Nyír, 1868 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1868-03-28 / 13. szám

iskola alapjának kezdeményezésére ajánlván fel. — azt 904 írt 75 ki’, összegben egyelőre takarékpénztári betétül kamatoztatja, s Igazgató Választmányát szerencséltette azon megbízással, hogy ezen Reál-iskola megalapítását társadalmi úton, — s minden e czélra hasznosítható tényezők igénybe vételével valósítsa.

Az aláírást két osztályra sorozzuk, alapul aláirat- hatik a legkissebb összegtől tetszés szerinti összegig, s azoknak summája az iskola általános beruházásául, a résztvevők rendelkezése alá esik. — Alapítványnak a 2000 frt s magasabb összeg aláírása szabályoztatik, melynek csak kamatai fordittathatnak tanári fizetésekre, vagy szegény tanonczok segélésére, — az alapítók rendelkezése szerint.

Az aláírással befizetett összegek, az iskola felállításáig takarék-pónztárilag betét könyvre fognak kamatoztatni. — A benem fizetett összegek lejárati ideje az iskolai szervezet megállapítását követő hat hóra fog ki- tüzetni, — azokra nézve, kik aláírásaiknál hosszabb időt fenn nem tartanak; s minden egyes aláírónak és hirdetményileg is tudtul adatni. — Az alapítványok akár készpénzben, akár 5% kamatozó nyilvános papírokban, akár jelzálogi biztosítással kiegyenlíthetők lesznek.

Az aláírások befejeztével, s az összes segélyforrások megnyerése után, minden aláírója az alap s alapítványoknak , az alapítási tervezet megvizsgálása s megállapítására összehivatik.

Ezen aláírási Ívnek a befizetett összegekkel folyó 1868. junius hó 30-ig a „Szabolcsmegyei takarék-pénztár egylethez Reál-iskolára küldemény Nagykállóban“ czimezéssel — beküldése kéretik.“

Nyíregyháza város lelkes képviselő testületé is megkerestetett a pártolásra, következő levél kíséretében : Tisztelt városi képviselet!

Megyei takarék-pénztári Egyletünk közgyűlése megbízásából, midőn egy megyei reál-iskolának N.-Kállóban alapítása iránt aláírásra felhívásunk iveit szétbocsátjuk: lehetlen, hogy fölkérésüukkel e czélhoz közre járulni, a tisztelt városi képviselethez is ne forduljunk.

Azon nagyérdemű s szép fejlésben lévő városnak, mely nemes versenyében hivatva vau vidéki városaink közt első rangúvá emelkedni, s mely saját kebelében a közoktatás ügy emelésére oly sok áldozatot hoz s hozni

— vagyoni tehetőségében — képes is : igen tisztelt képviseletét, megsértenék a mellőzéssel, ha pillanatig is kétkednénk, hogy a közoktatás ügy érdekében, s éppen egy égő szükség, betöltésére irányzott törekvést, bárhol a megyében, a legmelegebben pártolni fog; — A jóra, nemesre, helyesre, törekvésben, nem létezik kiváltság; azok érvényesitésóhezi jog közjoga; valamint azok elő- segélésékezi erkölcsi kötelem : közkötelezettsége minden egyes embernek s testületnek.

Legkivált közkötelezettség a közoktatás ügy minden helyen, s mindeu irányban fejlesztése, — mert az iskola soha sem egy helynek s vidéknek csak különleges, hanem egyszersmind az ország közjava, közérdeke

— s az azokból szétáramló közműveltség — a nemzet, erőben gyarapodása.

E felfogással s bizalommal kérjük fel a városi tisztelt képviseletet — hogy testvéri buzgalommal s minden helyi és melléktekinteteken felül emelkedve : helyes törekvésünkben elősegélni s czélunkhoz úgy a városi közös pénztárból hozzájárulni, mint a város lakosságánál az érdemes felvilágosodott polgárságnál e czélra gyűjtést eszközölni méltóztassék. Nagykálló, 1868. már- tius 23-ik napján.

Szívesen reményijük, hogy Nyíregyháza városa közönsége, melegen felkarolandja ez ügyet.

Adja Isten, hogy a felhívásnak sikere legyen, s az iskola tantermei rendeltetésüknek mielőbb megnyittathassanak.

E közleménynek czélja egyelőre, e mozgalomnak, közvetlen megyei irodalmi közlönyünkben is nyilvánossá tétele.

A kivitelre nézve, a Szabolcsmegyei takarékpénztár egylet igazgató választmánya, a megyében létező minden vallásfelekezet tagjaiból, egy állandó iskola bizottságot alakított, mely úgy az alap költségvetését, mint az iskola belszervezetét, s a tanügy mai fejlettsége színvonalán álló tanrendszerét előkészíti, —■ hogy annak idején, teljesen kimeritő javaslatot terjeszszen az egybehívandó érdekeltség elbírálása s megállapítása alá.

LEVELEZÉSEK.

Bűd-Szent-Mihály, márt.. 11.

Hosszú hallgatás után beköszöntök újra a „Nyír“ hasábjain, és mindenek előtt szerencsét kívánok lapjának lendületének és fölvirágzásához. Mind közérdekű czikkei, mind mulattató és egvéii közleményei vidékünknek igényeit kielégítik, és bízunk kegyedben és munkatársaiban, hogy Nyírünk érdekességét és sokoldalúságát mind inkább emelni, és azt minél keresettebbé tenni fogják. Adja a magyarok Istene!

Tegnap történt meg községünkben t. Mikecz Ta- m“s <3adai járásbeli főszolgabíró urnák közbejöttével az elöljáróság megválasztása. Megmaradtak Mátyás András jegyzőnek, és Kiss Mihály bírónak, valamint a tanácsbeliek is jobbadán. Volna ugyan e tekintetben a választási modalitást illetőleg észrevételünk, de minthogy ez nem annyira helyi, mint inkább általános jellegű, azt jelenleg elhallgatjuk. Csak azon óhajunkat és reményünket fejezzük ki, hogy hazánk fővárosában működését épen újra fölvevő országgyűlésünk a községi rendszer kidolgozása, és törvénynyé emelése alkalmával fog oly módozatról is gondoskodni, mely által ily eljárásba több szabatosság és rend fog behozatni és a jogosulatlanok hívatlan föltolakodása és rakonczátlansága meg fog zaboláztatok Mert az igazat megvallva, magyar köznépünk még az ily alkotmányos jogok gyakorlatában igen kiskorú.*)

Különben részünkről csak azt óhajtjuk, hogy az újra megválasztott elöljáróság kötelességeit és föladatát

# *) Ennek gyógyszere nem a jog elvevése, hanem a nép- nCTeles- Szerk.

a közbiztouságot illetőleg buzgóbban, szigoruabban és határozottabban teljesítse. Mert ha egy fényes nappal elkövetett tolvajlás bőse bejelentetvén hetekig nem bün- tettetik, ha az emberek saját lakásuk előtt meglövetnek, ha az országút mentén egy beszakadt kút, hivatalos figyelmeztetés daczára már félév óta veszélyeztet embert és állatot, és e tekintetben semmi lépés sem tétetik,*) mit tartsunk az illetőknek hivatali buzgalmáról, lelkiismeretességéről ?

Útnak eresztem már most levelemet, azon reményben, hogy t. szerkesztő ur azt negyednapra mégis megkapja.**) Valóban szörnyű anomalia ez a mi postai összeköttetésünk Ujfejértőval 1 Holnap reggel 8 óra tájban elindul innen a levél és Nánás-Doroghon át Ujfe- jértóra, hol a mostani rósz utat számba véve, legkésőbben 2 órakor délután megérkezik. Tessék már most elképzelni, hogy a Pest felé czimzett levelek 21 óráig, a Kassa felé szállitandók pedig 26 óráig hevernek ott, mi családi úgy mind üzleti dolgokban sokszor kipótolhat- lan kárt és hátramaradást okoz. Öt óra felé érkezvén csak a vonat Nyíregyházára, mig ezen sáros időben a nagy postaszekér bevetődik a városba, bizonyára leg- többnyire rég elmúlik a hivatalos 6 óra, és akkor csak ugyan csak negyednapra jut levelünk akár Nyíregyházán, akár Tokajban a czimzett kezéhez, Holott jó időben 2 óra alatt kocsin megjárhatni.

Biztos tudomásunk van, hogy a sz. mihályi uradalom a magas közlekedési minisztériumnál tett lépést az iránt, hogy Nyíregyházával egyenes összeköttetésbe jöjjünk, de kérelmétől elüttetett, mert nem tudjuk kinek informátiója nyomán egy Lúcz-Dada, Sz. Mihály, T.-Eszlár — Rakamaz felé uj postavonal terveztetett, kilátásba helyeztetvén, hogy mi a Rakamazra 6 óra tájban megérkezendő postát még az nap estve megka- pandjuk, és hogy a tőlünk déli 12-kor induló posta még azon nap az esteli vonattal Pest felé menend. Mind ez nagyon szép a papíron, de legyen szabad a német költő ezen mondatát :

Grau, theurer Freund ist jede Theorie,

Grün ist nur des Lebens gold’ner Baum! jelen tervezetre is alkalmazni és czélszerűtlenségét kimutatni. Már eltekintve attól, hogy nagy kérdés, miképen fog a gyakori viharok és jégzajlások alkalmával a Luczi posta átjöhetni Dadára, és hogy a téli időben nem járván éjjeli vonat, leveleink szinte majd 24 óráig Ra- kamazou fognak heverni, kérdem, hogy leszen novembertől mártius végéig, midőn esti hat órakor már teljes sötétség uralkodik, lehetséges, hogy Rakamazról még azou nap érkezhessek ide a posta ? főképen midőn az út a Tisza kanyarulások mellett oly veszélyes, hogy nappal is csak vigyázva lehet hajtani. Hozzájárul még az is, hogy a Tisza minden csekély áradása alkalmával 2—3 helyen is az ereken által betolni a viz, és az útat teljesen járhatlanná teszi, hisz különösen T.-Eszlár, de sőt Rakamaz is ilyenkor kis Velenczéhez hasonlít. Jó leszen, lia másnap délig érkezik meg a posta, mert mint e sorok Írója saját keserves tapasztalása után mondhatja, a tavalyi vizáradás miatt oly kerüléseket kellett bejárni, hogy egybekötve a feneketlen sárral, öt teljes órába telt a Rakamazra való utazás. Elhiszszük, hogy a h.-doroghi adópénztárra való tekintet teszi szükségessé az ujfejértói összeköttetést, de a 7(100 lelket számláló Bűd és Sz.-Mihaly, valamint a többi vele T.-Lölc által kapcsolatban levő községek kimoudhatlan sokat nyernének az által, ha egyenesen Nyíregyházával köttetnének egybe.

Végezetül — a vidékünkön is fejlődő műipar egyik bizonyságául nem hagyhatom emlités nélkül azon igen czélszerüeu berendezett, és találólag a nyíregyházi, h.-doroghi és sz.-mihályi határok összeszegéllésénél el- helyzett viznyomásu (hydraulikus) olaj sajt ót, melyet t. ez. Jelen Pál ur sz.-mihályi lakos és Doroghi birtokos állíttatott föl, s melyet nem régen alkalmam volt személyesen megtekintenem. A gép, mely igen szép, tartós és erős, s a legújabb czélszerii javításokkal tökéletesítve van, 300 mázsányi erővel dolgozik rendesen, melyet azonban még tetemesen fokozni is lehet, és oly tökéletesen kisajtolja az olajtartalmú magokat, hogy semmi kívánni valót sem hagy hátra, Egybe van vele kapcsolva : malom, tengeri-daráló, szecskavágó és több ily hasznos gép. Csak szerencsét kívánhatunk vidékünknek, hogy ily vállalkozó akad, ki úttörő gyanánt az okszerű gazdálkodást meghonosítani és népszerűvé tenni iparkodik. Vidékünkön a cséplő gőzgépek már állandó foglalkozást találnak, és úgyszólván télen-nyáron át folyvást működnek. Népünknek ellenszenve, azoknak czél- szerüségét belátva, lassan-lassan tünedezni kezd.

Alföldy.

Nyíregyháza, márt. 23.

T. szerkesztő ur! Tegnap estve Nyíregyházára érkezvén, a mennyire örvendtem ama haladásnál^ hogy az éji sötétség elűzésére oly tisztán és vidáman fény- lenek az ntezai lámpák, és bár mennyire dicséretére válik a városnak, hogy annyi tekintetben a korszerű haladás zászlóját kitűzte, és sok okból versenytárs nélkül áll az czélszerü újítások terén, annyira szomorú, hogy oly vagyonos népe tágas és széles határában az utak jó karban tartására oly kevés gondot fordít, és az utas majdnem életveszéllyel küzködik, mig nyáron át nagy homoktengeren — télen még a feneketlen kátyúk és sárpocsolyák szakadatlau labyriuthusán keresztül vergődik. Úgy tudjuk, hogy rendőri törvények és szabályok léteznek arra, hogy határukban az utakat a községek, az országutakat pedig a varmegye tartozik járható állapotban tartani. Honnan van tehát az : hogy a Ke- mecse felé vezető úton oly mély sárgödrök vannak, hogy ökrökkel kell a pocsétából a kocsit kivontatni V Honnét, hogy alig nehány puskalövésnyire Nyíregyházától a legelső tanyák között oly széles és mély állandó sár- és mocsártenger vergődött örökös léteire, hogy az üres kocsit is alig képesek a lovak áthúzni ? vagy 100 sze*) Épen midőn e sorokat írjuk, jő tudomásunkra, hogy végre erélyes főszolgabírói sürgetés folytán a panaszlott hiányokon úgy a hogy segítve van. A.

**) Bizony csak 5-öd nap kaptuk, midőn már a múlt számba felvenni nem lehetett. Szert.

kér föld megtenné a szükséges javítást, és mégis mért késik az éji homályban V Azután tagositott határokban köteles minden földtulajdonos fölárkoltatni és lehetőleg fákkal beültetni tagjának széleit; és mégis különösen a Szent-Mihályi úton mit tapasztalunk ? azt, hogy kevés tanyát kivéve, nemcsak mi sem jelöli az utat, sőt a tulajdonosok kapzsiságból és telhetlen nyereségvágyból még az országutat is keresztül szántják, és a közlekedést bizonytalan- és veszélyessé teszik. Nem volna szabad a különben oly körültekintő es erélyes városi hatóságnak nemcsak becses figyelmét, hanem egyszersmind erélyes hivatali buzgóságát ezen visszaélések megszüntetésére és orvoslására teljes tisztelettel fölhívnunk?

_____ Egy utas.

B

EL- ÉS KÜLFÖLDI HÍREK.

Bécs, márcz. 24-én. A magyar delegátió mai ülésében az annak határozatait megerősítő császári irat felolvasása után Falke kormány képviselő a császár megbízásából kijelenti a delegatiónak ö Felsége köszönetét és üdvözletét. Az elnök emelkedett irányú beszédben vett búcsút és az ülést bezárta.

A magyar delegátió utolsó ülését folyó hó 25-én tartotta.

Bécs, márcz. 24. Az alsóházban az adóssági fogság megszüntetéséről szóló törvény elfogadtatott.

— Az osztrák urakházához tartozó lajtántúli érsekek, püspökök átiratot intéztek Colloredo herczeghez a bécsi felsőház elnökéhez, melyben kinyilatkoztatták, hogy ők, miután az urakháza a concordatum szellemével ellenkező házassági és iskolai törvények tárgyalásába fog ereszkedni: ezen tárgyalásokban részt nem vehetnek.

A coneordatumra vonatkozólag az azon ejtett sérelem oly népszerű a lajtántul, hogy annak örömére nemcsak a fővárosban, de több osztrák városokban is kivilágítás rendeztetett.

Washington, márcz. 23. Az elnök elleni per megkezdetett. A védők előterjesztették Johnson válaszát, mely a vád összes pontjai valóságát tagadja és a védelem előkészítése végett 30 napi elnapolást kíván. A senatus e kívánságot 24 szavazattal 12 ellenében visszautasította.

□ Midőn tárczánkban épen az orosz kormány lengyelirtó politikáját, habár csak halvány árnyalatban ismertető történeti beszélylyel kívántunk kedveskedni olvasóinknak : a lapokból épen mostanság kell meggyőződnünk arról, hogy e szerencsétlen nemzet meg- sennnisitésére az utolsó nagy csapás megtétetett, Lengyelország nincs többé! Neve egy császári ukáz által eltöröltetett s az orosz birodalomba kebeleztetett. A fájdalom ogy hangos kiáltásával fogadja e hirt minden nemzet, de könyek és fájdalom szavak vissza nem adhatják egy nemzet életét 1 . . .

K r a k k ó b a n nagy az izgatottság a lengyel királyság eltöröltetése miatt. Berg rémuralmát látják visz- szatérni. A „Csas“ indítványba hozza, hogy miután a czár ezentúl nem ismer Lengyelországot, az osztrák császár vegye fel a lengyel királyi czimet, mi ellen Oroszország kifogást nem tehet.

E tárgyra vonatkozólag úgy hírlik, mintha a fran- czia követ már táviratilag értesittetett volna, hogy kormánya érintkezésbe szándékozik lépni az 1815-ki szerződések aláíróival, vájjon és eshetőleg mily közös lépések volnának teendők szemben azon ukázzal, mely az ama szerződések által alkotott lengyel királyságot egyszerűen az orosz kormányzóságok sorába igtatja. A fran- czia kormányt egész művelt Európa rokonszenve kisérné e lépésben.

VEGYES HÍREK.

** Napravszky Pál tályai születésű hazánkfia, mint a „Debatte“ Írja, most érkezett vissza szibériai fogságából, hová a lengyel forradalom után került; s honnan ő Felsége közbenjárására bocsátott el.

** Kis-Várdán f. hó 16-án biróválasztás volt és Szabó László ismét egyhangúlag választatott meg.

— A kaszinóbeli, jótékonyezélú, ezúttal utolsó előtti felolvasás holnap vasárnap (márt. 29-én) fog tartatni, nemzetünk történetének egy igen érdekes részéből, a Rákóczyakról, Kovács Sándor ur által. Ehhez még Szabó Dávid ur fog elszavalni egy hősköl- teményi részt, IV. Béla királyról és a tatárokról. A tárgyak élvezetet Ígérnek.

** Nyíregyházán gyakran vannak műkedvelői előadások, felolvasások és egyéb társalgási összejövetelek és mulatságok, ezekről lapunkban szólani szinte követelik a rendezők, de tisztelet vagy szabad belépti jegyet nem igen kapunk, pénzért pedig mindenütt megjelenni nincs módunkban; — szegény az eklézsia, maga haragozik a pap. — Felkérjük tehát mindazon rendezőket, kik óhajtják, hogy ügyökért felszólaljunk és az eredményről referáljunk, szíveskedjenek a szerkesztőségnek díjmentes jegyet küldeni, úgy kötelességünknek fogjuk tartani a szerkesztői feladatnak megfelelni.

** Gróf Dessewfly Emilné a szabolcsmegyei kórház részére ötven ujforintot küldött, a miért a kórházegylet választmánya köszönetét pyilvánosan kifejezi.

•— (Beküldetett.) Hogy a nyíregyházi sóstóvizének gyógyhatása van, azt tudom; mert szavahihető emberektől hallottam, de némileg magam is tapasztaltam. Orvos nem vagyok s nem szokásom más vetésébe l vágni sarlómat, s igy a sóstó vize alkatrészeinek s gyógyerejének elszámlálása, meghatározása — nem az én dolgom — orvosok dolga. — Azonban a fürdői idény közeledtével igen is helyén látom azon igen tisztelt társulatnak, mely a tulajdonos várostól a nevezett sóstói fürdőt és azzal együtt környékét is több évekre kibérelte, s mely valódi áldozattal alig másfél év elfor- gása alatt már is több ezer forintot áldozott és fektet- tetett be a fürdővendégek kényelmére szánt épületekbe becses figyelmébe ajánlani azon körülményt, hogy a nyíregyházi sóstón egy gőzfürdőnek mielőbbi létesítése igen óhajtandó volna. A kivitel részletezéséhez nem szólok, ez nem szaktudományom, de azt igenis merem állítani, hogy ezen gőzfürdő és vele járó hidegviz-zuliany