Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1869-08-22 / 34. szám
vesztett, elámított nyers tömeg, mely lia egyeseknek nagy áldozatokba kerül, de legveszélyesebben többe kerül ott, hol egy nemzet erkölcsisége ásatik alá. Már ha csakugyan köznépünk még értelmetlen — szabadságának öntudatos ismeretére; — addig mig ki- műveltetnék, lenne kevesebb inkább a választók száma, mert az értelmi fejlettség szerintem biztosabb qualifica- tio az y4 telki illetménynél. Át gondolt cselekmény, biztosabb garantia, mint a dühösségig fokozott vad lárma, mámorosság. / , A nemzet %0-ed része kimívelése által, kepzellie- tetlen erős lesz a magyar. Antal Sándor. LEVELEZÉSEK. Pest, auguszt, hó 13. Tekintetes szerkesztő ur ! _ A „Fővárosi Lapok“-ban olvasott legutóbbi nyíregyházi közlemények után — egy önkéntelen hasonlatot tettem saját — jelenlegi fővárosi életünk — s az önök provinciális élményeik között; Nem tudom : ama közlemények Írója N- barátom varázsüvegen nézte-e mit közleményében annyira kiemelt, értve a Thalia vándor papnői és papjai által színre hozott darabokat s általában társadalmi életűket, — annyi igaz, hogy méltó irigységünk tárgyai lehetnének —• ha meg nem szokva a fővárosi sokoldalú kellemetlenségeket nem szent megadással tűrnők társainkat — remélve egy ^ jobb kort, mely után buzgó sóhajtás epedez sok ezer izzadó pesti lakos ajakán, de hogy is ne! egy szintársulat, mely igényeinket kielégíti, egy „Sóstó“, melyet nem hagy cserbe — Császárfürdőként az életunt közönség! — mind oly dolgok, melyek méltó bámulatunk tárgyát képezik, nekünk, kik ily dolgokat nem élvezhetünk, lehet, hogy igaztalanok vagyunk, s követelők, — mondhatná valaki, — mert hiszen lehetetlen, hogy a sok óriási falragasz nem utalna bennünket oly helyekre, hol élv- vágyunkat kielégithetnők, — s lássuk : ma a Margitszigeten nagyszerű tiiz-játék, — hol hős Toldy, és illő nem tudom ki fogják egymást tönkre silányitani, az „újvilágban“ a bájos Antoinette-ka csábítgat, _ széditő kecsesei varázsolva elénk a mabile-t, lábacskái megmegérintik a földeiben rezgő virágot — miközben ^ pazar bőséggel szórja a csókokat a megbűvölt közönségre, és híven a paritás elvéhez — boldogra — boldogtalanra — és pedig pártkülönbség nélkül mosolyog, — a kisasszonynak mindig háladatos publicum örvend, mely kész megbocsátani neki száz olyszerü csínját is. midőn pár estére anoncirozza magát, — s midőn a bevétel biztosítva van, — hirtelen migrainje lesz, s a publicum eloszlik, — otthagyva rántott csirkét és az egész újvilágot pénzével együtt; — azonban —• nehogy melegebb érdekeltséggel látszassam mademoiselle Antoinette iránt viseltetni — mint valóban, — áttérek egy ugrással az Erzsébettérre, hol Geistinger és Térey k. asszonyok bájolnak el — kissé molette bájaikkal — mindenkit, ki magát elbájolni engedi, — hallottuk ott Stégen IS,"Ictu oalmny/; liccgj L.öj-V»of ndq mely miatt nem óhajtja magát nemzeti színpadunkon feláldozni, hol még mindig nem teljes a személyzet, s s az első előadásokon meglátszott, hogy fiatal primadonnáink a „nonchalanceat“ nem szívesen felejtik, — hazatért Leudvay is, ki a mellett hogy sok elismerést vívott ki szinművészetünk felett, — vidéki — ha nem tévedek — épen nyíregyházi szereplése alkalmával olyszerü hírek költésére (?) adott alkalmat, melyeket szívesen hallanánk megczáfoltatni, s melyek ha valók — Lendvaynak — az „embernek“ sokat levonnak. N—i N.-Kúlló, aug. 17. Ma temettük el a n.-kállói reform, gyülekezet agg lelkipásztorát Nagytiszteletü Szondi László urat életének 82, lelkipásztorságáuak 53-ik évében. Temetése, daczára az egész nap folytonosan hulló esőnek. az elhunyt iránt nyilvánuló részvétnek szép bizonyítványa volt. Képviselve volt nagy számmal a megyei tisztikar, mig tisztelői a közelebb vidékekről is siettek résztvenni, végtisztességtételén. Temetésén a helybeli dalárda kitünően szerepelt, gyász szónoklatot tartottak felette elsőbben a nyíregyházai ref. lelkész Gyöngyös)’ Sámuel, utánna pedig Sáfrány Zsigmond téglási lelkész, a sírnál a helybeli segéd lelkész tartott gyászbeszédet. A hallgatóság lekötött figyelemmel hallgatta a jeles szónoklatokat. Midőn a n.-kállói ref. gyülekezet az elhunytban tanácsadó atyát, buzgó pásztorát és vezetőjét elvesztette s immár csak a hű emlékezetben birja őt: azon óhajtás támad keblünkben, vajha a n.-kállói egyházi elöljáróság minden személyes érdek félretételével, egyedül az egyház felvirágzását tartva szem előtt, az elhunytnak helyét oly jeles férfiúval töltené be, ki munkás szelleme és tevékenységénél fogva egyházunk jövőjét megállapítani és azt még nagyobb virágzásra emelni hivatott volna. Reményijük és elvárjuk az elöjáróságtól a megfontolt körültekintést, reményijük hogy megpróbált jelességii lelkészt fog választani ezen a szabolcsi egyház megyében csaknem legnépesebb s legfényesebb gyülekezet élére, már csak azon oknál fogva is, mert N-Kalló központja a megyének, a központra pedig meg kell válogatni az embereket. i. s. A krakkói zánlaesct. A szerencsétlen Ubryk Borbála őrültség! rohamai miatt tudvalevőleg a tébolydába szállíttatott, hol újabb tudósítások szerint nem a legjobb bánás módban részesül. Czellája egy félig sötét, földszinti nedves szoba, melynek ablaka a közel eső templommal van szemben s miután a tébolydái főorvos megbetegedett, Ubryk a még nem egész tapasztaltságu alorvos felügyelete alatt áll. A szegény nő valóban rósz szánandó helyzetbe jutott, az előszobában az előtte utálatos szürke-nénék folyton templomi énekeket énekelnek, mi a beteget különös ingerültségbe hozza : miután nem csak az apá- czákat, de még a fekete ruhás nőket sem szenvedheti. A „Magyar Újság“ ismét egy érdekes esetei említ, melyszerint a Knnsoccie-ban — nem messze Vielickától — lakó izraelita vendéglős lánya aljas tervü tettesele által elraboltatott s a krakkói cisterciták zárdájába vitetett. A főgyanu egy bányászt terhel, ki rögtön el is fogatott s az ellen a vizsgálat megindittatott. Mióta századunk szégyenfoltja a krakkói zárdaesett napfényre derült, naponta újabb és újabb szomorú hírek érkeznek az ország minden részén levő egyes kolostorokból. lm ismét egy eset : Azon időben, midőn a buda-pesti munkásegylet a kerepesi utón még virágzásban volt, az említett egylet titkárához egy barát jött azon kérelemmel, hogy őt az üldözések ellen megvédeni szíveskedjék A szerzetes sirt és könyörgütt, mig végre a titkár megígérte, hogy oltalmazni fogja. Azon kérdésére, hogy liát tulajdonképen ki hát ő? és mit akar? azt felelte, hogy a ferenezvárosi templomban káplán, de feljebbvalójával valami scandalum folytán annyira összeveszett, hogy most a legroszszabbtól fél. A titkár elbámult, hogy mi módon jut ő azon szerencséhez, hogy egy egészen ismeretlent védelmezzen, s kérdezte a barátot, hogy miért fordult ő hozzá és nem a hatósághoz? A káplán erre azt felelte, hogy egy nyelvmester utasította. A titkár másnapra kéré a barát látogatását, de a szegény káplán mainapig sem jelent meg, s a titkár akkor tájt tudomására jutott annak, hogy a káplán reggel kocsin, megkötözve vitetett el. Hogy mi történt aztán vele, a felől mit sem lehet tudni. * Az „Ellenőr“ egy szegény veszprémniegyei plébánost említ, kivel püspöke oly barbármódra bánt, hogy az kénytelen volt utoljára félévi embertelen börtönéből — habár széditő mélységbe kellett is leugrauia, magát megszabadítani, s a világi hatóság közbejárásához fordulni. E szerencsétlen papot mi személyesen ismerjük, fülünk hallatára panaszolta el ama vandal kegyetlenségeket. melyekkel püspöke Ranolder részéről illettetett. A többi közt felemlité, hogy miután Ranolder álnok machiuatiók következtében őt törvényes parochiájáról Gamásiból elmozdította, ugyancsak a lelki- ismeretes püspök maneuvre folytán egyetlen birtokától, szőlejétől is megfosztatott s hogy a perindítástól elültessék, Ranolder őt őrültnek declaralva erőhatalommal deficzientiaba vitette, hol hónapokon át a legnagyobb Ínség és nyomorban tengett, feje alatt egy rozzant ár- nyékszékajtó szolgált vánkosul. Mig végre a szegény ősz pap, nem tűrhetvén el a hóhéri kegyetlenségeket, élete veszélyeztetésével ugrott le a széditő mélységbe, hol hogy sírját nem lelte, egyedül a kegyes gondviselésnek köszönheti, mely egykor talán oly mértékkel fog mérni a nagyméltóságu püspöknek, mint ő mért a szegény ősz lelkésznek. * Pécsmegyéből is ismerünk egy szegény káplánt, kit utcza hosszat a városban világos nappal- kergettek az Istenben boldogult Girk püspök pandúrjai, pedig mint később kisült, a szegény káplán ártatlan volt... Hagyjuk e szomorú lajstromot ...élbennünk a bit, hogy a gyümölcs nem sokára megérik és alázuban. BEL- ES Küleölüi hírek. — Csak az a nadrág ne lett volna. A napokban történt, hogy melyik utcza és kivel, azt csak elhallgatjuk, de biz a már megtörtént, s fog is ilyesmi történni, mig hűtlen nők és vállalkozó mársfiak lesznek e világon. — Ugyanis egy fiatal derék polgár, ki minden jómodusága mellett nem átallja maga megfogni az ekeszarvát, valamelyik este felvetette magát lova hátára és pedig igen meleg idő lévén csak úgy pőrén, nadrág nélkül. — De alig haladt egy félmértföldet a tanya felé, midőn az idő hirtelen hűvösre változott, s gazd- uram visszafordult, hogy ő biz csak a nadrágot is kiviszi, hát ha az idő hirtelen pár napig bűvös talál maradni. A mint házához érkezik, nem akart leszállni lováról, bekopogtatott tehát az ablakon, s az oda ugró menyecskétől, ki igen meg volt lepetve a férj visszajö- vetele által, nadrága kiadatását kérte. „Ittvan kincsem, nesze, be okos ember vagy, jól teszed ha vigyázzol a drága egészségedre. Vigyázz lelkem, meg ne hütsd magad. Erre kölcsönös jóéjszaka kívánás után a férj elvágtatott. Másnap csakugyan hűvös lévén az idő, fel kellett a nadrágot ölteni a tanyán, de gazduram sehogy se tudta, hogy a cselédek mit mosolyognak, gyakran lopott pillantásokat tevén feléje. Végre nem állhatta meg, s megkérdezte, hogy „mi a manót nevettek szógám, ha rám néztek.“ „fiát gazduramat,“ mondá az egyik kocsis, „mert olyan furcsa zsinór van a nadrágán! hi-bi-hi!“ Ki írja le a gazda bámulását midőn megtekintvén a nadrágot, úgy találta, hogy a bizony kék posztóból készítve gyönyörű szép sárga fekete zsinórral van köriilteremtettézve. — Hogy a gazda mit gondolt, s mit tett e felfedezés után, azt liiszszük ahhoz nem kell commentár. Debreczen. — Lónyay pénzügyminiszter. Hátszeg mellett fekvő, most szerzett jószágra harmincz székely családot akar letelepíteni. Minden család kap 400 négyszegöl belső telket, csinos lakházat, két hold szántót, legelőt tűzifát jutányos áron; a székely családoktól igényelt kötelezettség : a mezei munka végzése a vidéki szokásos napszám mellett; télen : fát vágni az urasági erdőben, durván kifaragva eszköz-fának; a vágási dij alku szerint állapittatik meg. Az uradalom ezen kívül templommal, iskolával, pappal és tanítóval látja el e telepet. — Turócz-Szt.-Mártonban a tót matíca gyászt öltött a nagy pánszláv hazafi Moyses püspök halála alkalmából. A niatica-épület tetején gyászlobogó leng. A napokban volt a nagygyűlés. S a gyászoló épületben a gyászoló, fájókeblü hazafiak s honleányok nagyot mulattak, tánczoltak kivilágos viradtak a nagy Moyses halálát sirató duda- és hegedűszó mellett. — Mint mondják, Moyses mindenét a maticára hagyta, s a tor talán azért öltött oly vig jelleget M. Á — A nagyszebeni barát-quardiant szakácsa meg akarta mérgezni, de rajta vesztett, mert a kiszemelt áldozat nem balt meg; minek folytán a méregkeverő megszökött, azonban Temesváron elfogatott s a törvényszék elé állíttatott. Tettének indokául azt hozta fel, hogy a quardian elpazarolta a zárda jövedelmét, s ö ezt nem tudván jó szemmel elnézni, meg akarta tőle a kolostort szabadítani. A törvényszék természetes mit se hallgatott |ezen indokra, melyet csakis koholva rántott elő a jó madár, a tulajdonképenit pedig elhallgatá. — Bűnösnek találtatván, 18 évi börtönre Ítéltetett. Az Ítélet felebbezve van. — Vasárnap véres összeütközés volt Temesváron a katonaság és a lakosság: közt. — A katonaság kardját használta és 10 polgári egyén megsebesült. — Ő császári királyi apostoli Felsége I. Ferenoz József, Magyarország királya, legmagasabb születésnapját f. hó 18-án a szokásos egyházi szertartások mellett ünnepelték meg. — Egy eleven-bolt s a megrémült halott őrző. Egy ács-legény minden áron menekülni akarván mint szabadságos katona a 20 napi gyakorlattól, azon okos (?) gondolatra jött, hogy elvágta gégéjét, mire aztán mint halott koporsóba helyeztetvén a kórházba vitetett, hogy temetése innen eszközöltessék. A kórházi főorvos azonban vizsgálatot szándékozván tenni felette, bement a tetem-kamrába, hol a koporsót kisérő hajdú éppen akkor kap rémülten szuronyos fegyveréhez, mert a vélt. halott nagy robbanással szétrugván a koporsót, menekülni akart. „Szökni akarsz, gazember? megállj!“ kiáltásai után azonban az erélyes „cerberus“ elfogta a jámbort, ki Charon hajójáról ily módon akart tulvilági utjából visszatérni. A rémületes história végfelvonása pedig valószínűleg akként fog történi, hogy a kórházban teljesen kigyógyitják. (Bihar.) — Kényszeritett salto-mortale. Hétfőn délután egy makranezos telién rohant a vásáros nép között a nagypiaozon s üldözői sekogysem bírták elfogni, sőt még jobban megvaditották. Futása közben egy mit sem sejtő oláh atyafit — mert épen útjában volt —• szarvaival mintegy iy2 ölnyi magasságra lökött fel, azonban oly szerencsésen, hogy ezen furcsa salto-mortale után legkisebb sérülés nélkül esett lábaira. A nézők pedig hangos hahotára fakadtak, mit később maga az ugró atyafi is követett, miután ámulásából felocsúdott. (B.) — A mesterséges szemek gyártásában Páris jelenleg concurrens nélkül áll. Sem az angoloknak sem a németeknek nem sikerült e nemben valami jót és használhatót előállítani. Parisban a St. Honoré külvárosban tizenkét ilyen nagyobb gyárban 1200 munkás foglalkozik, azonban ezek soha nem képesek annyit dolgozni, hogy a tömeges megrendelések teljesítve legyenek. Ezenkívül vannak a boulevarde du Templeon még több apró gyárak is, de ezeknek gyártmánya nem oly jó. A hamis szemekkel egész Európát Páris látja el, külön utazók járnak azokkal Madridba, Londonba, Nápolyba és Pétervárra. A gyárnokok fényes elfogadó termei mutatják, hogy épen a legelőkelőbb világgal állnak leginkább összeköttetésben. Többnyire félszemü inasokat tartanak, s ezen mutatják meg, hogy az általok készített szem mennyire hasonlít a valódihoz, s az által annak szemüregébe az üveg-szemet a legnagyobb könnyedséggel berakják, aztán kiszedik, többnyire a legfélénkebbek tartózkodását is legyőzik. Egy kitünően dolgozott üvegszemnek az ára 40—50 frank. Különös látvány n különféle zöld, kék, barna, és fekete szemeket nagy mennyiségben kiállítva látni, melyek majd nem mind a nézőre látszanak irányozva lenni. Az oly megrendelt szemeket melyek nem a legjobban sikerültek, a szegényebb osztály számára igen olcsón adják el; az igen szegények pedig már megszokták a szemkölcsönző intézetből ünnepélyesebb alkalmakra szemet kölcsönözni ki. Újabb idő óta azon holtaknál is használatba vették az üveg szemeket, a kiket bebalzsamoznak. Egyáltalában a hamis szemek készítése a legjövedelmezőbb iparágak közé tartozik, Parisban a gyárosok vetekednek a legtermészetesebb sziliek előállításában, s gyakran egy uj szín készítésének titkáért több ezer frankot fizetnek. „Dbt.“ VEGYES HÍREK. Alulírott egyházi elöljáróság szomorodott szívvel tudatja nagytiszteletü Szondi László ref. lelkész urnák élete 82-ik évében, végelgyengülés következtében f. é. aug. 15-én történt gyászos kimultát. A megboldogultnak földi részei f. év aug. 17-én d. u. 3 órakor a ref. egyház szertartásai szerint a helybeli dalárda közreműködésével fognak végnyugalomra tétetni, melyre a boldogultnak rokonai, barátai, tiszttársai, ismerősei meghivatnak. N.-Kálló, aug. 15. 1869. A n.-kállói ref. egyházi elöljáróság. ** Az érdekelt szülök és katonakötelesek figyelmeztetésére felemlítjük a felszólamlási és állítási határnapokat megyénkben. A dadai járásban : a) Felszólamlás : augusztus 23. 24-én. b) állítás : augusztus 25-től szept. 1-ig. Kisvárdai járásban : a) felszólamlás : szept. 3 és 4-én, b) állítás szept. 6—11-ig. Nyírbátori járásban : a) felszólamlás : szept. 13—14-én, b) állítás szept. 15—21-ig. Nádudvari járásban : a) felszólamlás : szept. 9, 10, 11-én, b) állitás : szept. 13—23-ig. ** Megyénk másodalispánja f. hó 18-án mint Ő Felsége a király születése napján diszebédet adott, melyre 120 vendég meg volt híva. ** (Helyreigazítás.) Múlt számunkban a szalmás kertben történt tűzesetről szóló közleményünkben toll- hibából, vasúti felügyelő volt írva. Olvasd: vasúti állomási főnök. ** I'. 1 íó 18-án néhány falragaszban a nyíregyházai ipar és kereskedelmi bank részvényesei d. u. 3 ó.-ra privát értekezletre voltak meghíva, melyre számosán megjelentek. Ezen értekezletnek nem volt egyéb czélja, mint elölegesen értekezni, kik lennének azon szakegyének, kik hivatva volnának a bank vezetésére? Egy 12
