Evangélikus Kossuth Lajos-Gimnázium, Nyíregyháza, 1941

18 Varga László rendes tanárt a vallás- és közoktatásügyi miniszter, egészségi okokból, 1941. szeptember 1-ével nyugalomba helyezte. Varga László 30 éven át volt iskolánknak munkás tanára és éppen a világháború, a forradalom és a megszállás nehéz éveiben tett értékes szolgálatokat az iskolának hazafias nevelői munkájával. Az oláh megszállás idején az ő előrelátásával sikerült az iskola sok értékes okmányát megmenteni az elpusztulástól. Élvezze a nyugalom áldásait még igen sokáig! Szigethy Miklós, segélydíjas tanár, félévi működés után, 1941. október 1-én lemondott itteni tanári állásáról és Budapestre távozott. Szép reményekre jogosító, ifjú karfásunkat nehéz szívvel bocsátottuk el, tanítványai szeretőszívű nevelőjüket vesztették el benne. A VI. osztály olasz nyelvi tanításának ellátáséra a vallás- és közoktatásügyi miniszter Koroknay Gyula, nyíregyházi kir. kát. gim­náziumi helyettes tanárt osztotta be az iskolához. Buzgó, kiváló módszerrel és eredményesen működő tanárt nyert vele iskolánk. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Zsolnai Vilmos igazgatót az V. fizetési osztály 2. fokozatába, Valent József rendes tanárt a VI. fizetési osztály 3. fokozatába léptette elő. A szatmárnémeti tankerület főigazgatója dr. Belohorszky Ferenc r. tanárt a magyar nyelv és irodalom, dr. Gacsályi Sándor r. tanárt a francia nyelv és irodalom tankerületi tanulmányi felügyelőjévé nevezte ki. A diákotthon igazgatójává a kormányzótanács dr. Belohorszky Ferenc tanárt választotta meg, felügyelőtanárnak Márkus Jenő oki. középiskolai tanárt alkalmazta. 4. Tanári értekezletek és tanári munka. A tanári kar az idén 11 értekezleten tárgyalta az iskolai ügyeket. Az alakuló értekezleten közölte az igazgató az új esztendőre vonatkozó célkitűzéseit, különös hangsúllyal mutatva rá, hogy mai nevelésünk egyik fontos alappillére a sokoldalú tesli nevelés: biztos fizikai alapot kell nevelnünk az ép lélek befogadására. A nevelés másik szilárd alappillérévé a nemzeti gondolatot kell tenni. Erős, jellemes, jó magyarokat nevelni, ez legyen nevelésünk irányító eszméje. A tantárgy-felosztást, három tanerő hiányában, óratöbbletekkel kellett megoldani mindjárt a tanév elején és ez az állapot így is maradt a tanév végéig. A tanárhiány, hovatovább, úgy rá fog nehezedni a javarészt idősebb tagokból álló tanári testületekre, hogy a tanár idegkimerüléssel, az iskola a szín­vonal süllyedésével fog erre ráfizetni. Csak egy módja van a tanár­hiány megszüntetésének : az anyagi gondoktól való mentesítés, a fize­tésnek az életviszonyokhoz mért rendezése. Az I. félévi módszeres értekezleten az új tanmenetek megbe­szélésein kívül az új dolgozati füzetek egységes kezelése és az ifjú­sági egyesületek munkatervének megállapítása volt a főtárgy. Az első nevelési tárgyú értekezleten dr. Gacsályi Sándor tanár előadásában a magyar tehetségmentési mozgalomról tárgyalt a tanári kar. Az első félévi ellenőrző értekezletet megelőzte az I. osztály tanulóiról tartott osztályértekezlet. Ezen megállapította a tanári kar, két és félhavi megfigyelés alapján, hogy az elemi iskolai bizonyít­

Next

/
Thumbnails
Contents