalom ezeket beszüntesse, s oly intézkedéseket tegyen mihamar mely által eme nyilvános gonoszság teljesen korlátoztassék. * * * Ott, hol egy bölcs kormány intézkedni akar, — és kell hogy akarjon, — csak felületességet tennék ha, a mihez nem értek, ott tanácscsal lépnék fel. Nézetem szerint azért mindenek felett töröltetnének el a korcsmák, vagyis a regálés korcsmák. Minthogy ezek többnyire többeknek jogait képviselik, —■ de az egésznek szabadságával meg nem egyezők, — megváltás, kifizetés utján, úgy mint az úrbéri viszonyok, töröltessenek el, pedig mielőbb, mert ezen joggal megszorított regále talán még többet szedett ki az emberek zsebeiből, mint a Bach rendszer szabad gazdálkodása. Nem félhet attól a nemzet, mint egykor az orosz a mértékletességi egyleteket beszüntette, és parancsolva hajtotta az orosz parasztot korcsmába, — nem félhet mondom, hogy a jövedelmi adó kevesedik : bizonynyal meg lesz annyi mint volt : — az ivók száma annyi, torkuk oly bö, oly telhetetlen lesz mint volt! Ki gazdagodott meg a regálékból ? Talán a közbirtokosság, azon nehány forinttal mit fizetni kellvén, cselédei számára megvesztegetett rósz pálinkával csakhamar lehor- dat ? — De szegény lett a köznép és megromlott; meggazdagodtak ám a regále-bérlők sok módon, nevezetesen : Már csak — mint említem is — egy szegény ember házánál egy temetésre csupán, elfogy legkevesebb 100 iteze pálinka, vagy egy lakodalomra még több is; ezt a korcsmából, ama privillegiált gonosz intézetből kell hozatni drágán : 100 iteze helyett kap alig 75 ít- ezét. mert a német iteze csak \ iteze, 22 fok helyett 18 fokút sem, mert keserű füvek, dohány s más ilyek pótolják a fokot stb. Van-e hát nyeresége a közbirtokosságnak ebből, és van-e vesztesége, ha kifizettetik ? De a népet igazságba kell részeltetni, a népet a haza kincsét, erejét, meg kell menteni! A regálés korcsmák megszűntével természetesen lesznek szabad korcsmák, s minthogy ezek jogokat nem képviselnek, itt lenne legszentebb kötelessége a kormánynak megszorítani a nép romlottságát azáltal, hogy a korcsmázást betiltja : ne engedje biinbarlanggá lenni. És ezt teheti a nélkül hogy valakinek érdekét sértené vele! Nem a korcsmába időzőkre szabna büntetést, hanem a korcsmárosra, kinek csak kiadni kell, de meg nem engedni hogy ott idejét, egészségét, becsületét a nép rontsa, mert ott terveztetnek gonosz szándékok; ott kezdődnek összeszólalkozásokból előbb czivakodások, később boszuból gyilkosságok, gyújtogatások. Megkísértették már több Ízben a józansági egyleteket, de úgy látszik azok csak idétlen szülöttek, csak palliativ cúrák voltak, s minthogy nem erkölcsiség, nem igazi megtérés volt alapjok, — megszűntek. Ma is akadnak még, hogy a nagy vesztegető korhelyek Írást adnak magokról és az oltár előtt, vagy az evangéliumra megesküsznek, hogy részegítő italat nem isznak : azonban később rohamosabban esnek vissza és veszélyesebb kórokká lesznek. Azonban a kormánynak vigyázni kell arra, hogy ezek meg ne történjenek; sőt erősen tiltsa be ezen es- küvéseket, mert még ezen 'esküvés volt eddig a kétséges kimenetelű ügyeknél az egy komoly hivatalos cselekmény, ha az igazat tanuk hiányában felderíteni nem tudta, — az Isten nevére való esküt használta; és valóban ez meg döbbentette s áthatotta a lelket; — de azt nem lehet, de nem is szabad mindennapivá tenni. Szigorú betiltások által kell a részegséget megfékezni, és nem gyermekes játékok, vagy Isten nevének szükségtelen és hamis felvétele által. A korcsma-korhelyekre pénzbírság határoztatnék, és azt kapná a bejelentő, és annyit kapna az iskola is. így lenne a fonóházakra nézve is. És ezáltal visz- sza tereltetnének ifjaink az apai, cselédeink pedig uraik házához. Minthogy pedig a henyeség, a dologtalanság, — mint többnyire falu helyeken úgy van, — minden embernek, annyivalinkább az ifjaknak — bűnre vezetője, mert az ifjúnak szünteleni elfoglaltatás és munka kell: már az iskolába be kellene hozni az esteli munkák, — kézi munkák tanulását, kivált a bosszú téli estékre : melynek az a haszna is van mert a munka elfoglalván és mindeuik magát ösztönszerüleg tökélyesiteni óhajtván, e nemes vágyai közt elfelejtkezik a vétkes összejövetelekről; másrészt pedig a nyári munkákhoz szükséges eszközökért pénzt kiadni nem kellene. A cselédekre nézve pedig szinte ez hozatnék be. És minthogy hűséget pénzért vásárolni nem lehet; ösztönt nyújtani a cselédnek, hogy a mit készít, azért bizonyos csekély jutalmat urától kapjon; mit urának úgy hiszem igen gazdagon kipótol az. liou-v 'nsnlédoi «HWn leven, B&rímkor használhatja; de másrészt csekély árért szükséges eszközei vannak annak idejében. És a mely háznál ezek foganatba nem vétetnének, azokat az előbbi módon büntetni; itt is köznépünkön lenne a hiba, mert az ur nem örömest szereti ha cselédei éjjel bon nem lévén nem vigyáznak. A lakadalmoskodások szinte korlátoltatnának azáltal, bogy mig a szokásos szertartások tartanak, addig tartson a lakadalom is; de semmiképen meg nem engedni azt hogy éjjel és nappal egy egész hétig a helységeken végig ordítozzanak, s a nyugvók csendes békéjét felzavarják. Itt is a szülék lennének büntetve, ha gyermekeik féktelenkednének. ltjainkra pedig törvény által hozatnának be szigorúan a vasárnap délutáni, vagy esteli iskolák. Van még egy, mi köznépünlc féktelen szabadságát korlátozná. Ez a határbeli kártételek beszüntetése, mert: Alig akad nehány jól rendezett helység, hol példás rend uralkodik. Több helyen vetések, rétek szabadon prédáltatnak fel, s közlegelőként használtatnak. Errenézve miért ne intézkedhetnék a kormány ott, hol mindenik a másikat, és így az egészet fenyegeti veszedelem. Fogadtatnék fel minden helységben egy józan életű lakos, mezei korülönek, megbatározott jó fizetésért, ki csak segéd lenne, de a felügyelet és felelőség sorrendben a gazdáké : kivétel nélkül tartozván minden telkes gazda mezei rendőr lenni, évenkint fizetés nélkül. Ezen gazda lenne felelős mindenért; ha kár tétetnék, azt a tulajdonos megbecsültetvén, ő fizetné ki rögtön sajátjából; nem teljesítés esetében a szolgabiró szerezne érvényt ezen intézkedésnek. Ennek az a haszna lenne, hogy a gazdák, bíró, s mások közbenjöttével szigorúan intézkednének, és bizonyosan a mit most közösen tesznek, akkor közösen kerülnék : csak hogy ezeknél a szolgabiró akarata, erélyo teljesen szükséges annyivalinkább is, mert ezek által a mezei kihágásokból eredő sok alkalmatlanságok, az ő hivatalánál it kevesednének. Hátra lenne még felemlítenem egy régi bajt. A régi és mostani korteskedéseket, tisztujitásokkal együtt járt féktelen szabadság veszélyes kinövéseit. — Ezek a múltban csak a szegény nemességet tették nemtelenné sok tekintetben, letépvén róla emberiségét, fenvadként lettek rémitővé, szabad verekedőkké : kik életjelt akkor mutattak csak ha a tisztujitási napok közeledtek : nyers erővé, más érdekeinek vak eszközéül felhasználtattak, s a korral együtt elmaradtak. Ma pedig, már a nemzet másik, sokkal nagyobb- része a felszabadított jobbágyság ugyanazon czéloknak tűzetik ki végrehajtójául, s e bűnös rendszernek vettetik áldozatul, s ki vezeti őket e szédítő mélységhez ? felelet az érdek ! És a mi sok tekintetben nem szabados, — mindenképen törvényellenes, — az más tekintetben megengedhető, s alkotmányos eljárásnak mondható. Ez-e hát ama szabad nemzethez illő szabad választás, mely veszélyesebbé nem válhat ?! Csak szabad és tiszta gondolkozásnak telidnek józan ítéletet, józan és okos választást, de nem az eszét-