Nyírségi Virrasztó, 1941 (5. évfolyam, 1-22. szám)
1941-01-01 / 1. szám (2. szám)
károly lilának KKc;T,rát«rfi(i 13 I. (V.) évfolyam. 1. szám. DEBRECENI R r.W %Sja. iHrrvURA. Nyíregyháza, 1941. február 1. ...a sötétség szűnni kezd és az igaz világosság már fénylik. I. János 2:8. ... ideje már, hogy az álomból felserkenjünk... Az éjszaka elmúlt, a nap pedig elközelgett. Róma 13:11-12. A REFORMÁTUS GYÜLEKEZETI EVANGÉLIZÁCIÓ BARÁTAI TÁRSASÁGÁNAK LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal : Nyíregyháza, Bencs L.-tér 5. I. Telefon: 599. Főszerkesztő: BERECZKY ALBERT lelkipásztor, a R. Gy. E. B. T. elnöke. Megjelenik minden hó 1 és 15-én. Előfizetési díja egy évre 2'— P. Egyes szám ára 16 fillér. Miattam ... miattatok ... — (Az ébredés egyetlen akadálya.) — A Virrasztó úgy indul új esztendei új útjára, hogy alázatosan folytatja, amit Isten kegyelméből elkezdett. A Református Gyülekezeti Evangélizáció Barátainak Társaságára egyetlen egy feladatot bízott az Isten. Ez az egy feladat teremtette meg ennek a Társaságnak lelki közösségét, hozta létre imádkozó táborát, vezette eddigi útján és világosan és tisztán áll a szemünk előtt, mint életünk célja. Ez az egyetlen feladatunk a lelki ébredés szolgálata. És ezt az egyetlen feladatot is körülhatárolta az Isten keze a számunkra, amikor megmutatta, hogy szolgálatunkat a magyar református Anyaszentegyházban, a gyülekezetekben kell végezni. A lelki ébredés a legnagyobb magyar ügy. A magyarság jövője nem külső erőktől, világhatalmak mérkőzésének eldőlésétől, hanem magának a magyarságnak belső erejétől függ. Nem abban reménykedünk, hogy az egész magyarság minden tagjában megtér az élő Krisztushoz, hanem abban hiszünk, hogy az Isten Szent Lelke fölébreszt, bűnbánatra indít és újjászül annyi magyar lelket, hogy értük kegyelmet nyer az egész. Az Ábrahám könyörgő imádságára gondolok Sodomáért és Go- moráért... A magyarság jövője attól függ, mennyire tud behatolni robbantó erővel a magyar lélek kemény sziklájába az újjáteremtő evangélium. Ezért egy célunk van és erre koncentráljuk egész életünket. És éppen itt fog el a szorongás. Fiatal koromban egyik tanáromtól hallottam, hogy Krisztus ügyének soha nem árthattak ellenségei, csak a barátai. (Az ellenség csak mártir- vérrel öntözhette és ezzel gazdagabbá tette a gyümölcstermést, de a barátai olyan „előnyöket“ biztosítottak számára, amitől világi hatalomban és fényben talán előre, a Lélek erejében pedig nagyon is hátrafelé haladt a keresz- tyénség ügye.) Három évtizede erősödik bennem az a meggyőződés, hogy Krisztus ügyének most is csak a barátai ártanak. Azok, akik képviselik és szolgálják az Evangéliumot. Két könyvet olvashattam el a napokban. Az egyik egy nagy holland írónak a könyve: A nagy gát mögött. A másik — a már azóta elég arcátlanul meg is „filmesített“ regény —: Árvíz Indiában. (Ez utóbbi különösen nem keresztyén építő könyv.) Nagyon meglepett, hogy ennek a két, nagy művészettel megírt könyvnek egymástól igen távol álló írója egyforma kiábrándultsággal beszél a keresztyénségről. Olyan hazugnak, olyan képmutatónak, olyan kicsinyesnek, olyan élettelennek s amellett olyan nagyképünek festik meg a modern civilizációval vegyesházasságra lépett és a világ javára reverzálist adó keresztyénséget, hogy az olvasónak keserű marad a szája utána. A világ sok mindenben vak, de egyben éles a szeme: amikor a keresztyénséget nézi. És hamarább látja a bennünk levő rútat, mint mi magunk. És gyorsan fel is használja a maga igazolására és fájdalom, a vesztére is. Az ébredés a Szent Lélek munkája. És Ö ISTEN, akinél semmi sem lehetetlen. Még az sem, hogy az ébredés egyetlen akadályát elsöpörje az útból: a félkeresztyéneket, a hitetlen
