Nyírségi Virrasztó, 1941 (5. évfolyam, 1-22. szám)
1941-06-01 / 13. szám
évfolyam 13. szám. Nyíregyháza, 1941. augusztus 1. NYÍRSÉGI ...a sötétség szűnni kezd és az igaz világosság már fényük, I. János 2:8. VIRRASZTÓ ... ideje már, hogy az álomból felserkenjünk... Az éjszaka elmúlt, a nap pedig elközelgett. Róma 13:11-12. A REFORMÁTUS GYÜLEKEZETI EVANGÉLIZÁCIÓ BARÁTAI TÁRSASÁGÁNAK LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nyíregyháza, Józsa András-u. 23, Telefon: 599. Főszerkesztő: BERECZKY ALBERT lelkipásztor, a R. Gy. E. B. T. elnöke. Megjelenik minden hó 1 és 15-én. Előfizetési díja egy évre 2'— P. Egyes szám ára 16 fillér. Mi és ti, sőt ők is. Beszélqettünk a magyar evangéliumi ébredésről. Tele volt szívünk sok örömmel és hálával, de valami szomorúság mégis szinte meg- rontólag megülte hálás örvendezésünket. Igen, Isten csodálatosan munkálkodik. Lehetetlen észre nem venni, hogy az ébredés előszelei mind többet ígérőén fújnak. Isten csodái, Jézus győzelmei itt is, ott is megmutatkoznak. Csak, — és ez volt a szomorúság, — olyan nagyon kevesen vagyunk. Miért nem többen? Éjszaka utaztam elsötétített vonaton. Valahogy visszarémlett bennem ez a beszélgetés. Nyugtalanított, mert éreztem, hogy itt valami látásbeli hiba van. Az világos előttem, hogy Isten országa nem a számok, a mennyiség országa, és amennyiben az volna, akkor mértéke a kevés, a maradék, a kevesen lévő választottak, a kicsiny nyáj, Gedeonnak a győzelem érdekében háromszázra apasztott serege. Itt most nem erről volt szó. Ahogy ezen elgondolkoztam, Pál apostol levelei jutottak eszembe és ezekből is a mi és ti kapcsolatok. Az apostol nem a „mi“ hitünkről, örömünkről, szerzetünkről beszél, hanem a tiétekről is. Neki egyformán drága ez is és az is. Imé, itt a hiba! A mai magyar evangéliumi keresztyénség végzetes nyomorúsága az, hogy klikkekre törött. Vannak elismert és rossz szemmel nézett, egyházi pozícióra jutott és „szektásnak“ bélyegzett klikkek. Ez azt jelenti nagy veszedelmesen, hogy csak „mi“ vagyunk a hit, az evangélium, a szolqálat, sőt talán még Krisztus egyedüli letéteményesei csak „mi“ csináljuk jól a dolgokat. Ez a kollektív, helyesebben klik k-ö nzé s. Ebben szenved a végzetes tévelygéssel „hivatalos egyház"- nak nevezett, nem akarom így írni: bélyegzett intézményes egyház hivatalos közületeinek legtöbbje, de még inkább ebben sínylődik, sőt gyakran gyalászkodik a szabad evangéliumi közösségek majd mindenike. Csak én, csak mi. Minden gyanús, jó lesz vigyázni tőle, ami nem „tőlünk“ ered, amit nem „mi“ csinálunk, aminek dicsősége nem „bennünket“ aranyoz be. Itt igen alapos, becsületes és komoly bűnbánatra, megtérésre van szükség. Visszatérve az éjszakai gondolatsorhoz. El kezdtem számlálni, hogy nahát mennyien is lehetünk. Úgy rávitt a Lélek, hogy a „ti“-n kezdtem, sőt jöttek az „ők“ is. Olyan boldog lettem, látván Istennek mily sok népen van itt nálunk Belém fénylet az egész magyarázata. Igen, klikkekre törött a magyar evangéliumi keresztyénség, az ébredés népe, mert ezt Isten a mi nyomorúságunkért, kedvezésképen engedélyezi, mivel nagy szerelméből hajlandó még „bogarainkat“ is elszenvedni, sőt alkotásokban megszentelni. Azonban, amint ezt a kedvezést önzőn, Isten dicsőségét meggyalá- zón hatalmaskodásra és kisajátításra kihasználjuk, mindjárt bűnné lesz; — sajnos, végzetesen az is lett! Az a klikk, csoport, kör, mozgalom, bármily hatalmú, létszámú és eredményeket felmutató legyen, mely kizárja magát a „mi és ti, sőt ők is“ közösségéből, a szentek egyes- ■ s é. g e gyakorlati valóságából, a magyar ébredés áldozatos, de dicsőséges szolgálatából zárja ki magát bűnösen és gyalázatosán. „Mi és ti, sőt ők is“ együtt Isten népe és Isten országa, mert aki ellenünk nincs, velünk van! BÉKÉÉI BENŐ. Annakokáért én is, hallván a ti hiteteket az Ur Jézusban, és minden szentekhez való szerelmeteket, nem szűnöm meg hálát adni tiérettetek . . . Ef. 1:15—16.
