Nyír, 1868 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1868-08-22 / 34. szám

34. szám.

II. évfolyam.

Szerkesztői és kiadó iroda: NYÍREGYHÁZÁN,

Széna-tér 121-ik szám alatti házban. Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak.

Nyílt tér alatt 30 kr. bélyegdijon kívül minden nógyarer baaábzott garmond-aorért 25 kr. o. ó. fizetendő.

Hirdetések dija : minden hathasábos petit sor egyszeri igtatásánál, 5 kr., többszörinél 4 kr. Bélyegdij 30 kr.

SZABOLCSftUm ÉS A HAJMl-KERtLET liZLÖAAE.

Külföldre nézve kiadó-liivatalunk számára hirdetményeket elfogad : Zeisler M. Pesten.

Néhány szó városunk érdekében.

A „Nyír“ f. é. 27-ik számában t. Széufy Gusztáv ur a Széchenyi ligetbeli fürdő s mulató hely építése tárgyában egy igen szép felhívást tett közzé — melyben okszerüleg fejtegette azt, mily hasznos lenne a városi közönségre nézve ezen fördő s mulató helynek mielőbbi felállítása.

Hogy a szőnyegre hozott fürdő s mulató hely magát kifizeti sőt a városi pénztárnak hasznot is nyújtana, —kétségtelen, s ha e kérdés a számítók és gondolkozók figyelmét megnyeri — ezen fürdő s mulatóhelynek a lakosság érdekébeni fen tartása nem lenne — mint most — a liget fentar- tása — a városi pénztár hátrányára.

Mennyire feszült érdekkel várja a városi közönség a városi hatóságnak a megpendített szép eszme tárgyábani intézkedését, mondani is felesleges, valamint azt is hogy az igének testté válhatása esetén mily haszon háramolnék az összes városi közönség — s városi pénztárra nézve.

Előre tehát... kezdeni, de aztán kitartás is legyen — s a kívánt siker el nem marad.

Hanem most már nézzünk szét s lássuk : hogy e kies fekvésű sétányt miért nem látogatja a városi közönség.

Hogy mért nem...?! elmondom röviden.

... Tehát... azért,... mert az oda való juthatás felette nehéz.

Ennek előtte míg. a „piaczi vándorlás“ szerencsétlen korszaka városunkban nem dívott; csak be-be botorkált egy-egy eltévedt lélek a „nádtérre“ vezető szűk sikátoron — a ligetbe.

Ez tehát a fő bejárat (mert no- tandum, hogy a mészárszékek háta megett levő piszkos csapszékek előtt ácsorgók danája sokakat vissza riasztott a liget látogatásától) — most azonban — a piaczi vándorlás korszakában — midőn a fennebbiekhez a paradicsomba való juthatást a „nád- téreni“ pocsolyák s az ide csapott kofák örökös csörölése s pörölése is nehezíti; — bizony mondom — fehér holló ritkaság e különben kedves sétányon egy tisztes külsejű látogatót szemlélhetni.

A másik fő bejárat — (a pazonyi utczából a selyem-utczára vezető sikátor) nem kellemesebb az előbbinél.

Oly szüle ez — mint a városi kapitányi hivatal — telve giz-gazzal, mint a nagy vendéglő környezete (mely nem válik díszére városunknak) s mondhatni, ha mindjárt paradicsommá változnék is a Széchenyi liget, az oda való juthatásra, nem érez magában vágyat az ízléssel biró halandó.

Milyen szép „a csinos piacz“-ról való bejárat (a szeglet épületek között) mostan elhallgatom; hívén azt: miszerint a bejáratoknak jövőbeni tisztán tartása nem kerülendi el az illetők figyelmét.

Hja ! Lássa szerkesztő ur! a mi városunkban még sok rendbe szedni való van, avagy nem gyönyörködik-e t. szerkesztő ur, hogy az árvaságra jutott piacz helyiségén, a tágas bel- téren a legcsekélyebb eső után az egyenetlen talajon összefolyt kissebb s nagyobb pocsolyákban, halastavakban mint kergetik egymást az utczai suhanezok?!

Nem nyujt-e kegyednek élvezetet a festői látomány?!

S aztán nem szép-e az, hogy a szerdai- és szombati napokon a pocsolyák által bekerített helyeken, szigeteken (heti vásár napjain) a fő térén, irgalomból sem kap az ember egyebet, — mint rézfedelű garasos pipát, fanyelű bicskát , és ócska vasakat.

Ha ez igy tart, piaczi kereskedelmünk nagyra nőheti ki magát, és miért ne? viz lesz elég, mert a pocsolyákból tavak lesznek, aztán tenger, s Nyíregyháza Velencze lesz; eszünk pisztrángot, csigát, tengeri czápát, quantum satis.

Valóban sokat fogunk élvezni.

S ha majd a tengeri hajókázást meguntuk , kikötünk a piaczra, a Szt.-Márlc terére (a nagy vendéglő előtt) s úgy kisétáljuk magunkat, a gaz és szemét között — hogy üstökűnk gyöngyöket hány tőle.

Lesz mulatság, séta, táncz, cserép, tégla, jó kút, és sok más.

Most pedig Isten önnel a viszontlátásig. r. 1.

GAZDÁSZAT.

A debreczeni országos gazdászati fensőbb tanintézetnek és az ezzel egybekötött foidnűvcs iskolának clőrajza.

I. Gazdászati fensőbb tanintézet.

A fensőbb gazdászati tanintézetnek czélja : a gazdasági pályára készülő ifjakat, mint leendő birtoktulajdonosokat, bérnököket, magasabb készültségi! gazdatiszteket, jövő hivatásukra, időszerinti tudományos szak- képzettséggel , a gazdászat minden ágaiban, úgy az elméletnek, mint a gyakorlatnak terén, alaposan előkészíteni.

A tanfolyamnak tartama két évre terjed, a folyó évi október hónak ti- zeunyolczadik napján kezdetét veendi az első évi tanfolyam.

Tantárgyak és a tanításnak segédeszközei. Tantárgyak : a gazdászati alap, segéd és szaktudományok; — a tanításnak segédeszközei : az intézetnek szaktani gyűjteményei, könyvtára, hatszáz catastralis koldnyi területen berendezett gazdasága és alakulás alatt álló kísérleti, konyha, gyümölcsös és szőlő kertjei, — úgy nemkülönben kirándulások valamint Deb- reczennek úgy a közel vidéknek igen számos gyártelepeire és okszerűen kezelt gazdaságaiba.

A felvételnek feltételei : az ki az intézetbe magát felvétetni óhajtja, tartozik hiteles bizonylatokkal igazolni : A) jó erkölcsű magaviseletét; — B) hogy életkorának legalább is tizenhetedik évét betöltötte; —- C) hogy a felgymnasiumi vagy a felreáltanodai tudományokat sikeresen bevégezte;

— D) hogy a gazdászati téren legalább is egy évi gyakorlati előkészült- séggel bir. — Ha olyanok kívánnának felvétetni, kik a megelőzőleg előadott feltételek egyikének vagy másikának meg nem felelhetnek : ezek az intézeti igazgatóságtól, előlegesen ldeszköz- lendő engedély mellett, kötelesek az intézetnek tanári testületé előtt elővizsgálat alá vetni magukat, a részükre esetenként külön külön és előlegesen kijelelendő tárgyakból, — s az ezen vizsgának eredményétől függ a felvételük feletti végleges elhatározás.

A bejelentések mind a felvételre mind pedig az elővizsgálatra hova előbb s legfeljebb a folyó évi szeptember hónak huszadik napjáig az alólirott intézeti igazgatóhoz inté- zendők.

Tan és ösztöndíjak — A tandíj minden egyes hallgatóra nézve tanévenként élőre lefizetendő tiz forintokban van meghatározva, a debreczeni benszülötteknek kivételükkel, a kik is ingyen-oktatásban részesülnek. — 0 császári és apostoli királyi felsége, legfelsőbb engedménj'ezése következtében, a szegényebb sorsú, s erkölcsi- ség, szorgalom és tanulmányi előha- ladás tekintetében leginkább kitűnő tanulók részére, négy két-kétszázforintos évenkénti ösztöndíj van a magas közgazdászai minisztérium részéről megállapítva.

Szállás és élelmezés. — Az intézetbeli hallgatók szállás és élelmi ellátásról önmagok gondoskodnak. — A távolabb vidékről jövőknek megkeresésükre, az e részbeni előleges teendőkről, a legszívesebb készséggel gon- doskodand közbenjárókig az alólirott igazgató.

Fegyelmi rendszabályok. — Ezek minden egyes hallgatónak felvétele alkalmával kézbesítendők leendenek.

— Legpontosabb megtartásuk felett szigorúan őrködend az igazgatóság.

Vizsgák és bizonylatok a félévenként foganatosítandó nyilvános vizsgái- ! nak mindegyik hallgató tartozik magát alávetni, s a részére kiadandó bizonylat tanusitandja, az általa kiérdemlett előhaladási erdményt, úgy erkölcsi tekintetben, mint az elméletnek és gyakorlatnak terén.

II. Földmives iskola.

A múlt 1867. évi november hónak 12-dik napján megnyílt debreczeni országos földmives iskolának mint gazdászati szakintézetnek feladata abban összpontosul : hogy kiváló tekintettel a magyar alföldre, a kisebb földbirtok részére értelmes paraszt- gazdákat, s a nagyobb földbirtokosnak segítségéül alkalmas főmunká- sokat képezzen, s mindkét esetben oly szakegyéneket, kik mind technikai ügyességben, mind szakismeretben oly képességre jussanak, hogy a lehető tökéletességgel eszközölt mindennemű gazdasági munkák okszerűségének tudatával bírva, egyszersmind a becsületes szorgalomnak teljes értékét elismerni, méltányolni és érvényesíteni is tudják.

A felhozott földmives iskola bel- szervezetének főbb pontjai a következőkben egyesithetők : — I.A tanszak három évet foglal magában, s kiterjed minden tekintetben úgy a megfelelő elméleti oktatásra, mind pedig és kitünőleg az összes gazdászati és kertészeti gyakorlatnak legtávolabbi részletességeire is. — II. A tanonezok félfogadásának feltételei : minden munkára képes erős egészséges testalkat, és igy legalább is tizenhat éves kor; — kielégítő jártasság a magyar nyelvem olvasás-, irás- és számolásban; — jó erkölcsű magaviselet — ÜL A tan és ellátási-dij te- szen az első évben százhúsz, a másodikban nyolezvan, s a harmadikban negyven osztrák értékű forintot, félévenkénti részletekben előlegesen lefizetve. — Ezen felül mindegyik ta- noncz az év elején tartozik hat osztrák értékű forintot az intézetnek pénztárába letenni annak biztosításául, hogy ha rósz akarat vagy gondatlanságából az intézet eszközeiben kárt tenne, ennek megtérítése foganatba vétethessék — IV. A tanonezok szállást, teljesen megfelelő élelmi ellátást és ruha-mosatást az intézet részéről ingyen nyernek. —- Fehérnemű, ruházat s az ágyruháról önmagok gondoskodnak, — V. A tanonezok kötelesek minden részökre az intézetnek a hatszáz holdat meghaladó gazdászati, kert és kísérleti területén kijelelendőgazdasági éskertészeti munkát teljes gonddal végezni, — s ezen munkának lehető hasznosítása szolgáimul a befizetett tandíj mellett az állam által viselt szaktanitási és élelmezési költségeknek kiegészítéséül. — VI. Az ezen intézetbeli szegényebb sorsú tanonezok részére O császári és apostoli királyi Felsége által, négy évenkénti ötven forintos ösztöndíj van legkegyel- ! m sebben engedélyezve, mely féléves részletekben utólagosan leszen kiadandó, illetőleg az érdekletteknek tan és ellátási dijakba beszámítandó. — VII. Az okmányilag felszerelt bejelentések legfeljebb a folyó évi szeptember hónak tizedik napjáig, akár személyesen, akár pedig bérmentesitett levelek által az alólirott igazgatónál.— Debreczen, czegléd-utcza, Szombathy- ház 2597. szám — átadandók, ki is ugyanazon hónak tizennegyedikén az üll őiket, a felmerülendő körülményekhez képest, a megtörtént felvételről vagy ennek okadatolt ellenkezőjéről az e részben leggyorsabbnak felismerendő úton okvetlen értesitendi. ;—