Nyírségi Virrasztó, 1940 (4. évfolyam, 1-19. szám)
1940-11-15 / 17. szám
Etdős Károly egy.tanár urnák f' /3 —r "tVDKBBWJSN.í I. (IV.) évfolyam. 17. szám. Nyíregyháza, 1940. november 15. NYÍRSÉGI r ... a sötétség szűnni kezd é s az igaz világosság már fénylik. I. János 2:8. ... ideje már, hogy az álomból felserken jűnk... Az éjszaka elmúlt, a nap pedig elközelgett. Róma 13:11-12. REFORMÁTUS GYÜLEKEZETI EVANGÉLIZÁCIÓS KÖZLÖNY ES Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nyíregyháza, Bencs L.-tér 5. I. Telefon: 599. Felelős szerkesztő: BÉKEFI BENŐ oki. református lelkész. Megjelenik minden hó 1 és 15-én. Előfizetési díja egy évre 1 '50 P. Egyes szám ára 10 fillér. Hitvallásos keresztyénség A keresztyénség emberi felfogásai között még az egy történeti egyház keretén belül is igen nagy különbségek mutatkoznak. Ennek egyik oka az, hogy mindenki a maga módján akar keresztyén lenni. A maga ítélőképessége, felismerési képessége ez a mérték, amihez szabják mind a keresztyénség felőli gondolataikat, mind annak gyakorlati megvalósítását. A legtöbb keresztyén ember az önmaga „pápája", aki a csalhatatlan- ság trónusáról alkot magának képet, különböző forrásokból eredő benyomások alapján, magáról a keresztyénségről Lehet, hogy ezek a források a legjobbak és legeredetibbek: igy maga a Biblia és az egyháztörténelem, de mégis téves, ez semmiesetre sincs igy jól. Óh, és vannak balgatagok, akik épen ebben a „gondolatszabadság"-ban vélik felfedezni a reformáció lényegét, vagy legalább is egyik feltűnő sajátosságát. Kovácsoltak is ellenünk odaátról éppen elég vádat ebből a nagyon általánosan elterjedt tévedésből. A reformáció egészen öntudatosan és célzatosan nemcsak külső körülményektől kényszerítve, de belső erejéből következően is sürgősen igyekezett „megváltani" hitét, erkölcsét és kegyességét. A reformáció első évtizedei egymásután termelik ki a „hitvallásokat", mert azonnal és nyíltan meg kívánta vallani az evangéliumi hit, erkölcs és kegyesség értelmezését. Ezek a hitvallások, még ha egyes emberek írták is, nem „egyéni" hitet, erkölcsi felfogást és kegyességet, hanem az „egyháziét, a gyülekezetét fejezték ki, mert a gyülekezet egységét legjobban éppen az fejezi ki, hogy a hit, az erkölcs és a kegyesség dolgában egyetértenek tagjai. Ennek következtében a hitvallás, mint az egyház hitbeli, erkölcsi és a kegyességre vonatkozó felfogásainak összefoglalása, egyrészt az egyház hitben kiskorú tagjai, másrészt pedig a hitetlen világ számára szól, melyben világosan megmondja az egyház, hogy Isten evangéliumából mennyit és hogyan értett meg. A magyar református egyháznak két ősi és drága hitvallása van. A Heidelbergi Káté és a II. (második) Helvét Hitvallás. Miért ősi? Azért mert mind a kettő a reformáció Lélekkel telitett idejében keletkezett. Szorosan Istennek ahhoz a megújító munkájához tartoznak, melyet reformációnak nevezünk és amelynek mi boldog örökösei vagyunk. Miért drága ? Mert ez a két hitvallás adja meg a magyar református egyház történelmi jellegét és folytonosságát. A magyar református egyház területileg, szervezetileg, sőt intézményeiben is igen sokféle és igen nagy változásokon ment át. Az a jogi és intézményes forma, melyben most éli életét, ha mindjárt történelmi fejlődés eredménye is, de nem olyan régi keletű. Azonban ha arról volt szó, hogy hitének tartalmát, erkölcsi felfogásáf és a kegyességre vonatkozó felismerését megváltja, 1567. óta mindig a Heidelbergi Káté és a II. Helvét Hitvallás volt az a legmegfelelőbb két hitvallás, melyben ezt megtehette és meg is tette. Te szereted e ezt a két magyar református történelmi Hitvallást? Ismered-e őket? Boldogan simulsz-e oda apáink több, mint négy századon át vallott hitéhez, erkölcsi felfogásához és kegyes- ségi gyakorlatához, hogy igy lelkileg nyerj jussot ahhoz, hogy a magyar református egyház tagjaként örököljed azt a drága hagyatékot, amit éppen ők hagytak reánk?! Békefi Benő.
