Nyír, 1868 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1868-09-26 / 39. szám
gyászos vonásihoz azért- újakat rajzolni úrin akartam, ínei'tf'nem is lehetett volna, hogy mégis e sorokban az emberi élet ezen leggyászosabb képeivel foglalkoztam annak oka azon tudatban keresendő : hogy az írott, s annak valósítása közt még igen nagy hézag szokott felmerülni, s ezen tényleges állítást a szóban forgó rendeletnél is eléggé tapasztaljuk, a midőn bár a koldulást megszüntető ministen rendelet már mintegy két éve kiadatott, s megyénk ebbeli határozata is jó darab idő óta kihirdettetett mindemellett is a koldulás botránkoz- tató szokása még mindég fennáll. Községünkben ugyanis ajtónk küszöbénél azóta folyvást egymást váltják a koldusok, sőt a napokban rabolta ki egy koldus községünkben egy gazda házát, a legközelebbi nyíregyházi vásárra tett utunkban pedig minden utkanyarulat minden hídfőnél csoportosan láthattuk őket, sőt a vásártéren is többeket láthattunk. Ezen tapasztalás ad alkalmat e szerencsétlen ügyben a felszólásra, s azon tudat, hogy mint a gyenge csemetének — hogy megfogamzhasson — úgy minden uj törvény-és szokásnak is, idő és ápolásra van szüksége, hogy az életben gyökeret verhessen arra ösztönzött, hogy ezen törvényt mint közművelődésünk egyik uj szülöttét, részint üdvözölhessem, részint megerősödhe- téséhez ápoló kezekkel járulhassak. Megyénk minden rendű tisztviselői s községeink előjárói! záradékul szabad legyen ez ügyet hathatósan ajánlani, önök vannak első sorban arra hivatva, hogy az erkölcsi közérzület ápolása, nevelése, s a társadalmi közbóldogság elérhetésére ezélzó, úgy a közművelődés, mint a vallásos élet alapelvei által is helyeselt sőt követelt ezen rendeletnek mihamarább érvényt szerezzenek, s annak életbeléptetését lelkiismeretes buzgalommal segítsék előre, s midőn e nemes munkában fáradni fognak nem csak a hideg ész szavára, de érző szivök sugallatára is hallgassanak, mert az emberi nyomor megszüntetését s annak felsegélését tárgyazó ezen törvény nem annyira papiroson, de mindenekelőtt kinek-ki- nek szivébe van írva!! Várady Pál. Körlevél. 0 méltósága a vallás és közoktatás ügyi miniszter ur rendelete folytán, ezennel közhírré tétetik, miszerint a választások összeírása tekintetéből, a szabolcsmegyei központi izraelita TÄKC/A. EUSfcXA. Midiin a szerencse (Fortuna) a szerencsétlenséggel (falum) vitatkoztál;, hogy melyik hatalmasaid), és ennek megitélhetése iránt egyesek előadásai után adatokat gyűjtöttek — a többek közt egy lalusi szabó mester következő panaszt emelte. i.u kérem igen szépen szabó mesterember vagyok, egész életemben szerettem a jó búrt, műdé azért dolgoztam mindig szorgalmatosam s bála Fortunának, semmi bajom; csak az az egyetlen egy panaszom van, hogy az a pokolra való Glajem árendás olyan kis iteze rósz eins- logos bort méret, hogy alig tudja az ember meginni. Az általa mérés végett kiadott bor rendesen bárom kézen megy keresztül, mert hát kérem alássan úgy kell megérteni a dolgot, hogy Glájem árendás a regále bérlő, — ö tellát először olyan bort ád, a milyen neki tetszik, másodszor auuyi áréit méreti, a hogy tetszik, harmadszor olyan kis itczével méret a minő neki tetszik és negyedszer azt pedig nekünk kell meginni a hogy nekünk nem tetszik. — Ő kiadja a bort a csapiárosnak Heijemnek, ennek pedig van egy -eiuslog-professor, mis-mást készítő sáfárja, — Síeljem, igy tehát mind a három rendesen ad a borhoz. választmány bizottságai folyó év október hó 11-től bezárólag ugyanezen hó 20-ig folytonosan működni fognak. A béirási helyek : K i s-V á r d a, Bogdány, N.-Kálló, Nádudvar, Nyir-Báthor és Nyíregyháza leendőnek; ez utóbbira megjegyeztetik, hogy előlegesen beirási helyül tűzetik ki ugyan, de választási helyül előre határozottan nem nyilvánittat- hatik. Felszólíthatnak tehát az illetők, hogy magukat a beirási helyeken, a fent nevezett idő alatt beírassák. Későbbi jelentkezések figyelembe nem vétetnek. K i s-V á r d a i kerület: Dögbe, Vörösmarth, Kékese, Kányái-, Dombrád, Öntelek, F.-Litke, Komoró, Thuzsér, Bezdéd, Zsurk, Eszeny, Eperjeske, Szalóka, Agtelek, Mán- dok, T.-Pálcza, Jéke, Pap, Anarcs, Báka, L.-Petri, K.-Apáthi, Lövő, Gyü- re, N.-Varsánv, K.-Varsány, Gem- zse, Karász,! Gyulaháza, Ajak, Aranyos, Kis-Varda, Berencs, Cs.-Kenéz, Or-Ladány, Or-Mező, Szent-Márton, Benk, Mogyorós. Bőgd á n y i kerület ; Bogdány, Gáva, Bérezel, Buly, Ibrány, Oros, Pazony, Keresztéit, Ke- mecse, Halász, Megyer, Túra, Sényő, üemecscr, Gégény, Berkesz, Napkor, Kék, Tét, Székely, Thass, Pátroha, Apagy, Rád, Beszterecz, Paszab. N.-Káílói kerület : N.-Kálló, Ujfehértó, Téglás, Bö- köny, Hugyaj, K.-Kálló, Biri, Gesz- teréd, Balkáriy, Szakoly, Gelse, Mihály di, Nyir-Adony, Sz.-Gy.-Abrány, B.-Abrány, Újváros, Martonfalvá, Acsád. Nádudvari kerület : Nádudvar, P.-Latlány, Ősege Te- tétlen, Egyek, Sápp, Földes, Szovát. Nyir-Báthori kerület: Er-Kenéz, Lugos, Encsencs, Nyir- Béltek, Piricse, Pilis, Gyulaj,Bogáth, K.-Léta, K.-Semjén, P.-Petri, M.-Pócs, Ó-Fehértó, Szalmád, Magy, Besse- nyod, Levelek, Ibrony, Iíércs, Bakta, Lórántliáza, Vaja, Eör, Mada, P.-Do- bos, Roliod, Jákó, Petneháza, Laskod, -Romocsaháza, Nyir-Báthor, Bánháza. N y i r e g y h á z a és T.-L ö k i k e- riilet : Nyiregyháza, Dada, T.-Lök, Dob, Polgár, Hargita, Sz.-Mihály, Bűd, Csobaj, T.-Ladány, Tardos, Báj, Esz- lár, Nagyfalu, Rákamaz, Timár, Szabolcs, Balsa, Kenézlő, Zalkod, Vis, Vencsellő, T.-Kenéz, Phtrügy, K.Na hiszen ha a borhoz adnak ez nem baj, mert hiszen akkor többet kap meiszter uram. — mond a hallgatók egyike. Igen de vizét, lön a válasz, azt pedig a csizmámban sem szeretem, már most csak tessék felfogni, azt a nagy méltatlanságot, hogy az embernek saját jó pénzéért, azt a rósz és kis iteze bort kell meginni, a mit Glajem árendás méret, mert hiszen másnak bort mérni nem szabad. — azután csak úgy félvállról kineveti az. embert, ha valamit szól ellene, -— csak annyit mondhatok, hogy ez a Olajom árendás nagyon szereti az igen kicsi iiezés, meszelyes és félrneszélyes üvegeket, különben ő maga is olyan kicsi, kicsi annak a felesége, gyermeke, apja, anyja, testiérje, szamara, lova, tehene, kutyája, macskája s mindennemű aprómarhája, még a lelkiismerete is; én nem tudom, hogy hol a csudák csudájából tudta össze szedni ezeket a suk kicsiségeket. De én az igazságot keresendő, miután még legény koromban azt hallottam meiszter uramtól, hogy borban van az igazság, elmentem a városba, — én nem tudom hogy mi az isten csudáját néztek ott rajtam az emberek, csakhogy mindenkinek rajtam függött a szeme, és kérdették tőlem, hogy mit keresek'! Az igazságot — mondám, — jaj az itt nem lakik, azt nein ösmerjük — lett a felelet. — Jól vagyunk hát — mondám, — sokkal jobb volna már nekünk Mennyországban — megunva a sok kér- dezösködést, bementem egy liotvelbe, — talán Telek és ti mindenütt közbeeső pusztákkal együtt. Kelt N.-Kallóban, szept. 24. 1868. Dr. Bleuer 'központi vnl, olnök. Deltreczeui daiáiüuue|)ély. Szeptember 19-én este a színházban felemelt árak .mellett tartatott meg a hangverseny kitűnő sikerrel. Kiválólag tetszettek : a Saxleh- ner, Kendelényi s Kocsis Irma kisasszonyok éneklései és a Füredi Ismert kedves népdalai; Nagy Huber Ida asszony is szép énekével biztosítékot szolgáltatott az iránt : hogy a jövő idényre kellemes első énekesnője lesz a debre- czeui színháznak. — A meglepetés tetszését vívta ki Dubéciz Péter szokatlan igézetii bárfajátékával; a debreczeni dalárda előadása is jól sikerült Szeptember 20-án a közös dalárelőadás és dalverseny előadási napján az egyes dalárdák küldöttei a városház térés udvarán zászlóik alá sorakozván, megindult a dalcsarnok felé a mely czegléd-utcza végére, egy térségre volt épitve, Az utczán végig fellátszott az építmény, homlokzata; mely várkaput, ábrázol bástyázattal és két mellék toronynyal. Ormaikon pazarlással készített szép zászlók lengtek. A yárszei-ü homlokzat illegett' domborodik fel mintegy óriási sugólyuk. a dalcsarnok színpadja; melynek boltozat szegélye báróin szinii kelmével volt végig futtatva; s legtetején egy óriási arany lant, jobbra az ország, balra pedig Debreczen város czimerei valának láthatók; és két oldalt szebbnél szebb zászlók lobogtak és játszadoztak a gyakorta erősen neki-neki induló széllel. A nagyszerű menet bevonulván a dalcsar- nokba, — 10 órakor vette kezdetét az előadás a következő sorozattal : 1. Hymnusz rézhangszerek kísérete mellett Erkel Fereucz szerző személyes vezetése alatt, előadva az összes dalárdák által. 2. Verseny előadása uyolez egyes dalárdának úgy a mint következik : a) Sáros-n.-pataki verseny darabja „Beteg leány“ F.gressy Bénitől. b) Kecskeméti városi dalárda, verseny darabja „Honfidal“ Baumgartner János karmester. c) Losonczi dalárda, versenydarabja „Ilon- fidal“ Lorencztől. d) Esztergomi dalárda, versenydarabja : „Édes lánykám“ Huber Károly tói. e) Szolnoki dalárda, versenydarabja „Magyar népdalok“ Zimay Lászlótól. f) Pécsi dalárda, verseuydarabja „Ki a gonddal“ zenéje Rieger Györgytől. g) Békési dalárda, verseny darabja „Dalünnepen“ Them Károlytól. b) Kecskeméti dalkar, versenydarabja „A csata“ Strochtól. 3. Szentelt hantok szövege Komócsy Jó- zseftől, zenéje Mosonyi Mihálytól, fözeneigaz- gató Erkel Ferencz ur vezénylete alatt, előadják a összes dalárdák. 4. Verseny előadása hét egyes dalegyletnek, u. m. : a) Zsombolyi dalárda, versenydarabja „Édes lánykám“ Huber Károlytól. b) Jászberényi dalárda, verseuydarabja „Népdalok“ Falotásytól. c) Eperjesi zene és dalegylet, versenyda- rabja „Egy leánykának“ Wusching Konrádtól. d) Aradi felgymnasiumi dalkör, versenydarabja „Párisi ifjúság“ Ádámstól. ej B.-Gyulai dalegylet, verseuydarabja „Alföldi legény“ Rieger Györgytől. f) Nagy-Váradi dalárda, versenydarabja „Rósz bor“ Vörösmartytól, zenéje Fehérvári Jánostól. g) Szentesi dalárda, versenydarabja „F2sti csend “ Ivreuczertől. 5. Harczos imája Lachner Ferencztől, előadva az összes dalárdák által, Erkel Ferencz ur vezérleté alatt. (i. Verseny előadása nyoloz egyes dalegy- letnek, úgymint : . hotelbe — mondák a többiek, — nem tudom én, mi az ördög csudája, csakhogy olyan korcsma forma volt. mert enni és inni is lehetett benne, leültem egy asztalhoz keresvén az igazságot legelőbb is bort kértem, hoztak egy iczike piczike kis üveggel, kérdeztem, hogy félmé- szely-e V dehogy — mond a keller ur, ez egy meszely. — Na barátom — mondám, nálunk a kis Glajem lezik is kis mészölyi ad, de ez annak még fia sem lehet, — de hát nem elég kicsi — lett a válasz, hozok még kisebbet ha tetszik,- hát még az ára, 20 krt vett rajtam a pokolra való, a bor pedig olyan rósz volt, de olyan, hogy nálam mikor Orzse feleségem ugor- kát savanyít, a leve tíz grádussal jobb. — Na halljuk, mondám — ez mégis gvalá/.at, igy meghúzni az embert ilyen rósz borért, micsoda — alig hogy ki mondtam ezen igazságot a keller ur valamit motyogott a többinek, arra vagy négy kisebb k.eller, mint mészáros kutyák nekem rontottak és kilöktek a hotyclből, ugy szégyel- tem magam, tessék elhinni hogy fel nem vettem volna egy hordó aszú borért, — azután csak egy lett volna azon urak között a kik ott ebédeltek, ki felszólalt volna mellettem, bizony nem esett volna oly nehezen, —; később hallottam azután, hogy azok az uaak azért nem szóltak, mert tartoznak a keller urnák. Ez szerencsétlenség, kiáltották a kívülállók. Nem szerencsétlenség, hanem gazság válaszold a szabó — de azért én ezzel meg nem elégszem, hanem jövőre is keresem az igazsáu) Debreczeni ref. főiskolai énekkar, versenydarabja „Gyászdal“ Gálitól, négyesre tette Sz. Nagy Károly. b) Pesti nemzeti dalkör, versenydarabja „Suhog a szél“ Zimay Lászlótól. c) Nagy-Körösi dalárda, versenydarabja „Esti dal“ Merkertől. d) Aradi dalegylet, versenydarabja „Bordal“ Kunért Ede karmestertől. el Gyulai magándalkör, versenydarabja „Vigadj hazáin“ Huber Károlytól. f) Bicskei dalárda, versenydarabja „Az én hazám legszebb hon a földön“ Wusching Konrádtól. g) Szarvasi dalárda, versenydarabja „A dal“ Benka Gyula karmestertől. li) Kolozsvári dalkör, versenydarabja „A zölds?in“ Storcbtól. 7. Szózat Vörösmartytól, zenéje Egressy Bénitől, előadva az összes dalegyletek által Érkel F’eren'cz ur vezénylete alatt. Hallgató mintegy G000 lehetett. A város lakossága ugy szinte a közel vidékiek is, ugy látszott, kevéssé valának érdekelve az ünnepély által, mert feltünőleg kevés hallgató volt jelen. Az ünnepélynek fél 2 ófakor lett vége;- és akkor a dalárdák ismét sorakozva, nagyszerű, látmányt tüntetve elő, — vonultak ki a nagy lakoma helyére, a vasút melletti kerített térségre. űö asztal volt megtérítve; melyeken öt féle étel, szőlő s bor savanyuvizzel, teljesen kielégítő mennyiséggel és jósággal lön felszolgáltatva. Az általános jókedvnek, az esti alkonyat vetett véget; s este 9 órakor kezdődött a táncz- vigulom. Azt mintegy 2000 ember látogatta meg. s mulatott ott szinte viradtig. Szept. 21-én délelőtti 10 órakor tartatott meg a dalár küldöttek közgyűlése a főiskola, imaházában. A közgyűlés igen népes volt; az imaház minden helyisége megtelt. Elnökül Komlóssy Imre, jegyzőül Zivuska Ferencz kérettek fel. — Legelsőbb is az aradi nagy gyűlés jegyzőkönyve olvastatott fel és hitelesíttetett. — Azután az országos dalárszövetség megszilárdítása mondatott ki határozatikig; és az ahoz járulás végett a dalárdák jelen volt képviselői egyenkiut hivattak fel, kik is nyilatkoztak, hogy azon dalárszövetségbe tagkint belépnek! — A jövő országos datáriinnepély megtartására nézve az határoztatott : hogy. az két évig ne tartassák; és a jövő daláriinnepélynek hol és mikor való megtartását : az országos dalárszövetség középponti választmánya határozza meg. Kihirdettetett a verseny-bizottmánynak bíráskodása. A kitűzött jutalmakra nézve következőleg Ítélt : 1. Az első dijat, egy nagy ezüst serleget, melyet a debreczeni hölgyek, magyar zeneművel pályázó egylet diadalának jutalmául tűztek ki, szavazat többséggel a pécsi dalárdának Ítélte oda. 2) A 2-dik aranyérem dijat az esztergomi dalárdának ítélte oda. 3) A 3-dik dijat a pesti „unió“ által felajánlott karnagyi pálezát, az aradi dalárdának Ítélte oda. 4) 4-dik, ezüst érem dijat szavazattöbbséggel a pesti nemzeti dalkörnek Ítélte oda. A bíráló vál. ezenkívül kötelességének tartja kiváltképen elismerést és dicséretet szavazni az aradi felgymn. ifjúsági dalárdának, melynél örömmel észlelte a fent elsorolt művészi tulajdonoknak már is oly mérvben való kifejlettségét, mely az egyletet a legszebb jövővel van följogosítva kecsegtetni. A bíráló vál. végre még a következő dalegyleteket tartja kedves kötelességének kiválóbb dicsérettel kitüntetni, úgymint. : 1) a debreczeni ref. főisk. énekkart, 21 a zsombolyi dalegyletet. 3) a kecskeméti városi dalárdát. 4) a kolozsvári dalárdát —- és 5) a jászberényi dalárdát. got mind addig, inig azt fel nein találom, a mi pedig ezután útjába áll. ha maskéut nem lehet, Angol tűmmel addig szurkálom a hátát, inig el nem megy utániból; nem megyek többet fegyver nélkül a hotyelbe, hanem magammal viszem tütáskainat angol tűkkel berakva, — akkor lökjenek ki engem aztán — hiszen ha mindnyáján és egyenkiut ott hagyjuk az igazságot, akkor az lesz belőie, hogy önzésből még az orrunkat is leharapják ugorka helyett — már hiszem azt a példabeszédet, hogy mindig igy volt s igy is lesz — csuk tartsa meg magának az a csaló, a ki azt feltalálta, mert ezt csak csaló találhatta fel, — én arra nem adok semmit, hanem továbbra is megmaradok az igazság mellett, és keresem azt, mig csak mozogni tudok; — csak arra kérem alássan, hogy — hogy — hogy az isten csodájába is hívják — már majd elfelejtettem, pedig tűvel szurkáltam ki a nevét a karomra, igen Asztrea az igazság asszonyságának méltóztassék Fortu- naságod meghagyni, hogy azt a kendőt vegye le szemeiről, mert ha jobban és mindent lát, a világon nem fog oly sok igazságtalanság történni; s bizonyos lehet benne F ortunaságod, a szerencsétlenség — minden gazság, csalás, ármány, önzés, részvétlenség, gorombaság s több ily jó madár követőivel örökre meg íog bukni. R—1.
