Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1869-08-08 / 32. szám
Köznépünk az enyészet szélén áll. A közel múltban — gennanizáló civilizátoraink örök emlékű korszakában, — a hazát veszély fenyegette ; s e miatt a nemzet jobbjai már kétségbe estek, s féltékenyen nézték, hogy leányaink tánczoltak. S keményen rovogatták, ha egynémely még frigyet is kötött idegen ország magzatával. Ma pedig jellegét kezdi levetkezni a magyar! .,,,..11 Pedig még az nem annyira vétkes dolog ott, nol a szív, és annak érzelme parancsol. És aztán az ily házasság inkább a haza népesedésének javára vált sok tekintetben. Lealázóbb volt az, hogy a durva önkénynek tag ajtó nyittatott; mert cselédeink elfajultak. A hűség es engedelmesség hűtlenséggé és engedetlenséggé parancsoltatok;, s ezeket kellett drága áron fizetni. Hányszor kellett a magyar urnák és^ úrnőnek a gőgös hivatalnok előtt megjelenni, gaz cselédeinek be- panaszlása folytán : mikor ura és úrnője lemarasztalta- tott, bebörtönöztetett s nagy pénzbírsággal rovatott meg; a szemtelen cseléd pedig diadallal bocsáttatván el, még engedelmességre sem szólíttatott fel : bár voltak némi kivételek. Ily lábon állott az erkölcsiség! ily lealázó helyzetre sülyesztetett a szegény nemzet! És a vagyon- és személybiztonság, — mi a társadalmi együttlétuek legbiztosabb alapja — mi lábon állott, vájjon felemlittes- sék-e? vagy hogy elmúltak, elfelejtessék-e ?! Igazán égre kiáltó tetteket lehetne elbeszélni ama korból, mikor a szegény magyart az európai műveltség színvonala helyett kinpadra húzták. Ezen sajnosán érzett sebeket, nem nemzeti kormány metszette a nemzet erkölcsi testén, és épen azért van okunk hinni, hogy a most uralkodó nemzeti kormány erélyes intézkedés által még a múltból hátrama- radt jelenségeit, megszünteteudi. Úgy is azon korban történtek azok, mikor ellene nem szólhattunk, és viselni kényszerittettünk. És most ezeknek csak a múltból vissza^ sugárzó emléke lévén meg, ez idő szerint megszűnni látszottak. Pedig fájdalmas szívvel kell felsohajtanunk, hogy köznépünk mégis az enyészet szélén áll. Az a köznépünk, mely mindent nyert, mely szabadságával visszaél. Oh bárcsak észrevenné, hogy az eljátszott és könnyel- müleg elvesztegetett drága jelent, és vagyonértékét visz- szaszerezni soha nem fogja. Az egészséges embertől hiába kérdezzük hogy beszélje el, minő kincs az egészség : azt csak beteg ember tudja magasztalólag leírni; mert a mit óhajtunk megnyerni, azt leginkább szeretjük és tudjuk dicsérni. Hány olyan beteg van már köznépünk közt, ki koldustarisznyájával jelzi Ínséges helyzetét, kinek felszabadult úri kegyadományát, telkét ma más bírja, kinek évi termését korcsmáros kamrája nyeli be ; otthon pedig kétségbeesett nejeik meztelen gyermekeikre borulva, éhen, és félve riadnak fel a káromlások közt hazatérő Ziyil K.ogyotlc-ulvc.cLc'OOx 1rr1.1a.tfc, a fulkJSlIclli. ÖZiCti ÍX lcgltOgyetlenebb téli éjféleken is. Mig az utolsó részegség — kijózanodása után az apa is kiriasztatván hajlékából, csak koldustáskáját viheti magával, — uj lakó érkezvén az érdemetlen vesztegető helyébe. És ezen tanúságos példa köznépünk közt nem egy, sőt kezd mindennapivá válni; de hatása nincs, egyet sem térit meg veszélyes utáról. Sőt még anyakönyvi észlelődés után biztosan mondva, köznépünk munkában edzett fiai, — kik a korhelység asztalához ültek, — a férfiasságnak legteljesebb korában 50 év előtt, kínos betegségekben halnak el. És a mely helység lakóit e veszélyes kór meglepte, ott biztonságban senkinek sem személye, sem vagyona nincsen, mert fékezhetlen rohan minden nem szabadosnak; az nem ismer, nem tisztel törvényt; annak szívéből minden nemes érzés és cselekedetrei ösztön kihalt. Azon helység határára nem kell elemi csapás, mert ők felgázolnak mindent, letarolnak minden növényzetet; ott az utak járhatlanokká lettek, és az utazás, biztonsági tekintetben is félelmes. Ott a szántóföldek mély vízmosásokká válnak, mert a gazda nincs ébren ki begátolja. Ott a nép önveszte felett vigad szerintük, mert ők az örömet másként nem ösmerik, mint eszméletlen részeg fővel lenni. Példával világosítom : Egy olyan kis helységet veszek hol a lélek szára 500 : — tudok olyan féltelkes gazdát, ki a házához elhordott italokat, és mit készpénzért megivott nem számítva, egy évben fizet a korcsmárosnak 150 forintot. A változó korcsmáros pedig tele zsebbel megy, és a nem fizethetőktől 5—600 lorint érő kötvényt viszen tárczájába. — Ennek nem oka a korcsmáros. Egy lelkész barátom szintén panaszolva emlité előttem minap, hogy köznépünknek el kell veszni, mert 1000 népességű helységében, bevettek a korcsmárosnak 1500 forintot, még pedig Ítélve van 5000 forint. Vájjon nincsen-e nagyítva ? Azonban a bíró asztalán levő kártételek, becslevelek, évenkint rá mennek pár száz forintra. Ezek vitték köznépünket az enyészet szélére; és oh bárcsak ne lenne okunk e miatt panaszkodni. Lehetnek sokan, kik ezeknek felemlitését talán szükségtelennek tartják : pedig ezeket meggátolni lenne mindenek felett feladata az uralkodó kormánynak mihamar pedig és erélyes intézkedések által; mert a vagyonából kipusztultnak élni kellvén, s nem tud mihez fogni, bátran feltehető, hogy ezen helyzetében, minden nem szabadosnak véghezvitelére kényszerittetik is. _________ Antal Sándor. A z 1869. évi ujonczállitás tárgyában következő hivatalos hirdetmény adatott ki.*) A “agyar sorhadbeli csapatok kiegészítése végett az J8, eTre országgyülésüeg megszavazott hadjutalékok tedezesere s ezeknek teljes fedezése után a honvédségbe leendő sorozásra, ez idén kivételesen öt korosztály, éspedig 1 nn»tn„í ÜrT? !ie,y?k az illető községi elöljárók által töltetnek be, a helyi körülményekhez képest. mint 1-3Ö korosztályúak az 1849., „ 2-ik „ „ 1848., „ 3-ik „ „ 1847., 4-ik „ „ 1846., es az „ 5-ik „ „ 1845-ik évben született ifjak vannak hivatva. Az első és második korosztálybeliek tartoznak magokat ... nap alatt az alólirott község elöljárójánál tekintet nélkül arra, hogy e községbeli illetőségüek-e vagy nem? az összeirási jegyzékbe leendő fölvétel végett személyesen vagy Írásban jelenteni; ellenkező esetben ezen elmulasztott bejelentés káros következményeit magoknak tulajdonítván (1868. XL. védtör. 42. §.). A többi három korosztály összeírása a megelőző sorozásokból f önmaradt állítási lajstromokból eszközöltetik. Annak, ki idegen sorozó járásban tartózkodik s tartózkodási helyéről fontos okok miatt (például mert tisztviselő, tanuló stb) egyáltalában el nem távozhatik, szabadságában áll magát, a honossági járás közigazgatási főtisztjének (szolgabíró, polgármester) beleegyezése és ugyanannak rendes időben érkezett e tárgybeli megkeresése folytán, tartózkodási helyének sorozó bizottsága előtt jelenteni. Mivel az 1868. XL. t. ez. alapján, a védkötelezetség általános; az ugyanazon községbeli illetőségű valamennyi összeirt védkötelezett, s így egy sorozó járásnak mind az öt korosztálya, sorhuzásra köteles. Ezen sorshúzás a járás főtisztje, s a községek elöljárói jelenlétében ...... fog megtörténni, mire határnapul f. é ...........bó . . . . n apja tűzetik ki. A kik bármi okból, akadályozva lennének a sorshúzáson megjelenni, azok helyett netaláni meghatalmazottjok vagy az illető község elöljárója fog sorsszámot húzni, mely is az összeirottra nézve, azon kérdésben, vajon az állandó hadcsapatokhoz, a póttartalékhoz, vagy a honvédséghez tartozik-e? védkötelezettsége egész tartamára irányadó leend. Az összeirt védkötelezetteknek teliat sorshúzásra nem kell szükségkép személyesen megjelenniük. A védkötelezettség alól leendő ideiglenes fölmentés iránti felszóllamlások, magával a sorozási eljárással kapcsolatosan, a sorozó vegyes bizottságok által első hatóságilag lesznek elintézendők; különös felszúllamlási bizottságok tehát nem állíttatnak fel. Ennélfogva a sorozás foganatosítására, az illető jártásban megszabott időtartamból az első, vagy szükség esetén a második és harmadik stb. nap is, kizárólag a felszóllamlások elintézésére fog fordittatni. A fülmeutési czím megállapítására szükségelt okmányok az eddig gyakorlott mód szerint állíttatnak^ ki, és a községi elöljárónak, netaláni folyamodvány kíséretében, már az összeirási bejelentés alkalmával benyújtandók. Ideiglenes, vagyis az idei ujonczozástól a legközelebbi ujonezozásig érvényes felmentések ezentúl egyedül csak családi tekintetekből foganatosíthatók, mert 1868. XL. t. ez. 17. §-a szerint, a hadseregbe, hadi tengerészeibe vagy a honvédségbe yaló belépés kötelezettsége alól ideiglen csakis a következők mentesek ; 1) a keresetképtelen apának vagy özvegy anyának egyetlen fia, vagy ennek nem létében egyetlen veje; 2. az apa halála után a keresetképtelen nagyapának, vagy özvegy nagyanyának egyetlen unokája, ha azoknak fiók nincsen; 3. teljes árvaságra jutott testvéreknek egy bátyja. Azonban csak vérszerinti egyetlen fiúnak, unokának, vagy bátyának és illetőleg egyetlen vőnek lehet felmentetésre igénye, s csak azon esetben, ha felmentésétől szülőinek, nagyszülőinek vagy testvéreinek eltartása függ, s ö e kötelezettséget teljesíti is. Egyetlen fiú-, unoka- vagy bátyával egyenlő igényiteknek tekintetnek ugyanazon feltételek [alatt azok is, a kiknek egyetlen vagy több fivéreik a) a sorhadi vagy tartalékbeli szolgálatkötelezettség alatt állanak; b) 18 évesnél ifjabbak; c) szellemi vagy testi fogyatkozások miatt bármi keresetre képtelenek. Egyetlen vöknek felszóllamlási okmányaihoz azon írásbeli nyilatkozatokat kell mellékelniük, hogy az ipa napa irányában a vérszerinti fiúgyermek kötelezettségeit valóban teljesitni fogják. Továbbá az 1868. XL. t. ez. 27. §-a értelmében, a rendszeresített állomásokon, habár ideiglenesen alkalmazott népiskolai tanítók, tanítójelöltek, azaz, népiskolai altanitók, vagy segédtanitók, valamint azok, kik örökség utján jutottak valamely mezőgazdaság birtokába, ha rendes birtokukon laknak, abban magok gazdálkodnak, s az ily birtok földjövedelme egy öt tagú család önálló eltartására elégséges, de viszont ezen mérv négyszeres mennyiségét meg nem haladja, a hadseregbe (hadi tengerészethez) vagy a honvédségbe történt be- soroztatásuk után a népoktatást és illetőleg a gazdaság kezelését legkevésbbé akadályozó időszakban, nyolez bét alatt katonailag kiképzendők, azután szabadságo- landók és béke idején ezenfelül csak az időszaki fegyver-gyakorlatokban való részvételre szóritandók, vagyis a fentebbi feltételek alatt a tényleges szolgálat alól felmenthetők. A ki ezen kedvezményre igényt vél tarthatni, annak magát a kellő okmányokkal idején el kell látnia, hogy azokat a szükséghez képest a 6orozó bizottsághoz benyújthassa. Tekintetbe véve azt, hogy az ujoncz és póttarta- lékbeli hadjutalék előreláthatólag a három első korosztályból fog kitelni, s úgy a 4-ik és 5-ik korosztálybeli védkötelezettek egyedül csak a houvédségbe lesznek besorozhatok, a hol a szolgálat úgy is nem terhesebb, mint a tényleges szolgálat alóli felmentés esetében : ugyanazért a tényleges szolgálat alóli felmentés iránti folyamodványok csakis a három első korosztálybeli véd- kötelezettektől s tőlük is csak akkor vétetnek tárgyalás alá, hogy ha a húzott sorsszám után az ujonczjutalék fedezésére fordittatnának, vagyis az állandó hadseregbe (haditengerészetbe) esnének, és ha előbb a sorozási bizottság által hadiszolgálatra alkalmasoknak találtattak. A sorozó vegyes bizotságnak e felszóllamlások, vagy a tényleges szolgálat alóli felmentések tárgyában hozott elutasító határozatai ellen a felfolyamodások a járásbeli közigazgatási főtiszt utján, kellőleg felszerelve az első hatósági határozatnak tudomásul vételétől számítandó 8 nap alatt a m. kir. honvédelmi minisztériumhoz, melynek elutasító határozatai ellen további folyamodásnak helye nincs, terjesztendő fel. Az ily felfolyamodványok .felfüggesztési hatálylyal nem bírnak. A folyamodványok, felfolyamodványok és mellékleteik bélyegmentesek. A családi értesítők kiállításáért az anyakönyvvezetőknek 2 o. é. ért. írtnál több nem fizetendő. Hogy hol és mely nap fognak a felszóllamlások és a tényleges szolgálat alóli felmentés iránti folyamodványok tárgyaltatni? — utólagosan tétetnek közzé. A sorozás többé nem községenként, hanem sorozási járásonként, a hadkiegészítési járások eddigi beosztásának megtartása mellett, fog történni. Az állitó járásra eső ujoncz- valamint póttartalékbeli badjutalék az összeirási felvételből és az eddigi tapasztalatokból merített ujoncz-állithatási képesség aránya szerint fog megállapittatni. _________ E gyházi élet. A nyíregyházai evang. egyház buzgó felügyelője Mányik József ur a templom belsejének czélba vett átalakítása érdekében, mai napon egyházi értekezletet tartott, melynek feladata volt, a megkezdett munkát a helyszínén megtekinteni és felette határozni. — Ez megtörténvén, az értekezlet egyik tagjának azon megjegyzésére, hogy az ócska szónoki szék a templom megújított belsejétől nagyon is el fog ütni, egyházunk nagyérdemű tagja és presbytere May Adolf ur egy uj szónoki székre azonnal 20 írttal nyitotta meg az aláírást, minek folytán a jelenvoltak pár perez alatt 80 irtot aláírtak. — Neveik ezek : M. A. 20 fr., N. M. 10 fr., N. S. 10 fr., M. J. 10 fr., J. A. 5 fr., Z. J. 5 fr., M. T. 5 fr., B. J. 5 fr., B. K. 5., P. S. 2 fr., M. J. 5 fr., L. P. egyházfi 1 fr. — Éljenek az ily buzgó kezdeményezők, — s találjanak számos követőre. — Kelt Nyíregyházán, augusztus 2-án, 1869. Közli B. J. Kivonat a nyíregyházai nő-egylet 1869. évi jul. 4-én tartott közgyűlésének jegyzőkönyvéből. Elnök Bodnár Istvánná az egybegyült egyleti tagokat szívélyesen üdvözölvén, a közgyűlést yt4 órakor megnyitja. Elnöknő üdvözlő beszéde után Kobilicz Ottilia egyleti pénztárnok a pénztár állásáról szóló jelentését előterjesztvén (mely számadásos jelentést a vizsgáló küldöttség helybenhagyólag átvizsgált), kitűnt : hogy az egylet pénztárába befolyt 1868. mart. í-től 1868. juL 1-ig : Bevétel: 1) Tagsági dijakból ......................... 29 9 frt — kr. 2) Jótékony adományokból .... 164 17 „ 3) Színi előadások- s tánczvigalmakból 778 26 „ 4) 1867. évről maradt ......................... 1384 « 23 „ Összeg . 2625 » 66 „ Kiadás: 1) Az árvaház fentartására fordittatott ápolónő dijába 200 frt, 6 árva ruházatára, házbér, s ápoldai felszerelésekre ................................... 850 frt 62 kr. 2) Könyöradományképen kiadott az egylet 115 67 „ 3) Színi játékok, tánczvigalmak kiadására 328 » 8 „ Összeg . 1294 n 81 , Maradt tehát 186%0-ik évre tőkében . 1330 n 85 „ mely összeg takarékpénztárilag kezeltetik, mihez hozzászámítván azon két darab cs. k. aranyat (5 fr. 91 kr. f. értékben), melyeknek egyikét Okolicsányi Menyhértné, másikát Szlávik J. őrnagy úr ajándékozták az ápoldá- nak. Van tehát ezidő szerint az egylet pénztárában 1343 írt 87 kr. A pénztári számadások felolvasása s átvizsgálása után Juhász Kálmánná mutatá be szertárnoki számadását, mely hasonlag ájvizsgáltatván kitűnt, miszerint 6 árva gyermek, ápolónő s egy cseléd ellátására hónapon- kint átlagosan, 100 font kenyér, 25 font búzaliszt, 6 íteze bab, 6 iteze kása, 5 iteze lencse, 2 iteze eozet, 5 font só, 5 font gersli, y2 font olaj 4 iteze zsír, 4 font szalonna, 1 font szappan szükségeltetik. A bemutatott számadások megvizsgálása után pénztárnok, szertárnok bemutatják a közgyűlésnek azon lelkes adományozók névsorát, kik az ápoldát, s egylet pénztárát könyöradományaikkal segélyezték. A) Az adományozók a következők : Báthy Károly 1 véka kása, Zajácz Józsefué 10 iteze kása, Diecz Sá- muelné 5 i. kása, Nagy Lajosnó 5 i. bab, 1 véka burgonya, Nagy Sámuelné 1 v. burgonya, Szeszicb Lajosné 10 i. kukoriczaliszt, Hubafy Anna 6y2 i. lencze, 8)4 iteze bab, Nikelszky Sámuelné 2 véka gabona, Joszkáné 1 zsák burgonya, Dráskóczy Sámuelné 10 i. lencse, Haás Mórné 25 font búzaliszt, Hain N-é 10 i. kása, Kacska Jánosné 1 kosár búzaliszt, 1 font sertéshús, Spisák An- talné 25 i. lencse, özv, Korponai Pálné 2 font szappan, Teitelbaum Henrikné 2 párna. B) Kovács Mihályné gyűjtőívén : Hankószky Jánosné 1 zsák, özv. Vitákné 1 zsák, Nádasy Mihály 1 zsák, Drenyiszkyné y2 véka, özv. Sipos Andrásné 1 v., Sinka János 1 tél véka kolompárt; összesen 5 zsákkal. Id. Jánószky András 1 szekér szalma, Kazán Mátyásné 50 kr., Augusztinyi Pálné 50 kr., Martinyi Józsefné 40 kr., Szubi Jánosné 5o kr., Grünberger Adolfné 40 kr., Hricz Andrásné 1 frt, Turcsányi Istvánná 1 ft, Jánoski Jánosné 50 kr., Reichmann Salamonná 1 véka búza, Pataki Sámuelné 6 i. főzelék, Jelenovics Sámuelné 4 i. főz., Nádasy Andrásné 50, Ayler Pálné 50, Glück Rózsi^ 50 kr., Vad Andrásné 1 fél v. kása, fél v. búza, Kiár Julia 4 i. kása, Buzó Dániel 20 kr., Szabó Jánosné 50, Praviczki Andrásné 50, Turcsek Jánosné 12, Rozor Mihályné 20 kr., Burger Mórné 5 iteze bab C) Hudák Györgyné N. Klára tanítónő ivén be-
