Nyírségi Virrasztó, 1940 (4. évfolyam, 1-19. szám)
1940-11-01 / 16. szám
■■■ EtdTs Károly egy.tanár úrnők DIEBM i&ffl. Ka Irin tár 9. I J.V.) évfolye , 16. «'ám. ííi/iíítUl 1 ■ 11. Nyíregyháza, 1940. november 1. ... a sötétség szűnni kezd és az igaz világosság már fénylik. I. János 2:8. NYÍRSÉGI r VIRRASZTÓ ... ideje már, hogy az álomból felserkenjünk... Az éjszaka elmúlt, a nap pedig elközelgett. Róma 13:11-12. REFORMÁTUS GYÜLEKEZETI EVANGELIZÁCIÓS KÖZLÖNY Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nyíregyháza, Bencs L.-tér 5. I. Telefon : 599. Felelős szerkesztő: BÉKEFI BENŐ oki. református lelkész. Megjelenik minden hó 1 és 15-én. Előfizetési díja egy évre I '50 P. Egyes szám ára 10 fillér. Ki adakozik? Sokszor elgondolkoztam már azon, hogy milyen nagyon jó lenne, ha lehetne missziói munkát végezni pénz nélkül. Ha a misz- sziói munkásnak nem kellene ennie, ruház- kodnia, hol fejét lehajtania. Szárnyai volnának és röpülhetne s így nem kellene a vonaton fizetnie. Gondolatait a távolba közvetíthetné és így nem volna postai kiadása. Ha így volna, milyen akadálytalanul mehetne a munka és mennyire szívesebben vennék igénybe „szolgálatait“ az ilyen „igénytelen“, tehát igazán „lelki“ munkásnak. Sajnos; sokak bánatára, azonban nem így van, mert a missziói munka pénzbe i s kerül. Minden bizonnyal Isten bölcseségéből van ez így, hogy csodák csodájára, a kimondottan lelki munkához, a misszióhoz, anyagi eszköz, pénz is kell. Mi ebben a bölcseség? — kérdezheti valaki. Az, hogy Isten azzal akarja kipróbálni a lelki élet valóságát, hogy anyagi természetű gyümölcsöt vár azoktól, akik őtőle a lelki áldásokat elfogadták. Az adakozás mindig jó hőmérője a lelki életnek, a missziói kedvnek. Pál apostol így köszöni meg a Filippibeliek- nek részére, a római fogságba küldött adományukat: »Tudok megaláztatni is, tudok bővöl- ködni is; mindenben és mindenekben ismerős vagyok, a jóllakással is, az éhezéssel is, a bővöl- ködéssel is, a szükölködéssel is. Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít. Mindazonáltal jól tettétek, hogy nyomorúságomban részesekké lettetek ... Nem mintha kívánnám az ajándékot; hanem kívánom azt a gyümölcsöt, mely sokasodik a ti hasznotokra.« Az adakozás nem kötelessége a hivő, keresztyén életnek, hanem kiváltsága, mert általa Isten munkatársává lesz a gondviselésben. Ki adakozik? ... Időszerű kérdés, nem azért, mert sok evangéliumi munka szükséget lát, hanem mert sokak hitének kellene megbizonyosodnia »a kölcsönös adásban és vevésben«... Te mivel fejezed ki háládat? Ki adakozik?... Vájjon miféle feleteket kapunk erre a kérdésre?! BÉKEFI BENŐ GYÜLEKEZETI EVANGÉLIZÁCIÓ Vezess engem! Zsoltár 25; 5. Csak most jutok hozzá, hogy az ősz eleje óta végzett evangélizációs utakról rövid beszámolót írjak. Amikor ehhez hozzákészültem, igen kedves Igét adott Isten. »Vezess engem . . .« Valóban, erre van szükség. Olyan árvának érzem magam az olyan úton, ahol nem tapasztalhatom meg Isten vezetését. S ha bármilyen nehéz is az út, de érzem, hogy az Űr vezet, akkor minden könnyebb... Bizony el kell mondanom, hogy az Űr vezetésére igen nagy szükség van a mi evangélizációs munkánkban. Nagyon nehéz az út, nagyon göröngyös és nagyon tövises. Még ahol sima út látszik is, ott is nehéz. Sokszor a simának tetsző utak még nehezebbek, mint a göröngyösek. A sima utakon a lelkek kényelmesek, megelégedettek és aszfalton, vagy jó beton úton halad