Nyírségi Virrasztó, 1941 (5. évfolyam, 1-22. szám)
1941-01-01 / 1. szám (2. szám)
2 hívőket, a fontoskodó térítőket, akik maguk nem tértek meg az Űrhoz. ügy régi vezérfonalamat vettem elő újra, amit rendetlen és feledékeny imádkozó életem mankójának készítettem. Ebben a vezérfonálban beosztottam magamnak minden napra, hogy milyen ügyekért és kikért imádkozom. A vezérfonal elején van egy Ige, amelyik „minden napra“ szól: „Ne szégyenüljenek meg miattam, akik tebenned remélnek, Uram! Ne pironkodjanak miattam, akik téged keresnek.“ (69. zsoltár 7.) Nem voltam hűséges az ezért való mindennapi imádságban. Pedig azóta Isten mellé tette a másik tükröt: „Az Istennek neve miattatok káromolta- tik a pogány ok között.“ Miattam és miattatok. Nagyon alázkodjunk meg és nagyon komolyan kérjük Istent arra, hogy az ébredésnek ne akadályai, hanem eszközei lehessünk. BERECZKY ALBERT. GYÜLEKEZETI EVANGÉLTZÁCÍÓ HATVAN.— 1941 január 8—14. — Ebben az esztendőben ez volt az első evan- gélizáció. Hatvan, úgy ismérjük még iskolás korunkból, 'hogy nagy vasúti csomópont és cukorgyáráról híres. Itt a református gyülekezet nagy szórványterülettel alakult meg. Hatvanban és Üjhatvanban kb. 500 református ember lakik. Lelkipásztoruk: Bárdos Lajos. Félelmek és szorongások között mentünk el Borza Erzsébet testvérrel, hiszen közelebbről senkit nem ismertünk. Magam fáradt is voltam. Reggelenként bibliatanulmányozó órát tartottunk, melynek látogatói 6-ról mintegy 50-re szaporodtak fel. Volt asszonyoknak és férfiaknak három-három, leányoknak két, és fiúknak egy külön összejövetele. A nők összejövetelein bizonyságot tett Erzsébet testvér is, akinek fődolga a gyülekezet látogatása volt. Esténként a templomban volt az evangélizá- ciós istentisztelet, melyen hetvenről több mint 300-ra nőtt a résztvevők száma. Kisrészben a helybeli evangélikus gyülekezet is belekapcsolódott az evangélizációba, annál is inkább, mert csak pár esztendeje váltak külön. Eleinte nem sok hatás mutatkozott, de később, különösen az utolsó nap valóságos „ébredéssé“ lett az Űr győzelme sokak számára. Ez esztendő ez első evangélizációját nagy ígéretként nyertük arra, hogy eljő a magyar ébredés. HAJDŰHADHÁZ. — Január 24—26. — Ez a tipikusan alföldi hajdú-nagyközség szép és impozáns templomáról híres. A község lakossága egészen az utóbbi időkig tiszta református volt. Általánosságban nagy a szegénység. A 12.000 lelkes gyülekezet lelkipásztora Molnár Zoltán, aki egy hitoktató lelkésszel és két segédlelkésszel pásztorálja a tanyákkal'is körülvett gyülekezetei. Felesége és otthonlévő leánya a leányok között munkálkodnak áldottan. Van 12 tanerős református elemiiskola. Nagy öröm volt látni a tanítóság közötti szereteted közös családi összejövetelüknek magam is vendége lehettem. Ezek az evangélizációs csendesnapok éppen csak előkészítő jellegűek voltak. Tartottam két reggeli könyörgést, két csoportban asszonyoknak, egy-egy csoportban presbitereknek, fiúknak és leányoknak külön összejövetelt, négy evangélizációs istentiszteletet, melyek iránt fokozódó volt ugyan az érdeklődés, de a gyülekezet nagyságához viszonyítva mégis kicsi maradt. A két legáldottabb összejövetel a vasárnap délelőtti presbitereké és a délutáni leányoké volt. Kétszer kereszteltem és a levente-istentiszteleten is prédikáltam. Azzal a szorongó érzéssel jöttem el, hogv vájjon lesz-e a hajdúk között lelkiébredés. Biztatásként előttem áll az éhes figyelemmel hallgató presbiterek arca és a könnyező leánysereg. Békefi Benő. NYÍRSÉGI VIRR ASZTÓ Konferenciánk Félelemmel és gyakori kishitűséggel készülődtünk a konferenciára. Hiszen nemcsak hideg tél kellős közepén, egyre szigorított vonatkorlátozások mellett voltunk, hanem a drága és nehezen beszerezhető tüzelő miatt kapunk-e meleg szállást vendégeinknek? Isten most is megszégyenített, mert el mertek jönni vidéki testvéreink igazán nem remélt számban: 81-en és lett mindenkinek meleg lakása. Reggelenként bibliakörökben foglalkoztunk Isten Igéjével. Előadásokat tartottak: Békefi Benő, Dőbrőssy Lajos, Ecsedy Aladár, P. Tóth Lajos, ifj. dr. Szabó Aladár, dr. Szabó Mihály, dr. Szesztay András. A délutáni imaórákat P. Tóth Lajos vezette. Templomi ünnepélyünkön énekelt Ági Gézáné, szavalt Márton Lászlóné, verseiből előadott Bódás János, orgonáit Vikár Sándor. Bizonyságot tettek kudarcaikról, Jézus győzelmeiről és csodáiról Imreh Ilona, Nagymáté Andrásné, Űjhelyi Mihály. Vizely Sándorné, Fehér Károlyné, dr.
