Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1869-08-08 / 32. szám
111. Uj 8vfolyam. 32. szám. Szerkesztői és kiadó iroda: NYÍREGYHÁZÁN, Piacz-utcza a Komló melletti házban. Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. Nyílt tér alatt minden háromhaeábos garmondsor 25 kr. és 30 kr. bélyegdij. Vasárnap, augusztus 8. 1K<>9 Előfizetési díj : A kiadó-hivatalban egész évre 5.60 Házhoz vagy. postán küldve . 6.— Félévre ...........................8.— Evnegyei E lőfizethetni Nyíregyházán a kiadó-hivatalban és ifj. Csáthy Károly nyíregyházi és debreczeni könyvkereskedése^í^S.-A.-Ujhely- ben Lőwy A. könyvkereskedésében, Bereghszászban Csauder Mórnál, hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. . . 1.60 ■•.minden öthasá- igtatásánál lyegdij 30kr. Megyei élet. Nagy-Kálló, augusztus 3-án. A bizott- mányi tagok ezen rendes évnegyedi gyűlésre kevés számmal jelentek meg. Főispánunk távollétében Bónis B. első alispánunk elnökölt. Felolvastatott legelőször az első alispán jelentése, s ebből kifolyólag a pénzügyminisztérium azon rendelete, melyben a fagy és aszály által károsultakra adóelengedés helyeztetik kilátásba; de a miniszteri rendeletet a gyűlés felette korlátoltnak illetőleg törvényellenesnek declarálta; mert az adóelengedést csak azokra terjeszti ki, kik hitelesen kimutatni képesek, hogy a fagy miatt egész táblákat voltak kénytelenek lekaszáltatni. — Határozatba ment, miszerint a minisztériumhoz újabb felirat intéztessék, mely azon kérelemnek adjon kifejezést, mikép az újabb rendelet az adóelengedésre jogosultakat e jótéteményben egykép részeltesse. Felolvastatott a másodalispáni jelentés, melyben névszerint felemlittetik, hogy melyik törvényszéki ülnök minő és mennyi ügyet végzett a lefolyt félévben (ezen kimutatást megszerezni és olvasóinkkal egész terjedőmében tudatni annak idejében el nem mulasztjuk). Felolvastatott a kisvárdai vasúti igazgatóság folyamodványa, melyben a bizottmány — a Nyíregyháza-Ungvári vonalnak mielőbbi kiépittetése érdekében — a minisztériumhoz támogató feliratot intézni kéretik. Felolvastatott az ujonezozást meghagyó miniszteri körrendelet. Az ujonezozás augusztus 15-én veszi kezdetét és tart szeptember utójáig a különböző kerületekben, mely időre a szükségelt öt korosztály pontos kiállítása meghagyatik. Ezzel összkapcsolat- ban felolvastatott azon miniszteri leirat is, mely az ujonezozás körüli eljárást elrendeli. (Ezen rendeletet alább bővebben közöljük.) Augusztus 4-én. A tegnapi ülési jegyzőkönyv hitelesítése után felolvastatott azon miniszteri leirat, mely a pandúrok és hajdúk részére küldött 59 fegyverre vonatkozik. — Továbbá felolvastatott az erre vonatkozó árlejtési jegyzőkönyv, melyben a fegyverszíjak és tölténytáskák készítése a legkevesebb árért vállalkozónak kiadatott. Itt felemlittetett, hogy még két revolver is szükséges a káplárok részére. Ezeknek utólagos meghozatala másodalispánra bízatott. Felolvastatott a népszámlálásra vonatkozó miniszteri rendelet. A működő bizottsági tagok — járásoukint hatan — kijelöltettek, kik is jövő év január 1-jén a munkálatot megkezdik. De mivel a minisztériumtól ezen fontos ügy keresztülvitelének megismertetésére igen csekély számú utasitás küldetett, határoztatott : a minisztériumhoz felírni, hogy ezen utasításokból annyit küldjön, hogy minden községnek és mindeuik működő bizottsági tagnak legalább egy-egy példány jusson. A népszámlálásra vonatkozó szentesitett törvényezikk felolvastatott és ki- hirdettetett. A pénzügyminisztérium szorgalmazza az adóhátralékok behajtása iránti intézkedést. Meghagyatott a szolgabiráknak, eziránt 30 nap alatt jelentést tenni. Leküldetett a minisztériumtól egy — a cselédrendszer országos megállapítására vonatkozó biharmegyei javaslat, azon meghagyással, hogy e megye is viszonyaihoz képest ez ügyben javaslatot készítsen; — kiadatott egy küldöttségnek. Csathó Dániel püspök-ladányi esperes kéri a bizottmányt, az egyház és kamara közt fennforgó iskolaépiiletekreés vagyonra vonatkozó peres ügyet a minisztériumhoz felterjeszteni. Felolvastatván, felterjesztetni határoztatott. Kralovánszky Mór indítványozza, hogy a megyei törvényszékek rendezése és azoknak hova leendő elhelyezése iránti küldött- ségi jelentés — mint igen fontos ügy — sorrenden kívül tárgyaltassék. Ezen indítvány hosszas és izgatott vitára adott alkalmat, mert a „Káliót“ pártolók nem akarták a sorrendet megzavarni, de a „Nyíregyháza-, Kisvárda- és Nádudvart“ pártolók az ügy felvételét kivánták; mig végre is a küldöttség jelentése felolvastatott, melyben Szabolcsmegyére három törvényszék terveztetett, u. m. Kálióban, Kisvárdán és Nádudvaron. Az elsőhöz 50,000-en felüli, a két utóbbihoz 51-51,000-en felüli lakosság számíttatott. Ezen küldöttségi jelentés felolvasása után még- hevesebb vita fejlődött, mely délután 2 óráig tartott, s talán estig sem végződött volna, ha Szentimrey K. és Kralovánszky M. általánosan elfogadott indítványa hogy ha már két helyre 51,000 lakosra egy- egy trvszék javasoltatok, inditványoztassék a Kállóhoz száraitok 150,000 lakosságra is két trvszék, t. i. az egyik Kálióban, a másik Nyíregyházán, a vitának véget nem vetett. Ezzel az ülés d. u. fél 3 órakor befejeztetett. MEGHÍVÁS. A honvódegyletek központi választmánya által, az országos honvédgyűlés f. 1869-ik évi augusztus lió 20-ra Pestre lévén összelüva, — mely okból, a szabolcsi bonvéd-egylet tagjai minél számosabban, e f. évi aug. bó 14-én Nyíregyházán a Nagy vendégfogadó termében reggeli 10 órakor tartandó lionvédgyűlésre, — melynek egyedüli tárgyát, az ezen országos honvédgyűlésre küldendő képviselők megválasztása képezendi, — ezennel meghivatnak. Kelt Nyíregyházán, 18G9. aug. 5-én. Megbízásból Iírasznay Gábor, honvéd-százados. TÁRCZA. A mexikói nők. Feval egy regényt irt, melynek ozime : a nők paradicsoma. A könyvben van minden, mi regényhez szükséges, ábránd, szerelem, cselszövény, hiúság, őrjöngés, holdvilágos éj, párbaj stb. A szereplők francziák, történetliely Paris. Feval bátya — úgy látszik — vagy kissé bőven talált a champagneiból hörpenteni, vagy a kupecz kiadóra bízta művét, midőn munkájának „a nők paradicsoma“ czim adatott. Chiffon és Loriot, valamint egyéb főszemélyek Parisban szerepelnek, Paris pedig nem paradicsoma a nőknek. A frauezia nők jó te-tu barátok, kiket mindenhova elviszüld; velünk, megpróbáltatjuk velők uj fegyverünket, megkínáljuk őket kópéinkkal, vadászunk, iszunk, kártyázunk, nevetünk, tivornyázunk velük : szeretjük őket mint vig czimborákat, de nem mint szerető kedveseket. S mindezt azon körülmény szülte, hogy a frauezia nők igen elférfiasodtak. Némely frauezia nö jobb szeretne inár férje nadrágjában járni, a másik nem is tudna egyebet olvasni, mint Voltaire cynismussal irt istentagadó pamphlette-jeit, amott egy kisasszony zongora helyett vegytani laboratóriumot szeretne, barátnéja a horgoló tű helyett bonczkést emleget. S a férfiak o csinos kis világpolgárokban nem szerető, érző, hanem kalmár szivet látnak, s aztán természetesen ha szűkén mérnek, szűkén is fizetnek. Szóval a frauezia nők a férfiszivekből nagyon kezdenek kiköltözködni. Nem igy van ez Mexikóban, mert az a szívós eszü űzórember, ki összeutazta a félvilágot s közömbös volt az istenien szép nő mosolyára; a jegyes, ki elhalt menyasszonya miatt a fájdalmak tengerét látszott keblében hordozni s a mégegyszeri szerelmet chimaránal; hitte : Mexikóban szerelmes lesz a halálig. A mexikói nők épen nem állanak az eszményi szépség tetőfokán, bájaik nem vetélkedhetnek a frauezia női arezok rózsái vagy az angol hölgyek bámulatos szép termetével; de ők szigorúan megmaradtak saját hivatási körükben, azonkívül az alakoskodást, túlságos ér- zelgést nem ismerve, érzelmeiket túlősziuteségök folytán épen nem igyekeznek eltitkolni. Gyakran a legelőkelőbb estélyeken is megtörténik, hogy a leányka elkezd lovagjának szerelmi vallomásokat tenni, máskor meg a kázildsasszony a legelső látáskor megszólítja a házhoz betérő utast, hogy kérje nőül őt atyjától, mert ó a kisasszony megszerette az idegent. A rendez-vous napirenden van, s a reggeli hűvös órákban történik; ilyenkor a nők igen elburkolják magukat, s jaj annak, ki őket felismerve — nevükön találná szólítani. Ez aligha kerülné ki a gyilkot, ha mindjárt testvér volna is. Az utczán s közhelyeken igen tartózkodók s séta alkalmával ha többen vaunak, a nő világért sem fogadná el a férfi karját, sőt még a kocsiból sem engedi magát kiemeltetni; de ha maguk vannak, akkor megszűnik minden tartózkodás, s a nő a legnagyobb őszinteséggel tárja fel érzelmeit. A nevelés igen egyszerű, imádkozni, főzni s olvasni csak megtanítják a kis leányokat, egyébre egy mexikói nőnek szüksége nincs. A női gyengeségek közt leginkább a torkosság dívik olyannyira, hogy az elsőrangú hölgyek is apró finom porczcllán edénykékben csokoládés tejet visznek magukkal a templomba s istenitisztelet alatt egész sze- retetreraéltósággal szürcsölgetik. Az anyák szeretik férjeiket, de azért nagyon szép szóra más iránt sem a legfukarabbak a csókadásban; a leányoknál a csók igen közönséges dolog, néha a lovag észre sem veszi, midőn a donna csókja csattauik ar- czán; de ha ilyenkor a nő azt tapasztalja, hogy a férfi hideg marad s érzelmeit nem viszonozza, ekkor a megsértett női büszkeség egész dühével a végletekig ragad- tatik; — sokszor a leány, ki szivének egész világölelő szerelmével szeretett egy férfit, s ha e főid részéről némi idegenkedést vagy látszólagos visszautasítást tapasztal, képes öt a legkegyetlenebb módon meggyilkolni, ha aztán szive szakad is meg utána. Ez már itt igy megy; a nő szinbort önt a férfi poharába, de viszont azt is kíván, s lia vizet lel, másodízben méregport hint a hűtlen kedves italába. — A szerelemféltés gyakran véres jeleneteket szül e meleg ország tüzesvérű leányai közt; a vívók rendesen tőrre mennek s a szúrásokat egymás arcza ellen irányozzák, hogy a szépség tétessék tönkre. Mexikóban a nők igen hamar kifejlődnek, tizen- kétéves korukban már férjhezmenök; okkor már szabadon választják szobáikat a ház bái'mely osztályában, tetszés szerint fogadnak el látogatásokat, szóval midőn már a leány tizenkét éves, szabadon rendelkezik magával. A férjhezmenetelnél a szülők tanácsa rendesen kikéretik, de ez soha sem bir döntő befolyással; e tekintetben a mexikói nők saját szivükön kívül senkire sem bízzák magukat. Ledérség, hiúság, könnyelműség — természetesen mint a világ összes nőinél — náluk sem hiányzik, csakhogy a neveztük gyengeségek egy mexikói nőben nem a megvetendő bravour vagy mesterkélt quoquetteria eredménye, hanem inkább a női nem természetszerű általános gyarlósága. E nők is vétkezek, de sokszor még bűneikben is ártatlanok. A politikába nem igen avatkoznak, de azért a demoustrátiókból nekik sem szabad elmaraduiok; ide ugyan nem annyira a politika, mint a kíváncsiság vonza őket. Az idegenek biztos rokonszenvre számolhatnak, innét van, hogy a szerencsétlen Miksát Mexikó összes leányai megsiratták. Még azt említjük fel, hogy e nők ámbár többnyire spanyol eredetűek, de a spanyol büszkeség, üres csillogás náluk fel nem található. _ E körülmények roppant hatással vannak a ferfi- szivekre; az ember nem tudja, hogy kezd ill egy nő neki először feltűnni, hogy szereti meg őt később, hogy őrjöng utána s imádja örökre. Itt már aztán paradi- dicsoma van a' nőknek, de nem Parisban; egyébkent e kedves nők meg is érdemlik, hogy szerettessenek, miután ők valóságos földi kis angyalok, s alig akad köztük itt-ott egy kis ördögöcske. Laurényi Fcrencz.
