Nyírségi Virrasztó, 1941 (5. évfolyam, 1-22. szám)
1941-06-01 / 13. szám
MEGBÉKÉLÉS HÁZA TANÍTÓK evangélizáciöja. — június 14—20. — A mostani körülmények között nem sokan jöttek össze, de azért nyilvánvalóvá lett, hogy azok, akiknek megadatott, hogy ejöjjenek, megáldattak a mi erős Istenünk által. Érdekessége volt, de egyben ebben rejlett áldott volta is ezeknek a napoknak, hogy az összegyűlt tanítók csak egyet akartak hallani: az evangéliumot, mondván, hogy az minden egyéb problémájukat is tökéletesen megoldja. így aztán csak «gyet cselekedtünk: Márk evangéliumát tanulmányoztuk. Az órákat Békeji Benő és dr. Ecsedy Aladár vezették. A reggeli és az esti. áhitatok közösek voltak az Exodus konferencia résztvevőivel, melyeket Békeji Benő, dr. Karácsony Sándor és if7. dr. Szabó Aladár tartották. „EXODUS“ CSÉNDESNAPOK. — június 14—20. — Az Exodus könyvkiadó vállalat mögött egy legtalálóbban bibliakörnek nevezhető munka- közösség van, melyet dr. Karácsony Sándor vezet. Ebből a munkaközösségből jöttek össze többen a Megbékélés Házában, hogy bibliatanulmányt végezve az általunk is használt vezérfonal alapján, minden felmerülő kérdést az Ige fényében beszéljenek meg. Csodálatosan gazdag mondanivalója van az Igének. Ebben lehet összefoglalni az elért eredményeket. Ez a két párhuzamosan haladó csendes- nap-sorozat életesen tette előttünk nyilvánvalóvá a „mi és ti, sőt ők is“ valóságát. VISSZHANG Drága jó tanító néni!* Megkaptam a drága szép lapot. Nagyon örültem neki és köszönöm szépen. Megértettem belőle, hogy a Tanító néni testvére a kórházban van. Az elég baj. De azért a jó Isten talán , megsegíti. Én is kérem a jó Istent, hogy adjon néki gyógyulást, hogy továbbra is örvendezhessen az életnek, mert aki Istenben bízik, nem csalatkozik. Kedves Tanító néni! Ily kicsiny létemre is oly nagyon átérzem azt a nagy csapást, amivel Isten sújtott most bennünket a nyugati részen, kedden' reggel fél öt órakor. Olyan rettenetes, hogy mindent. tönkre tett a jég. A nagy vihar a határban, a községben is mindent tönkre tett. Sok ablakot is bevert a jég. Még akkor aludtam és felébredtem, de azért vigasztalt a 277. dicséretnek az utolsó verse. Hogy Istentől van a zivatar és Isten mindég jót akar. Kedden délután újra, nagy eső .és zivatar volt. Szerdán délután, ahogy a libákat őriztem, több pajtásommal együtt, egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy a víz nagyon szaporodik. És pedig olyan gyorsan jött, hogy estére elöntötte a községet, épp úgy, mint tavasszal. Már többször is és újra megint lett olyan égi- háború és olyan záporeső. Tíz órától, fél tizenkettőig, hogy az rettenetes volt. Kedves Tanító néni! Ilyen csapásokkal látogat az Ur bennünket. De azért mi mindig csak Őbenne bízunk, tudva azt, hogy él a Jézus, a mi fejünk és reméljük, hovy Isten jóra fogja fordítani, mert azt bünteti, kit szeret, másként Ő nem is tehet. Kedves Tanító néni! Áldja meg a jó Isten. Üdvözlöm kedves édesanyját is. Nagyon jó egészséget kívánok az egész családnak. Kedves testvérét pedig segítse meg a jó Isten, hogy mentül hamarabb meggyógyuljon. Bár úgy engedné a jó Isten, hogy újból lenne tanítónk kedves Tanító néni, mi pedig tanítványai. Isten vele a viszontlátásig. Hálás kis tanítványa: Sebők Erzsébet. * Társaságunk egyik tanítónő tagja kapta ezt a levelet IV. elemista tanítványától. Azért- közöljük le, hogy hadd legyen bizonyság Isten ígérete felől: ,,... a ti munkátok nem hiábavaló az Urban.“ (Szerk.) Egy levél. Kedves Nagytiszteletű Ur! A könyveket, Istenek legyen hála, már 12-én este megkaptam. Azon tudatban, hogy velem együtt sokan leborulnak a mi győztes Urunk ecltt, a többiekkel együtt én is megtartottam vasárnap az imaórát. Engedje meg, hogy elmondjam megtérésem történetét. Gyermekségem óta érzem, hogy engem szeret Isten, de Jézusról, mint Megváltóról, 1937-ig nem hallottam. Sokszor elkeseredtem, miért nem élhettem abban az, időben, amikor Ő a földön járt? Miért nem találkozhattam Vele? 34 éves koromig gyötrődtem e vágyakozás miatt, míg végre egy zsidó férfi ismerősünk igyekezett meggyőzni arról, hogv Jézus éppen olyan ember volt, mint a többi. Sikerült elhitetni némelyekkel, hogy Isten Fia, Megváltó. Mint afféle zsidó, igyekezett meggyőzni, hogy a tanítványok lopták el a holttestet. Én elhittem. Távol tartottam magam ezek után az úrvacsorától. Ez időtől kezdődő három év alatt
